Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

1970. május 9, szombat S. oldal Ünnepségek, koszorúzások, kitüntetések a győzelem napján (Folytatás az 1. oldalból) küzdelemben. Húszmillió ember áldozta életét a hátországban és a haláltá­borokban. A Nagy Honvé­dő Háború éveiben szem­léletesen beigazolódtak Vlagyimir Iljics Leninnek a párt és a szovjet állam megalapítójának mély ér­telmű szavai: „Soha nem győzhetik le azt a népet, amelyben a munkások és a parasztok többsége felis­merte, megérezte és meg­látta, hogy saját hatalmát, a dolgozók hatalmát védi, hogy azt az ügyet védel­mezi, amelyek győzelme biztosítja saját maga és gyermekei számára a kul­túra minden javát, az em­beri munka minden alko­tását”. Európában 25 éve béke honol. E béke azonban sza­kadatlan harc eredménye, amelyet a Szovjetunió, és a győzelem következtében létrejött szocialista világ- rendszer vívott és vív lan­kadatlanul az imperialisták agresszív erői ellen. Euró­pában negyedszázada béke van, de nem feledhetjük, hogy az amerikai imperia­listák — ugyanazok, akik atombombát dobtak Hiro­simára és Nagasakira — ma hadüzenet nélkül bű­nös háborút viselnek a dél­vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, gyilkolnak Indokína egész térségében, Kambod­zsában és Laoszban is. Nixon elnök a történelem és saját népe előtt is sú­lyos felelősséget vett ma­gára azzal, hogy az ame­rikai csapatok fokozatos visszavonását hirdető ígé­reteivel szöges ellentétben, a genfi egyezményt és az amerikai alkotmányt egy­aránt megsértve, fegyveres erőket küldött Kambodzsá­ba. Az amerikai uralkodó körök nem tanulták: meg a történelem leckéjét. Gáspár Sándor beszédé­nek további részében a Szovjetunió világtörténelmi győzelmének következmé­nyeiről. hazánk és más szomszédos népek fasizmus alóli felszabadításának je­lentőségéről szólt, majd így folytatta: a győzelemre emlékezünk, amely alapja, forrása lett és lesz további győzelmeinknek. Hajtsuk meg kegyelettel emlékezé­sünk zászlaját a hősök előtt, akiknek jelenünket köszönhetjük, s fogadjuk meg: méltók leszünk a bé­kéért, a haladásért, a né­pek szabadságáért életüket áldozó hősökhöz. Ugvancsak pénteken tar­tott ünnepi gyűlést az Or­szágos Béketanács, az Or­I szágház vadásztermében. | Részt vettek az ünnepi ülé­sen a Szovjetunió, az NDK, a Dél-vietnami Köztársa­ság, Finnország és Fran­ciaország békedelegációi is. Kiss Károly alelnök meg­nyitó szavai után dr. Ré- czei László elnökhelyettes mondott beszédet. A győzelem napjával egy időben ünnepli felsza­badulásának negyedszáza­dos évfordulóját a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Demok­ratikus Köztársaság. A győ­zelem évfordulóján a két ország Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvise­lői pénteken helyezték el a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél a hála és a megemlékezés virágait. Koszorúzási ünnepség volt a Rákosligeti temető­ben, a felszabadító harcok­ban elesett román hősök síremlékénél. A fasizmus elleni harcokban hősi ha­lált halt amerikai katonák Budaörsi úti emlékművé­nél is koszorúzási ünnepsé­get rendeztek, s ugyancsak elhelyezték a megemléke­zés és a hála virágait Har­kányban a hazánk felsza­badításáért elesett bolgár hősök emlékművén is. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából a szocializmus magyarországi építéséhez nyújtott segít­ségük, valamint a magyar és a szovjet nép közötti örök barátság fejlesztése és erősítése terén szerzett érdemeik elismeréséül 100 szovjet közéleti és művé­szeti személyiségnek ki­tüntetéseket adományozott. Az Elnöki Tanács megbí­zásából Rapai Gyula ha­zánk moszkvai nagykövete nyújtotta át tegnap a szov­jet fővárosban az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, a Munka Érdemrend arany­fokozatát, a Vörös Zászló és a Vörös Csillag érdem­rendet, valamint a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­érmet. Szombaton a budapesti Szabadság téri emlékműnél az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Kormány és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa rendez koszo­rúzási ünnepséget. Az isko­lákban osztályfőnöki órá­kon, az ifjú kommunisták ünnepi KlSZ-taggyűlése- ken emlékeznek meg a má­sodik világháború befeje­zéséről, népünk legújabb- kori történelmének kezde­téről a felszabadító szovjet hősökről. Koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken dél­után a hazánk felszabadí­tásáért elesett jugoszláv hősök pécsi sírjánál is a győzelem napja alkalmá­ból. A fasizmus feletti győzelem napja 25 évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a német fasizmus vereségével véget ért Európában a II. világháború. A csaknem öt éven át dúló véres harc né­hány semleges ország kivételével szinte az egész földrészt érin­tette. A pusztulástól nem mentesültek a tengelyhatalmak által meg nem szállt terü­letek sem, hiszen eze­ket súlyos bombatá­madások érték. A legsúlyosabb pusz­títást a Szovjetunió szenvedte el, mivel gazdaságilag legfejlet­tebb területei váltak a háború martalékává és 13 millió szovjet állampolgár (köztük 3.3 millió polgári sze­mély) esett áldozatul a súlyos harcoknak. Ezzel szemben a hit­leri Németországban 4.4 millió ember halt meg erőszakos halállal, köztük 1 millió a pol­gári áldozatok száma. Súlyos veszteségeket szenvedett a fasiszta meg­szállás alatt Lengyelország (5,9 millió halott — közü­lük 5,6 millió polgári sze­mély) és Jugoszlávia (1,7 millió halott — közülük 1,3 millió polgári személy), Európa több mint 30 mil­lió lakosa pusztult el a II. világháborúban. Ez a szám tartalmazza azt az 5 mil­lió áldozatot is , akik a náci koncentrációs tábo­Frtmfcvonel « t«ng«ly(iatalmak legnagyobb előretörésekor A szövetséges hadseregek “ találkoiisi vonal» ] Semleges Ham ©ALBÁNIA ©AUSZTRIA ©LUXEMBURG ©BELGIUM ©MA0VAR0RSM6 ©CSEHSZLOVÁKIA ©műk ©HOLLANDIA ©PORTUGA'UA ©JUGOSZLÁVIA ©SVÁJC ________ r okban szenvedtek mártír­halált. Magyarországon a H. vi­lágháború 420 ezer ember ég a nemzeti vagyon 40 százalékának megsemmisü­lését idézte elő. A háború terheinek na­gyobb részét viselő szov­jet hadsereg a fasiszták ádáz ellenállása ellenére Európa nagyobb részét megtisztította a német hó­dítóktól és csatlósaitól, meghozta a felszabadulást az ott élő népeknek. A szö­vetségesek találkozási Vo­nalának két oldalán Euró­pa népei eltérő irányú fej­lődés útjára léptek. A 25 évvel ezelőtti összefogás ma is időszerű. Ezt felis­merve szorgalmazzák a szo­cialista országok az euró­pai biztonsági értekezlet összehívását. — TERRA — Hogyan lehetne jobban és gyorsabban ? Együttműködés az üzemek és szervizhálózat között Újszerűségében érdekes tanácskozás zajlott le a napokban Kecskeméten, a MESZÖV-székházban. Az összejövetel résztvevői ipa­ri és kereskedelmi szakem­berek, valamint a tartós fo­gyasztási cikkek javításával foglalkozó vállalatok képvi­selői voltak. Tulajdonkép­pen. azért jöttek össze, hogy kicseréljék tapasztala taikat a garanciális javí­tásokról, megkeressék a legjobb módját annak, hogy érvényre jusson a 4/1969. (III. 30.) számú öt minisz­térium által közösen kibo­csátott rendelet. Az érte­kezleten — amelyet a Bács —Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti telepe kezdeményezett — megje­lentek a Videoton, az Orion vállalatok, a Hajdúsági Iparművek, a Csepeli Mo­torkerékpárgyár képviselői, valamint a GELKA és a Negyedszázaddal ezelőtt történt ... Szovjet és amerikai katona találkozása a győzelem 'lapján. RAMOVILL küldöttei is. Már a vitaindító beveze­tő előadás is érdekes volt, amelyet a kecskeméti telep áruforgalmi előadója tar­tott. Elmondta többek kö­zött azt a tapasztalatot, hogy a garanciális idő alatt elromlott készülékek javí­tási ideje nagyon hosszú. Például 1969-ben a Video- ton-készülékeknél általában 98 nap, a hűtőgépeknél 78 nap, a mosógépeknél, cent­rifugáknál, porszívóknál pedig 58 nap volt a javí­tási idő. A legjobb reklám természetesen nem az ál­landóan, vagy gyakran ja­vításra szoruló készülék, hanem az, hogy például — ugyancsak 1969-ben — a Csepel Motorkerékpárgyár, valamint az Orion Vállalat gyártmányaira nem volt panasz. Sajnos azonban nem ez az általános. Gyakoribb, hogy a tegnap vásárolt ké­szülék egy hét múlva fel­mondja a szolgálatot, s a vevő, aki esetleg több ezer forintot adott ki érte, úgy érzi, hogy becsapták, mert nem használhatja a gépet. A kálvária ott kezdődik, amikor kiderül, hogy nincs alkatrész a javításhoz. Bo­nyolult, bürokratikus az a rendszer Is, amely szerint a vevőnek kell az elromlott televízióval, mosógéppel stb. járni egyik helyről a másikra, ha ki akarja cse­rélni a két hete használt rosszat egy remélhetőleg jóra. Egy ilyen tanácskozás, il­letve tapasztalatcsere ter­mészetesen nem hozhat azonnali, gyökeres válto­zást a garanciális javítá­sok terén. Hiba volna azt gondolni, hogy az említett rendelet ezt megoldja. A Magyar Közlöny 1969. évi 24. számában közzétett jog­szabály többek között a következőket tartalmazza; „A javítási kötelezettséget általában az igény bejelen­tésétől számított nyolc na­pon belül teljesíteni kell. Ha a javítás időtartama a 15 napot meghaladja, a vá­sárló részére a hiba beje­lentéstől számított 15. naptól kölcsönkészüléket kell biztosítani arra az idő­re, amíg a terméket a hi­ba miatt rendeltetésszerű­en nem használhatja...” Vajon a rendelet segít-e valamit a készülékkel sza­ladgáló, kiszolgáltatott és magát becsapottnak érző kedves vevőn? Sajnos ke­veset. Talán a kölcsönké­szülékkel áthidalhatják a legsúlyosabb gondot. Az említett értekezlet résztve­vői is tisztában voltak az­zal, hogy sem a GELKÁT, sem a RAMOVILL-t nem lehet egyértelműen felelős­sé tenni a hosszú javítási idők miatt, mert a felelős­ség már-már kizárólag az ipart teheli. Arra kell ugyanis törekedniük a gyártó cégeknek, hogy a garanciális idő, a vállalt jótállás, ne csak csábítás legyen, hanem azt a készü­lék jó minősége indokolja és tegye lehetővé. Lapunkban mi is .elég gyakran közlünk olyan ol­vasói levelet, amely a ga­ranciális javítások kál­váriája miatt született. Is­merjük tehát a közvéle­ményt erről a problémáról, s tudjuk, hogy az arra hi­vatottak a legjobb megol­dás keresésén fáradoznak. Ezt a megoldást pedig na­gyon könnyű megtalálni: a gyártó vállalatok a leg­nagyobb gondossággal állít­sák elő a készülékeket, s a gyakorlatban szerezzenek érvényt annak a nem újke- lető jelszónak, hogy minő­séget a dolgozóknak. S te­gyük hozzá: Jó minőséget. 'ál Sándor Csehszlovákia ünnepe Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a hajnali órákban a szovjet hadse­reg előrevetett páncélos osztagai benyomultak Prá­gába, a nap folyamán fel­morzsolták a hitlerista had­erő ellenállását és ezzel Európában véget ért a má­sodik világháború utolsó hadművelete. Ez a nap Csehszlovákia felszabadu­lásának napja. A hitlerista megszállás hat esztendeje alatt a cseh és a szlovák nemzet nehéz harcot folytatott a betola­kodók ellen. A földalatti ellenállási mozgalom, a partizánok tevékenysége, a szlovák nemzeti felkelés, a szovjet hadsereg hadrend­jében működő 1. csehszlo­vák hadtest jelentősen hoz­zájárult az ország felsza­badításához. A harc élén mindenütt a kommunisták jártak, a legnagyobb áldo­zatokat a párt vállalta; az antifasiszta harcban több mint 25 ezer kommunista áldozta életét. A csehszlovák kommu­nisták az ellenállási moz­galomban valamennyi de­mokratikus erő összefogá­sát hirdették. Ugyanez a gondolat ölt testet a há­ború utáni új, demokrati­kus Csehszlovákia létreho­zását meghirdető kassai kormányprogramban. A burzsoázia a háború idején együttműködött Hitlerrel, és eljátszotta a jogát ah­hoz, hogy beleszólhasson az ország sorsának további intézésébe. Bár a háborút követő első években még volt képviselete az állam- hatalmi szervekben, az 1946 májusi választásokon a kommunisták 38 százalé­kot, az általuk vezetett bal­oldali blokk pedig abszolút többséget szerzett a nem­zetgyűlésben. A nagyüzemek, a bányák a bankok államosítása után a megvert burzsoázia el­lenforradalmi puccsra szán - j ta el magát. Az 1948. feb­ruárjában végbement erő­próba azonban a kommu­nista párt vezette dolgozók teljes győzelmével végző­dött. A néphatalom évei soha nem látott fejlődést hoztak Csehszlovákiában. A hábo­rús pusztítások felszámolá­sa után a nemzetgazdaság, az ipar fejlődése felgyor­sult. Az utolsó békeévhez viszonyítva negyedszázad alatt az egy főre jutó nem­zeti jövedelem 3,3 szorosá­ra, az ipar össztermelése 6,3, a mezőgazdaságé 3,3- szorosára növekedett. Kor­szerűbb lett a népgazdaság szerkezete, új iparágak jöttek létre, gyorsan emel­kedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala. Csehszlovákia fejlődését az ötvenes évektől sajná­latos hibák és torzulások befolyásolták. A kommu­nisták felismerték a fej­lődés rendellenességeit és fel is léptek azok kiküszö­böléséért. Az akkori párt­ós államvezetés azonban következetlenségével, szűk­látókörűségével nehezítette a hiányosságok és torzulá­sok káros követelményei­nek felszámolását. Így tör­ténhetett, hogy a jobboldal lábrakapott, támadást indí­tott a szocialista társadal­mi rend alapjai ellen, és súlyos politikai válságot robbantott ki. A szocialista országok in­ternacionalista segítség- nyújtása és Csehszlovákia egészséges politikai erőinek fellépése megállította a jobbratolódást és elhárí­totta az ellenforradalmi fordulat veszélyét. Jelenleg biztatóan halad a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidáció folyamata. Felszabadulásának ne­gyedszázados fordulóján a magyar nép szívélyes test­véri, elvtársi érzésekkel kö­szönti északi szomszédját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom