Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
4. oldal 1970. május 31, vasárnap Áz Értől az Óceánig11 Uj hajó a Dunán Építők köszöntése Dolgos hétköznapok közepette ünnepre készül az építő- és az építőanyagipari dolgozók nagy családja. A mostani nagy feladatok nem teszik lehetővé, hogy egyszerre tegyék te a szerszámot. ezért megyénk városaiban is különböző — arra alkalmas — időpontban köszöntik az építőket. Ám így is van ez rendjén. Minden építő megérti ezt és büszke is rá, mert tudja, hogy munkájára egy egész ország számít, s erőfeszítéseit milliók kísérik figyelemmel. Ez egyben nagy felelősséggel is jár. Az idei lakásprogram megválósnását, ipartelepek, kórházak, iskolák, mező- gazdasági létesítmények határidőre való átadását kéri számon az építőktől. Az iparág dolgozói a felszabadulás negyedszázados évfordulója, a Lenincentenárium, majd a. párt X. kongresz- szusa tiszteletére folytatódó munkaversenyben küzd az említett célok megvalósításáért. Közben az építőipar dolgozói a negyedik ötéves terv nagy feladatainak végrehajtására is készülnek, amelyek keretében többek között 400 ezer új lakás felépítése vár rájuk. Napjainkban árvíz sújtja hazánk egy részét. Részben ezért nincs mód arra, hogy mindenütt egy napon ünnepeljenek az építők. Most arra van szükség, hogy szorosabban markolják a szerszámot, hiszen az idén a bajbajutottak otthonainak felépítése is még rájuk vár, s biztos, hogy az építőkre ebben is számítani lehet. Néhány órára elcsendesednek a munkahelyek. Az építőket ünnepük — ünnepeljük! Együttműködés, A szovjet dunai személyhajózás az idén két új luxushajóval gazdagodott. Az Amur és a Dunaj után ez év tavaszától a Volga és Dnyeper is a turizmus, a népek közötti barátság ápolásának szolgálatába állt. S hogy mennyire szó szerint értendő ez, arra bizonyíték: a Volga a magyar—szovjet barátság ápolásában kitűnt kétszáz hazánkfiával a fedélzetén tette meg első útját a Dunán, Budapesttől Izmailáig. Kedves és feledhetetlen ajándék volt ez abban az időszakban, amikor itthon éppúgy, mint szovjet, bolgár, román és jugoszláv földön a béke születésére emlékeztünk, s negyedszázad alkotó munkájáról készítettünk mérleget. Mielőtt arról szólnánk, hogyan élnek barátaink határainkon túl, szeretnénk bemutatni a vendégszerető hajót, amellyel bejártuk az Al-Duna festői szépségű tágjait ... A Volga, amelynél korszerűbb hajót még nem hordott a hátán az öreg folyó, 3 miliő 100 ezer rubelbe került. Szállodai lakosztálynál is vonzóbb, kabinjaiban 204 utasnak és 82 főnyi személyzetnek tudnak otthont nyújtani. Ezenkívül a Volgának többek között csaknem 300 négyzetméteres étterme, csodálatosan tervezett, beépített televízióval felszerelt szalonja, bárhelyisége, fodrászata, a fedélzeten uszodája, mozija van, s amit valamennyi földön járó, városlakó háziasszony szívesen látna otthona környékén: másfél szobányi területen olyan mosoda és vasaló szalon, ahol az automata gépek a mosástól a szárításig még felügyeletet sem igényelnek ... A hajót és személyzetét Mihajlovics Szemjon Liv- sic, a Volga Lenin-renddel kitüntetett főkapitánya mutatta be. Megismertetett első helyettesével. Alekszan- der Ivanovics Plozsnyikov- val, Makar Gregorievics Hi- zsivel. a Volga főmatrózával, akikben a hazánk felszabadításáért folyó harcok hőseit is köszönthettük. A közös gazdaságok egymás közötti, továbbá a vállalatokkal való együttműködése olyan előnyökkel jár, amelyek ma már nem szorulnak különösebb bizonyításra. A beruházási terhek megoszlása, az érdekek kölcsönös egymásba kapcsolódása, a tsz-gazdák rendszeres foglalkoztatása — csupa olyan tényező, amely egyértelműen a társulások mellett szól. Miért kellett mégis legutóbb a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak tüzetes vizsgálat alá vennie a társulások, kooperációs kapcsolatok helyzetét? Azért, mert az említett előnyök érvényesülése a gyakorlatban korántsem egyértelmű, igen sok fékező motívum hátráltatja a kibontakozást. Másfajta feltételek Adatok vannak arra, miszerint tavaly a megyében 18 termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozás mflLegfiatalabb elődjénél, a tíz éve épült Amurnál a Volga 20 méterrel hosszabb. 2 és fél méterrel szélesebb, s 30 centiméterrel alacsonyabb... Ez utóbbinak köszönhetjük, hogy a már áradásnak indult Dunán mégis csak át tudtunk úszni az alacsonyan épült, öreg Növi Sad-i híd alatt. Igaz, előtte le kellett szerelni a felső fedélzet összes korlátáit, a parancsnoki kabint, s a vezérlőpult fölé emelkedő kormánykereket is.. A folyó jobb partján, Belgrád és Rataria között még íz első évszázad végén Traianus császár építette az el- ő utat. Részben ennek nyomvonalán épült ki az utóbbi években a jugoszláv Duna-szakaszon az új aldunai út. (Folytatjuk.) Eszik Éva — Tóth Sándor ködött. Ezek közül kettőbe a helyi ÁFÉSZ is betársult. Profil szerint a társulások így oszlottak meg: 2 élelmiszer-feldolgozó, 5 építőipari, 3 bérfuvarozó és 8 egyéb tevékenységet végző (értékesítő, sertést vagy baromfit nevelő, adat- feldolgozó stb.). Ezenkívül 20—25 egyszerűbb gazdasági együttműködés is kialakult. További 4 társulás létesült a MÉK és a tsz-ek között, hűtőtárolásra, s zöldség—gyümölcsfélék manipulálására. Az előző évhez képest az eredményességben 30—35 százalékos növekedést értek el a társulások. Tevékenységük kiterjedt a szolgáltatásra, az áruszállításra, az áru feldolgozására, a forgalmazásra — és így tovább. Ám a működő társulások fejlődési üteme nem minden tekintetben pozitív. Ennek oka jórészt abban keresendő, hogy a tsz-ek és az ipari üzemek a termékek előállításában és forgalmazásában nem azonos feltételekkel vesznek részt. Nemcsak a technológiára vonatkozik ez, hanem például az állami ár- kiegészítésre is — itt igen kirívó a gazdaságok hátrányos megkülönböztetése. Továbbá a gazdaságok nem kapnak készlethitelt az év végén raktáron levő termékeik után. Holott a folyamatos termelés elképzelhetetlen az átmenő készletek keletkezése nélkül. A társulások állami támogatást sem kaphatnak, így a felhalmozás teljesen a termelés növekedéséből fakad. A fedezet hiánya Ennél is szélesebb körűek a további társulások keletkezését akadályozó körülmények. Egyrészt számításba kell vennünk azt a helyzetet, hogy a legkurrensebb vállalkozást az erősebb anyagi alapokkal rendelkező gazdaságok maguk valósítják meg, mert így az érték- többlet teljes egészében náluk marad. Másrészt sok állami vállalat a társulásban a saját érdekét látja veszélyeztetettnek, ezért óvakodik a kezdeményezéstől. Még inkább hátráltat a fedezet, a „tőke” hiánya. A meglevőeket is erősen fékezi a minimális forgóalap, s ez nem egy esetben gátja a gazdaságos együttműködésnek. Felügyeleti „vonalon” sincs meg a kellő támogatás, az engedélyeztetési eljárás rendkívül hosszadalmas, bürokratikus kötöttségektől terhes. Nem segíti a társulási kedvet az sem, hogy az alapítók részére az eredményekből aránylag kis összeg térül vissza, s ezt sokkal szívesebben fordítják saját gazdasági alapjuk erősítésére, semmint a társulás fejlesztésére. Továbbá, nincs megfelelően szabályozva a nyereség felosztása sem. S végül, de korántsem utolsó sorban: az állami vállalatokat és a fogyasztási szövetkezeteket nem illetik meg azok a beruházási kedvezmények, mint amelyeket a rendeletek a közös gazdaságoknak biztosítanak. Miket lehetne? Szorítanak ezek a keretek, annál is inkább, mivel a megye számos vidékén fellendülhetne a táj adottságainak leginkább megfelelő ágazat. Csak néhányat a lehetőségek közül. Apostagon szőlőlé-készítő üzemet létesíthetne közös összefogással a pince- gazdaság, a MONIMPEX. a helybeli, tbvábbá a duna- vecsei és a szalkszentmár- toni tsz-ek közreműködésével. A Kalocsa környéki tsz-eket leginkább a fű- szerpaprika teljes feldolgozásának gondolata foglalkoztatja, ugyancsak a MONIMPEX bevonásával. A solti Szikra Tsz szívesen vállalkozna tejipari kooperációra, fóliás, illetve flakonos tej csomagolására. Megoldódhatna Kecskemét és Dunaújváros ilyenfajta áruval történő ellátása. Végre Baján is megkezdődtek a tárgyalások egy közös vágóhíd létrehozására, a húsipar, az állami gazdaság, az ÁFÉSZ és a tsz-ek közreműködésével. Szintén a bácskai vidéken volna célszerű egy modern baromfinevelő kombinát létrehozása a Baromfiipari Országos Vállalat, továbbá a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat közös beruházásaként. Nagymértékben növelhetné Baján az élelmiszeripari választékot egy tsz-közi vállalkozásban létrehozandó üzletház. Nagyon hiányoznak a kereskedelmi jellegű hűtőházak és a tároló raktárak; ezek építésére is kiterjedhetne a felvásárlók és a gazdaságok kooperációja. Végeredményben: ha a társulás, az együttműködés előnyös a fogyasztónak, a népgazdaságnak, akkor mindenképpen el lehet és el is kell érni, hogy legalább annyira előnyös legyen — a társunknak is. H. D.
