Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

Félgőzzel is biztos győzelem Kecskeméti Dóssá—Egri Tanárképsó 37:38 (37:12) Szokatlan időpontban, szombaton déli 12 órakor kezdődött az NB I-es ko­sárlabda bajnoki mérkő­zés, melyet közel 150 néző tekintett meg. A Kecske­méti Dózsa az alábbi össze­állításban lépett pályára: D. Kovács (2), Bajtai (8) — Kiss (4) — Szelei (5), Nemes (2). Csere: Szabó V. (11), Holmanné (8), Do­mokos (6), Szabó É. (8), Magyar (2), Báder (2), Csenki (1). Edző: Adamik Ferenc. Igaz, hogy a kecskeméti csapat nem kezdett vala­mi fényesen, mégis ki tu­dott harcolni pontokban is megmutatkozó fölényt. Hi­ba is akadt a játékban, s ez annak tudható be. hogy a csapat tartalékolt a Spar­tacus elleni mérkőzésre, s így került sor a teljes (12 játékos) csapat játékára. A kecskeméti csapat leg­jobbjai: Szabó Vera, Baj­tai, Holmanné, Szabó Éva, és Nemes. Az Egri Dózsá­ból kitűnt; Szarvas (12), Mile (11). Labdarúgás NB I. B. Bp. Spartacus—K. Dózsa 0:0 FÖSPED Szállítók—BVSC 3:0 A néző szemével... A múlt vasárnap szinte megdöbbentő volt nézni a pólya széléről a kecskemé­ti műszaki főiskolás kézi­labdázók gyenge játékát. — Ha a játékos ritka vendég az edzéseken, ak­kor nem is lehet mást vár­ni — mondta elkeseredet­ten Czagány Károly edző, de láttunk mi még mást is. Ellövöldözték a labdát, aztán — meg sem kísérel­ve, hogy hibájukat kijavít­sák — ballagtak vissza­felé. Ha pedig figyelmez­tették őket, akkor meg­sértődtek. Fazekas például az NB II. legjobb átlövője lehetne, de fegyelmezetlen­sége többet árt, mint hasz­nál. Ki lehet kapni, rosszul lehet játszani,. de lélek nél­kül soha, az MFSC csapa­tát pedig most inkább ez jellemzi. Vasárnap például Sóntha a félidőben jött meg, Kolarovszky pedig csak a mérkőzés után. El­aludtunk ... mondták. A csapat kát kulcsemberének magatartásához kommen­tár sgm kell. Miért hajtsunk? Mit ka­punk érte . .,? Ézt/is hal­lottuk már. • Kérdezzék ta­lán meg az NB í-es kosa­rasokat, hogy ők mit kap­nak. Mégis ,, hajtanak” szívvel, lélekkel csapatu­kért. a városukért, egy­másért. Hát valahogy így kellene. sz. z. Mi lesz vasárnap? KECSKEMÉTEN; Délelőtt röplabda NB II-es találkozók, délután a Mezőfi SE—Mezőhegyesi MEDOSZ NB _ III-as lab­darúgó mérkőzés. Mindösz- sze ennyi a választók a színvonalasnak ígérkező sporteseményekből, bár a tekesport kedvelői számára is akad néznivaló a K. Pe- tőfi-pályán. BAJÁN; A Bajai Bácska Posztó— PVSK kosárlabda rangadót sajnos nem sorolhatjuk a látnivalók közé, mert az Országos Szövetség hatá­rozata értelmében a mér­kőzést csak zárt kapuk mögött rendezheti meg a Bácska. Csak a két csapat szakvezetői és játékosai lehetnek jelen. KISKUN­FÉLEGYHÁZÁN: A Vasa« labdarúgói itt­hon játszanak és a szur­kolók sokat várnak tőlük. A ceglédiek ellen tavaly — amikor pedig jól ment a Vasasnak — sem termett sok babér, illő tehát, hogy most vágjanak vissza a pi­ros-kékek. A bajnokságnak ugyan nincs különösebb tétje, de azért nem mind­egy, hogy hányadik lesz a végén a csapat. KISKUNHALASON: A Spartacus kézilabdázó­itól várnak további jó ered­ményt. Ha már a MÁV MTE női csapatának az idén sehogy sem megy a játék, legalább a férfi­csapat vigasztalja az el­keseredett kézilabda-szur­kolókat. KALOCSÁN: Délelőtt 11 órakor az NB II-es női röplabdacsa­pat játszik a Dunaújváro­si Kohász ellen. KISKÖRÖSÖN; A Gépjavító labdarúgói­tól is további sikereket és gólokat vár a közönség. m megoldás Széchenyi István (1791— 1860.) nagy erőfeszítéssel tudta csak kiverekedni, hogy az építendő Lánchí­don a nemesek is fizesse­nek hídpénzt. — Már legalább találtak volna ki valami módot, hogy ne esett volna raj­tunk ez a gyalázat — így méltatlankodott egy nemes. — Maradt egy kis kibú­vó, azok számára, akik semmi áron sem akarnak fizetni — mosolyodott el Széchenyi. — Nos? — éledt fel a ne­mes. — A határozat úgy szól, hogy aki magán a Lánchí- ion megy át, az fizet. . . — No igen ... De aztán? (A választ lásd a vízszin­tes 1. és függőlekes 13. szá­mú sorokban.) VÍZSZINTES: 1. Széche­nyi válasza. 13. ... bugyel- láris (Csepreghy népszín­műve). 14. Kellemetlen sza­gú fertőtlenítőszer. 15. Cseh­szlovák traktorok. 17. Nem ebbe az irányba! 18. Izom­kötő szalagok. 19. Állatok náthája. 21. N. A. 22. Á. E. L. 23. Azonos mássalhang­zók. 24. Ellenszolgáltatás­ként fizet. 26. Őröl. 28. A nem mohamedánok gúnyneve a tö­rököknél. 30. Elhinti a magot. 32. Hegyes csőrű, barnás szí­nű madár. 33. Római 50. és 49. 34. Fejfedő. 36. Mely személyt? 37. Nemzeti Bajnokság. 39. A Margitsziget strandfürdője. 42. •v T 43. Lószín (fordítva). 45. Nagyobb edények. 46. Bősége­sen árad. 48. ... Bátor (Mon­gólia fővárosa). 50. Telefon röv. 51. Rámája. 53. Átvészeli a hideg évszakot. 55. A sonka régies neve. 57. Fiatalabb nő­testvér. 58. A nőstény párja. 59. Arany vegyjele. 61. öltöz­ködési cikk. 62. ... Istók (vad fiúgyermek, alakja ma is él a Hanság mesevilágában.) 63. Olasz költő, a lovagi epika fő képviselője (1474—1533). 66. Ki­hajít. 69. Mártírhalált halt ve­Kiss János-féle ellenállási cso­port egyik szervezője (kereszt­nevének kezdőbetűjével). 71. Szükségépület. FÜGGŐLEGES: 1. Írásra használt lúdtoll (névelővel). 2. Mesterségbeli tanulmányait el­végzi. 3. Toliforgatók. 4. őrá betűi, keverve. 5. Hivatásos versenylovasok. 6. N. J. T. Utalvány, értékjegy. 8. Vörös tengeri kikötőváros. 9. Vándor, kóborló. IQ. A. F. E. 11. Az 1848—49-i forradalom és sza­badságharc balszárnyához tar­tozó publicista (János). 12. Va­lószínűtlen, képzeletbeli. 13. Széchenyi válaszának folytatá­sa. 16. Kerület röv. 20. Állami felhatalmazással működő. ^ 24. A mozdony teszi. 25. . . . múlik az idő.-27. Rangjelzés. 29. „„(XV. _____________ ____ van Winkle. 31. Tudomány. 34. z érkari százados, 1944-ben a Könnyű, nyitott kocsi. 35. Arc­tet. 40. Szemmel érzékel. 41. por, hintőpor. 38. Belejegyez- Árpalé. 44. Híres ókori város Szíria keleti határvidékén. 47. Ledarál, gyorsan elmond. 49. Tiltó szócska. 51. Fából épült hevenyészett kunyhó. 52. Ru­hadarab az ókori Rómában. 54. Kis sebességgel haladó. 56. Trák eredetű nép. 60. Hivat­kozik. 62. Község Heves me­gyében. 64. Azon a helyen. 65. O. Y. S. 67. Város Iránban. 68. T. K. 70. V. O. Beküldendő: a vízszintes 1., és a függőleges 13. számú so­rok megfejtése. B. J Az április 26-án közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: (Vízszintes 1.:) A munka nem lesz többé keserves teher; (Vízszintes 25.:) és megunt szolgaság; (Függőleges 13: ha­nem gyümölcsöző befektetés. NB III-as csapataink ezen a tavaszon nem tündököl­nek — kivéve természete­sen a Kiskunhalasi ME- DOSZ-t — s a Közép cso­portban csak a Kiskőrös tartja magát. A MEGYEI LABDARŰGŐ BAJNOKSÁGBAN: Mindkét csoportban akad egy-két rangadó jellegű ta­lálkozó. Északon a Kun- szentmiklós—Apostag, a Radnóti SE—Fémmunkás, a Kiskunmajsa—Alpár és a Kecskeméti MÁV—Város­föld mérkőzései:: egyformán jelentősek. Délen most is lesz több helyosztó, mert a Kiskunhalasi MÁV—Já­noshalma, Kalocsai VTSK —Csávoly, valamint a Tom­pa.—Szamuely SE mérkő­zések után esetleg nagy helycserék következhetnek. VÉGÜL; Ha az itt felsorolt, s általunk kiemelkedőnek mondott mérkőzések, ver­senyek sorához hozzászá- m ítjuk azt a több száz me­gyei. városi, járási sport- versenyt, bajnoki labda­rúgó, röplabda, asztalite­nisz, teke és kosárlabda mérkőzést, akkor bátran állíthatjuk, hogy megyénk sportkedvelői ezen a va­sárnapon sem fognak unat­kozni. SZ. Z. Kutatók és témák Készül az első sportszociográfia Az utóbbi időkben új té­mákkal gazdagodó sport­irodalmunk sporttörténé­szeink kutatásai révén is több érdekes művel gya­rapszik. Fiatal kutatók huzamo­sabb ideje gyűjtik az anya­got az első sportszociográ­fiához. Mint elmondották, ez a mű egy nagyobb sza­bású vállalkozás „mellék- termékeként” készül. A XX. század krónikájának összeállításán dolgoznak, s ennek sporttörténeti ada­taiból kerekedett ki a szo­ciográfia terve. A század elejétől a negyvenes évekig felbukkant adatokból — a labdarúgócsapatok úgyne­vezett „vajaskenyér-túrái- tól” a labdarúgás „ember- vásár”-áig, melyen játékos­üzérek gazdagodtak meg, ugyanakkor neves sporto­lók csak tengődtek — fel­tárul a játékosok, verseny­zők kiszolgáltatottsága ezekben az időkben. A szo­ciográfia a társadalmi hely­zet sötét hátterével villant­ja fel azoknak a sporto­lóinknak sorsát is, akik tö­megesen kallódtak el, vagy kénytelenek voltak vándor­botot ragadni, külföldre szerződni. Az olasz klu­boktól, az osztrák és fran­cia egyesületektől a brün- ni és tengerentúli csapato­kig számos neves «agyar labdarúgó játszott ebben az időben idegenben. De más témák is foglal- i koztatják sporttörténé­szeinket. A készülő művek között érdemes megemlíte­ni a Kupák történetét, amely a Közép-európai Kupától a Rimet-serlegen át a Világkupáig a népsze­rű kupaküzdelmek áttekin­tését, több mint négyévti­zedes történetét kívánja megörökíteni. „Agytröszt a zöld gyepen” címszó alá a Cseh—Sárosi—Zsengellér belső hármas szereplésére, annak a magyar labdarú­gásra gyakorolt hatására vonatkozó adatokat rend­szerezik. Készül a Tóth Potyának, a mártírhalált halt neves balszélsőnek és ' edzőnek emléket állító életregény, s végül meg kell emlékeznünk a Mező Ferenc szellemi hagyatékát rendszerező kutatómunká­ról is. CILI — Neve? |íősért Salgótarjánban. Ki — Drozdik Cecília, de az kaptunk. Széthullott a csa- ismerőseim csak Cilinek szólítanak. . Mikor született? — 1952-ben Kiskunfé­legyházán. — Egyesülete? pat. — Azóta végleg búcsút ott mondott ennek a sportág­nak? — Nem. Kiegészítő sport­ágként szívesen kosarazok, 5*3« — Kecskeméti Dózsa. — Sportága? — Atlétika. — Versenyszáma? — Súlylökés és diszkosz­vetés. — Mióta? — Elsős gimnazista ko­romban kezdtem Kiskun­félegyházán a sportiskolá­ban. De valójában kosár­labdával kezdődött... _ ? — Tagja voltam a Vasu­tas női kosárlabda-csapatá­nak. 1965-ban játszottunk osztályozót az NB II-be ju­mert gyorsaság, rugonyos- ság és nem utolsósorban állóképesség szempontjá­ból előnyös. Jól kiegészí­ti az atlétikát. — Hogyan lett súlylökő? — Kecskeméten egy kö­zépiskolás atlétikai bajnok­ságon indultam először eb­ben a versenyszámban. Ezt követően nyáron meghívtak Tatára a serdülő edzőtá­borba. Sokat tanultam. El­méletben és gyakorlatban is. Azt hiszem ott dőlt el . végleg, hogy súlylökés­ben versenyzek. • — Ki ismerte fel a tehet­ségét? — Szatmári János, test- nevelőtanár. Tőle kaptam az edzéstervet levélben és asszerint dolgoztam. Kivá­ló szakembernek tartom. Nélküle nem lett volna be­lőlem semmi... — Mi lett? — Súlylökésben voltam 3. helyezett az országos kö­zépiskolás atlétikai bajnok­ságon, Budapesten, majd 2. diszkoszvetésben az orszá­gos vidéki ifjúsági bajnok­ságon, Szegeden. Súlylö­késben ifi válogatott keret­tag voltam. Kétszer a Népstadionban és egysze Tatára is meghívtak. — Hogyan csinálja? — Ötször edzek hetente. Súlyzók, futok, dobálok. Állóképesség-fejlesztés és technikai edzés váltogatja egymást. 1968 óta minden szerdán bejárok Kecske­métre edzeni. Kalics Lajos testnevelőtanár foglalkozik velem. — Tehát Kiskunfélegy­házán bajai edzésterv sze­rint, Kecskeméten pedig egy újabb munkamódszer alapján dolgozik!? — Igen, de bizonyos mér­tékben összehangoltak az edzőtervek. — Bizonyára örül neki, hogy két edző is figyelem­mel kíséri a munkáját? — Annak igen. De az egyedüli edzésnek már an­nál kevésbé. Csak képzel­je el; heti négy edzésen egyedül... a szorgalom megvan, de technikailag le vagyok maradva. — Melyik volt legemlé­kezetesebb versenye? — Budapesten volt a Vö­rös Meteor-pályán. Az envik CSB alklalmával súlylökés­ben 5 dobás után az 5. helyen álltam. Az utolsótól függött, hogy megmierik-e a, pontversenyt. ' 11,48-at dobtam. Győztünk. — Vágya? — Sokáin akarok még dől bálni. Rá lőttem, hogy sport nélkü1 nem megy ... ! Bancik István

Next

/
Oldalképek
Tartalom