Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

4. oldal 1970. május 23, szombat A számvetés első állomásai Eredményekben, tapasz­talatokban gazdag négy év munkájának értékelése kez­dődött meg a pártalapszer- vezetekben. E tevékenység szerves része az év végén sorra kerülő X. pártkong­resszus politikai, szervezeti előkészítésének. Az eredmények felméré­sének fontos „állomásai” a most zajló pártalapszerve- zeti vezetőségi ülések. Eze­ken a kötetlen beszélgeté­seken a vezetőség tagjai, a reszortfelelősök, s a titká­rok véleményt mondanak egymás munkájáról, a he­lyi gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósításáról. Nem utolsósorban értéke­lik az adott terület általá­nos politikai helyzetét, a tsz, az üzem, a község dol­gozóinak politikai hangula­tát, állásfoglalását. Korai lenne e beszélge­tések végső tanulságairól szólni, hiszen a megye párt­szervezeti közül sok helyen majd csak júniusban kerül napirendre e téma. A már lezajlott vezetőségi ülések néhány jól hasznosítható tapasztalatát azonban érde­mes számba venni. Növekvő követelmények Az egyik lényeges megál­lapítás a következő: az el­múlt négy év alatt a politi­kai munka összetettebb, sokoldalúbb lett. E tényből következik, hogy a tisztség- viselőknek egyáltalán nem volt könnyű dolguk, Mégis, a vitákból kétség­telenül leszűrhető, hogy a vezetőségi tagok, s a titká­rok nagy kedvvel, szívesen végezték fontos megbízatá­sukat. Ezzel összefüggésben gyakran szóba került a po­litikai továbbképzés is. So­kan szükségesnek tartják ismeréteik bővítését rövi- debb időtartamú tanfolya­mokon. Számos vélemény a ter­melőszövetkezeti brigád­mozgalmat érintette. Ta­pasztalható például olyan jelenség, hogy a brigádok többsége elé csak a terme­léssel összefüggő követel­ményeket állítják. Az érté­kelésnél gyakori az egyol­dalúság, nevezetesen, hogy a szakmai, politikai képzés­sel, a kollektív művelődés­sel és szórakozással, a tár­sadalmi munkával szerzett I jó pontok nem nyomnak | annyit a latban, mint a termelési mutatók. A pártvezetőségek a bri­gádmozgalmat a nevelő­munka, az agitáció fontos területének tartják, ezért érthető és jogos is a kriti­kai észrevétel. Helyes mércével A párt utánpótlásának folyamatos biztosításában a legtöbb helyen kedvező helyzet alakult ki. Egyre több fiatalt ajánlanak fel­vételre a KlSZ-alapszerve- zeti taggyűlések. A pártve­zetőségek alaposan megvi­tatták a pártépítő tevékeny­séget, s a kedvező jelensé­gek mellett a fogyatékossá­gokra is felfigyeltek. Az egyik alapszervezetben pél­dául az utóbbi két évben jelentősen nőtt azoknak a száma, akiket ki kellett zárni, vagy törölni a párt­tagok sorából. A vezetőség megállapítot­ta az okokat: a felvételt ké­rők elbírálásánál nem min­denkor tartották szun előtt a szervezeti szabályzatban rögzített követelményeket, olykor elnézőek voltak, nem vizsgálták eléggé kö­rültekintően, hogy minden szempontból alkalmas-e a párttagságra a felvételét kérő személy. Bizalommal — türelmesen A közös gazdaságokban, ipari üzemekben külön hangsúlyt kapott a gazda­sági vezetéssel való kap­csolat, a pártvezetés elvi és gyakorlati feladatainak ér­tékelése. A legfontosab ta­pasztalat e vonatkozásban: az elmúlt négy évben gaz­dagodtak a pártirányítás módszerei. Az aprólékos be­avatkozások helyett, a na­gyobb felelősség, az önte­vékenység kibontakoztatá­sa és a gazdasági vezetők iránti bizalom mellett, a hatékonyabb politikai mun­ka, az egészséges üzemi lég­kör, s a demokratizmus erősítése került a pártveze­tőségek tevékenységének középpontjába. S így helyes ez, mert nem kevesebbről van szó, mint a helyi gazdaságpolitikai célkitűzések valóra váltásá­ról, a termelő közösségekben dolgozó emberek jó politi­kai hangulatáról, az egész­séges munkahelyi légkör megteremtéséről. Akadnak természetesen gondok is. Kicsendült a vitákból, például, hogy a jövőben még közvetlenebb tömegkapcsolatokra kell tö­rekedni, a jelenleginél is gyorsabban kell intézkedni, válaszolni az egyéni, vagy közösségi panaszok, javas­latok, bíráló megjegyzések nyomán. Akadnak rá pél­dák, hogy az ilyen jellegű munkára helyenként kevés időt fordítanak. Azok a pártvezetőségek íté­lik meg helyesen a felada­tokat, amelyek érzékenyen figyelnek a nagyobb közös­ség, s ezen belül az egyén kicsinek tűnő gondjaira, problémáira is. Tudják, ugyanis, hogy a nagyobb horderejű tervek teljesíté­se is könnyebb, ha azok megvalósítása jó közhan­gulatban, minél tömegesebb részvétel mellett történik. Több figyelmet a pártcsoportoknak Saját tevékenységük mér­legelése mellett a pártveze­tőségek tagjai értékelték a pártcsoportok munkáját is. A vélemények egy mondat­ba sűríthetők: több feladat­tal kell ellátni és nagyobb figyelmet szükséges fordí­tani a párt e legkisebb, de jelentős egységeire. Hiszen tagjaik közvetlen kapcso­latban állnak pártonkívüli társaikkal, közvetítik a párt politikáját, tájékozódnak gondjaikról. A pártvezetőségek ta­nácskozásain szóba került témák köre az említettek­nél természetesen jóval szé­lesebb, sok megszívlelendő tapasztalat összegezésére kí­nálnak alkalmat. E tanul­ságoknak pedig helyet kell kapniuk azokban a beszá­molókban, amelyek alapján a párttagság értékeli majd a vezetőségek munkáját. Szabó Attila Tompái beszélgetés Szenzációk nélkül Kalászol a gabona Az ország legdélibb vi­dékén, a Mecsek—Duna— Dráva meleg éghajlatú há­romszögében, kalászba szö­kött a gabona. A korán érő árpa és rozs után a héten — a napfényes, meleg idő hatására — az olasz búza­fajták is kalászba szöktek. Egy hónap múlva tehát megkezdődik az aratás Ba­ranya megye csaknem más­félszázezer holdnyi gabona­termő területén. (19.) — Figyelmeztetett — folytatta Márta —, hogy kötelességem segíteni a biztonsági szolgálat munká­ját. Egyébként csak annyit kérdezett, hogy nem vet­tem-e észre valami gyanúsat a viselkedéseden ... — Az én viselkedésemben? — kérdezte tettetett megrökönyödéssel, s egy parányi iróniával. — Nemcsak rólad volt szó. Mindenkiről kérdezőskö­dött. Egyébként miért gondolod, hogy csak felőled ér­deklődött? Lehet, hogy a kihallgatástól ilyen Márta kedve? — tűnődött Kloss. — Mit kérdezhetett Stadtke rólam, Mártától? Biztosan nem mindennapi dolgokat, hiszen kivehető, hogy hallgatást parancsolt a lányra. Mivel gyanúsíthatja őt Stadtke? És mit kérdezhetett a töb- biekről? Annyi biztos, hogy valami készül Stadtke bo­szorkánykonyhájában, mert ma délután az öreg egé­szen váratlanul közölte, hogy holnap négykor törzs­tiszti tanácsot tart. Ez világos csapda — állapította meg Kloss —, de kinek van felállítva? Vajon Stadtke csak tapogatózik, vagy már nyomon van? Gondolataiból a lány hangja riasztotta fel; — Természetesen nem közöltem vele a gyanúmat — kihívó volt a lány hangja. — Milyen gyanúdat, kedves? — Magad is tudod, hogy milyen szerepet játszol' — s egészen váratlanul hangot változtatott: Ki volt az a lány? — Nem értem kiről beszélsz? — kérdezte Kloss, bár e pillanatban sok mindent megértett. Eszébe jutott a mellettük elhúzó vöröskeresztes kocsi. — Hans' Ki volt az a lány? — kérdezte követelő hangon Márta, aztán mintha sírásra görbült volna a szája, ismét más hangon foytatta: — Ha azt akarod, hogy szakítsunk, hát legyen. Nem Tulajdonképpen nincs itt miről írni, nálunk nin­játjukról lenne szó. — Talán az is érdekes csenek úgynevezett szenzá- iehet> hogy nálunk a dol- ciók. Ezekkel a szavakkal gőzök egy megadott kere- fogadott Tóth István, a Ve- ten belül maguk döntik el, gyes Ktsz párttitkára. — a brigádban ki mennyi Röviden csak annyit mond- prémiumot érdemel. A bri- hatok, folytatta — itt is gádok termelését mi lemér- úgy megy minden, mint hetjük, az egyéni teljesít- másutt. Hacsak az nem új- ményeket azonban ők is­ság, hogy rövidesen költő zünk a külső telepre. Közös érdek merik jobban, igy igazsá­gosabb elosztás érvényesül­het. — Tudom, a módszer he­lyességét sokan vitatják, — Ez a költözés termé- nálunk egyelőre bevált, szetesen nem olyan egysze- Ha problémáink lesznek, rű, annál a prózai oknál akkor változtatni fogunk fogva, hogy sokba kerül. Fölvetettük ezt a szocialista brigádok étekezle- tén is, azt kértük, hogy egynapi tár­sadalmi munká­val járuljanak hozzá a költsé­gekhez. Mivel a szabadidő egyez­tetése nehézsé­gekbe ütközött volna — és a ki­használása is — a tagság egynapi munkabért aján­lott fel készpénz­ben. Ezzel jobban tudunk gazdál­kodni. S biztosak vagyunk benne, ha bárkitől újra segítséget kérünk, nem tagadja meg. Hogy miért nem cikk téma ez? Azért mert termé­szetes. A mai gaz­dálkodási rend­szerben fontos, hogy a dolgozók érdekeltnek érez­zék magukat a termelésben. Ez nálunk a többség­nél így is van. Mi­vel a ktsz-t a tag­ság hozta létre, és a jobb munkakö- ^ ktsz műszerészei végzik a kör- rülmények feltét- nyék teieviziós készülékeinek ga­leriül kihatással ranciális javítását. A munka minő- lesznek a terme- ségét jelzi, hogy reklamáció csak el- lésre — a tagság vétve akad. Képünkön; Tímár Pál segít. Pontosan szerelő egy INTERSTAR készüléket úgy mintha a sa- javít. állok az utadba. De azt nem engedem meg, hogy meg­csalt szerető legyek. — Értem már! — csapott homlokára Kloss nevetve. — Arra a lányra gondolsz, akinek a bőröndjét segítet­tem cipelni az utcán? Sajnos, nem mondhatok róla semmit, ugyanis először láttam életemben. — Ügy, szóval, akivel csak találkozol, annak segíted cipelni a bőröndjét? — Megszántam, olyan kétségbeesetten bajlódott az­zal a bőrönddel. — Ki volt az? _ dobbantott türelmetelenül Márta. — Megmondtam már, hogy nem tudom. Orosz, de beszélt németül. — Beszélgettél vele. Csinos. — Te háromszor olyan csinos vagy — szorította most már engesztelő mozdulattal magához a lányt. — Ide hallgass butuskám. Nem létezik csinosabb lány számomra Márta Beckernél. S ezt a megáll apítást nem kellett hazudnia. Igazán vonzódott a lányhoz. Annyira, hogy eddig észre sem vette, hogy Iréné is csinos. Erre csak most döbbent rá. — Ó Hans — simult hozzá a lány, aki valójában ezt a vallomást akarta most hallani, s ezzel meg is vigasztalódott, s megoldódott a nyelve is. — Stadtke nem szeret téged —, folytatta egy óra múlva, amikor már szorosan egymáshoz simulva fe­küdtek az ócska heverőn —, s azt is elárulom, hogy miért.' Mert téged választottalak, és nem őt. — A legjobban választottál — mondta, de ebben a pillanatban szívesen lemondott volna a lányról Stadt­ke javára, ha ezzel teljes bizonysággal elterelhetné ma­gáról a Sturmführer gyanúját. Még magán érezte a lány ölelő karjait, még bizser- gett végtagjaiban a néhány percnyi boldogság, amikor újra rárontott a kétség; Mit akarhat Stadtke? Már- már belebonyolódott egy furcsa belső dialógusba Stadt- keval, amikor az utca túlsó oldalán meglátott egy öregasszonyt. Vorobin feleségét, s meglátott még vala­kit, Stadtke legyügyesebb emberét, aki a súlyos szaty­rot cipelő asszony nyomában haladt. — Az akkumulátor! — villant át agyán a gondolat, s ebben a pillanatban csikorogva fékezett mellette egy kocsi. — Folytatjuk-* „A jó üzemi légkör — termelőerő.. rajta. Itt van még a mun­kaerőgazdálkodás kérdése is. Mi hónapról hónapra terveket teljesítünk, a la­kossági szolgáltatások, — a rádió, a tv-készülékek ja­vítása az építkezések segí­tése — mellett fontos ex­portkötelezettségeink van­nak. Ezért a dolgozók meg­ítélésénél, a többi szem­pont mellett, igen fontos­nak tartjuk a végzett mun­kát. Mondok egy példát. Ki maradjon? — Üj munkaerőket kel­lett felvennünk az egyik részleghez, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. Eltelt né­hány hónap, érdeklődtem a munkavezetőtől, mi lesz, ha lejár az új emberek szerződése? Azt válaszol­ta, a régiekből kellene csökkenteni a létszámot, mert az újonnan felvettek hónapok óta jobban dol­goznak és láthatólag tartó­san magasabb teljesítmény­re képesek, mint néhány régebben ott dolgozó, de a fegyelemmel is hadilábon álló személy. Az ilyen dön­tés megint okot adhatna a vitára, de ismételten hang­súlyozom, a törvényes ke­reteken belül nálunk most ez a helyes. Így kívánják a vállalat érdekei és a ktsz többi tagjának érdekei is, mivel a részlegek egymás nyereségét befolyásolják. Zárójelben hozzáteszem, szerződések fölbontására nem került sor, mivel bő­ven van munkánk. Inkább elvi jelentőségű volt az ál­lásfoglalás. Megerősödve — Többek között az előbb említett jövedelem- elosztási formák és a vala­melyest ésszerűbb értéke­lési rendszer is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet nyereséggel gazdálkodik és erősebb mint volt. Mosta­nában, akár párt-, akár szakszervezeti értekezletről van szó, mindig nagyon sokan eljönnek, kifejtik vé­leményüket, a tagság tájé­kozott a szövetkezet ügyei­ben. — Helyesek-e módsze­reink? — A gyakorlat azt igazolta, hogy az adott sza­kaszban igen, mert az elő­rehaladást szolgálják. A ktsz gazdaságilag megerő­södött, mégpedig nem utol­sósorban, belső, eddig fel­táratlan energiaforrások ból. Nálunk most jó az üze­mi légkör és ez — terme­lőerő! B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom