Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

0. oldal 1970. június 3, szerdai 1 Megyei bábfesztivál Kiskunhalason Évről évre visszatérő szép hagyomány megyénk- j ben, hogy május utolsó | vasárnapján összejönnek a j legjobb bábcsoportok és, be­mutatják az évad során tanult művek gyöngysze­meit. Az idén hatodízben rendezte meg a megyei I népművelési tanácsadó a megyei bábfesztivált. Ed­dig minden alkalommal Kecskeméten bonyolították le a bábosok vetélkedőjét, most először kapta meg Kiskunhalas a rendezés jo­Felsőszentiváni körkép, 1970 Az idei népszámlálás adatai szerint a községnek 2534 lakosa van. Aki ven­dégként érkezik ide és jár­ja az utcákat, tereket, jól- esően állapítja meg, hogy rend, tisztaság jellemzi Fel- sőszentivánt. Csinos házak, virágos kertek, parkok, gondozott fák, szép üzletek, jó utak, járdák. Érezni, lát­ni lehet, hogy a község va­lóban otthona a lakosság­nak, szeretik, gondozzák, és fejlesztik. Országos hírű község Felsőszentiván. Közel nyolc évvel ezelőtt, 1962. novem­berében, az MSZMP VIII. kongresszusán Kádár Já­nos elvtárs a következők­ben említette beszámolójá­ban a f elsőszen ti vániakat: „A falu szocialista átszer­vezése nagy lendületet adott a parasztság művelő­désének. Lássuk egy falu példáját. A Bács megyei Felsőszentiván községben majdnem valamennyi fel­nőtt lakos tanul, vagy rend­szeresen részt vesz a mű­velődés valamilyen formá­jában. A faluban ötvennél több azoknak a felnőttek­nek a száma, akik a dol­gozók iskolájába járnak, csaknem harminc mezőgaz­dasági technikumi, heten pedig egyetemi hallgatók. A tanulók között ott találjuk a tanácselnököt, a termelő­szövetkezetek elnökeit, párttitkárait, brigádvezetö­it.. ” Hol tart most a község, milyen eredményei vannak a tanulásnak, hogyan hasz­nosítják a nagy szorgalom­mal gyűjtött ismereteket? Ezt kérdeztük dr. Orha Ist­vántól, a községi tanács vb-elnökétől, aki azóta jo­gi diplomát szerzett, s aki­ről — ha nem is névsze- rint — Kádár elvtárs is szólt a kongresszuson. Át­fogó képet terjedelmi okok­ból nem adhatunk Felső- szentivánról, csupán az élet különböző területeinek váz­latos ismertetésére szorít­kozunk. Mezőgazdaság A községben két termelő- szövetkezet működik — az Üj Élet és a Vörös Októ­ber. Mindkettő a jó közös gazdaságok közé tartozik a járásban. Az elmúlt gazda­sági évben pénzügyi és gazdasági terveiket úgy ké­szítették el, hogy annak megvalósítása által növe­kedjék a tagság személyi jövedelme és ezzel párhu­zamosan a tsz-ek közös va­gyona is. Anélkül, hogy szétbontanánk a két tsz eredményeit, néhány szá­mot a község termésátlagai­ról és a jövedelmekről. Bú­zából 20,3 mázsa volt hol­danként az átlagtermés, ku­koricából • 29,2, egy tehénre eső tejhozam 29S4 liter, a tagok éves átlagjövedelme pedig megközelítette a 28 ezer forintot. A két szö­vetkezet művelése alatt álló 6652 hold földön 628-an dol­goznak, de a tagok összlét- száma 879. Művelődésügy. Fel­sőszentiván lakói ma is büszkék arra, hogy a VIII. kongresszuson Kádár elv­társ elismeréssel szólt ró­luk. Azóta a művelődésben újabb nagy eredményeket értek el. Az elmúlt évben például négy pedagógus szerzett szaktanári képe­sítést. A dolgozók általá­nos iskoláját — amely ti­zenhárom év óta megszakí­tás nélkül működik — ösz- szesen 120-an végezték el. A mezőgazdasági techni­kum kihelyezett tagozatán 1966-ban 16, 1967-ben pe­dig 8 falubeli szerzett ké­pesítést. Megalakult a me­zőgazdasági szakemberek klubja, sőt a tsz-ben a múlt évtől kezdve a tagság két hónapos továbbképzésen vesz részt, ahol politikai, szakmai képzést kapnak és általános műveltségüket is növelhetik. A tanfolyam idejére a tsz bért fizet tag­jainak. A múlt évben 15 színházi előadás volt a köz­ségben, átlagosan 220 részt­vevővel. Növekedett az is­meretterjesztő előadások iránti érdeklődés, falumú­zeum létrehozását tervezik és készül a község monog­ráfiája is. A könyvtárban — ahol 1966-ban mindössze 2300 kötet volt — jelenleg már 7200 kötet között válo­gathat felnőtt és fiatal. * Községfejlesztés. Ha korábban azt mondtuk, hogy a felsőszentivániak otthonuknak vallják köz­ségüket, azt most erőtelje­sen bizonyítja, hogy fej­lesztéséért is megtesznek minden tőlük telhetőt. A településfejlesztési tervek alapja az adóbevételi ter­vek teljesítése. Tíz év óta ez mindig pontosan, szinte órára sikerül. A pénzzel tudnak gazdálkodni. Ebben az évben például — 1970-ben — befejeződik a járdaépítési program és nem lesz a községben egyetlen olyan utca se, ahol mindkét oldalon ne volna járda. Szintén ebben az évben kezdik meg az új ABC-áruház építését,. az emeleten lakásokkal. A lé­tesítmény. mintegy négy millió forintba kerül. Több, mint 250 lakásba bevezették a vizet, 30 ezer négyzetmé­ter parkja van a község­nek, s a kiültetett mint­egy nyolcezer rózsatövet a lakosság gondozza, ápolja. Az idén fognak hozzá a hat millió forintba kerülő já­rási gyermekotthon építé­séhez. Ehhez a munkához a lakosság önkéntesen ed­dig 33 ezer forintot adott. hogy a lakosság aktivitásá­nak ébrentartásában igen nagy segítséget, eszmei és gyakorlati támogatást nyúj­tanak a községi tanácsnak a két alapszervezetben — a tsz-ekben — munkálkodó kommunisták. Közülük is kiemelkedő szerep jut Bus Istvánnak, a csúcsvezető­ség titkárának, aki nagy hozzáértéssel a falu gond­jainak, eredményeinek és lehetőségeinek aprólékos is­meretében szervezi a párt­tagokra háruló feladatok megoldását, s úgy hogy az­által a lakosság érdekeit is szolgálják. Nem lehet azonban külön beszélni a párttagokról és külön a lakosságról, mert Felsőszentiván rendhagyó község. Ez megmutatkozik abban is, hogy úgyszólván minden ember a legtöbbet, a legjobbat adja a községe érdekében. A falu eredmé­nyeinek, további fejlődésé­nek alapja az összefogás, a jó vezetés. Kétségtelen, hogy Felsőszentiván sok szempontból mintája lehet a szocialista faluközösség­nek, amelyben minden dol­gozó ember boldogul, jól él. A községben például az utóbbi években 140 új la­kóház épült, 46 gépkocsitu­lajdonos van, a 846 lakóház közül minden negyedikben vízvezetékből csurog a víz, minden másodikban gázzal főznek, minden hetedikben fürdőszoba található és minden harmadikban tele­víziót néznek az emberek. Aki vendégként érke­zik ide a virágok, tiszta há­zak, parkok és szorgalmas emberek közé, úgy távo­zik a községből, hogy kí­vülállóként is még sokáig büszkeséggel gondol Fel- sőszentivánra. Gál Sándor gyermeke­gát. A nagysikerű, zökkenő- mentesen lebonyolított fesztiválon 12 csoport vett részt. A csaknem három­órás műsor közben gyak­ran zúgott a közönség tapsvihara. A szakértők egyhangú megállapítása szerint ez a találkozó a legjobb volt a megyei fesztiválok sorában. Az Arany paraván díjjal már két ízben is kitüntetett tiszakécskei csoport ebben az évben is tudott újat nyújtani. Dr. Tóth Géza feldolgozása, a „Kicsi va­gyok én...’’ című gyer­mekdalra épített bábdarab a szellemes ötletek egész sorát hozta, s csak az el­ismerés hangján szólha­tunk a „Szüreti ünnep a Tisza táj on” című, hagyo­mányőrző, folklórisztikus elemekből komponált da­rabjukról is. Reméljük, hogy ennek a feldolgozás­nak sikere lesz a június végén megrendezésre ke­rülő békéscsabai II. Nem­zetközi Bábfesztiválon, ahová a kevés magyar csoport közé meghívták a Százával ültetik az ezüsthársat, nyárfát, gömüakácot SIKERES A NÉPFRONT LAKÓHELY SZÉPÍT ÉS! AKCIÓJA népfrontfelhívás az Hozzá kell tenni elmondottakhoz azt, „Minden utca, ház, üzem intézmény — tehát lakó­helyünk, munkakörnyeze­tünk — megszépülve, ki­csinosítva álljon április 4-ére. Így lépjük át a kö­vetkező negyedszázad kü­szöbét ...” — Ezek a mon­datok is benne voltak ab­ban a felhívásban, amely- lyel a Hazafias Népfront Bács megyei elnöksége idei, február 4-i ülésén el­indította a község-, illetve városszépítési akciót. Jóllehet, várható volt a siker, de előre nem lehe­tett kiszámítani, milyen széles körben talál meg­értésre a népfront felhívá­sa. Eddig igen szép ered­ményeket vehetünk szám­ba. Legtöbben a Vörös- kereszt, a KISZ szerveze­tei és az úttörőcsapatok te­vékenykednek az akció eredményességéért. A Vöröskereszt mintegy folytatja a korábbi — „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalmat — most már tágabb keretek kö­zött. Eddig legerőteljesebben a kiskunfélegyházi és kecs­keméti járásban, valamint Baján bontakozik az ak­ció. Baján például — a népfronttbizottsági és ta­nácstagok oldalán a vá­lasztókerületi bizottságok tagjai is tevékenykednek. Az általános község-, városszépítésen túlmenően egész nagyarányú fásítás folyik. A félegyházi járásban ma­radva: Alpáron, az Ady Endre utcában 200 gömb­akácot, a Béke parkban 100 db aranyesőt, Csólyos- páloson 500 gömbakácot és 500 rózsatövet, Jászszent- lászlón 300 gömbakácot, Kiskunmajsán — a sport­pályán 1500 ezüsthársat, platánt és nyárfát. Kun­szálláson 200, Petőfiszállá- son 1000 különböző fát ül­tetnek el a középületek és a főútvonal mellett, míg Szánkon 800 nyárfát. Jelentős mérvű a parko­sítás, s ebben a KISZ- szervezetek, úttörőcsapa­tok vállaltak sokat ma­gukra. Kalocsán valamennyi üzem előtt az ott dolgozó fiata­lok hozták rendbe, s fej­lesztik tovább a parkokat. A 3. sz. általános iskola Gagarin úttörőcsapata az iskola környékének parko­sításán kívül derekasan ki­vette részét a Széchenyi és Dózsa György út szé­pítéséből is. Kecskeméten az isko­lák — s közülük is ki­emelkedően a Katona Jó­zsef Gimnázium és a MŰM 607-es sz. szakmunkás- képző intézetének tanulói tettek ki magukért a Mű­kert, Hunyadiváros, Lenin- város, Izsáki út, s a busz­állomás környékének csi­nosításával, tereprendezés­sel. A kalocsai járásban fő­ként Hajóson, Miskén, Bá­tyán, Szakmáron, Foktőn, Úszódon és Dunapatajon mutatkozik eredmények­ben a hatása. Jellemző azonban, hogy a lakóhelyek szépítésének jegyében jelentős mértékű társa­dalmi munkát vállaltak és végeztek a létesítmé­nyek mielőbbi befejezése érdekében. Alpáron például három utcában a járdaépítéshez a társadalmi munkán fe­lül, négyzetméterenként 20 forinttal is hozzájárult a lakosság. Gátéren a klub- könyvtár építésénél vállal­ták az összes földmunkák elvégzését, míg Kunszállá­son a sportpálya fejlesz­tésénél működtek közre 10 000 forint értékű társa­dalmi munkával. Petőfi- szálláson 2 kilométernyi vízvezeték lefektetéséhez készülnek az árkot kiásni. A környezet-alakítás sok­féle munkája közt figye­lemre méltó a kecskeméti Fémmunkás Vállalat fia­taljainak teljesítménye, akik szovjet katonákkal összefogva 120 öreg fa ki­termelését végezték el a város egyik kőrútján, s az eladott fa árának rájuk eső részét a vietnamiak megsegítésére ajánlották fel. Hartán és Dunavecsén a KISZ-isták és úttörők — ároktisztításon, járdaszépí­tésen, virágok ültetésén kívül — a magánosán élő öregek házatáját hozták rendbe. A lakóhelyszépítési ak­ció tovább folyik. Tóth István tiszakécskei két is. Osztatlan sikert aratót! a kecskeméti, Szalvai Mi­hály Úttörőház együttese Két szólistájuk: Simigls András és Vágó István alakítása külön említésrí méltó. A kiskunhalasi mű­velődési központ 10 év« jubileumot ünneplő báb­csoportja a „Virágok ve­télkedője” című bábdarab bal szerepelt. A színpad­kép művészi színvonal! volt, igen jól kidolgozott Kiugró sikert hozott a: ágasegyházi művelődés ház 22 tagú, tanyai gyere kékből alakított csoport­jának játéka. Vezetőjük Ballun Tiborné pedagógui néhány éve foglalkozik bá hozással, s máris arany okleveles lett csoportja. I tanyai gyermekeit ízes ma gyarsággal, finom hang súlyozással, nagy átéléssé mutatták be a „Kiskaka: gyémánt félkrajcárja” cí mű mesét Két címszerep­lőjük: Kollár Irén és Cza kó Eszter különdíjat is ka pott Maguk készítette báb jaik ötletgazdagok voltak Nagy öröm, hogy a jelen­levő vezető szakemberei azonnal meghívták őket a: úttörőbábosok országo: találkozójára. Szólni kellene még kü- lön-külön részletesen ; többi csoport teljesítmé nyéről is, hiszen munká juk, bemutatott műsorul megérdemelné. Mindegyil produkcióban volt valam új ötlet, említésre mélti sikeres alakítás: a kiskőrö­siek nagy nevelőértékű Ko dáty-feldolgozása, a helvé ciaiak merész feladatvál lalása: a kezek játéka, < kuinszállásiak csiszolt sző vegmondása, a garai, pe tőiiiszállási, madarasi, bács bokodi gyerekek igyekeze te egyaránt kiváltotta « nézők elismerését. Aranyoklevelet kapót a Tiszakécskei Művelődés Központ diákotthon báb csoportja (vezető: dr. Tóti Géza), a kecskeméti Szál vai Mihály Üttörőház cső portja, (vezető: Szabó Jó zséf), az ágasegyházi gyér mekcsoport (vezető: Ballui Tiborné), a Kiskunhalas Gózon István Műveldés Központ együttesé (vezető Ancsin Jánosné), a tisza kecskéi diákotthon „Tisza virág’’ bábcsoportja (ve zető: dr. Tóth Géza) és < bácsbokodi úttörőegyütte (Vezetőjük: Kardzen Má tyásné). jEzüstokleves csopor lett a helvéciai művelődés ház bábcsoportja (vezető Kiss Klára), a Kiskőrös Járási Művelődési Köz pont csoportja (vezető Száraz Józsefné), a kun szállási művelődési há együttese (vezető: Lukác Jánosné) és a garai mű velődési ház csoportja (ve zétő: Árvái Ilona). Bronzoklevelet kapott : pétőfiszállási csoport (ve zétő: Dinnyés Zsuzsanna és a madarasi művelődés ház bábosai (vezető: Ke- miény Dezsőné). A sikeres bábfesztivá rríegrendezésében orosz- lájnrésze volt a kiskunha- lajsi művelődési közpon vezetőségének, lelkes akti várnak, ftácz János nép­művelési felügyelő beje­lentette, hogy a fesztivál hatására a jövőben havon- ta meghívnak egy-egy cso­portot Kiskunhalasra, s ez­zel megteremtik a folya­matosán működő gyermek- színház alapjait városunk­ban. Szamosfalvi Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom