Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

«. oldat * 1970. május g, péntek Ü d—'l Ms—, JLJ[-----­DUNAVECSEI lUD Pajtások! örömmel adjuk hírül, hogy megyénk két úttörő- csapata magas kitüntetés­ben részesül. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Bács-Kiskun me­gyei Végrehajtó Bizottságá­nak értékelése alapján a 932-es számú Kiskunhalas Alsóvárosi Petőfi Sándor Üttörőcsapat elnyerte a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját, a 3536-os kerekegyházi Petőfi Sándor Üttörőcsapat pedig az MSZMP megyei bizott­ságának vándorzászlaját. A kitüntetések átadására má­jus 31-én a nemzetközi gyermeknapon kerül sor. rOirn rMlüh + Emlékezetes nap volt a helvécia-feketeerdei paj­tások részére, amikor a 2. számú Honvédkórház ajándékát az Orion televí­ziót átvették” — írja Ma­darász Emerencia csapat­krónikás. Levele további részében beszámol arról, hogy a községi KlSZ-szer- vezet tagjaival közösen tartottak kommunista szombatot, amikor több mint 600 facsemetét ültet­tek el. • 0 A kecskeméti Zrínyi Ilona Üttörőcsapat pajtásai — az elmúlt szombaton dél­után kommunista műsza­kot tartottak. A hetedike­sek az iskolában szorgos­kodtak, takarítottak, a nyolcadikosok a Katona József parkot hozták rend­be. Lesöpörték a járdát, megöntözték a növénye­ket. Az úttörőelnökség kül­döttsége dicsérettel nyug­tázta munkájukat. (Cseh Erzsébet úttörő­tudósító). Lenin városiak a Hadtörténeti Múzeumban Iskolánk honvédelmi szakkörének tagjai régen tervezték, hogy megtekin­tik a budapesti Hadtörté­neti Múzeumot. Csapatve­zetőnk, Jakucs Gábor tá­mogatta eliképzelésünket. A kirándulásra az el­múlt héten került sor. Bár az idő nem kedvezett ne­künk, az élmény minden­képpen kárpótolt bennün­ket. Budapestre érkezésünk után nyomban Budára, a várba mentünk. A múze- umbap először a földszinti termeket néztük meg. Itt a mai haditechnikát mutat­ják be. A továbbiakban honfoglaláskori emlékeket tekintettünk meg. Nagyon érdekesek voltak az első világháborús emlékek és dokumentumok. A török idők és az 1848-as magyar szabadságharc emlékei után a legtöbb időt a má­sodik világháborút doku­mentáló tablók, és tárgyak között töltöttünk. Hazafelé megbeszéltük a pajtásokkal a látottakat, mindenki úgy érezte, hogy nagyon hasznosan töltöttük szabad időnket. Ballagj György úttörőriporter Az 1-es számú általános iskola történelmi szakköre A kecskeméti Budai De­zső Üttörőcsapat Petőfi Sándor raja az elmúlt tan­évben alakította meg tör­ténelmi szakkörét, mely­Rejtvényfejtők Ezen a héten képrejt­vényt közlünk részetekre. KABÁT z EL p A megfejtéseket — két szót — levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk cí­mére (Petőfi Népe szer­kesztősége, Kecskemét, Kossuth tér 1.) A levele­zőlap címoldalára írjátok rá: Űttörőrejtvény. (A nem levelezőlapon küldött megfejtések nehezítik sorsolást.) A beküldés ha­tárideje, május 13, szerda. A helyes megfejtések be­küldői között könyvjutal­makat sorsolunk ki. nek vezetője Gara Sándor­né, egyben osztályfőnöke és rajvezetője a 8/a osztály­nak. A szakköri foglalkozá­sokon történelmi esemé­nyekről tartanak a pajtá­sok részletes beszámolókat, melyhez az adatokat könyvtárban gyűjtik. A szakkör minden tagja tar­tott már előadást: Augusz- tin Gábor a francia forra­dalomról, Bállá József a Magyar Tanácsköztársaság­ról, Csapiár György az Északi- és Déli-sarkok fel­fedezéséről. A sorrendben utolsó előadó Konfár Ti­bor az ABC-fegyverekről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az úttörőcsapat a Lenin- centenárium alkalmából kiállítást rendezett. Bemu­tatták a búcsúzó 8/a osz­tály gondozásában készült 1 Lenin-albumot, melyet az | úttörőcsapatnak ajándé- i koztak. 1 Madaras Edit és Kircsi Mihály úttörőkrónikások * Gépgyártás Szabadszálláson A Szabadszállási Gépja­vító Ktsz 1952-ben alakult, összesen tíz dolgozóval és alig száz négyzetméter nagyságú telephellyel. Ma százhatvan dolgozója van az üzemnek és kétezer négyzetméternyi területen folyik a termelés. Gyárt­mányaikról, eredményeik­ről és gondjaikról beszél­getünk Kiss Lajossal, a ktsz elnökével. — Profilunk az egyedi gépgyártás, de jelentős mennyiségben állítunk elő különböző épület-vasszer- kezeteket is. Állandó meg­rendelőink közé tartozik a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat, a BRG és a Bu­dapesti Mélyépítő Vállalat. — Gyártmányaik? —A szőlő feldolgozását elősegítő kisgépek, félauto­mata szállító- és szerelő- szalagok, hűtőgép-alkatré­szek és különböző komp­resszorok. Tavaly tíz és fél milliós értéket állítot­tunk elő, az idén kétmil­lióval többre számítunk. Több szolgáltató részle­get működtetünk: vízveze­tékszerelő. géplakatos, vil­lanyszerelő, forgácsoló mű­helyünk és gépkocsiszer- viz-állomásunk is van. Utóbbit még ebben az év­ben jelentősen fejleszteni kívánjuk. A lakosság megrendelé­seinek szívesen teszünk ele­get. Szeretnénk elősegíte­ni a női munkaerő helyi foglalkoztatását, ezért a Budapesti MIRKÖZ Ktsz- szel együttműködve, új üzemegység létesítését ké­szítjük elő. Ha sikerül megegyeznünk a Kecskeméti Konzervgyárral, akkor a helyiségproblémánk is megoldódik. A 2. számú telepünkön hideg-meleg vizes zuha­nyozót, mosdót és kényel­mes öltözőket építünk, ter­vünk szerint augusztus 20- ra elkészülnek. Ugyanitt korszerű üzemi étkezde építését tervezzük és az irodaépületeket is itt ala­kítjuk ki. Tavaly a dolgozók 3 heti fizetésüknek megfelelő nye­reségrészesedést kaptak. A ktsz-elnöke erről elmon­dotta, hogy a nyereség el­osztásakor külön értékel­ték az üzem törzstagjainak munkáját, figyelembe vet­ték a ledolgozott évek szá­mát is. Nyúltenyésztők Néhány hónapja alakult meg huszonhét taggal a dunavecsei nyúltenyésztők társulása. A fogyasztási szövetkezettel kötött szer­ződésben 1500 darab 2,50— 3 kilogrammos nyúl leadá­sát vállalták, de a kezdeti eredmények alapján ennél sokkal többre lehet számí­tani. A társulás tagjai szívesen kezdték el a tenyésztést, mert anyagilag sem járnak rosszul. A nagyüzemi felár­ral együtt 25 forintot kap­nak kilónként. A tenyész­tők többsége az új-zélandi fehérrel és a német ezüst­tel kezdte meg az állo­mány kialakítását. Mindkét fajta gyorsan fejlődő és a betegségekkel szemben is ellenálló. A szakcsoport közösen szerzi be a takarmányszük­ségletet, kaszálót bérel és rendszeresen szervez szak­mai, tenyésztési tapaszta­latcserét. A takarmányféleségek fo­lyamatos vásárlása nem zökkenőmentes. Az ÁFÉSZ által nyújtott 11 ezer forin­tos előlegből 30 mázsa szemcsézett tápot rendel­tek a Gabonafelvásárló Vállalattól, de csak 20 má­zsát kaptak, — tízet pedig dara formájában. A dara­táp nem gazdaságos a nyúl­tenyésztésben, ezért a tár­sulás tagjai nem veszik át. Hiba az is, hogy a vállalat csak nagyobb tételeket szállít egy-egy alkalommal, holott a kisebb társulások­nak — így a dunavecsei- nek is — csak kevesebbre van szükségük. Kedvező megoldás lenne, ha a hely­beli takarmánybolt árusít­hatná a szemcsézett tápot. Nem sikerült még elintézni a közös lucernaterület bér­bevételét. A körülbelül 4 holdas terület sorsáról, a tsz-ekkel folytatott tár­gyalások nem vezettek eredményhez. Talán, ha a szakcsoport felett felügye­letet gyakorló ÁFÉSZ köz­benjárna — sikerülhetne. A tenyésztők körében a nehézségek ellenére biza­kodó a hangulat. Nagy kedvvel gondozzák a máris tekintélyes állományt. A fokozott segítségnyújtás, különösen most, a kezdés­kor, feltétlenül indokolt, hiszen a társulás már eb­ben az évben több mint tíz tonna ízletes húst termel. Eleslövészeten A homokdombok között élesen csattantak a gép­pisztolyok rövid sorozatai. A csípős lőporfüst, az el­pattanó lövedékek sivítá- sa valódi harci hangula­tot teremtett. Magó Fe­renc, az Orgoványi Községi Tanács V. B. elnöke, a há­rom éve alakult munkásőr- szakasz parancsnokhelyet­tese megvárta amíg min­denki befejezte a tüzelést, majd parancsot adott. — Üríts!... Fegyvert vizsgára! A dobtánas géppisztolyok súlyzárai koppantak, s a fegyverek csövei a levegő­be emelkedtek. — Irány a céltábla, lé­pés indulj! — hangzott az újabb vezényszó. Lóczi Kálmán, az orgo­ványi Sallai Tsz fiatal gép­kocsivezetője megnyújtotta lépteit, ö is, akárcsak tár­sai, kíváncsi volt, hogyan sikerült az év első iskola­lövészete. A csípőalakon négy apró lyuk jelezte; si­került eltalálni a célt. Az Lóczi Kálmán munkásőr géppisztollyal kiválót lőtt. értékelés, az eredmény azonban nem ettől függ, hanem a két szökellő alak­ban levő találatoktól füg­gött. Guggolva számolták a munkásőrök a lövedékek becsapódásait. — Kiváló! — Kiáltotta büszkén Lóczi Kálmán munkásőr. A szakasz parancsnoka, Tóth Kálmán, az orgová­nyi községi pártbizottság titkára, élgédetten mosoly­gott. — A szakasz húsz mun­kásőrének lőeredményei azt bizonyítják nem ér­demtelenül kaptuk meg a múlt évben a Kiváló sza­kasz címet. Ebben az év­ben az egyik rajunk is megszerezte ezt a minősí­tést. A mai lőgyakorlaton pisztollyal tízenketten ki­váló, hatan jó, ketten meg­felelő eredményt értek el. Golyószórósaink közül va­lamennyien tökéletesen is­merik fegyvereiket, hiszen lőeredményük összesítve a legjobbnak mondható ... Büszke vagyok, hogy négy órás felkészülés után ilyen sikeresen hajthattuk végre a lőkiképzési feladatot... Dr. Cserháti Lászlóval, a munkásőrség megyei pa­rancsnokával a bokáig érő homokban törtettünk elő­re, oda. ahol hatalmas dör­renések, magasba csapódó fekete füstfelhők jelezték: kézigránátot dobnak célba a munkásőrök. Ez a gya­korlat nem veszélytelen, a biztonsági intézkedések azonban szigorúak. A pa­rancsnokok mindenre gon­Ez a gránát pontosan a célba talált. Deák István munkásőr megsemmisítette a célt. doltak, a munkásőrök fe­gyelmezettsége sem hagyott kívánni valót maga után. — E gyakorlattal az a célunk — mondta dr. Cser­háti László —, hogy táma­dás során az ellenséges géppuskafészket kézigrá­náttal munkásőreink képe­sek legyenek megsemmisí­teni. Itt csak megfelelő eredményt érhetnek el, azonban megjegyezzük azo­kat, akik pontosan a cél közelébe dobták gránátju­kat. A rohamsisak eltakarta Deák István munkásőr, a kecskeméti 607-es ipari- tanuló-iskola tanárának arcát. Kilenc éve tagja a munkásőrségnek, s külö­nösen a gránátdobásban je­leskedett, szakmáján, a híradáson kívül. Begyakor­lott mozdulattal emelke­dett mellvéd fölé, hají­totta el a gránátot. A ma­gasba csapódó homok, a fadoronggal jelzett gép­puska szilánkjai azt jelez­ték, Deák István munkás- őr megsemmisítette az el­lenséges nehézfegyvert. A ládahomoki lőtér dombjai között váltakozva hangzott fel a golyószóró, a géppisztoly, a pisztolyok dörrenése, kavarodva a gránátok robbanásával. Munkásőreink a kiképzési feladatok elsajátítását, az ország, a munkáshatalom védelmében való felkészü­lésüket bizonyították kivá­ló lőeredményeikkel. Gémes Gábor A lény ellenségei Évente jelentős összeget fordítunk a közvilágítás fejlesztésére, korszerűsí­tésére. így van ez Duna- vecsén is, ahol a tanács a lakosság településfej­lesztési hozzájárulásából az utóbbi időszakban csaknem 270 ezer forintot áldozott e célra. Megnyugtató, hogy a község legtávolabbi utcái­ban is kigyulladnak es­ténként a fények, szebb a falu képe, biztonságos a közlekedés. Ügy látszik azonban, hogy nem min­denki egyformán örül en­nek. Különösen nem az a négy garázda személy, akik a közelmúltban a hosszúra nyúlt esti szóra­kozásból hazatérőben a Zrínyi és a Madách, az Alkotmány és a Sallai ut­cákban vandál módon megrongálták a közvilá­gítást. Egy idős asszony rend- reutasította a magukról megfeledkezett fiatalem­bereket, akik erre „nagy­lelkűen megkegyelmez­tek” az egyik lámpának, de a következő már han­gos csörömpöléssel hul­lott a földre. A garázdák kiléte még nem ismeretes — de nem kétséges, „fény derül” majd rájuk! Szabó Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom