Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

1970. május 19, kedd 1 oldal ' A dunavecsei és kiskunfélegyházi járás megszűnéséről ELNÖKI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA Mint azt a Magyar Nép- köztárssfág hivatalos lap­ja, a Magyar Közlöny má­jus 15-i száma hírül adja, a 16/1970. számú határoza­tával a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elrendelte; Bács-Kiskun megye du­navecsei járásának —, Bács-Kiskun megye kis­kunfélegyházi járásának —, Hajdú-Bihar megye bihar- keresztesi járásának —, Hajdú-Bihar megye polgári járásának —. Pest megye szobi járásának —, Somogy megye csurgói járásának—, Szabolcs-Szatmár megye baktalórántházi járásának —, Szabolcs-Szatmár me­gye tiszalöki járásának — Veszprém megye zirci já­rásának —, Zala megye le- tenyei járásának megszün­tetését. A megszűnő dunavecsei járás községei közül Apos- tag, Dunaegyháza, Dunate- tétlen, Dunavecse, Harta, Solt, Szalkszentmárton, Tass, Ojsolt községeket a kalocsai járáshoz; Kun- Fzentmiklós nagyközséget, Kunadacs, Kunpeszér, sza­badszállás községeket a kecskeméti járáshoz; a kis­kunfélegyházi járás közsé­gei közül Alpár, Tiszaújfalu községeket a kecskeméti já­ráshoz; Kiskunmajsa nagy­községet, Csólyospálos, Jasz- szentlászló, Kömpöc, Szánk községeket a kiskunhalasi járáshoz kell átcsatolni. Hasonlóan intézkedik a határozat a többi megyé­ben megszüntetendő járá­sik községeinek hovatarto­zásáról. A szervezeti változás végrehajtásának határide­jét 1970. június 30-ában je­löli meg a határozat. Az átszervezésben érintett köz­ségek területén megválasz­tott járási tanácstagok megbízatásukat a legköze­lebbi általános tanácsvá­lasztás időpontjáig meg­tartják és annak a járási tanácsnak válnak tagjaivá, amelyhez a választókerüle­tüket csatolják. Ugyancsak a Magyar Közlöny említett száma közli a Népköztársaság El­nöki Tanácsának 18/1970. számú határozatát, mely Bács-Kiskun megye kis­kunfélegyházi járásához tartozó Gátér. Kunszállás, pálmonostora és petőfiszál- lás községi tanácsokat Kis­kunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá rendeli. E szervezeti válto­zás végrehajtásának határ­ideje szintén 1970. június 30. A községi tanácsok vá­rosi tanácsi irányítás alá helyezése következtében a felsorolt községekben vá­lasztott járási tanácstagok a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnak válnak tagjaivá. Fehér Lajos sajtótájékoztatója Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben tájékoztatta az országos és megyei saj­tó képviselőit a kormány szövetkezeti és agrárpoli­tikájának időszerű kérdé­seiről, eredményeiről és a további feladatokróL 215 üzemmérnök Szombaton színes felvo­nulás és vidám ünnep szín­helye volt a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola. Ballag­tak a harmadévesek, a jövő üzemmérnökei. Az ünnepségre százával érkeztek a látogatók, szü­lők és hozzátartozók az or­szág minden részéből. Az intézet ugyanis az egyet­len automatizálási főiskola hazánkban, s igen nagy iránta az érdeklődés or­szágszerte. A hallgatók többsége nem helybeli, ha­nem Budapestről és a na­gyobb ipari centrumokból jelentkezett Kecskemétre. A harmadik évfolyamon összesen 215-en végeznek az idén. Az automatizálási és a műanyag szakon már tavaly is üzemmérnöki dip­lomát szereztek a hallga­tók, a gépgyártás szakon azonban az idei évfolyam kap először üzemmérnöki képesítést. Ezen a szakon ebben a tanévben 120-an végeznek. A műanyag sza­kosok létszáma 27, az auto­matizálási szakosoké 68. Az államvizsgák egy hó­nap múlva kezdődnek a főiskolán, az utolsó vizsgák a nyári gyakorlati időszak után, szeptemberben zaj­lanak le. Megkezdődtek az osztályvixsgák at/r‘,di"égík Tanév vége a dolgozók iskoláiban Az idei tanév kezdetén megyénkben a dolgozók ál­talános iskoláiba összesen ezerkétszázhuszonöt. a gim­náziumokba ezerötszázhar- minchat, a közgazdasági technikumokba, valamint a szakközépiskolákba hat- száznegyvenöt felnőtt irat­kozott be. A fentieken kívül a szak­tárcákhoz tartozó techni­kumokba és szakközépis­kolákba is ezernél többen nyertek felvételt. A középiskolákban to­vábbtanuló dolgozók közül ötszázharmincan készülnek az érettségi vizsgákra me- gyeszerte. Most folynak az osztályvizsgák, és június első napjaiban kerül sor az írásbelikre. A jövő tanévvel kapcso­latban a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán arról tájékoztattak ben­nünket, hogy a dolgozók gimnáziumaiba június vé­géig fogadnak el jelentke­zéseket. Felvételi lapokat a választott iskolában kell kérni. A középfokú felnőttok­tatás szeptembertől kezdve tovább bővül. Baján meg­nyílik a dolgozók vízügyi szakközépiskolája. így le­hetővé válik, hogy a fel­nőtt dolgozók a gimnáziu­mon kívül érdeklődésük­nek és munkakörüknek megfelelően immár négy szakközépiskolai típus kö­zül válasszanak. Közgazda- sági, különböző mezőgaz­dasági, kereskedelmi és vízügyi szakképesítést nyerhetnek. mozgalmak ideológiájának. 1912-ben írt „Demokrácia és narodnyikság Kínában” című cikkében Szun Jat- szennek, a nagy kínai for­radalmárnak nézeteit ele­mezve, kiemelte, hogy a fia­tal ázsiai polgárság azokat a forradalmi tulajdonságo­kat tudja felmutatni, ame­lyeket az európai burzsoá­zia már régen megtaga­dott. A kínai forradalmi demokraták ösztönösen vonzódtak a szocializmus­hoz, nézeteik azonban kis­polgáriak maradtak. A kí­nai demokraták a föld na- cionalizásálával, az egyen- lősítő földhasználat elvé­nek kimondásával kívánták felszámolni a feudalizmust, de ábrándokat kergettek, amikor a kapitalizmus el­kerülhetőségét is bizony­gatni akarták. Lenin reak­ciósnak bélyegezte Szun Jat-szen elméletét a szo­cializmus szempontjából, de hangsúlyozta óriási jelen­tőségét a kínai társadalom fejlődésében. A gyarmati kérdés­ben való előrehaladás ter­mészetesen elválaszthatat­lan Lenin egyéb kérdése­ket tárgyaló munkáitól. Az 1910-es évek első felében a nemzeti kérdéssel foglal­kozva, rámutatott arra, hogy a munkásosztálynak támogatnia kell az impe­rializmus ellen fellépő el­nyomott nemzetek burzsoá­ziáját, de nem szabad a nacionalizmus álláspontjá­ra csúsznia. Az első világháború idő­szakában Lenin a gyarma­tok fölötti uralomért foly­tatott harc elítélését azzal a gondolattal kötötte ösz- sze, hogy a végsőkig kiéle­ződött a fejlett nyugati tő­késországok és a fejletlen, elnyomott országok közötti ellentét. Az Októberi Szocialis­ta Forradalom eredménye­ként megszületett proletár­hatalom teljesen szakított az imperialista külpolitiká­val, elismerte a nemzetek teljes önrendelkezési jogát, elvetette az annexiók kö­vetelését, nyilvánosságra hozta az imperialista hatal­makkal kötött rabló jelle­gű titkos szerződéseket. Szovjet-Oroszország tettek­kel tett hitet a proletár in­ternacionalizmus, a nemze­tek egyenjogúságának elve mellett. A szovjet hatalom gondolata behatolt és vissz­hangra talált a cári Orosz­ország által elnyomott ke­leti, belső-ázsiai népek so­raiban is. Lenin az orosz proletárdiktatúra és a gyarmati népek összefogá­sát az egyik legfontosabb tényezőnek tekintette. 1919. novemberében, a keleti né­pek kommunistái előtt mondott beszédében ki­emelte; „A szocialista for­radalom az imperializmus által elnyomott valamennyi gyarmatnak és országnak, valamennyi függő ország­nak harca lesz a nemzetkö­zi imperializmus ellen.” A Komintern II. kong­resszusára írott téziseiben Lenin a Szovjet Köztársa­ság feladatát abban látta, hogy egyrészt összefogja és maga köré tömöríti a fej­lett országok munkásmoz­galmát. másfelől a gyarma­tok és elnyomott népek nemzeti szabadságmozgal­mait. Ez utóbbival kapcso­latban mindenekelőtt a parasztság feudalizmuselle­nes fellépéseit tartotta nagy jelentőségűeknek. Lenin té­ziseiben elismerte a gyar­matok polgári demokrati­kus mozgalmainak haladó szerepét, de hozzátette, hogy a marxistáknak ezek támogatása mellett sem szabad lemondani a mun­kásosztály és pártja önálló­ságának elvéről. A II. kongresszuson mondott beszédében alá­húzta, hogy a szovjetforma alkalmazása, tapasztalatai­nak átvétele a fejlett és fejletlen országokban egy­aránt fontos. Lenin kitért a téziseit tárgyaló bizott­ságban kialakult vitára, amely a kapitalizmus elke­rülhetőségének kérdésében bontakozott ki. „A Kom­munista Internacionálénak le kell szögeznie és elméle­tileg meg kell indokolnia azt a tételt, hogy a fejlett országok proletariátusának segítségével az elmaradott FILM BORSOD MEGYE NEGYEDSZÁZADÁRÓL Hazánk felszabadulásá­nak jubileuma alkalmából, Fekete Gyula író szöveg­könyvének felhasználásá­val, a Borsod megyei film­szakemberek harmincper­ces színes filmet készítenek az elmúlt huszonöt eszten­dő borsodi eredményeiről; a települések, üzemek gaz­dasági és kulturális fejlő­déséről, a természeti szép­ségekben bővelkedő vidé­kekről, a népművészeti tá­jakról. MÜSZERGYÁR ÉPÜL VESZPRÉMBEN Üzemet épít Veszprém­ben a Magyar Optikai Mű­vek. Az új létesítmény a hazai műszergyártásban egyedülálló feladatot tölt majd be: a vegyipari ku­tatás központjában a tudo­mányos munka ,,mellékter­mékeit” hasznosítja. A Veszprémi Vegyipari Egye­tem, a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet, a Magyar Ás­ványolaj- ég Földgáz Kí­sérleti Intézet, valamint a Műszaki Kutató Intézet nagyszabású kísérletei köz­ben ugyanis — azok gyor­sítása, eredményessége ér­dekében — különböző mű­szereket szerkesztenek, amelyek a tudományos fo­lyamat kiegészítői. SZOBROT KAP A „HARKÁNYI VARÁZSLÓ” Európa-hírű fürdőhelyün­kön. — Harkányban — szobrot állítanak Zsigmon­dy Vilmos geológusnak és bányamérnöknek, aki 1866- ban feltárta a gyógyító ere­jű termálvizet. A Tenkes- alja népe akkoriban való­sággal varázslóként tisztel­te a tudós mérnököt. Har­kány tuljadonképpen ettől az időponttól számít für­dőhelynek. Á szobrot jö­vőre a „harkányi varázs­ló” születésének Í50. év­fordulója alkalmából avat­ják fel. GYÓGYVIZET TÁRTAK FEL A Pest megyei Tóalmás községben 45 fokos, per­országok áttérhetnek a szovjet rendszerre és bizo­nyos fejlődésfokon keresz­tül — a kommunizmusra, a tőkés fejlődési szakasz elkerülésével” — összegez­te a vitát Lenin. A gyarmatok problé­máival foglalkozó Lenin- műveknek néhány töredé­ke is bizonyítja, hogy szá­zadunk legnagyobb forra­dalmár gondolkodója meny­nyire fontosnak tartotta az imperializmus ellen irányu­ló gyarmati mozgalmakat A szocialista világforrada­lom győzelme elképzelhe­tetlen az imperializmus ál­tal kizsákmányolt gyarma­ti népek felszabadítása nél­kül — vallotta Lenin. A nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása napjainkban kézzelfogható valósággá vált, mindennél fényeseb­ben bizonyítva a lenini gondolatok igazát. Szobolevszky Sándor az Eötvös Loránd ^udomány egy etem tanársegéde céhként 500 liter hozamú hévíz tört a felszínre. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleménye sze­rint a hévíz gyógyvízként hasznosítható, alkalmas reumás betegségek gyógyí­tására. A község tanácsa, gyógyfürdőt épít. Ä Pest Megyei Tanács egészség- ügyi osztálya később, a központi kórházak felügye­lete alatt működő reuma- osztály létesítését tervezi. ÜJ GABONATÁROLÓK Óriási gabonatárolókat építtet Szolnok megyében a Gabona Tröszt A munka megkezdődött, a Jászberényben felépülő két­ezer vagon termény befo­gadására alkalmas tárház tizennyolc, egyenként 7,3 méteres átmérőjű és negy­vennyolc méter magas, henger alakú toronyból áll majd. Hasonló, kétezer va- gonos tárház épül Török- szentmiklóson is. MAGYAR IFJÚSÁGI KÖNYVEK SIKERE Az utóbbi időben egész sor megállapodást kötött a Kultúra Könyvkereskedel­mi Vállalat a Budapesti Corvina Kiadó albumainak külföldi kiadókkal közös megjelentetésre. Különösen népszerűek a külföldi könyvpiacom a magyar gyermekkönyvek. ifjúsági kiadványok. A közelmúlt­ban megrendezett lipcsei könyvkiállításon a német Kinderbuchverlag 15 ezer példányban rendelte meg Gergely Márta; „Homok-, vár titka” című könyvének németnyelvű változatát, s ugyanekkora tétel szállítá­sára kötött. megállapodást Gál Pál, „Csepptpl az óce­ánig” című könyvére, a ha­zai és külföldi gyermekek körében egyaránt népszerű „Bölcs bagoly” sorozat egyik új írása. BELVÍZVÉDELEM AZ OLAJVIDÉKEN Az algyői szénhidrogén medencében folytatják a nagyszabású belvízvédelmi munkákat. Legutóbb ugyanis több mint 25 négy­zetkilométeres területet ön­tött el a víz az országnak ezen a legmélyebb fekvésű vidékén, s az olajbányá­szok csak rendkívüli erő­feszítések árán tudták tel­jesíteni feladatukat. Most 25 millió forintot ruháznak be az olajmező belvízvé­delmére, csatornákat, víz­átemelőket építenek. ÜJ TERMÉNYSZÁRÍTÓ BERENDEZÉS Az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat szombathelyi gyárában el­készült a világhírű Coi- man féle terményszárító első példánya. A vállalat az angol szabadalmat meg­vásárolta és a szárító gyár­tását Szombathelyen kezd­tek meg. Az első példányt bemutatják a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az új berendezés óránként tíz tonna gabonát tud megszá­rítani. összeállította; K. A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom