Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
I *. oldal WTO. májas 4, hétfő El a kezekkel Indokínától! A SZOT és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának állásfoglalása az USA újabb agressziójával kapcsolatban B magyar Közvélemény tiltakozása a kambodzsai litervencié ellen Levonták az Állami Zászlót A Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját — amely május 1. alkalmából lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat délelőtt ünnepélyesen, katonai tisztelet- adás közepette levonták az árbócról. A Gellérthegyen, a fel- szabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadás közben vonták le a magyar' nemzeti lobogót és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját. Átkelés a csatornán Vasárnap hajnalban egy egyiptomi rohamosztag kelt át a Szuezi-csatorna Izrael megszállta partjára. A támadók megrohamoztak egy izraeli parancsnoki harc- álláspontot és egy katonai tábort El Tor térségében. A becsapódó aknák és rakétalövedékek nyomán a megtámadott létesítményekből lángnyelvek törtek elő, és füst emelkedett a magasba. Kétségtelen, hogy Bonn és Varsó jelentős haladást ért el a két ország közötti normalizálódás felé vezető úton. Brandt levelére, amelyet Duckwitz államtitkár adott át Gomulká- mak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára szóbelileg mondott köszönetét. A tárgyalások harmadik szakasza, amelyet június elején tartanak Bonnban, mindkét felet közelebb viszi a célhoz: a két ország közötti nyílt kérdések rendezéséhez, amelyek között a legfontosabb az Odera—Neisse határ elismerése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. — Ahlers, a kormány szóvivője a múlt heti sajtóértekezleten kijelentette, hogy a júniusi nyugatnémet—lengyel tárgyalásoktól még korai lenne az egyezmény megkötését várni, ennek lehetőségét azonban nem kell kizárni. Csak pár napja szivárogtak ki részletek arról, hogy Brandt kancellár mit üzent Gomulkának. Brandt és Scheel megbeszélései után ugyanis közleményt adtak ki, amely szerint a kancellár tudtára adta Gomulkának; eltökélt szándéka, hogy ő helyezze el a nyugatnémet—lengyel barátság alapkövét. Ahlers a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a nyugatnémet—lengyel megegyezésig még sok időnek kell eltelnie, noha a bonni kormány a megbeszéléseken az európai realitásokból indul ki, s ezek közé tartozik Lengyelország nyugati határa is. Bonn-nak azonban egyben tiszteletben kell tartani nyugati szövetségesei iránti kötelezettségeit is. Bonni kormánykörök szerint a leendő szerződés alapja a következő lesz: az NSZK elismeri az Odera— Neisse határvonalat, Lengyelország pedig ne kifogásolja Bonn kötelezettséA Szakszervezetek Országos Tanácsa állásfoglalásban bélyegezte meg az USA újabb délkelet-ázsiai agresszióját: A magyar szakszervezetek és dolgozók nevében mélységes felháborodással ítéljük el az USA kormányának a vietnami háború, újabb kiszélesítésére irányuló agressziós cselekményeit, az Egyesült Államok elnökének az indokínai kérdésben elfoglalt álláspontját. A vietnami, kambodzsai és laoszi nép bel- ügyeibe való beavatkozás, a katonai intervenció az 1954-es és 1962-es genfi egyezmények durva megsértése, súlyos fenyegetés Délkelet-Ázsia és a világ békéjére, biztonságára. A kegyetlen agresszió következményeiért, ártatlan emberek ezreinek legyilkolá- sáért, legelemibb emberi jogaik semmibevételéért minden felelősség az USA vezetőit terheli. A magyar dolgozók nevében üdvözöljük és támogatjuk az indokínai népek konferenciájának határozageit a Nyugat iránt. Egy ilyen egyézségbe a nyugati hatalmak is belemennének, noha taktikai okokból nem nagyon biztatják Brandtot szándékai valóra váltásában. A KETTŐS ünnep következtében széttöredeztek a szokásos heti kertek. Eseménynaptárunk is egy rubrikával hosszabb lett. Valósággá vált a regényeim: a hét nyolcadik napja. De nemcsak a hozzátoldás miatt beszélhetünk egy eseményekben rendkívül gazdag hétről... Az elmúlt napokban Washington a világ két legnyugtalanabb válságterületén olyan lavinát indított el, amelyek végkifejletét ma még nehéz előre látni. Május elsejének hajnalán, amikor a világon mindenütt a nagy seregszemlére tát, amely kifejezi az indokínai népek jogos törekvéseit, szoros összefogását, függetlenségük megvédésére irányuló eltökéltségét. Testvéri együttérzéssel kísérjük Indokína népeinek az amerikai agresszorok és csatlósaik ellen vívott hősies küzdelmét. Szolidárisak vagyunk Indokína népeinek igazságos harcával. Szilárd meggyőződésünk, hogy az amerikai imperializmus semmilyen kegyetlensége, fondorlata sem törheti meg az indokínai népeket. Indokína népeinek elszánt harca, összefogása a világ haladó és békeszerető erőinek segítségével meghozza e térség népeinek a függetlenségét, szabadságot és a békét! — hangzik a Szakszervezetek Országos Tanácsának állás- foglalása. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsának nyilatkozata egyebek közt rámutat; „Mély megdöbbenéssel és felháborodással vettük tudomásul azokat a híreket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok és a saigoni bábkormány csapatainak, kambodzsai intervenciójáról számoltak be. Az Amerikai Egyesült Államok újabb agressziós cselekedete a Kambodzsa semlegességét és területi sérthetetlenségét szavatoló nemzetközi egyezmények felrúgását jelenti. A Kambodzsa elleni agresz- szió a délkelet-ázsiai térségben folyó agresszív hákészültek, elhangzott az amerikai elnök bejelentése a nyílt kambodzsai agresz- szióról. Nixon ezzel a hivatalos amerikai politika szintjére emelte az egész Indokína elleni támadást, s a vietnami háborút kiterjesztette Laoszra és Kambodzsára is. Amikor az elnöki beszéd elhangzott, a „Teljes győzelem’’ fedőnevű hadművelet keretében az amerikai és saigoni csapatok már Kambodzsa három tartományában harcoltak. A Pentagon azzal próbálta indokolni az akciót, hogy ily módon „rajtaüthetnek” a ború kiterjesztése, amely jelentősen veszélyezteti a világbékét. Az agresszió ismételten leleplezi Nixon kétkulacsos politikáját. Szép szavakat mond a háború befejezéséről, az amerikai csapatok részleges kivonásáról, ugyanakkor tettei, cselekedetei a bűnös háború folytatását igazolják. A legfrissebb hírek beszámolnak arról, hogy az amerikai légierők ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. A magyar ifjúság mélységesen elítéli és meg- bélyegzi az újabb agresz- sziót. Követeljük az amerikai csapatok haladéktalan, és feltétel nélküli kivonását Délkelet-Ázsiából. Követeljük a délkelet-ázsiai országokra vonatkozó nemzetközi egyezmények betartását, területi épségük és szuverenitásuk tiszteletben tartását. Amikor vádoljuk az Imperializmust, mindannyian szolidárisak vagyunk a vietnami és kambodzsai néppel és ifjúsággal, mely elemi, emberi jogaiért, szabadságáért, függetlenségéért és önrendelkezéséért száll szembe az amerikai agresz- szorokkal és bábjaikkal. A magyar ifjúság a tettek szolidaritásával támogatja e térség népeinek és ifjúságának jogos harcát a végső győzelemig! Követeljük: el a kezekkel Irfdökí- nától!” dél-vietnami szabadságharcosok állítólagos főhadiszállásán. Ilyet azonban nem találtak. Ily módon az utolsó fügefalevelek is lehulltak a nyílt beavatkozásról. AZ AMERIKAI akció egyúttal a Nixon-doktrina ellentmondásosságát is megmutatta. Az elnök ad- dig-addig hirdette az „ázsiaiak háborúját az ázsiaiak ellen”, amíg nemhogy mérséklődött volna a délkelet-ázsiai katonai kaland mérete, de súlyosan kiterjesztették azt. Lehetséges azonban, hogy a Fehér Húz — következő lépésként — Thaiföld és más szövetségeseinek bevetését tervezi. Semmi jót sem ígér az a „kambodzsai konferencia”, amelyet Indonézia verbuvál össze; Djakarta nyilván az amerikai érdekek ügyvédjének csapott fel. A kambodzsai agresszióval párhuzamosan nem szűnnek a Laosz elleni bombázások sem, sőt hosszú idő után a legsúlyosabb amerikai légitámadást intézték a Vietnami Demokratikus Köztársaság déli területei ellen. Laird hadügyminiszter egyenesen a „totális légiháború” újrakezdésével fenveCTetőzött. ÉRTHETŐ, ha ilyen körülmények között a felháborodott tiltakozás hulláma söpört véffig a világon. Az Egyesült Államokban máris új lendületet kapott a há- borúellenec mozgalom. A szenátus külügvi bizottsága, amire ötvenegy esztendő óta nem Volt példa, megidézte az elnököt. Nyilván ezt a hatást a taktikai érzékéről ismert Nixon is felmérte. mert demagóg módon olyan kijelentést tett: inkább csak négy évig lesz Tömegével érkeznek az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa címére a tiltakozó táviratok, amelyekben mélységes felháboro- 1 dússal ítéli el a magyar közvélemény az Egyesült Államok újabb eszkalációs lépését: a légitámadást Kambodzsa ellen és aVDK fenyegetését az újbóli bombázásokkal. Gyárak, termelőszövetkezetek, hivatalok, intézmények kollektívái emelik fel szavukat az ellen, hogy az amerikaiak kiterjesszék háborújukat egész Indokínára. Az elsők között küldtek táviratot a Béketanácshoz Alsógöd—Dunakeszi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezetének dolgozói, hangsúlyozva, hogy azonnal és feltétel nélkül be kell szüntetnie az Egyesült Államok kormányának a Több napos budapesti vendégeskedés után vasárnap reggel felszedték horgonyaikat a szovjet hadihajók, s tovább vonultak fővárosunkból az egyik csehszlovákiai kikötő felé. A búcsúztatásnak ugyanúgy nagy nézőserege volt, mint a fogadtatásnak. F. E. Pahalcsuk ellentengernagy, a Szovjetunió Hőse, a fekete-tengeri szovjet flotta folyami rajának paelnők, ám nem hagyja veszni az amerikai érdekeket. A Nixon-képmás ismeretében kijelenthetjük, hogy az elnök éppen azért beszél így, mert nem négy, hanem nyolc évig szeretne elnök lenni... (Esélyeit — a legutóbbi események előtt — kétségkívül javította a demokrata pártiak teljes szét- esettsége,. s Edward Kennedy bírói elmarasztalása is...) Amennyiben ez így van, Nixon veszélyes fordulathoz érkezett. Az eddig, ha tettekben nem is mutatkozó, de legalább szavakban hirdetett deeszkaláció helyett, az erőpolitika, az agresszió kiterjesztésének hirdetője lett. Csakhogy a háborút könnyebb elindítani, mint kimászni belőle. Vajon képes lesz-e kilábolni az Egyesült Államok a vietnami háború ingoványából, ha közben egy még süppedé- kesebb mocsárra akar „támaszkodni”? A FEHÉR HÁZ és a Pentagon sem felejtheti el, hogy alti szelet vet, vihart arat. Az indokínai népek konferenciája azt bizonyította, hogy az agresszió kiterjesztőjének — a kiterjedtebb és egységesebb ellenállással kell szembenéznie. Az utolsó szót — Indokína népei fogják kimondani. Délkelet-Azsia került az események gyújtópontjába, de a Közel-Kelet sem volt csendes. Jól időzítetten — alighanem a kambodzsai beavatkozás előkészületeivel párhuzamosan — izraeli kormánynyilatkozat, jelent meg. amelv azt állította, hogy szoviet repülők operatív bevetésre kerülnek Egyiptom felett, ha légiharcokban nem is veszfegyveres harcokat Délkelet-Ázsia és Indokína földjén, a világ békéjét most leginkább veszélyeztető pontokon. Az indokínai vezetők közelmúltban tartott értekezletének határozatai lehetnek csak a békés rendezés alapelvei. Az ország más részeiből is egymás után érkeznek a hírek, hogy a munkahelyeken tiltakozó röpgyűlése- ken emelnek szót a kambodzsai intervenció ellen. Például a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanárai és diákjai, a villamossági gyár, a Pamutfonóipari Vállalat munkáskollektívája felháborodott hangon bélyegzi meg az Egyesült Államok friss keletű gálád cselekményeit, a Kambodzsa elleni támadást és azt a szószegést, hogy felújítják az észak-vietnami bombázásokat. rancsnoka köszönt el egységének tisztjei és legénysége nevében a házigazdáktól, akiknek képviseletében Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Gyenes András külügyminiszter-helyettes továbbá a fővárosi tanács és a budapesti társadalmi szervezetek több képviselője jelent meg a búcsúztatón. f nek részt. Ezt az állítást úgy Moszkva, mint Kairó részéről erélyesen cáfolták, a szovjet diplomaták az ENSZ-ben is kifejtették álláspontjukat. Természetesen nem titok, hogy a Szovjetunió messzemenő védelmi segítséget nyújt az arab népeknek — ez a tény jólismert a világ előtt. Ml VOLT az izraeli kormány célja a provokatív rágalommal? így akart ürügyet teremteni ahhoz, hogy az amerikaiak végül mégis leszállítsák azokat a Phantom típusú repülőgépeket, amelyeknek Izraelbe juttatását időlegesen felfüggesztették. (Jellemző volt, hogy Washington még a gyors cáfolatok előtt azonnal bejelentette döntéseinek „felülvizsgálását”.) Emellett saját belső és nemzetközi helyzetét is javítani kívánta az izraeli kormány, hogy növekvő veszteségeit ne az arabok, hanem a Szovjetunió „számlájára” írhassa. A játszma annál veszélyesebb, mivel május elsejei beszédében Nasszer elnök komoly békegesztust tett. Közölte, ha Izrael határozott dátumbeli kötelezettséget vállal a Biztonsági Tanács határozatának teljesítésére, kész tartózkodni minden katonai akciótól. Sajnos, nem valószínű, hogy izraeli részről hajlandók lennének ilyen lépésre ... A TÉLEN és a kora tavaszon veszélyes lavinák zúdultak az Alpokban. Mindenütt jelentős erőfeszítések történtek a lavinaveszély elhárítására. Nem kell-e mindent elkövetnünk Washington felelőtlenül útjára bocsátott politikai lavináinak megfékezésére? Bonn és Varsó közeledése HÉTFŐ: Külügyminiszterünk, Péter János Hollandiába utazik. KEDD: Négyhatalmi tárgyalás Nyugat-Berlinről. Budapesten ülésezett a Varsói Szerződés katonai tanácsa. SZERDA: Tiltakozónap Franciaországban. Provokatív izraeli kormánynyilatkozat — erélyes cáfolat szovjet és egyiptomi részről. CSÜTÖRTÖK: Losonczi Pál szolidaritási távirata az indokínai népek képviselőihez. PÉNTEK: Világszerte megünneplik május elsejét. Nixon bejelenti a nyílt agressziót Kambodzsában. SZOMBAT: Amerikai repülőgépek a VDK területét bombázzák. VASÁRNAP: Harcok Jordániában. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Washington veszélyes lavinái Továbbvonult Budapestről a szovjet hajóraj
