Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

1 oldal 1970. június 18. kedd A miskei határban Mint majdnem mindig ezen a tavaszon, az ég most is borult és szemerkél az eső. Hepehupás dűlőkön kanyarog velünk a terep­járó kocsi a miskei határ­ban, az Egyetértés Tsz föld­jei között. A gabona sűrű, erős, vastag szárú. Kövér kalászokat ígér, de az ér- lelődésnek semmi jelét sem mutatja még, noha június közepe van; itt is megké­sett a tavasz. Agócs István tsz-elnök, miközben körülvisz ben­nünket a határban, el­mondja, hogy 250 hold őszi vetésű gabonájukat pusztított ki a belvíz. Az őszi mélyszántásokat csak részben tudták elvégezni, s a tavaszi talajmunkákat nagy erőfeszítések árán csak most fejezték be. Egy-két meleg nap kell és megkezdődhet a zöld­borsó betakarítása. A ned­vességtől duzzadt csövek pukkannak a lábunk alatt, ha véletlenül rájuk lépünk. Bőven van hüvely a szára­kon, s a legtöbb hüvelyben megvan a nyolc szem bor­só. Ez a növény nagyon jó termést ígér. A majoránna, a bazsalikom — a terület hagyományos fűszernövé­nyei — szépen fejlődnek. Odébb, nagy területen fűszerpaprika. A régebben kiültetett palánták megerő­södtek, fejlődésnek indul­tak. Azokon a táblákon, ahol rosszul sikerült a pa­lántázás, ötven-hatvan asz- szony hajladozik. Szorgo­san végzik a pótlást. A fűszerpaprika — be­szél az elnök — mindig nagy kérdés. Ha nem sike­rül, milliós kiesések lesz­nek, hiszen a korai fagyok a szedési szezonban is el­vihetik a termést. A most kiültetett palán­ták még kókadtak. Ahhoz, hogy megerősödjenek, ki­egyenesedjenek beletelik egy hét. A fajszi öntözőfürt né­ven ismert rendszer négy községet fog össze. Bátya, Dusnok, Fájsz, Miske hatá­rában 6 ezer hold öntözhe­tő: olyan — zömmel gyen­ge talajokra — vitték el a vizet, ahol régebben kül­terjes termelést folytattak. Azóta talajjavítást is vé­geztek ezeken a földeken, fűszernövények, zöldségfé­lék termesztésére is alkal­massá változtatták. A négy érintett szövetkezet termés­átlaga korábban sohasem érte el kukoricából a húsz mázsát, jelenleg megközelí­ti a harmincat, (májusi morzsoltban számítva) a búza is felül van a húsz mázsán, borsóból 15—20 mázsás termést szoktak el­érni. Agócs István valamikor főagronómusa volt az ön­tözőrendszernek, jól ismeri az öntözőfürt körüli vitá­kat, a kezdeti nehézsége­ket. Ezekre emlékezik: — Elsorolni is nehéz, hogy mennyi baj volt. A beruházás, a táblásítás, az úthálózat csak egy része a dolognak. A másik a bizal­matlanság, amely a vállal­kozást övezte. Ha öt évvel ezelőtt az öntözőfürtről be­széltünk, a parasztok az eget is fenyegették. Való igaz, hogy a tsz-ek nem voltak felkészülve egy ilyen létesítmény fogadásá­ra, a kész mű azonban ösz­tönzőleg hatott a további fejlődésre, s közben az em­berek is megnyugodtak. Tévedés azt gondolni, hogy ilyen esős időszakban nincs szükség öntözésre. Ottjártunkkor is láttuk működni a rendszert. A szórófejek az egyik helyen borsóra, a másik helyen kukoricára permetezték a vizet. — Rendkívül hasz­nos az öntözőfürt a másod­vetésű növények szempont­jából — mondja az elnök — amelyek hozamát az aszályos hónapok veszé­lyeztetnék. Az öntözőfürt egyébként 100 milliós beruházás. Egy- egy öntözési idényben — ha teljes kapacitással üze­meltetik — 6—7 millió köb­méter víz kibocsátására képes. Az öntözőrendszer kör­zetében levő, négy szövet­kezet az utóbbi három év­ben sokat fejlődött. Ered­ményei alapján a fajszi Kék Duna köztük a leg­jobb. Közeljár hozzá a bá­tyai Pirospaprika. A dus- noki Munkás-Paraszt Szö­vetséget és a miskei Egyet­értést a jó közepes szövet­kezetek között tartják szá­mon. Egy 10 órás munka­napra tavaly 75 forint ju­tott, az évi tag jövedelem átlaga 14 ezer 500 forint. Tüzetesebb vizsgálódások nélkül, pusztán a benyo­mások alapján nehéz meg­ítélni, hogy egy-egy tsz milyen szinten lesz a többi között 2—3 esztendő eltel­tével. A fejlődést számos külső, közgazdasági és ter­mészeti körülmény befo­lyásolja. Az üzemen belül észlelhető „mozgás”, s a látható tendenciák alapján azonban megítélhetjük, hogy felfelé vagy lefelé ve­zet az út a pálya adott pontjáról. A miskei Egyetértésben számos jelét láttam annak, hogy a szövetkezet pályája felfelé ível. Részint a táv­lati — de nem távoli — elgondolások ismerete jo­gosít a derűlátásra. A négy tsz közül három sertéste­nyésztésre specializálódik. A közös vállalkozásként épülő, modern telepük a jövő év végére lesz kész. Ez az üzem 14—15 ezer hí­zott sertést fog kibocsátani évenként. Foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy — ugyancsak közös vállalko­zásként — paprikaőrlő­malmot létesítenek. A mis kei Egyetértésben már megvalósult saját beruhá­zással a borsócséplő. Gyors ütemben szerelik — s már az idén működtetik — a szemes terményeket szárító berendezést. Fejlődőben van az állattenyésztés, most folyik a szarvasmarha-állo­mány tbc mentesítése. Jö­vőre az új gépjavító mű­hely is elkészül. Láttam néhány elmés szerkezetet, saját tervezésben és kivi­telezésben, amely meg­könnyíti, meggyorsítja vagy leegyszerűsíti ■ a leszedett fűszerpaprika munkaműve­leteit. Végezetül hadd említsem meg a tagok szorgalmát és és a szakvezetők felké­szültségét. Az előrehaladás­nak e nagyon fontos felté­teleiről — miközben be­jártam a miskei határt — ugyancsak sikerült meg­győződnöm. Zám Tibor Lakáshelyzet közelről és távolról /. Amennyivel zöldebb a rét? A lakáskérdés egy­idős az osztálytársadalmak­kal. A látszat-demokráciák adta látszatjogokat érzé keltető mondás, miszerint bankárnak, koldusnak egy­aránt joga a híd alatt lak­ni, a maga egyszerűségé­ben villantja ígl a prob­léma bonyolultságát. Azt, hogy nem jogokról, hanem a társadalomban elfoglalt helyzetből következő le­hetőségről van szó. S arról, hogy elvben minden társadalom minden tagjá­nak joga van a megfelelő lakáshoz. Kérdés: a külön­böző gazdasági-társadalmi rendszerek miként elégítik ki e természetes emberi igényt? A szomszéd rétje mindig zöldebbnek tűnik. Most, amikor az ismert ha­tározatok alapján a lakás­Auíomafa hőkezelő gépsor A Vörös Csillag Traktorgyárban automatikus, folya­matosan működő cementáló és edző-megeresztő gép­sort létesítettek az erősen koptatott gépalkatrészek fe­lületi hőkezelésére. Az új berendezés maximális telje­sítménye 200 kg késztermék óránként. A nagy teljesítményű berendezés irányítását és ki­szolgálását két műszerész és két adagolómunkás vég­zi. Képünkön: Részlet az új üzemből. (MTI-foto — Erezi K. Gyula felv.) kérdés hazánkban is napi­rendre került, vegyük szem­ügyre, közelebbi és távo­labbi szomszédaink rétjeit. A lakáshelyzet megítélé­sének nemzetközileg elfo­gadott szempontjai a^ kö­vetkezők: a különböző jö­vedelmű rétegek lakásellá­tottsága; a családok — ház­tartások — átlagos nagysá­ga; a lakások nagysága és felszereltsége; a lakás- állomány kora és állapota. Számszerűen: rossznak mi­nősítik a szakemberek a lakáshelyzetet, ha _ kétszáz lakásnál kevesebb jut ezer lakosra. Közepesnek, ha az ezer lakosra jutó lakások száma két-háromszáz között van, s jónak, ha háromszáz fölött. A lakásépítés erő­teljes ott, ahol évente nyolcnál több új lakás jut ezer lakosra. Közepes, ha ez a szám öt—nyolc. Gyen­ge, ha öt alatt van. Az európai tőkésor­szágok s hazánk adatait összevetve — a szocialista országok lakáshelyzetével a következő cikkben foglal­kozunk — megállapíthat­juk: a középmezőnyben helyezkedünk el az általá­nos lakáshelyzetet tekintve, néhány esetben azonban már a jók között sorako­zunk. Magyarországon — itt és a továbbiakban min­den esetben 1968-as ada­tokról van szó — ezer la­kosra 309 lakás jut. Ugyan­ez az adat Ausztriában 354*,' Nagy-Britanniában 3S7, Dá­niában 356, Hollandiában 280, a Német Szövetségi Köztársaságban 348, Olasz­országban 314, Spanyolor­szágban 284, Svájcban 328, A legjobb a helyzet Svéd­országban. Itt az ezer la­kosra jutó lakások száma 371. Az adatok tények — s bármennyire is nehéz a hazai lakáshelyzet, szégyen­kezésre nem adnak okot — de néhány „finomságot” már nem fejeznek ki. Azt például, hogy emberek tíz­Vállalafi fórum sát, ilyen és ehhez hasonló munkahely rendbentartásá- tippek felvillantásával: mi- nak, vagy a beteglátogatá- nőségvédelem —, a társa- soknak a kérdése. Hogy HA NEM IS forradalmi, pasztalatok fs ebben alig- d?lmi gajdon védelme — valóban érlelő, töprengésre de “mégis napjaink keres- ha állunk egyedül) azt bi- ^ Piacok szerzése és meg- serkentő volt a vita, mi kedelmébe hasznosan beil- zonyították, hogy a tanács- ’ ‘“’‘S 1 íz" ífT blzon?d:,a lobban mint 1 azonban üresen áll, míg a korszerűséget hozások eddigi rendszere és szakmai felké- hogy az masbai^..kérdező- | hivatalos • ezrei csak statisztikai érte­lemben lakástulajdonosok — pl. Spanyolországban, Nagy-Britanniában — mert a részükre jutó lakások üresen állnak, míg ők nyo­mortanyákon, hulladékpól tákolt kalyibákban élnek... Vagy azt — ami viszont számunkra kedvezőtlen — hogy mekkorák ezek a la­kások? A kép megalkotása tehát nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnhet. Tagad­hatatlan: a fejlett tőkés or­szágok lakáshelyzete ked­vezőbb a mienkénél. Ám ha azt kezdenénk vizsgálni, hogy honnét indultak ezek az országok 1945 után, s honnét hazánk, illetve azt, milyen károkat szenvedett a lakásállomány a háború­ban idehaza, s milyet má­sutt, már jóval reálisabb képet alkothatunk. Hagy­juk azonban a visszatekin­tést azzal, hogy köztudott dolgokról senkinek sem szabad elfeledkeznie...! A legtöbb lakást nem­csak Európában, hanem a világon — számszerűen — a Szovjetunióban építik. Az európai tőkés országok számszerű lakásépítési ada­tai erős — de érthető — el­téréseket mutatnak. Dániá­ban 45 ezer, Ausztriában 51 ezer, (hazánkban 67 ezer) lakás épült fel egy esztendő alatt, de Nagy- Britanniában már 431 ezer, a Német Szövetségi Köztár­saságban 542 ezer. Éppen ezért jobb mércét válasz­tunk. Ilyen az ezer lakos­ra jutó lakásépítések száma. (Magyarországon 6,5.) Ezt tekintve Svédország ismét a listavezető, ahol az ezer lakosra jutó újonnan épí­tett lakások száma 13,4. Ausztriában 6,9, Dániában 9.2, Nagy-Británniában 7,7, Franciaországban 8.2 a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban 9,0, Olaszországban 5.3. A kérdés folytatása törvényszerű. Most már tudjuk, mennyi lakás épül, ám ki és kinek, s milyen lakásokat épít? (Spanyolor­szágban például 7,7 az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója, s az épített la­kások nagyobb része négy vagy több szobás. Az épí­tett lakások egyharmada leSZkedŐ, a ÜUISZCI USegei. ------- iw.vrszeic „ijltqpcr j ól szolgáló, a rohanó élet- nem tette lehetővé vala- és munkatempóval lépést mennyi dolgozó aktív be- _ ri'' ‘ , tartó „újításról” értesültünk kapcsolódását a fiók életé- , nemrégiben, a példa nem be, irányításába, a szám- elemnenye. is egyedülálló: a kezdemé- szaki adatokkal zsúfolt be- HARMINCHÉT mun nyezés jogát nem vindikál- számolók fárasztóak, a vita katársunk 68 témát „dobott az, UJ®ze™,ítu!lzí,°?aS'uTÍ” munkahelyi kön kívül még tíz dolgozó j Mentések haj­jelentkezett szólásra. léről szazezres sere­a felhívás Az újságírót első hallás- j ' ra a tv Fórum című vita-! emlékeztette műsorára ja magának az ötletet ki- sokszor ellaposodik, érdek- fel”. Legtöbbjüket a hiány­próbáló vállalat. De hogy felenné válik, nem a lé- cikkek csökkentésének le­zal a különbséggel, hogy amott kevesebb idő áll a mindenben megfelel a vá- nyeget ragadja meg; a fel- hetőségei, a szállítás meg- a, hot’ t+mlß rakozásnak, azt már most szólalok ismétlésekbe bo- gyorsítása, továbbá munka- posan lenetett szelektálni, látják a vezetők. csátkoznak, vagy általános- ügyi, bér- és táppénz jelle- renöszerezni, a felmerült Á tárgyra térve: a közel- Ságokat hangoztatnak... gű kérdések érdekelték. So- P10D1emakat előzőleg is múltban a Csongrád—Bács Célunk az volt, hogy a be- kan tettek építő iavaslatot sokoldalúan megtárgyalni^ megyei Élelmiszer- és Ve- számolót, a kapott írásos a munkafegyelemmel, a AiserietneK „ LT _ gyiáru Nagykereskedelmi vélemények alapján, a munkaversennyel, vagy a fiííímfr főigazgató ^ , Vállalat kecskeméti fiók- munkatársainkat közvetle- brigádmozgalommal össze- , ., y13., ,, , az eS>’ef­jának gazdasági vezetői, a nül foglalkoztató kérdések, függésben, is. párt- és szakszervezettel problémák tárgyköréből, s — Ejtsünk pár szót az ,.G„í.„j- entOSe Sem együtt felhívással fordul- azok köré csoportosítva ál- így leszűrt tapasztalatokról. e , m?..,sz?f~ tak a dolgozókhoz. Ebben lítsuk össze. _ Az első, egyáltalán nem jelentéktelen pozití­a beleszólási jog, konkrét nácskozá^ioz kértéíészíe- URNAt helyeztek el, a vum aChc^Tbeszámoló, gyakorlattá a demokratiz­vételeiket, javaslataikat, beérkező — névvel ellátott, de maga a tanácskozás sem mus' bírálataikat. vagy akár névtelen — le- vált szárazzá, unalmassá. CSAK üdvözölhető, kö­— Mi tette mindezt szűk- velek számára. A korábbi Izgalmas, eleven légkörben, vetésre ajánlható ez a pél- ségessé? — kérdezzük dr. felhívásban egyébként azt lankadatlan figyelemmel da. Egy bizonyos: a Csűri Ferenc igazgatótól. is hangsúlyozták, hogy min- hallgatták és várták a FŰSZÉRT-nél ezután csak­I — A termelési tanácsko- den felvetett kérdésre őszin- résztvevők a névre szóló nem annyi szerzője lesz a |zás: egy-egy üzemi kollek- tén, nyíltan válaszolnak válaszokat. Elmaradt a gazdasági év egy bizonyos j tíva legmagasabb szintű majd az illetékesek. Gon- számözön, s mindennapos, szakaszát értékelő beszá- vitafóruma, az üzemi de- dolatébresztő vázlattal is emberközeli problémák mólóknak, ahányan a fiók- mokrácia legkézzelfogha- segítették a jószándékú váltották fel. Szóba került nál dolgoznak' ítóbb megtestesítője. A ta- „hozzászólások” kialakító- sok minden egyéb közt a Jóba Tibor számolnak be ...) Tény: Angliát kivéve az európai tőkés országokban a 1 lakosok túlnyomó több­ségét magánszemélyek, il­letve magánvállalatok épí­tik, s az állami lakásépít­kezés nem tölt be jelentő­sebb _ szerepet. Ausztriában például 9.9 százalék, Dá­niában 1,8, Hollandiában a Német Szövetségi Köztársaságban 3,0 száza­lék mindössze az állam fi­nanszírozta lakásépítések aránya a teljes mennyiség­ből. (Görögországban nulla, s az építési kölcsön is tel­jesen ismeretlen), a ma­gánvállalatok természetesen áruként értékesítik a la­kást: aki megfizeti, azé. S a legtöbb országban a lak­bérek megállapítását sem korlátozza semmiféle álla­mi rendekezés. Mészáros Ottó (Következik: Csizmák és léptek^

Next

/
Oldalképek
Tartalom