Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

A. oldal 1070. június 14, vasárnap Önállóság? A délszlávok megbecsült tagjai hazánk szocializmust építő társadalmának Beszélgetés Ognyenovics Milánnal Hazánkban csaknem félmillióra tehető a nemzetisé­giek száma, s közöttük 100—120 ezer a délszálv. Eléggé szétszórtan élnek, 88 községben, négy városban és tíz megyében. Az ország legtöbb délszláv nemzetiségű lakosa Bara­nya és Bács-Kiskun megyében él. Megyénkben 20 ezer­re tehető a délszlávok száma. A bajai járás 12 közsé­gében több mint 12 ezer szerb és sokác él. Baján ötezer körül van a bunyevácok száma. Élnek még szerbek Bá­tyán és Dusnokon is. A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének adatait vettük ez alkalommal figyelembe. A szövetség főtitkárával, Ognyenovics Milánnal a nem­zetiségi politikáról, a délszlávok általános helyzetéről beszélgettünk. Szeretnénk rövid vissza­pillantást kapni a szö­vetség eddigi tevékeny­ségéről, a nemzetiségi politika eredményeiről. — 1945. március 2-án Battonyán, az első felsza­badult helységben alakult meg a Szlávok Antifasisz­ta Frontja, amelyben a szerbek és a szlovákok tö­mörültek. Hamarosan kez­detét vette az antifasiszta front megszervezése a Bácskában is. A szerve­zetet valamivel később egyesítették és létrejött az antifasiszta front buda­pesti központja, megin­dították a „Sloboda” című lapot, melynek első szá­ma 1945. június 9-én je­lent meg. Szlovák nyelvű cikkek mellett, kis terje­delemben szerb-horvát nyelvű írásokat is közölt. Mindinkább jelentkezett az az igény, hogy külön délszláv központi szerve- ségének gyűléseken tör­zet jöjjön létre. A kom­munista párt Központi Bizottságának támogatásá­val 1946. május 19-én Ba­ján összehívták a délszlá­vok első kongresszusát. Ezen részt vettek a hor- vátok, szerbek, szlovénok képviselői az ország min­den részéből. A kongresz- szus megalkotta az alap­szabályt és munkaprogra­mot készített. A szövetség második kongresszusa Bácsalmáson ülésezett 1947. október 5- én és 6-án. A nagyszabású tanácskozáson részt vettek a kommunista és a szoci- áldedmokrata párt közpon­ti bizottságának képvise­lői és számos jugoszláv vendég. Ekkor fogadták el a szövetség mai nevét is. Személy szerint engem ért az a megtiszteltetés, hogy javaslatot terjesszek elő a régebbi név megváltozta­tására. Előterjesztésemet a kongresszus egyhangú­lag elfogadta. A Tájékoztató Iroda 1948. évi határozata után és később, a személyi kul­tusz idején számos igaz­ságtalanság érte a dél- szlávokat is. Az ellenforradalom fel­számolása után az MSZMP Politikai Bizottsága hatá­rozatát hozott az ország nemzetiségi kisebbségei között végzendő politikai, oktatási és kulturális mun­káról. Az 1958 októberé­ben hozott határozatot mindenütt megtárgyalták a pártszervezetek. A szö­vetség munkája is aktí­vabbá vált. A Politikai Bizottság tíz évvel később a nemzetisé­gek között végzendő mun­káról szóló határozatot fe­lülvizsgálta és megállapí­totta, hogy jelentős fejlő­dés következett be és az akkori határozat alapelvei ma is érvényesek. Az elmúlt év április 21—22-én tartott VI. kong­resszuson mi is visszapil­lantottunk eddigi tevé­kenységünkre. Korszerűsí­tettük az alapszabályt, fejlesztettük a demokra­tizmust. E célból került sor a küldöttek nagy több­Értesítjük kedves vásárlóinkat arról, hogy a Parkettagyár­ban a nyári hónapokban ENGEDMÉNYES ÁRON KEMÉNYFA- FÜRÉSZPOR KAPHATÓ. Igényüket kérjük mielőbb bejelenteni. Kecskemét. Halasi út 10. 4799 dezett kultúresteken, fesz­tiválokon és nemzetiségi napokon körülbelül 160 ezren vettek részt. A politikai és kulturális fejlődésben fontos szerepe van a sajtónak. 1946. ok­tóber 20. óta a délszlávok- nak saját önálló lapjuk van, amely először Nase Novine, jelenleg pedig Na- rodne Novine címen jele­nik meg A pécsi rádió szerb-horvát adása nagy szerepet játszik a délszlá­vok tájékoztatásában, egy­úttal szórakozást is nyújt, mert népdalokat, táncda­lokat sugároz rendszere­sen. Mi a véleménye a szö­vetségnek a Bács-Kis- kun megyében élő nem­zetiségiek helyzetéről, az itt folyó politikai és kulturális tevékenység­ről? — A párt vonatkozó ha­tározatát megtárgyalták a vezető testületek. Alapo­san megvitatta a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága, a bajai járási, városi párt- és tanácsve­zetés. A megbeszéléseken én is részt vettem, el­mondhattam észrevételei­met, amelyeket a határo­zatok hozatalánál messze­menően figyelembe vettek. Véleményem szerint a me­gye nemzetiségei, köztük a délszlávok megbecsült tagjai a társadalomnak. A bajai járásban például a párttagság 27—28 százalé­ka délszláv. Gyümölcsöző a Baja és Zom bor között kialakult testvérvárosi kapcsolat. Baján ugyan el­hanyagolták az anyanyel­vű oktatást, de az utóbbi időben javulás tapasztal­ható. Újjászervezték a Csitanicát, a délszláv ol­vasókört is. Működik egy szerb-horvát nyelvű ta­nítóképző tagozat is a városban. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­ban szerb-horvát nyelv- oktatás folyik. A bajai já­rásban hat községben van nyelvoktatás, 162 részt­vevővel. Több kultúrcsoport mű­ködik a megye déli ré­szén, amelyek közül ér­demes megemlíteni a ba­jait és a hercegszántóit. Milyen főbb tennivaló­kat tart fontosnak még, szem előtt tartva a párt legutóbbi határozatát? — A szocialista tartal­mú politikai, kulturális felvilágosító munkát to­vább kell fejlesztenünk. Mi bevezettük azt a gya­korlatot, hogy a kultúr- csoportok fellépéseit ösz- szekötjük politikai tájé­koztatóval. Igen sikeresek a nemzetiségi napok. Bács­almáson többször rendez­tünk már ilyet. Javaslom, hogy az idén Bácsalmás mellett Hercegszántón is szervezzék meg a nemze­tiségi találkozót. Ezeken sok jugoszláv vendégünk is részt szokott venni. Jó alkalom a baráti találko­zó a kölcsönös eszmecse­rére, a kapcsolatok ápo­lására. Véleményem szerint to­vább lehetne bővíteni a megyében a nyelvoktatást. Baján érdemes lenne kö­zépiskolai fokon kétnyelvű iskolát létrehozni, ahol a második nyelv a szerb­gazdasági, kulturális kap­csolataink mindinkább bő­vülnek — fejezte be a beszélgetést a szövetség főtitkára. Kereskedő Sándor Megyénkből öt „kiváló" Szombaton délelőtt Bu­dapesten, a KISZ Központi Művészegyüttesének szék­házában került sor a III. Kiváló ifjúsági klub pályá­zat eredményhirdetésére. Megyénkből Őt ifjúsági klub képviselőinek nyújtották át ez alkalommal a Kiváló if­júsági klub cím elnyerését tanúsító oklevelet. A leg­jobbak: a kalocsai Fórum /#J klub, a tiszakécskei ifjú­sági klub, a foktői László Károly Ifjúsági Klub, vala­mint a kiskunhalasi és a kecskeméti fegyveres erők klubja. Üdvözöljük a győztes klu­bok tagjait, s egyúttal meg­említjük, hogy a felsorol­tak közül a három utóbbi immár másodízben vehette át a megtisztelő kitüntetést. Eredmények, tervek A kecellek sikerei Először bizonyítani! Ez volt a jelszó tizennyolc hónappal ezelőtt, amikor a Bajai Bútor- és Faipari Vállalat keceli telepét át­vette a Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Válla­lat. Bizonyítani, hogy a végzett munka minősége nemzetközi mércével mérve is kiváló, hogy a keceli elegáns formák tökéletes palota melletti új irodáiba kivitelezésével a keceliek megnyerték a csatát. Úi munkák Alig készültek el a KGST-székházba szánt bú­tordarabokkal, máris újabb megrendelés érkezett Moszkvából: a Művész üzem képes a nagy felada­tok megoldására is — egy­szóval érdemes a fejlesz­tésre. Az eredményt mindjárt elöljáróban közölhetjük: a bizonyítás sikerült; az el­gondolások szerint a keceli telep létszámát a követke­ző másfél évben meghá­romszorozzák. hozzávetőleg négyszáz főre emelik. A to­vábbiakban egyetlen kér­désre kerestük a választ: hogyan sikerült? Egyensúly tént megválasztására, az országos tanács hatásköré­nek kibővítésére, a szö­vetség titkárságának meg­alakítására, az elnök és a a két alelnök, valamint a kulturális, az oktatásügyi bizottságának, a Narodne Novine — a magyarorszá­gi délszlávok lapja — szerkesztő bizottságának megválasztására. A szövetség elnöke Mán- dics Mihály, országgyűlési képviselő, a csávolyi isko­laigazgató lett. Milyen jelentős vívmá­nyokat értek el munká­juk során? — Egyik legjelentősebb az a jog, hogy gyermeke­ink tanulhatják anyanyel­vűket. Már 1945-ben meg­nyíltak az első iskolák, többek között Bács-Kis­kun megye területén is. 1946. március 1-én Pécsett megnyílt a szerb-horvát nyelvű tanítóképző. Megjegyzem, hogy a fej­lődés nem volt egyenle­tes. Többször kellett bí­rálnunk az oktatásügyi kormányzatot. 1957-ben a Művelődésügyi Miniszté­rium nemzetiségi osztályá­val együtt, összehívtuk a délszláv pedagógusok or­szágos konferenciáját, ame­lyen megtárgyaltuk a legidőszerűbb tennivaló­kat és számos határozatot hoztunk. Nagy sikerünk a sajátos nemzetiségi kultúra, a népdalok, táncok és szo­kások ápolása is. Ezt a szerepet kulturális társu­latok, csoportok vállalták magukra. Egyenletes fej­lődés 1957 óta alakult ki. A szövetség sokat fára­dozott azon, hogy stabili­zálja a kultúrcsoportok tevékenységét, bővítse, gazdagítsa műsorukat. Az elmúlt év folyamán ren- lentős szerepe van, hiszen I maguknak, a mértéktartó,1 Bútorlapokat szabnak méretre a gépi fűrészelők. Színház széksorait a kece- liekkel kívánják elkészít­tetni. Az üzem dolgozóinak egy része jelenleg is ezzel a munkával foglalkozik. 1716, fotelnek is beillő, kö­zepes és magas háttámlá­val ellátott, laticelpárnás, kárpitozott széket készíte­nek, darabonként 4200 fo­rintos áron. Berendezéseket gyárta­nak a szegedi BIOGÁL székházába, s a kecskemé­ti Beruházási Bank Cifra­is szállítanak bútorokat. Ezek mellett egy speciá­lis munkaterületen is dol­goznak az üzem szakembe­rei: különféle kiállításokat rendeznek be, hazai és kül­földi ipari vásárokhoz ké­szítenek díszleteket, térele­meket. Jelenleg az augusztus hú­szadikán Moszkvában meg­nyíló kiállításra készítenek forgácslemezből, furnérla­pokból térformákat, ezekre feszítik majd a textilmin­tákat, a HUNGAROTEX árucikkeit. A szereléshez tíz szakmunkásuk utazik a szovjet fővárosba június utolsó hetében. Keceli szak­emberek dolgoznak a Bala- ton-parti SZOT-üdülőhá- zak szerelésénél, és néhány budapest kiiállításon is. Az eddigiekben felsorolt munkákat kivétel nélkül a fővárosi központtól kapták. Vannak azonban olyan el­képzelések is, hogy a ter­vezett létszámemeléssel párhuzamosan bevezetik a két műszakot, ily módon jelentősen nő az üzemi ka­pacitás. Ez pedig lehetővé tenné, hogy a központilag tervezett és kiadott mun­kák mellett egy sor önálló elképzelést is megvalósítsa­nak. saját maguk által ki­alakított termékekkel je­lentkezzenek a piacon. Kü­lönösen a bútorféleségekkel és néhány apró cikkel szá­míthatnának sikerre. Ha megkapják ezt a le­hetőséget a keceliek, való­színűleg ismét, bebizonyí- ják, hogy méltóak a biza­lomra. B. P. A kecelieknek van né­hány olyan terméke, amely évek óta stabil jövedelem-í forrást jelent, amellyel a, piacon nevet szereztek az üzemnek. Ilyen például a kisméretű rajztábla, vagy a rajzbakok. Az úgyneve­zett alátét-iratszekrényből szinte korlátlan mennyisé-; get képes megvásárolni a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat. Nagy; tételben rendelték meg ná-1 luk a diódarálók faalkatré-! szeit is. Az elmúlt év legnagyobb! munkája — egyben az üzem eddigi legkomolyabb megrendelése — a moszk­vai KGST-palota tanácsko­zótermeinek berendezése. Az üzem dolgozói és ve­zetői jól látták a feladat horvát lenne. Egyébként fontosságát, hiszen egycsa- ^ Műanyag sajfaszövettcl borítják a székek háttámláit is a nyelvtanulásnak je- i pásra hírnevet szerezhettek a kárpitos részleg nődolgozói, a következő lépés — a kárpitozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom