Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

.MAGYAR SfOCfÁLISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS'-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁ MÁK. NAPILAPJA XXV. évf. 124. szám 1970. május 29, PÉNTEK Ára: 90 fillér V ilág proletárjai, egyesüljetek! Á párt ifjúságpolitikájáról és a nők helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága május 28-án. csütörtökön Erdőst Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának el­nökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen, melyen részt vett Vajó Péter, a KISZ KB titkára és Szkokén Ferenc, az MSZMP KB munkatársa is, a követ­kező napirendeket tárgyalták meg: 1. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február IS—19-t. a párt ifjúság- politikájáról szóló határozata végrehaj­tásának feladatai. Az első napirend, melynek vitaindítóját dr. Greiner József, a megyei pártbizott­ság titkára tartotta meg, a megyei párt­bizottság és a KISZ megyei bizottságá­nak együttes ülésén került megvitatásra. 2. Jelentés a nők társadalmi, gazdasá­gi, szociális helyzetéről és a további fel­adatokról, valamint a nőmozgalom szer­vezeti átalakításáról. Vitaindítót tartott Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődési osztályának ve­zetője. Mindkét napirenddel kapcsolatosan az előzetesen írásban kiadott feladatterv és jelentés alapján, a vitaindítókat ás felszólalásokat is figyelembe véve, hatá­rozatot fogadott el a megyei pártbizott­ság, mely hosszabb időre irányt mutat és megszabja a tennivalókat e fontos kérdésekben. A fiatalok szerepe és jelentősége megyénk életében Greiner József elvtárs vi­taindítójában összegezte a megyénkben élő fiatalok repet töltöttek be a szocia­lista brigádmozgalom kiszé­lesítésében. Ma már 13 ezer helyzetét és szerepét, mun- j ifjúmunkás dolgozik a szo­bájuk jelentőségét. Az alábbiakban beszédének be­vezető részéből idézünk. Az ifjúságpolitika napi­rendre tűzését az az igény tette szükségessé, hogy pár­tunk Központi Bizottsága a hazánkban végbement, közel másfél évtizedes tár­sadalmi, politikai és gazda­sági változások tükrében megvizsgálja az ifjúság vi­lágnézeti, politikai, erköl­csi fejlődését, megváltozott életkörülményeit, értékelje a KISZ fejlődésének ta­pasztalatait, meghatározza a jövő feladatait. Ügy érez­zük, ez a mai megyei bi­zottsági együttes ülés a leg­illetékesebb annak kijelen­tésére, hogy teljes mérték­ben egyetértünk a KB ál­lásfoglalásával és a határo­zat tartalmával is. Általá­nos tapasztalat, hogy me­gyénk ifjúságának, KISZ- tagságunknak döntő több­sége lelkesedéssel fogadta és tanulmányozza a hatá­rozatot. Greiner elvtárs vázolta az elmúlt évtizedben me­gyénk gazdasági és társa­dalmi viszonyaiban végbe­ment alapvető változásokat és jelentős fejlődést, köztük a megye szocialista ipará­ban bekövetkezett nagyará­nyú előrehaladást, majd így folytatta: Megyénk munkásosztá­lyának több mint egyhar- madát az ifjúmunkások al­kotják. A megye sajátos helyzetéből adódik, hogy az ifjúmunkások nem a legna­gyobb rétegét képezik a fiatalságnak, s számuk azonban erőteljesen növek­szik, s ez a tendenciaMogja jellemezni a következő idő­szakot is. Az ifjúmunkások jelentős többsége egyetért a párt politikájával és azt magáénak vallja. Ezt bizo­nyítja az a munka, melyet a megye ipari fejlődése és termelési eredményeinek növelése érdekében kifej­tettek. Kezdeményező sze; cialista brigádokban. Ifjú­munkásaink nagy hányada tett vállalást a különböző védnökségek teljesítésében. Kiemelkedő eredményeket értek el a vegyipari gép­gyártás és a járműprogram megvalósításában. A mun­kaerkölcs, a munkafegye­lem, a társadalmi tulajdon védelme, az üzemi érdek elismerése, a népgazdasági és megyei célok megvalósí­tása segítésének gondolata él ifjúmunkásaink nagy többségében. A továbbiakban Greiner elvtárs a megye mezőgaz­daságában, a falun végbe­ment változásokról és tár­sadalmi fejlődésről beszélt. Mint mondotta: a közsé­gekben és tanyán élő fia­talok száma hatvanezer, s ezeknek a fiataloknak fele a mezőgazdaságban dolgo­zik. A korábbi években nagyarányú volt az átáram- lásuk a mezőgazdaságból az iparba és más területek­re. Ez a folyamat erősen lecsökkent. A mezőgazda- sági termelés technikai színvonalának javulása, az életszínvonal emelkedése kedvezően befolyásolja a fiatalok élet- és munkavi­szonyait. Falun való mara­dásukat segíti a közös gaz­daságok növekvő jövedel­me, a biztonságos kereset, A fiatalok a mezőgazdasá­gi nagyüzemek megszilár­dításában is jelentős mun­kát végeztek. A nagy te­lepítési programból mint­egy tízezer fiatal vette ki részét. Az elmúlt évben 189 ifjúsági brigád, több mint három és fél ezer fővel nyerte el a szocialista bri­gád címet a mezőgazdaság­ban. A jubileumi munka­versenybe hétezer fiatal kapcsolódott be. Egyértel­műen lehet olyan megálla­pítást tenni, hogy a mező- gazdaságban dolgozó fiata­lok elfogadják a termelő­szövetkezeti formát, s az eredményesen gazdálkodó szövetkezetekből és azok­ból, ahol a vezetés törődik, foglalkozik a fiatalokkal nem is kívánkoznak el.! Mindezek ellenére e terű- ] létén van a legtöbb prob-1 lémánk és a legnehezebb feladataink is itt jelent­keznek. Szólt a tanyai ifjúság kö­rében meglevő problémák­ról, s hangsúlyozta: a ta­nyai társadalom felemel­kedésének egyik záloga ép­pen a felnövekvő új nem­zedék általános és szakmai ismereteinek növelése, a művelődés egyenlő felté­teleinek megteremtése. A falun élő fiatalok helyzeté­nek megjavítására különös figyelmet kell fordítani. A megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok je­lentős hatással voltak a kö­zép- és szakmunkástanulók helyzetére is. A szakmun­kástanulók túlnyomó több­sége ■ fizikai dolgozók gyer­meke. Számuk évről évre nő. Jelenleg 11 300-an ta­nulnak a szakmunkáskép­ző intézetekben, a középis­kolai tanulók száma pedig 8300. Ezeknek fele munkás szülők gyermeke. Az ifjú­ság más rétegeihez hason­lóan a tanulóifjúság esz­mei—politikai, erkölcsi fej­lődését — a szubjektív ne­velői hatások mellett —, alapvetően azok az objek­tív társadalmi feladatok határozzák meg, amelyek a szocializmus teljes felépíté­sének időszakában a tár­sadalom egészére hatnak. Gondolkodásuk, érzelmeik, tetteik tükrözik a kort, a környezetet, amelyben él­nek. A Központi Bizottság ha­tározata megmutatja a helyzet javulásához vezető utat, ez azonban nem ment fel bennünket az alól a kö­telességünk alól, hogy ma­gunk is állandóan kutassuk azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődést erősí­tik. Greiner elvtárs a vitain­dítóban a fiatalok megíté­lésével kapcsolatos helyes (Folytatás a 3. oldalon) Helyzetkép a tavaszi zöldség- és gyümölcselíátásról A kedvezőtlen időjárás érezteti hatását a zöldség-, gyümölosfelvásárlásban és ellátásban. Megyénkben a legnagyobb felvásárló és forgalmazó a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Érté­kesítő Központja, a MÉK. A vállalat igazgatóját, Pe- rényi Istvánt arról kérdez­tük, hogy milyen gondok­kal küzdenek. Elmondta, hogy az elmúlt esztendőben az előző évekhez viszonyít­va 600 vagonnal több zöldséget és gyümölcsöt tároltak. Ez sokat segített a lakos­ság zökkenőmentesebb el­látásában. — Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az idei ta­vasz igen szélsőséges. Köz­pontunk mindent megtett a lakosság primőrellátása érdekében. Csongrád. Bé­kés megyéből, sőt Buda­pestről is szállítottunk ko­rai zöldségféléket. A legfontosabb primő­rökből folyamatos ellá­tást tudtunk elérni. A rendkívüli időjárás és a magas talajvíz következ­tében egyes korái zöldség­félékből a szokásosnál ki­sebb volt a kínálat a pia­con. Parajból és sóskából a tervezett 15—15 vagon helyett eddig körülbelül 5 —5 vagonnyit tudtak fel­vásárolni. A korai kelká­poszta, a rendkívül rossz időjárás következtében tel­jesen tönkrement, ezért csak minimális mennyiség került beszerzésre. Keve­sebbet vásároltunk fel sa­látából, karalábéból. A korai gyümölcsök kö­zül a legnagyobb kiesés a szamócánál jelentke­zik. A telepítések jelentős ré­sze kipusztult, emiatt a tervezett mennyiség 50 szá­zalékával számolunk csak. Cseresznyéből 30 százalé­kos terméscsökkenés mu­tatkozik az elmúlt évhez viszonyítva. Az elmúlt évhez viszo­nyítva sokkal több hóna­pos retek kerül a piacia. Mintegy 700 mázsával ha­ladta meg a felvásárlás az elmúlt esztendeit. Hason­lóan nagyobb mennyiséget vettünk zöldpaprikából is. A primőrparadicsom-ellá- tás március 1-től folyama­tos és jelenleg a tavalyi 5(T forintos árral szemben 36 forintért tudjuk adni kilóját. A tél beállta előtt tető alá kell kerülni az árvíztől megrongált lakóházaknak Bondor József építésügyi ] tisra, Nagygécre, Kisarra és városfejlesztési minisz- j és Nagyarra. Rövidesen to­ter csütörtökön délelőtt tá- | vábbi 20 000 négyzetméter - jékoztatta az újságírókat j nyi barakkot szállítanak az az árvíztől megrongálódott | árvíz sújtotta területre. Az házak helyreállítására tett j ideiglenes épületeket az intézkedésekről. Elmondot- ! ÉVM vállalatok szerelik ta, hogy a Szamos völgyé- j fel. be a kitelepített lakosság visszaköltöztetésének meg- I felmérése :önnyítésére már útnak in- j miniszter, Az első teendő a károk — mondotta a mert csak en- dítottak 5000 négyzetmé- j nek alapján lehet megha- ernyi alapterületű barakk- | tározni a szükséges segít­Előzetes — mint­épületet, elsősorban Tu- [ ség mértékét, nyogmatolcsra, Jánkmaj- i becslések szerint A Tisza árterületén — Szolnok és Szeged között — mindenütt magasan ál! a víz. Képünk Tiszaugnál készült, egy 5000 megsérült lakó­házat kell rendbehozni, új­jáépíteni. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy az év elején a belvíz 2700 lakást tett tönkre, így a minisztérium összesen mint­egy 8000 otthon újjáépíté­sével számol. Rendkívül fontos teendő most az építőanyagok gyors helyszínre szállítása. Az első szállítmányok már el­indultak. A minisztérium negyvenmillió darab tég­lát biztosított a károsultak részére. A beton- és vas­betonipari művek három­millió kézifalazó tufa­blokkot — ez 15 millió tég­lának felel meg — küld Szabolcsba. Nyékládházá- ról 80 000 köbméter kavi­csot szállítanak. A legfontosabb cél — hangsúlyozta a miniszter, — hogy a tél beállta előtt tető alá kerüljenek a lakó­házak. Mivel sok vállalat kíván segíteni, a munka szervezettsége érdekében fontos, hogy a helyreállí­tásra jelentkezők az Épí­tésügyi és Városfejleszté­si Minisztériumnak jelez­zék felajánlásaikat. Bondor József miniszter kiemelte a Szovjetunió tá­mogatását többek között, hogy egy közeli, határ- menti kőbányából saját eszközeiken szállítanak kö­vet a helyreállításhoz. Ezenkívül — igényeink­nek megfelelően — annyi fát ad a Szovjetunió, hogy az elegendő lesz a megron­gálódott épületek tetőszer­kezeteinek elkészítéséhea. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom