Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

1970. JtSnlns 1«, kedd T 9. oldal A Társadalmi Szemlében olvastuk Interjú Nyers Rezsővel a lakáskérdésről Megkezdődött az eiső osztályosok hßirflfflQn Július 15-től: UuilillUull szabadságon a pedagógusok Érdekes tartalommal, sok hasznos cikkel jelent meg a Társadalmi Szemle jú­niusi száma. Az olvasók ér­deklődését bizonyára legin­kább felkelti majd a Nyers Rezső elvtárssal készített interjú a lakáskérdésről. A szerkesztőség munkatársa által feltett kérdésekre vá­laszolva Nyers Rezső kifej­ti a lakásépítésre, elosztás­ra és lakbérekre vonatkozó párt- és kormányhatározat lényegét, amelyet tömören, egy mondatban így foglal­hatunk össze: Célja az, hogy a lakáspolitikát gaz­daságilag megalapozottab­bá és perspektívikusabbá tegye. Nyers Rezső — a tőle megszokott lényegretörő stílusban és őszintén — ki­fejti a magyarországi la­káshelyzet fő vonásait a nyugat-európai és szocia­lista országokéval is össze­hasonlítva. Mint megálla­pítja: A nemzetközi össze­hasonlításból végül is az következik, hogy elégedet­leneknek kell lennünk kü­lönösen a lakásépítés mére­teivel, s a jövőben nagyobb teljesitményekre kell töre­kedni. Az interjú során részle­tesen elemzi az új lakbér­rendszer sajátosságait, s azokra a várható mozgá­sokra is rámutat, melyeket a rendezés elindít a lakás­fronton. Hangsúlyozva: Akiknek a kezébe van a további munka letéve, fon­tos társadalmi feladatot vé­geznek. A Társadalmi Szemle jú­niusi számában megtalál­juk az „Irányelvek a szö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tésére és a kommunisták tevékenységére a szövetke­zetekben’’ c. dokumentu­mot, melyet az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Mun­kaközösségének előterjesz­tése alapján megtárgyalt és jóváhagyott a Politikai Bi­zottság. Közli a folyóirat Szabó Bálint: A népi de­mokratikus átalakulás né­hány magyarországi tapasz­talata, Friss István: Terv és gazdasági reform Ma­gyarországon, Patkó Imre: L eninizmus — nemzet — nemzetköziség című elemző írásait. Nemcsak a teoretikusokat fogja érdekelni dr. Mód Aladárné Korunk és a A belkereskedelmi mi­niszter a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképzésről rendeletet adott ki, amelyben elsősor­ban a más szakmák oktatá­si rendszerétől eltérő intéz­kedéseket, feladatokat köz­li. A rendelet megerősíti a megyei tanácsok jogát ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari iskolák fenntartására s rögzíti, hogy a miniszté­rium milyen további fel­adatokat ad át a tanácsok­nak. Előírja, hogy a keres­kedelmi és vendéglátóipari tanulókat korszerű, széles áruválasztékkal rendelkező üzletekben kell a gyakorla­ti ismeretekre tanítani. A belkereskedelemben is beve­zetik a függetlenített főhiva­tású gyakorlati szakoktatói rendszert. A korábbiaktól eltérően munkásosztály című írása, mely egyaránt szembeszáll mind a munkásosztály fo­galmának leszűkítő, korsze­rűtlen meghatározásával, mind az osztálymeghatáro­zás indokolatlan kitágításá­val. A folyóirat júniusi szá­mát könyvszemle egészíti ki. 'T—1) „Esze, szive, s minden mozdulata színaranyból — e tiszta veretben találod meg a példát: mivé lehet az ember.” (A. V. Lunacsarszklj) A nagy évforduló alkal­mával tisztelettel és szere­tettel emlékeztek meg az emberek száz és százmil­liói a világ első szocialista államának megteremtőjé­ről, a nemzetközi munkás- mozgalom lángeszű gondol­kodójáról, a nagy forradal­márról, Leninről. Az emlékezésnél többre vállalkoztak a kecskeméti Lenin városi Általános Isko­la, a Kisfái Szakiskola és a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum pártalapszerve- zetének és tantestületének a tagjai. Áz 1969—70-es pártoktatási évben Lenin­kor keretében feldolgozták a városi pártbizottság által kiadott tematikát. A lenini eszmék, tanítások és tettek hatalmas kincstárából igen értékes művek, cikkek, be­szédek, levelek kerültek feldolgozásra az egyes fog­lalkozásokon. Minden fog­lalkozás külön élmény volt a résztvevőknek. Meggyőződött a mintegy 70 hallgató, hogy Lenin műveiben a ma emberéhez szól, hogy a jövőt mutatja és a hozzávezető utat az egész emberiségnek. Meg­bizonyosodtak arról, hogy a leninizmus az egyetlen élő, igaz, tudományos el­mélet a társadalomról, an­nak fejlődéséről. Külön ér­deklődéssel tanulmányoz­ták azokat a műveket, me­lyekben Lenin úgy tükrö­ződik, mint örök példakép, kristálytiszta jellem, lenyü­a kirakatrendező és deko­ratőr, a látszerész, az opti­kai és fotócikk-eladó, vala­mint a szállodás szakmá­ban kötelező a középiskolai végzettség. A szállodás szakma tanulóinál még a vendéglátóipari szakmun­kás-képesítést is megköve­telik. Más szakmákkal el­lentétben a kereskedelem­ben és a vendéglátóipar­ban az oktatási szüneteket nem kötelező minden tanu­lónak egyidőben kiadni, hi­szen a tanboltokat is folya­matosan kell üzemeltetni. A III. éves és az érettségi­ző tanulókat a vendéglátó- iparban éjjel 24 óráig is lehet foglalkoztatni. A kereskedelmi és ven- déglátőipari tanulók az ösz­töndíjon felül jutalmat, cél­prémiumot is kaphatnak, sőt a jutalékos rendszerbe is bevonhatók. Hétfőn az általános és a középiskolákban megkez­dődött az új első osztályo­sok beírása. Előzetes ada­tok szerint az általános is­kolákban szeptemberben 127 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, a középisko­lák első évfolyamaiban pe­dig — nappali tagozaton — 64 ezer fiatal „startol”. A göző egyéniség, az elvsze­rűség, egyenesség és igaz­ságosság megtestesítője, a szerénység és az egyszerű­ség, igazi emberség utolér­hetetlen megszemélyesítője. A pártoktatásnak ezt a formáját az 1969—70-es év­ben alkalmazták először. Az eredmények azt igazol­ták, hogy bevált. Módsze­rei jobban igazodnak a felnőttoktatáshoz. Több résztvevőt kapcsolt be az aktív, önálló ismeretszer­zésbe, azáltal, hogy az egyes foglalkozásokon az egyénileg áttanulmányozott anyag fő összefüggéseit, törvényszerűségeit, tanul­ságait, mondanivalójának helyes értelmezését és gya­korlati alkalmazását, illet­ve annak lehetőségeit be­szélték, vitatták meg. Ezeknek a foglalkozá­soknak a vezetése a pro­pagandistáktól igen komoly felkészültséget, hozzáértést, önállóságot és módszerbeli rugalmasságot kíván. Mind­három propagandista kitű­nően megfelelt ezeknek a A Körös-vidék veszélyez­tetett területeiről eddig mintegy 25 ezer embert — főként gyermekeket, asszo­nyokat és betegeket szál­lítottak biztonságos helyre. A befogadó városokban és falvakban; Békéscsabán, Gyulán, Orosházán. Gyo- mán, Eleken, Kondoroson és Kétegyházán nagy szere­tettel fogadták őket és ellá­tásukról szervezetten gon­doskodnak. Az iskolákban, termelőszövetkezetekben és másutt soron kívül üzemi konyhákat, állítottak fel. Gyulán, ahol több mint négyezer környékbeli lakos­nak adtak otthont, az in­tézményes ellátáson kívül ezernél több embert fogad­tak be a magánházakba. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyá­Tegnap Kunfehértón a Kiskunhalasi Járási Tanács üdülőjében ülést tartott a megyei tanács terv és fej­lesztési állandó bizottsága. Tohai László, a megyei ta­nács vb tervosztályának vezetője a megye negyedik beírások kedden folytatód­nak. A szokásos tanévzáró ér­tekezleteket egyébként az általános iskolákban június 20-ig, a középiskolákban június 30-ig tartják meg. Július 15-től augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell a pedagógusok szabad­ságának zavartalanságát. követelményeknek. Érde­kessé, elevenné, vonzóvá tette a foglalkozásokat a film- és diavetítés, a kiál­lítási anyagok összegyűjté­se, szemléltető anyagok felhasználása, a zárófoglal­kozásokon az ünnepélyes­ség Kiválóan oldották meg feladatukat ezek az alap­szervezetek az 1969—70. év pártoktatási munkájában. Különösen elismerésre mél­tó a pártvezetőség állandó jellegű segítsége, támoga­tása és Leviczky Józsefné, Nagyhegyesi István és dr. Szabó Sándor propagandis­ták lelkes, odaadó, eredmé­nyes munkája. A rendkívül érdekes, él­ményt adó foglalkozások arra az elhatározásra kész­tették ezeket a pártalap- szervezeteket, hogy az 1970—71-es pártoktatási év­ben is Lenin néhány idő­szerű, klasszikus művének tanulmányozásával folytas­sák a pártoktatást. Papp István propagandista rának területén több mint száz kitelepítettet helyez­nek el. Élelmezésükről, szállásukról az üzem gon­doskodik, az asszonyoknak pedig folyamatos munkát ad. A kondorosi Dolgozók Tsz — kérésükre — nö­vényápolási munkára osz­totta be a községbe telepí­tett dévaványai asszonyo­kat. Az alábbiakban közöljük azokat a telefonszámokat, amelyeken éjjel-nappal le­het érdeklődni a kitelepí- tettekről: Békéscsaba: 11-170. Orosháza: 120, illetve a 120-as szám 46-os melléke. Elek: 32. Kétegyháza; 1, illetve 7. Kondoros: 16, illetve 2. Gyoma; 2. Gyula; 213. ötéves tervének előkészíté­séről, valamint a Közgaz­dasági Kollégium fontosabb állásfoglalásairól tájékoz­tatta a bizottság tagjait. Ezután távlati tervezési feladatokról tárgyaltak. HÁzai MAGYARORSZÁG HUSZONÖT ÉVE Évente mintegy százmil­lió rubel értékű könnyűipa­ri cikket exportálunk a Szovjetunióba ezért a Moszkvában augusztusban sorra kerülő jubileumi ma­gyar népgazdasági kiállítá­son is nagy teret kapnak ezek a termékek. A köny- nyűipari vásárbizottság 40 minisztériumi és tanácsi vállalat, valamint 15 kisipa­ri szövetkezet termékeiből 130 ruhamodellt, ugyanany- nyi féle textil méterárut 100 bőrdíszmű árumintát és 250 cipőmodellt választott ki. A kollekció többsége egyébként az érdekelt kül­kereskedelmi vállalatok 1971. évi exportajánlata és szállításukról már a kiál­lítás időszakában kereske­delmi tárgyalások kezdőd­nek. MŰEMLÉKMENTÖ BÁNYÁSZOK A Sajó völgyi iparvidé­ken, Kürityán község szom­szédságában tavaly kezdték meg a 14. századbeli Pálos kolostor helyreállítását. En­nek során szépen faragott oszlopok és gótikus ablak­keretek kerültek elő. A munkát az idén is folytat­ják. A szomszédos ormosi bányaüzem szocialista bri­gádjainak tagjaiból mint­egy félszázan vállalták, hogy egy hónapon át mun­kaidő után segítenek a ne­vezetes műemlék helyreál­lításában. IPAROSODIK A NAGYKUNSÁG Mezőtúron, a gyorsabb ütemű iparfejlesztésre ki­jelölt nagykun városban, két új üzem kialakítása kezdődött meg. Ebben az évben harminchárommil­lió forintot fordítanak a könnyűipari gépgyár építé­sére több mint hétmillió forintot ruháznak be a Dó­zsa Cipőipari Ktsz korszerű üzemházának építésére. Mindkét üzemet a város ki­jelölt iparterületén, egymás szomszédságában építik fel. A beruházások ilyen elhe­lyezése lehetőséget nyújt az együttműködésre. A két új üzetn a negyedik ötéves tervben kezdi meg a ter­melést. RITKA VIRÁG, EGYKORI CSEMEGE A Balaton északkeleti partvidékén, a Balatonke­nese és Balatonakarattya közötti dombon, kinyitotta mézillatú, fehérernyős vi­rágát hazánk egyik legrit­kább növénye, a tátorján. A füves pusztaságoknak ezrt a jellegzetes, kórószerű nö­vényét, feltevések szerint, a honfoglaló magyarok hoz­ták be, S mélyen földbe nyúló gyökereit a korábbi századokban csemegeként fogyasztották az ország egyes vidékein. A Káspi- tenger vidékén honos tátor­ján — népi nyelvén tatár­fű — hazánkban már csak a Balaton partján található, ahol a védetté nyilvánított tátorjánmezőt bekerítve őr­zik. TRAKTORRA SZERELHETŐ BETONKEVERÖGÉP Ötletes, Belorusz traktor­hoz kapcsolható betonkeve­rőgépet szerkesztettek a győrszentiváni Üj Utakon Termelőszövetkezet szak­emberei. A nagy teljesít­ményű gép 600 liter űrtar­talmú dobjában egyszerre negyedköbniéter beton ke­TÁRlat verhető és terhét — akár 2—2,5 m magasba is — ön­működően felemeli. A győr­szentiváni közös gazdaság berendezkedett a hasznos gép sorozatgyártására. BRÜSSZELI EZÜSTÉRMES ÚJÍTÁS Egész sor magyar hely­ségben, így Dunaújváros­ban, Budapesten, Békéscsa­bán, Miskolcon, Mosonma- gyaróvárott, Pécsett, Szek- szárdon és Zalaegerszegen is sikerrel vizsgázott a ma­gyar csatornajavító mód­szer a Csanda—Czerny— Dezsényi—Novák-féle su- persilic eljárás amelyet ha­zánkon kívül már további hét országban szabadalmaz­tak. Eddig ezzel a magyar módszerrel hazánkban mintegy 45 kilométernyi csatornát sikerült megja­vítani, mégpedig a hagyo­mányos eljárásoknál öt-tíz- szer gyorsabban, s a régi költségek feléért, esetenkint negyedéért. Így a 45 kilo­méteren több mint 45 mil­lió forintot sikerült megta­karítani. Az eljárás az idén a brüsszeli nemzetközi újí­tási és találmányi kiállítá­son ezüstérmet nyert. VlGJÁTÉKFESZTIVÁL A Miskolci Nemzeti Szín­ház 1971-ben megrendezi — elsőként az országban — a magyar vígjátékok feszti­válját, amelyre azokat a budapesti és vidéki színhá­zakat hívják meg, amelyek­nek műsorán új magyar vígjátékok szerepeltek. A TANULMÁNYI VERSENY DÍJKIOSZTÓJA Vasárnap délelőtt a Hotel Ifjúság különtermében ren­dezték meg az idei országos középiskolai tanulmányi verseny díjkiosztó ünnepsé­gét. A magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz és angol nyelv, matemati­ka, fizika, földrajz, kémia, biológia, könyvvitel, illetve a mezőgazdasági, állami belkereskedelmi, szövetke­zeti kereskedelmi és sta­tisztikai tantárgyak első három helyezettjének Bor­bély Gábor, a KISZ KB középiskolai és szakmun­kástanuló osztályának ve­zetője nyújtotta át a díja­kat; okleveleket, pénzjutal­makat, külföldi útra szóló utalványokat, könyveket. ÜJ KIÁLLÍTÁSOK A Móra Ferenc Múzeum megrendezte Szegeden a hatodik dél-alföldi tárlatot, amelyen az országrész kép­zőművészeinek az elmúlt egy év alatt alkotott csak­nem 100 festménye, grafi­kája, szobra látható. A nyírbátori Báthory István Múzeumban Szamuely Ti- borné Szilágyi Jolán grafi­kai munkáiból nyílt kiállí­tás. A békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeumban megnyílt a harmadik or­szágos nyomdász fotókiál­lítás. A mintegy 40 alkotás közül a bíráló bizottság Ko­csis Iván váci és Fél Fe­renc békéscsabai nyom­dászfotós képét első díjjal jutalmazta. Major Máté akadémikus nyitotta meg vasárnap a székesfehérvári Csók István Képtárban a „Népművészet évszázadai” című sorozat második tár­latát. A kiállítás bemutat­ja a Kárpát-medencében élő szomszédos népek ha­sonló remekeihez fűződő kapcsolatokat is. összeállította: K. A. Rendelet a kereskedelmi és rendéglátóipari szakmunkásképzésről Lenin miivé él és győzedelmeskedik Huszonötezer kitelepített szervezett ellátásáról gondoskodnak a Békés megyei városokban, községekben A terv és fejlesztési állandó bizottság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom