Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Vil ág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évf. 116. szám 1970. május 20, SZERDA Ára: 90 fillér Megkezdődött a lakosság §*%, P dl U «I 9 visszatelepítése a Szamos vidékén az állami gazdaságokban SZOVJETUNIÓ VeUáro&m Ti s,2 a becs Ki sár // / .■ < / > / J^ábrad A gátszaka vKörnöro-vy^>S£v, W//A yarmat Nagyhódos • &8C Jankrnajtis V . ■fíyörtelek Tyúkod • y MÄ6YAS Á 0RV2A6 reáftA Keddre virradóra tizen- Tiszát, ahol újabb 50 mé- ötezer ember éjszakázott a teres árvízvédelmi gátsza- a felső-tiszai gátakon, sza- kasz kirobbantásával nyi- kadatlan munkában, hogy mentse a károktól a még el nem öntött községeket, területeket. A víz gyorsan futó áradata már átfutott a szatmári tájon és Olcs- vaapátinál ismét elérte a megfelelően a magyar szakaszon sem haladja meg a korábbi legmagasabb vízCselekvő együttérzéssel L esújtó hírek a rádióban, a napilapokban, döbbenetes helyszíni képek a tv-képernyőjén a Felső-Tisza vidékéről, ahol átmenetileg zabolátlan úrrá lett a medréből kilépő víz. S azután; Reggel, röviddel a munkakezdés után kopogtatás az üzemi bizottság irodájának ajtaján: — Titkár szaktárs, látta az este a tv-ben? Hogy mit étnek át ott az emberek! Amit egész életükön át kuporgottak ... Csináljunk valamit! Én is adni akarok, már megbeszéltük az asszonnyal! S az együttérzés tettekben hullámzik tovább. Csörögnek a telefonok. Szerkesztőségünkben, az OTP megyei igazgatóságán, a Nemzeti Bank fiókjánál, a Hazafias Népfront titkárságán: Tessék mondani a csekkszámla számát, az árvízkárosultaknak akarunk segíteni. £ telefonhívások jóvoltából — mint már oly sokszor, ha együttérző cselekvésre volt szükség — ismételten meggyőződtünk róla, milyen tiszta emberség, az együvé tartozás érzése fűti népünket, s benne megyénk társadalmát. Bizonyságul máris a példák sokaságát idézhetnénk. Olyan munkahelyeket, mint például a 9. sz. AKOV, melynek dolgozói egynapi keresetüket küldik az árvízkárosultak gondjainak enyhítésére. . Vagy az ágasegyházi iskolát, ahol ezer forintot kínálnak segítségként a növendékek és tanáraik. S skolát említve, kü- ' lön szívet melengető a Kecskeméti II. sz. Általános Iskola úttörőinek kezdeményezése. Tegnap reggel rendkívüli ülésen döntött csapattanácsuk: ma nagyszabású hulladékgyűjtésre indu. nak az úttörők. Éppúgy mint azt korábban viel nami pajtásaik segítése céljából tették. Az összegyűjtött hulladékfémet, papírt értékesítik, s az érte kapott pénzt holnap, csütörtökön reggel a rajpénztárosok továbbítják az árvízkárosultak megsegítésére. A mezőgazdaság és az élelmiszeripari tevékenység helyzete a megyei tanács vb ülésén A mezőgazdasági beruházások hatékonyságának növelése, felzárkózás a gépesítésben, a kertészeti kultúrák intenzívebb fejlesztése, a feldolgozó és az értékesítő tevékenység fokozása — ilyen „hívószavak” körül forgott a megyei tanács vb tegnapi ülésén az első napirendi pont — a megye élelmiszer-gazdasága harmadik ötéves tervének végrehajtásáról és a negyedik tervidőszak előirányzatairól szóló jelentés — témája. Meghívottként jelen volt dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára és Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályának vezetője. A szerteágazó problémát felvető napirendi pontot dr. i tották meg a negyedik rést a szamosi ár levonulásának. Ez az akció sokat segített, megindult az apadás a felső tájakon. Komlódtótfalura, Számos- becsre, Számostatárfalvára, Csengerújfaluba, Urára eljutottak a vagyonmentő és fertőtlenítő brigádok, hogy előkészítsék a községeket a visszatelepítésre. Az első két menekült község, Ura és Csengerúj- falu lakossága kedden éjjel megkapta a visszatelepítési engedélyt az árvízvédelmi bizottságtól. S újabb községekben kezdték meg a fertőtlenítő brigádok a munkát, hogy megteremtsék a visszatelepítés feltételeit. A vagyonmentő expedíciók is sikeresek voltak. Keddre virradó éjjel a vízzel elöntött területekről nagy teljesítményű kétéltű járművekkel több ezer állatot mentettek ki. A tarpai Győzelem Termelőszövetkezet önkéntes va- gyonmer.tő brigádja Fehér- ) gyarmat, Kisar, Nagyar tér- | ségéből ezer sertést, 700 ju- I hot, 250 szarvasmarhát vitt I szárazra. A honvédség alakulatai Tunyogmatolcsról 100 anyakocát szállítottak partra. A Tisza árhulláma kedden Dombrád térségében kevéssel az eddigi maximum alatt tetőzött. A Szamos menti elöntött területeken újabb szivattyúberendezéseket állítottak munkába a már működő szivattyútelepeken kívül, s újabb megcsapoló helyeket nyitottak, a Kraszna töltésén a víz közvetlen visszavezetésére. A Maros árhulláma hétfőn Áradná1 néhány centi- I méterrel az eddigi maxi- I műm alatt tetőzött. Ennek Maár András, a vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője terjesztette elő. széles körű vita bontakozott ki, amelynek alapján a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelentést több kibővítéssel terjeszti a tanácsülés elé. Ezután a vb bejelentéseket tárgyalt, majd az állami gazdaságok eredményeiről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló tájékoztató került megvitatásra. Ennek előterjesztője volt Miklós János, az állami gazdaságok me- i gyei főosztályának vezetője. Alapvetően a gazdálkodás korszerűsítésének ösz- szetevőit elemezték a felszólalók. A megye állami gazdaságai tavaly csaknem 170 milliós nyereséget értek el, amely minden korábbi szintet magasan túlhaladt. Elsősorban a kertészet és a szántóföldi termesztés eredményeinek köszönhetően. de legalább olyan jelentős az a fejlődés is, amelyet a munka- ég szociális körülmények javításáért tettek. A felépült 15 KISZ-tábor 2750 személy komfortos elhelyezését teszi lehetővé, öt év alatt a gazdasági lakásakciók keretében 450 családi házat építettek fel. Javultak a munkásszállítás feltételei: húsz autóbuszt, s majdnem annyi buszpótkocsit szereztek be a gazdaságok. Növelték az üzemi konyhák, öltözők, fürdők, orvosi rendelők számát, a meglevőket korszerűsítették. A kerületi központok közel háromnegyedét szilárd burkolatú bekötőut- tal kapcsolták az országos úthálózathoz. Tavaly a gazdaságok dolgozóinak 75 százaléka szocialista brigádtagként vett részt a különböző versenymozgalmakban. A 471 brigádban megközelítőleg tízezer dolgozó tett eleget vállalásainak. Az ötéves fejlesztési feladat legfontosabb összetevőiként értékelték: a távlati értékesítésre való felkészülés, a kereslet-kínálat, az árviszonyok figyelembe vételét, a kertészeti ágazatok gyors ütemű modernizálását, az egyes gazdaságok termelésszerkezetének egyszerűsítését, a gazdaságok közötti együttműködés, esetenként a pénzügyi alapok összpontosítása feltételeinek a megteremtését. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, elsősorban a sertéshizlalásra; a mostani háromezer anyakoca létszámát 1975-re tízezerre növelik. Ennek alapján évente 200 ezer hízott sertés értékesítésével lehet számolni. Mindezek nyomán elérhető lesz, hogy öt év alatt a termelési érték 32—34 százalékkal növekedjék. A munkafeltételek javítása továbbra is az elsőrendű teendők között szerepel; egyebek között célul tűzték ki, hogy 1971-től kezdődően — éves viszonylatban — minden munkaterületen csökkentik a munkaidőt. A végrehajtó bizottság ezt követően megtárgyalta a munkaügyi osztály tevékenységéről készített beszámolót, a megye erdőgazdaságainak tervfeladatait, célkitűzéseit, továbbá a vízügyi igazgatóságok eddig végzett munkáját, és további feladatait. Térkép az árvízről állást. A Maros mentén is erőteljes védekezésre van szükség, mert az árhullám levonulása lassú, a Maros vizét ugyanig a Tisza is visszaduzzasztja, így a védőtöltésekre rendkívül nagy terhelés hárul. • Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter kedden reggel Sza- bolcs-Szatmár megyébe utazott. A nyíregyházi vasútállomáson Kállai Sándor. a megyei' pártbizottság titkára, az árvízvédelmi bizottság képviselője, valamint az AKÖV és a MÁV helyi vezetői tájékoztatták a minisztert az árvízi helyzetről és az eddigi károkról. A miniszter utasítás adott az illetékes műszak vezetőknek a helyreállító si munkák gyors és körű’ 'ekintő megszervezésér Dr. Csanádi György ked den délelőtt ellátogatott Mátészalkára is. Szabolcsi országút