Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

1 Korunk érdekes felismerése annak a megállapítása, hogy a műanyagok a kristályokhoz hasonlóan „növe­kedhetnek”. Felvételünk, ami egy modern grafikával is könnyen összetéveszthető, az egyik vegyipari intézet la­boratóriumában készült. A fénykép egy polimetilén-mű- anyag kristályos felépítését ábrázolja 40 000-szeres na­gyításban. A vegyészek most olyan textiles szerkezetű anyagot kísérleteztek ki, ami alapanyagaiból egyetlen munkamenetben esetleg azonnal kész ruhává is feldol­gozható, Az eddigi laboratóriumi kísérletek arra enged­nek következtetni, hogy szintetikus anyag előállítása — olcsósága révén — a textilpiac forradalmasításához ve* zethet. Ha valaki Homo se- densnek nevezné el nap­jaink emberét, nem is tú­lozna túlságosan: való­ban sokat, s egyre töb­bet ülünk. Ez az egyik oka, hogy az ülőbútorok a rohamosan változó bú­toriparon belül is az egyik legjobban fejlődő ágazatot képviselik. Az utóbbi évtizedekben gyár­tott bútorokon végigkí­sérhető az a technológiai forradalom, ami az ipar­nak és a hozzá kapcsoló­dó művészeteknek a vál­tozását is illusztrálja. A korábban szinte kizáró­lag csak fát használó bútorművesség nagyipari méretekben nyúlt a fé­mekhez, majd a mű­anyagok sokaságához. Jobb oldali felvételünk csővázas, kagyló formájú műanyag ülőkés angol hintaszéket mutat be. Műanyag felépítményű az alább szemléltetett mozgó­büfé is. Hódítanak a műanyagok A közelmúltig az ipari hordók egyedüli anyaga a fémlemez volt. A fémhor­dók hátrányai közismer­tek: felületük nem korró­zióálló, könnyen behor­padnak. A műanyag fel­dolgozó gépek fejlődésével lehetségessé vált, hogy kemény polietilénből is készíthessenek hordókat, egészen 200 literes űrtar­talomig. E legnagyobb méretű műanyaghordó sú­lya mindössze 14—15 kiló, a legtöbb agresszív hatás­nak ellenáll, és olyan ru­galmas, hogy öt méter magasról leejtve sem tör­ténik baja. A NYOMDAIPAR hagyo­mányos anyagai sokáig el­lenálltak a műanyagok tá­madásának. Fotónk azon­ban azt bizonyítja, hogy a műanyagok a nyomdaipar­ban is megkezdik diadal- útjukat. Egy Nylonprint műanyag nyomólemez rész­lete látható itt 85-szörÖs nagyításban. Feltűnő a rendkívül sima felület, a betű éles metszése. A mű­anyag nyomólemezeknek nemcsak az az előnyük, hogy kitűnő minőségű nyo­matok készíthetők . velük, hanem az is, hogy rend­kívül hosszú életűek. Amióta a műanyagok megjelentek a piacokon, folyvást kísérleteznek az új szerkezetű és új tulajdonságú anyagok kialakításán. Különösen nagy a kereslete a rugalmas, habszerű műanya­goknak, mivel felhasználási területük szinte kor­látlan. Az Észak-magyarországi Vegyiművek többfélét is előállított ebből a hőre lágyuló, szi­vacsos szerkezetű anyagból. A próbák azt igazol­ják, hogy az úgynevezett „kifáradás”, vagyis a rugalmasság csökkenése, olyan sokára következ­het csak be, hogy az élettartamot gyakorlatilag végtelennek vehetjük. Képünkön; egy forma- habülés metszete a budapesti kiállításon. Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola műanyagszakos hallgatói a tanszék kémiai la­boratóriumában. A végzős diákok épp egy nagyon fon­tos adatot, a műgyanták viszkozitását mérik. A felvétel révén most egy meó-la- boratóriumban vagyunk. Szana Katalin, a Villa­mosszigetelő és Műanyaggyár kis­kunfélegyházi gyáregységének lolgozója, a fi­nom méretek el­térésére kíváncsi. Az ellenőrzésben egy profilprojek- tor segíti, amely a tárgyasztalra helyezett munka­darab felületét 10—20, vagy 40- szeresére nagyítja 1970. május 28. A műanyagból készült alkatrészeket, akárcsak a fé­meket, végül megmunkálják. Márta Ilona például a kis­kunfélegyházi gyárban a bakelittermékeket csiszolja. FOTO; MTI, DELTA MAGAZIN, PÁSZTOR ZOLTÁN, BARANYI PÄI* Ismét az életbe, vagyis a félegyházi villamosszige­telő és műanyaggyártó üzembe kalauzol az alábbi fotó. Maróczi Anna ve­gyésztechnikus a nagy nyo­mású polietilénből készült sínalátét szakítószilárdsá­gát, nyúlását méri labo­ratóriumukban A kecskeméti főiskola műanyagszakon tanuló növendékeinek gyakorlati képzését értékes műszer­park szolgálja. A foglalko­zásokon egyebek között a műanyagok fizikai és ter­mikus tulajdonságait, így az éghetőséget is vizsgál­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom