Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-16 / 139. szám
1 oldal 1970. június 18. kedd A miskei határban Mint majdnem mindig ezen a tavaszon, az ég most is borult és szemerkél az eső. Hepehupás dűlőkön kanyarog velünk a terepjáró kocsi a miskei határban, az Egyetértés Tsz földjei között. A gabona sűrű, erős, vastag szárú. Kövér kalászokat ígér, de az ér- lelődésnek semmi jelét sem mutatja még, noha június közepe van; itt is megkésett a tavasz. Agócs István tsz-elnök, miközben körülvisz bennünket a határban, elmondja, hogy 250 hold őszi vetésű gabonájukat pusztított ki a belvíz. Az őszi mélyszántásokat csak részben tudták elvégezni, s a tavaszi talajmunkákat nagy erőfeszítések árán csak most fejezték be. Egy-két meleg nap kell és megkezdődhet a zöldborsó betakarítása. A nedvességtől duzzadt csövek pukkannak a lábunk alatt, ha véletlenül rájuk lépünk. Bőven van hüvely a szárakon, s a legtöbb hüvelyben megvan a nyolc szem borsó. Ez a növény nagyon jó termést ígér. A majoránna, a bazsalikom — a terület hagyományos fűszernövényei — szépen fejlődnek. Odébb, nagy területen fűszerpaprika. A régebben kiültetett palánták megerősödtek, fejlődésnek indultak. Azokon a táblákon, ahol rosszul sikerült a palántázás, ötven-hatvan asz- szony hajladozik. Szorgosan végzik a pótlást. A fűszerpaprika — beszél az elnök — mindig nagy kérdés. Ha nem sikerül, milliós kiesések lesznek, hiszen a korai fagyok a szedési szezonban is elvihetik a termést. A most kiültetett palánták még kókadtak. Ahhoz, hogy megerősödjenek, kiegyenesedjenek beletelik egy hét. A fajszi öntözőfürt néven ismert rendszer négy községet fog össze. Bátya, Dusnok, Fájsz, Miske határában 6 ezer hold öntözhető: olyan — zömmel gyenge talajokra — vitték el a vizet, ahol régebben külterjes termelést folytattak. Azóta talajjavítást is végeztek ezeken a földeken, fűszernövények, zöldségfélék termesztésére is alkalmassá változtatták. A négy érintett szövetkezet termésátlaga korábban sohasem érte el kukoricából a húsz mázsát, jelenleg megközelíti a harmincat, (májusi morzsoltban számítva) a búza is felül van a húsz mázsán, borsóból 15—20 mázsás termést szoktak elérni. Agócs István valamikor főagronómusa volt az öntözőrendszernek, jól ismeri az öntözőfürt körüli vitákat, a kezdeti nehézségeket. Ezekre emlékezik: — Elsorolni is nehéz, hogy mennyi baj volt. A beruházás, a táblásítás, az úthálózat csak egy része a dolognak. A másik a bizalmatlanság, amely a vállalkozást övezte. Ha öt évvel ezelőtt az öntözőfürtről beszéltünk, a parasztok az eget is fenyegették. Való igaz, hogy a tsz-ek nem voltak felkészülve egy ilyen létesítmény fogadására, a kész mű azonban ösztönzőleg hatott a további fejlődésre, s közben az emberek is megnyugodtak. Tévedés azt gondolni, hogy ilyen esős időszakban nincs szükség öntözésre. Ottjártunkkor is láttuk működni a rendszert. A szórófejek az egyik helyen borsóra, a másik helyen kukoricára permetezték a vizet. — Rendkívül hasznos az öntözőfürt a másodvetésű növények szempontjából — mondja az elnök — amelyek hozamát az aszályos hónapok veszélyeztetnék. Az öntözőfürt egyébként 100 milliós beruházás. Egy- egy öntözési idényben — ha teljes kapacitással üzemeltetik — 6—7 millió köbméter víz kibocsátására képes. Az öntözőrendszer körzetében levő, négy szövetkezet az utóbbi három évben sokat fejlődött. Eredményei alapján a fajszi Kék Duna köztük a legjobb. Közeljár hozzá a bátyai Pirospaprika. A dus- noki Munkás-Paraszt Szövetséget és a miskei Egyetértést a jó közepes szövetkezetek között tartják számon. Egy 10 órás munkanapra tavaly 75 forint jutott, az évi tag jövedelem átlaga 14 ezer 500 forint. Tüzetesebb vizsgálódások nélkül, pusztán a benyomások alapján nehéz megítélni, hogy egy-egy tsz milyen szinten lesz a többi között 2—3 esztendő elteltével. A fejlődést számos külső, közgazdasági és természeti körülmény befolyásolja. Az üzemen belül észlelhető „mozgás”, s a látható tendenciák alapján azonban megítélhetjük, hogy felfelé vagy lefelé vezet az út a pálya adott pontjáról. A miskei Egyetértésben számos jelét láttam annak, hogy a szövetkezet pályája felfelé ível. Részint a távlati — de nem távoli — elgondolások ismerete jogosít a derűlátásra. A négy tsz közül három sertéstenyésztésre specializálódik. A közös vállalkozásként épülő, modern telepük a jövő év végére lesz kész. Ez az üzem 14—15 ezer hízott sertést fog kibocsátani évenként. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy — ugyancsak közös vállalkozásként — paprikaőrlőmalmot létesítenek. A mis kei Egyetértésben már megvalósult saját beruházással a borsócséplő. Gyors ütemben szerelik — s már az idén működtetik — a szemes terményeket szárító berendezést. Fejlődőben van az állattenyésztés, most folyik a szarvasmarha-állomány tbc mentesítése. Jövőre az új gépjavító műhely is elkészül. Láttam néhány elmés szerkezetet, saját tervezésben és kivitelezésben, amely megkönnyíti, meggyorsítja vagy leegyszerűsíti ■ a leszedett fűszerpaprika munkaműveleteit. Végezetül hadd említsem meg a tagok szorgalmát és és a szakvezetők felkészültségét. Az előrehaladásnak e nagyon fontos feltételeiről — miközben bejártam a miskei határt — ugyancsak sikerült meggyőződnöm. Zám Tibor Lakáshelyzet közelről és távolról /. Amennyivel zöldebb a rét? A lakáskérdés egyidős az osztálytársadalmakkal. A látszat-demokráciák adta látszatjogokat érzé keltető mondás, miszerint bankárnak, koldusnak egyaránt joga a híd alatt lakni, a maga egyszerűségében villantja ígl a probléma bonyolultságát. Azt, hogy nem jogokról, hanem a társadalomban elfoglalt helyzetből következő lehetőségről van szó. S arról, hogy elvben minden társadalom minden tagjának joga van a megfelelő lakáshoz. Kérdés: a különböző gazdasági-társadalmi rendszerek miként elégítik ki e természetes emberi igényt? A szomszéd rétje mindig zöldebbnek tűnik. Most, amikor az ismert határozatok alapján a lakásAuíomafa hőkezelő gépsor A Vörös Csillag Traktorgyárban automatikus, folyamatosan működő cementáló és edző-megeresztő gépsort létesítettek az erősen koptatott gépalkatrészek felületi hőkezelésére. Az új berendezés maximális teljesítménye 200 kg késztermék óránként. A nagy teljesítményű berendezés irányítását és kiszolgálását két műszerész és két adagolómunkás végzi. Képünkön: Részlet az új üzemből. (MTI-foto — Erezi K. Gyula felv.) kérdés hazánkban is napirendre került, vegyük szemügyre, közelebbi és távolabbi szomszédaink rétjeit. A lakáshelyzet megítélésének nemzetközileg elfogadott szempontjai a^ következők: a különböző jövedelmű rétegek lakásellátottsága; a családok — háztartások — átlagos nagysága; a lakások nagysága és felszereltsége; a lakás- állomány kora és állapota. Számszerűen: rossznak minősítik a szakemberek a lakáshelyzetet, ha _ kétszáz lakásnál kevesebb jut ezer lakosra. Közepesnek, ha az ezer lakosra jutó lakások száma két-háromszáz között van, s jónak, ha háromszáz fölött. A lakásépítés erőteljes ott, ahol évente nyolcnál több új lakás jut ezer lakosra. Közepes, ha ez a szám öt—nyolc. Gyenge, ha öt alatt van. Az európai tőkésországok s hazánk adatait összevetve — a szocialista országok lakáshelyzetével a következő cikkben foglalkozunk — megállapíthatjuk: a középmezőnyben helyezkedünk el az általános lakáshelyzetet tekintve, néhány esetben azonban már a jók között sorakozunk. Magyarországon — itt és a továbbiakban minden esetben 1968-as adatokról van szó — ezer lakosra 309 lakás jut. Ugyanez az adat Ausztriában 354*,' Nagy-Britanniában 3S7, Dániában 356, Hollandiában 280, a Német Szövetségi Köztársaságban 348, Olaszországban 314, Spanyolországban 284, Svájcban 328, A legjobb a helyzet Svédországban. Itt az ezer lakosra jutó lakások száma 371. Az adatok tények — s bármennyire is nehéz a hazai lakáshelyzet, szégyenkezésre nem adnak okot — de néhány „finomságot” már nem fejeznek ki. Azt például, hogy emberek tízVállalafi fórum sát, ilyen és ehhez hasonló munkahely rendbentartásá- tippek felvillantásával: mi- nak, vagy a beteglátogatá- nőségvédelem —, a társa- soknak a kérdése. Hogy HA NEM IS forradalmi, pasztalatok fs ebben alig- d?lmi gajdon védelme — valóban érlelő, töprengésre de “mégis napjaink keres- ha állunk egyedül) azt bi- ^ Piacok szerzése és meg- serkentő volt a vita, mi kedelmébe hasznosan beil- zonyították, hogy a tanács- ’ ‘“’‘S 1 íz" ífT blzon?d:,a lobban mint 1 azonban üresen áll, míg a korszerűséget hozások eddigi rendszere és szakmai felké- hogy az masbai^..kérdező- | hivatalos • ezrei csak statisztikai értelemben lakástulajdonosok — pl. Spanyolországban, Nagy-Britanniában — mert a részükre jutó lakások üresen állnak, míg ők nyomortanyákon, hulladékpól tákolt kalyibákban élnek... Vagy azt — ami viszont számunkra kedvezőtlen — hogy mekkorák ezek a lakások? A kép megalkotása tehát nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnhet. Tagadhatatlan: a fejlett tőkés országok lakáshelyzete kedvezőbb a mienkénél. Ám ha azt kezdenénk vizsgálni, hogy honnét indultak ezek az országok 1945 után, s honnét hazánk, illetve azt, milyen károkat szenvedett a lakásállomány a háborúban idehaza, s milyet másutt, már jóval reálisabb képet alkothatunk. Hagyjuk azonban a visszatekintést azzal, hogy köztudott dolgokról senkinek sem szabad elfeledkeznie...! A legtöbb lakást nemcsak Európában, hanem a világon — számszerűen — a Szovjetunióban építik. Az európai tőkés országok számszerű lakásépítési adatai erős — de érthető — eltéréseket mutatnak. Dániában 45 ezer, Ausztriában 51 ezer, (hazánkban 67 ezer) lakás épült fel egy esztendő alatt, de Nagy- Britanniában már 431 ezer, a Német Szövetségi Köztársaságban 542 ezer. Éppen ezért jobb mércét választunk. Ilyen az ezer lakosra jutó lakásépítések száma. (Magyarországon 6,5.) Ezt tekintve Svédország ismét a listavezető, ahol az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma 13,4. Ausztriában 6,9, Dániában 9.2, Nagy-Británniában 7,7, Franciaországban 8.2 a Német Szövetségi Köztársaságban 9,0, Olaszországban 5.3. A kérdés folytatása törvényszerű. Most már tudjuk, mennyi lakás épül, ám ki és kinek, s milyen lakásokat épít? (Spanyolországban például 7,7 az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója, s az épített lakások nagyobb része négy vagy több szobás. Az épített lakások egyharmada leSZkedŐ, a ÜUISZCI USegei. ------- iw.vrszeic „ijltqpcr j ól szolgáló, a rohanó élet- nem tette lehetővé vala- és munkatempóval lépést mennyi dolgozó aktív be- _ ri'' ‘ , tartó „újításról” értesültünk kapcsolódását a fiók életé- , nemrégiben, a példa nem be, irányításába, a szám- elemnenye. is egyedülálló: a kezdemé- szaki adatokkal zsúfolt be- HARMINCHÉT mun nyezés jogát nem vindikál- számolók fárasztóak, a vita katársunk 68 témát „dobott az, UJ®ze™,ítu!lzí,°?aS'uTÍ” munkahelyi kön kívül még tíz dolgozó j Mentések hajjelentkezett szólásra. léről szazezres serea felhívás Az újságírót első hallás- j ' ra a tv Fórum című vita-! emlékeztette műsorára ja magának az ötletet ki- sokszor ellaposodik, érdek- fel”. Legtöbbjüket a hiánypróbáló vállalat. De hogy felenné válik, nem a lé- cikkek csökkentésének lezal a különbséggel, hogy amott kevesebb idő áll a mindenben megfelel a vá- nyeget ragadja meg; a fel- hetőségei, a szállítás meg- a, hot’ t+mlß rakozásnak, azt már most szólalok ismétlésekbe bo- gyorsítása, továbbá munka- posan lenetett szelektálni, látják a vezetők. csátkoznak, vagy általános- ügyi, bér- és táppénz jelle- renöszerezni, a felmerült Á tárgyra térve: a közel- Ságokat hangoztatnak... gű kérdések érdekelték. So- P10D1emakat előzőleg is múltban a Csongrád—Bács Célunk az volt, hogy a be- kan tettek építő iavaslatot sokoldalúan megtárgyalni^ megyei Élelmiszer- és Ve- számolót, a kapott írásos a munkafegyelemmel, a AiserietneK „ LT _ gyiáru Nagykereskedelmi vélemények alapján, a munkaversennyel, vagy a fiííímfr főigazgató ^ , Vállalat kecskeméti fiók- munkatársainkat közvetle- brigádmozgalommal össze- , ., y13., ,, , az eS>’efjának gazdasági vezetői, a nül foglalkoztató kérdések, függésben, is. párt- és szakszervezettel problémák tárgyköréből, s — Ejtsünk pár szót az ,.G„í.„j- entOSe Sem együtt felhívással fordul- azok köré csoportosítva ál- így leszűrt tapasztalatokról. e , m?..,sz?f~ tak a dolgozókhoz. Ebben lítsuk össze. _ Az első, egyáltalán nem jelentéktelen pozitía beleszólási jog, konkrét nácskozá^ioz kértéíészíe- URNAt helyeztek el, a vum aChc^Tbeszámoló, gyakorlattá a demokratizvételeiket, javaslataikat, beérkező — névvel ellátott, de maga a tanácskozás sem mus' bírálataikat. vagy akár névtelen — le- vált szárazzá, unalmassá. CSAK üdvözölhető, kö— Mi tette mindezt szűk- velek számára. A korábbi Izgalmas, eleven légkörben, vetésre ajánlható ez a pél- ségessé? — kérdezzük dr. felhívásban egyébként azt lankadatlan figyelemmel da. Egy bizonyos: a Csűri Ferenc igazgatótól. is hangsúlyozták, hogy min- hallgatták és várták a FŰSZÉRT-nél ezután csakI — A termelési tanácsko- den felvetett kérdésre őszin- résztvevők a névre szóló nem annyi szerzője lesz a |zás: egy-egy üzemi kollek- tén, nyíltan válaszolnak válaszokat. Elmaradt a gazdasági év egy bizonyos j tíva legmagasabb szintű majd az illetékesek. Gon- számözön, s mindennapos, szakaszát értékelő beszá- vitafóruma, az üzemi de- dolatébresztő vázlattal is emberközeli problémák mólóknak, ahányan a fiók- mokrácia legkézzelfogha- segítették a jószándékú váltották fel. Szóba került nál dolgoznak' ítóbb megtestesítője. A ta- „hozzászólások” kialakító- sok minden egyéb közt a Jóba Tibor számolnak be ...) Tény: Angliát kivéve az európai tőkés országokban a 1 lakosok túlnyomó többségét magánszemélyek, illetve magánvállalatok építik, s az állami lakásépítkezés nem tölt be jelentősebb _ szerepet. Ausztriában például 9.9 százalék, Dániában 1,8, Hollandiában a Német Szövetségi Köztársaságban 3,0 százalék mindössze az állam finanszírozta lakásépítések aránya a teljes mennyiségből. (Görögországban nulla, s az építési kölcsön is teljesen ismeretlen), a magánvállalatok természetesen áruként értékesítik a lakást: aki megfizeti, azé. S a legtöbb országban a lakbérek megállapítását sem korlátozza semmiféle állami rendekezés. Mészáros Ottó (Következik: Csizmák és léptek^
