Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Határozat a lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére (Folytatás a 3. oldalról.) szonyokhoz, valamint egy- egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, ki- választási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 27. A lakásalap jobb kihasználása érdekében fokozni kell a tanácsi lakás- gazdálkodás szerepét. Üj, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — | tartalmazzon sem nyeresé- helyi adottságaik és körül- ; get, sem amortizációt (a ményeik, valamint a la- kieső lakások pótlásának kásépítési, fejlesztési lehe- ' fedezetét). A lakbérrel tőségeik figyelembevételé- j szemben azonban jogosan vei — maguk alakítják ki j támasztható az az igény, helyi lakásgazdálkodási hogy fedezze, vagy közelít- szabályaikat. Ennek kere- 1 se meg a lakóházak folya- tében újra kell szabályozni : matos fenntartási költsé- az igénylés módját, a la- ! geit (üzemeltetés, karban- káskiutalási normatívákat, { tartás és felújítás). Ezért a az albérletre és társbérlet- j lakbéreket ennek megfe- re, a bérleti szerződésre lelő szintre kell emelni, és annak érvényesítésére, | Mindaddig azonban, amíg valamint a személyi tulaj- a lakbérekből hosszabb idő donú lakások használatára 1 alatt feltöltődnek a tanácsi és bejelentkezésekre stb. \ alapok, az államnak kell vonatkozó szabályokat. 28. Ösztönözni kell a családiház-tulajdonosokat arra, hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adókedvezménynyel, vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost. 29. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. D személyi lakástulajdon mértékének szabályozása 30. A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakás- tulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnak (a házastár- sak, az együtt élő gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. 31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében.,: megfelelő állami intézkedésekkel elő kell' segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést- De-' helő.vé kell : tenni a béiáő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felszabadítását, hosszú lejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő. n lakóházak fenntartásának fejlesztése 32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban a tulajdonosok, és a bérlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni és az állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A ' negyedik ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését. 33. Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóház-fenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt. a laMtárek jmheni rendszere és mir éke 35. A lakásépítés, elosztás és fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. 36. A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfortnélküli lakások bérét, csaK abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és településcsoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. 37. Az új lakbér-tarifát a kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes ‘lakáskategóriakon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglévő eltérések kiegyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökenthetők. A jelenlegi lakbérpótlék rendszer megszűnik. 38. Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék. A lakáson kívüli épületkarbantartási és az épület felújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék. 39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is kiterjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan ■ célszerű szabályozni. A jövőben bérbeadandó, valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapo- dás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. 40. A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy hogy a lakosság még 1970. közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit. 1E1. Állami intézkedés a lakbéremelésből származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására 41. A bérlakásban élő családok jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegébe^ van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbér- emelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt — lakbérterheik nőnek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. 42. Az ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere: — A lakbéremelés 1971. lúlius 1-én egyszerre életbelép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben — az állami lakbérhozzájárulás fokozatosan csökkenjen; — A bérlakásokban lakó nyugdíjasok. csökkent műn 1 ^képességűek, keresőképtelenek méltányos lakásjogosultságuk mértékéig a lakbéremelés teljes összegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés időpontja után nyugdíjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre folyósított lakbérhozzájárulást. — A szabad foglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak lakbérénél általában nem indokolt az ellen- súlyozás. Amennyiben az államtól kedvezményt kérnek, úgy maximum két évre lehet eltolni a teljes bevezetést úgy, hogy fokozatosan félévenként a teljes különbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni. 43. Az állami lakbérhozzájárulás kifizetését a következő módon kell szabályozni : — A lakbéremeléssel érintett lakásoknál a bérlő az emelés teljes összegét lakbérhozzájárulás címén munkahelyén fizetéskiegészítésképpen névre szólóan megkapja. A munkáltatók a hozzájárulásról személyenkénti nyilvántartást vezetnek, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egyösszegben nyújtja a térítést. — A lakbérhozzájárulást a családon belül a kereső családfő és a feleség (vagy második kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés időpontjától kezdve munkahelyükön havonta kapják, melyet az állami költségvetés a munkaadónak megtérít. — A rendezést követő időszakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A keresetnövekedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évenként, vagy félévenként kerüljön sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg. IV. A Központi Bizottság kötelezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propagandamunkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozók jó felkészülését a határozat végrehajtására. A Központi Bizottság felkéri a szakszervezeteket, a többi tömegszervezetet, hogy támogassák a határozat megvalósulását. A Központi Bizottság és a kormány felkéri az illetékes állami szerveket, hogy a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket dolgozzák ki és jóváhagyásra terjesszék a kormány elé. (MTI) A Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére. A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő bérbeadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen: összkomfortos lakások esetében négyzetméterenként 6,— Ft, komfortos lakások esetében 5,40 Ft, félkomfortos lakások esetében 3,60 Ft. A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéire nem változik, mindaddig, amíg az állami szerzek a lakást komfortossá nem alakítják. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasznosított kötött bérű lakások lakbérét az állami tulajdonban levő bérlakásokra előírt mértékhez igazodóan lehet megállapítani. A korábban bérbeadott olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbér-megállapodás rendszere érvényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál a szabad lakbér-megállapodás rendszerét kell tovább is fenntartani. Az új lakbérek bevezetésével a jelenlegi lakbérpótlékrendszer megszűnik. A lakásépítés a lakáselosztás rendszerének fejlesztése, továbbá a lakbérek rendezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtására, a szükséges jogszabályok, intézkedések előkészítésére a kormány, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyeztető bizottság létrehozását rendelte el. Az építésügyi és városfeilesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a lakáselosztás úi rendszere, továbbá a lakbérrendezés bevezetése érdekében szükséges előkészítő munkálatok (bérlakások felmérése, komfortkategóriába sorolása stb.) megtételéről saját hatáskörben gondoskodjék. (MTI) Tudományos ülésszak az 4kadémián Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének rendezésében kétnapos tudományos ülésszak kezdődik az akadémia dísztermében Lenin születésének 100. évfodulója tiszteletére. Az ülésszak Erdei-Grúz Tibornak, az akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. A bevezető referátumot Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének igazgatója tartja Lenin és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet címmel. Előadását számos korreferátum egészíti ki.
