Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

Vil ág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évf. 116. szám 1970. május 20, SZERDA Ára: 90 fillér Megkezdődött a lakosság §*%, P dl U «I 9 visszatelepítése a Szamos vidékén az állami gazdaságokban SZOVJETUNIÓ VeUáro&m Ti s,2 a becs Ki sár // / .■ < / > / J^ábrad A gátszaka vKörnöro-vy^>S£v, W//A yarmat Nagyhódos • &8C Jankrnajtis V . ■fíyörtelek Tyúkod • y MÄ6YAS Á 0RV2A6 reáftA Keddre virradóra tizen- Tiszát, ahol újabb 50 mé- ötezer ember éjszakázott a teres árvízvédelmi gátsza- a felső-tiszai gátakon, sza- kasz kirobbantásával nyi- kadatlan munkában, hogy mentse a károktól a még el nem öntött községeket, területeket. A víz gyorsan futó áradata már átfutott a szatmári tájon és Olcs- vaapátinál ismét elérte a megfelelően a magyar sza­kaszon sem haladja meg a korábbi legmagasabb víz­Cselekvő együttérzéssel L esújtó hírek a rá­dióban, a napila­pokban, döbbenetes hely­színi képek a tv-képer­nyőjén a Felső-Tisza vi­dékéről, ahol átmeneti­leg zabolátlan úrrá lett a medréből kilépő víz. S azután; Reggel, rö­viddel a munkakezdés után kopogtatás az üzemi bizottság irodájának ajta­ján: — Titkár szaktárs, lát­ta az este a tv-ben? Hogy mit étnek át ott az em­berek! Amit egész életü­kön át kuporgottak ... Csináljunk valamit! Én is adni akarok, már meg­beszéltük az asszonnyal! S az együttérzés tettek­ben hullámzik tovább. Csörögnek a telefonok. Szerkesztőségünkben, az OTP megyei igazgatósá­gán, a Nemzeti Bank fi­ókjánál, a Hazafias Nép­front titkárságán: Tessék mondani a csekkszámla számát, az árvízkárosul­taknak akarunk segíteni. £ telefonhívások jó­voltából — mint már oly sokszor, ha együttérző cselekvésre volt szükség — ismétel­ten meggyőződtünk róla, milyen tiszta emberség, az együvé tartozás érzése fűti népünket, s benne megyénk társadalmát. Bi­zonyságul máris a példák sokaságát idézhetnénk. Olyan munkahelyeket, mint például a 9. sz. AKOV, melynek dolgozói egynapi keresetüket kül­dik az árvízkárosultak gondjainak enyhítésére. . Vagy az ágasegyházi is­kolát, ahol ezer forintot kínálnak segítségként a növendékek és tanáraik. S skolát említve, kü- ' lön szívet melen­gető a Kecskeméti II. sz. Általános Iskola úttörői­nek kezdeményezése. Teg­nap reggel rendkívüli ülésen döntött csapatta­nácsuk: ma nagyszabású hulladékgyűjtésre indu. nak az úttörők. Éppúgy mint azt korábban viel nami pajtásaik segítése céljából tették. Az össze­gyűjtött hulladékfémet, papírt értékesítik, s az érte kapott pénzt holnap, csütörtökön reggel a raj­pénztárosok továbbítják az árvízkárosultak meg­segítésére. A mezőgazdaság és az élelmiszeripari tevékenység helyzete a megyei tanács vb ülésén A mezőgazdasági beruhá­zások hatékonyságának nö­velése, felzárkózás a gépe­sítésben, a kertészeti kultú­rák intenzívebb fejlesztése, a feldolgozó és az értéke­sítő tevékenység fokozása — ilyen „hívószavak” kö­rül forgott a megyei tanács vb tegnapi ülésén az első napirendi pont — a megye élelmiszer-gaz­dasága harmadik ötéves tervének végrehajtásáról és a negyedik tervidő­szak előirányzatairól szóló jelentés — témája. Meghívottként jelen volt dr. Greiner József, a me­gyei pártbizottság titkára és Szilágyi Sándor, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Közgaz­dasági Főosztályának ve­zetője. A szerteágazó problémát felvető napirendi pontot dr. i tották meg a negyedik rést a szamosi ár levonulásá­nak. Ez az akció sokat segí­tett, megindult az apadás a felső tájakon. Komlódtótfalura, Számos- becsre, Számostatárfalvára, Csengerújfaluba, Urára el­jutottak a vagyonmentő és fertőtlenítő brigádok, hogy előkészítsék a községeket a visszatelepítésre. Az első két menekült község, Ura és Csengerúj- falu lakossága kedden éj­jel megkapta a visszatele­pítési engedélyt az árvízvé­delmi bizottságtól. S újabb községekben kezdték meg a fertőtlenítő brigádok a munkát, hogy megteremt­sék a visszatelepítés felté­teleit. A vagyonmentő expedí­ciók is sikeresek voltak. Keddre virradó éjjel a vízzel elöntött területek­ről nagy teljesítményű kétéltű járművekkel több ezer állatot mentettek ki. A tarpai Győzelem Terme­lőszövetkezet önkéntes va- gyonmer.tő brigádja Fehér- ) gyarmat, Kisar, Nagyar tér- | ségéből ezer sertést, 700 ju- I hot, 250 szarvasmarhát vitt I szárazra. A honvédség ala­kulatai Tunyogmatolcsról 100 anyakocát szállítottak partra. A Tisza árhulláma ked­den Dombrád térségében kevéssel az eddigi maxi­mum alatt tetőzött. A Sza­mos menti elöntött terüle­teken újabb szivattyúberen­dezéseket állítottak mun­kába a már működő szi­vattyútelepeken kívül, s újabb megcsapoló helyeket nyitottak, a Kraszna tölté­sén a víz közvetlen vissza­vezetésére. A Maros árhulláma hét­főn Áradná1 néhány centi- I méterrel az eddigi maxi- I műm alatt tetőzött. Ennek Maár András, a vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője terjesztette elő. széles körű vita bon­takozott ki, amelynek alap­ján a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelentést több kibővítéssel terjeszti a tanácsülés elé. Ezután a vb bejelentéseket tárgyalt, majd az állami gazdaságok eredményeiről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló tájékoztató került megvitatásra. Ennek előter­jesztője volt Miklós János, az állami gazdaságok me- i gyei főosztályának vezető­je. Alapvetően a gazdálko­dás korszerűsítésének ösz- szetevőit elemezték a fel­szólalók. A megye állami gazdasá­gai tavaly csaknem 170 milliós nyereséget ér­tek el, amely minden korábbi szintet magasan túlhaladt. Elsősorban a kertészet és a szántóföldi termesztés eredményeinek köszönhe­tően. de legalább olyan je­lentős az a fejlődés is, amelyet a munka- ég szo­ciális körülmények javítá­sáért tettek. A felépült 15 KISZ-tábor 2750 személy komfortos elhelyezését te­szi lehetővé, öt év alatt a gazdasági lakásakciók ke­retében 450 családi házat építettek fel. Javultak a munkásszállítás feltételei: húsz autóbuszt, s majd­nem annyi buszpótkocsit szereztek be a gazdasá­gok. Növelték az üzemi konyhák, öltözők, fürdők, orvosi rendelők számát, a meglevőket korszerűsí­tették. A kerületi közpon­tok közel háromnegyedét szilárd burkolatú bekötőut- tal kapcsolták az országos úthálózathoz. Tavaly a gaz­daságok dolgozóinak 75 százaléka szocialista bri­gádtagként vett részt a kü­lönböző versenymozgal­makban. A 471 brigádban megközelítőleg tízezer dol­gozó tett eleget vállalásai­nak. Az ötéves fejlesztési fel­adat legfontosabb összete­vőiként értékelték: a távla­ti értékesítésre való felké­szülés, a kereslet-kínálat, az árviszonyok figyelembe vételét, a kertészeti ágaza­tok gyors ütemű moderni­zálását, az egyes gazdasá­gok termelésszerkezetének egyszerűsítését, a gazdasá­gok közötti együttműködés, esetenként a pénzügyi ala­pok összpontosítása feltéte­leinek a megteremtését. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, elsősorban a sertéshizlalás­ra; a mostani háromezer anyakoca létszámát 1975-re tízezerre növelik. Ennek alapján évente 200 ezer hízott sertés értékesítésével le­het számolni. Mindezek nyomán elérhető lesz, hogy öt év alatt a ter­melési érték 32—34 száza­lékkal növekedjék. A mun­kafeltételek javítása to­vábbra is az elsőrendű teendők között szerepel; egyebek között célul tűz­ték ki, hogy 1971-től kez­dődően — éves viszonylat­ban — minden munkaterü­leten csökkentik a munka­időt. A végrehajtó bizottság ezt követően megtárgyalta a munkaügyi osztály tevé­kenységéről készített beszá­molót, a megye erdőgazda­ságainak tervfeladatait, cél­kitűzéseit, továbbá a víz­ügyi igazgatóságok eddig végzett munkáját, és to­vábbi feladatait. Térkép az árvízről állást. A Maros mentén is erőteljes védekezésre van szükség, mert az árhullám levonulása lassú, a Maros vizét ugyanig a Tisza is visszaduzzasztja, így a vé­dőtöltésekre rendkívül nagy terhelés hárul. • Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter kedden reggel Sza- bolcs-Szatmár megyébe utazott. A nyíregyházi va­sútállomáson Kállai Sán­dor. a megyei' pártbizottság titkára, az árvízvédelmi bi­zottság képviselője, vala­mint az AKÖV és a MÁV helyi vezetői tájékoztatták a minisztert az árvízi hely­zetről és az eddigi károk­ról. A miniszter utasítás adott az illetékes műszak vezetőknek a helyreállító si munkák gyors és körű’ 'ekintő megszervezésér Dr. Csanádi György ked den délelőtt ellátogatott Mátészalkára is. Szabolcsi országút

Next

/
Oldalképek
Tartalom