Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Építőipar Megyénk szocialista épí­tőipara 1970. első negyed­évében 185 miliő forint ér­tékű munkát végzett, amely 2,5 százalékkal több mint az elmúlt év azonos idő­szakában elért termelési ér­ték. Az állami építőipar teljesítése ezen belül eléri a 152 millió forintot, amely az éves előirányzatnak 15 százalékát teszi ki. Az álla­mi építőiparon belül a mi­nisztériumi építőipar ter­melése egy, a tanácsi építő­iparé öt százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbi színvonalat. A ter­melékenység az állami i tőiparban alakult kedvez ben, a szövetkezeti ép iparban kevésbé. Míg egy órára jutó termelés állami építőiparban 13, dig a szövetkezeti ép iparban 1 százalékkal, egy munkásra jutó pe 3, illetve 1 százalék emelkedett. Nem régen közös járási pártbizottsági és tanács­ülésen vitatkoztunk kör­zetünk jövőjéről. A lap is hírt adott róla, hogy a járási párt- és tanácsi vezetés, a termelőszövet­kezetek területi szövetsé­ge, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézettel, a Kecske­méten működő Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, vala­mint a termelőszövetkeze­tekkel együttműködve kö­zép- és hosszútávú tervet dolgozott ki. A tanulmány Bácska mezőgazdasága ma és holnap címmel je­A lr I ■ I ii ■■■■ vra bácskai körzet jovoje lent meg. Az anyag négy év kemény, összehangolt munkájának eredménye. Az elképzelések szerint körzetünkben a bruttó termelési érték 1985-re a mezőgazdasági termelés­ben kétszeresére emelke­dik. Eléri a kétmilliárd forintot. Ezen belül a termelőszövetkezetekben gyorsabb ütemű fejlődést szándékozunk elérni. Főnövény: a kukorica A korszerűség megva­lósítása kegyetlen iramot diktál a mezőgazdaságban is. A körzet termelőszö­vetkezeteiben a munka­erő jelentősen csökken a következő években. 1985 végére figyelembe véve a termelésszerkezeti válto­zásokat a gépesítést, a kemizálást és az iparosí­tást mintegy hatezer em­berre számíthatunk csak a mezőgazdasági termelés­ben. Terveink szerint búzá­ból 1975-re 19, 1985-re 23 mázsa holdankénti ter­mést akarunk elérni, meg­jegyzem: az elmúlt esz­tendőben a körzeti átlag 17,7 mázsa volt. Kukori­cából májusi morzsoltban számítva 1975-ben 33, 1985-ben pedig 45 mázsa holdankénti átlagot ter­veztünk. Tavaly 26,7 má­zsa volt a termés. Egyes termelőszövetkezetekben az említett átlagokat táb­laméretekben már tavaly elérték. A körzet főnövénye a kukorica, amelynél legdi­namikusabb a termésátlag növekedése. Az egykor jellegzetes kisüzemi nö­vény ma már tipikusan nagyüzemivé vált. Az a véleményünk, hogy meg­értek a feltételek a bács­kai kukoricatermelés ipar­szerű átalakításához és az ehhez szükséges szervezé­si, technológiai, személyi és eszközfeltételek megte­remtéséhez. Példa erre a Bajai, Bácsalmási és a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság, valamint több ter­melőszövetkezet, köztük a csávolyi Egyesülés és a szeremlei Dunagyöngye. Iparszerűen Másik nagy feladatunk az állatállomány fejleszté­se. Ezen belül az iparsze­rű sertéshizlalás bevezeté­sére törekszünk. A Bajai, Bácsalmási és Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság, a dávodi Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet, valamint a bácsbokodi közös gaz­daságok közös erőfeszíté­sei nyomán Bácskai rend­szer elnevezéssel új ipari típusú sertéshizlaldákat létesítünk. Az elképzelés 360 kocából álló sertéste­lepet jelöl legoptimáli- sabbnak. A fejlesztési el­képzelések megszületése óta azonban újabb irány­zatok láttak napvilágot. Ezek nyomán helyes meg­állapítani, hogy az opti­mum változó és főként az üzemnagyság, illetve az együttműködési lehetősé­gek függvénye. Az iparszerű sertéste­nyésztés és hizlalás témá­jában két termelési rend­szerből érdemes kiválasz­tani a körzetünk adottsá­gainak legjobban megfe­lelőt. Egyrészt a kooperációk alapján létrehozott tele­pek, amelyek a malacfel­neveléstől a hizlalásig együtt, tehát a végtermé­kig foglalkoznak a sertés- tenyésztéssel. Másrészt olyan rend­szer, mely szerint egyes tsz-ek végzik a tenyésztés egy-egy fázisát. Az egyik például a malacnevelést, a másik a hizlalást. A fejlődés azt is meg­követeli, hogy a körzet­ben a hízó állatokat hely­ben dolgozzuk fel. Feldol­gozó üzemre, vágóhídra gondolunk, és ehhez csat­lakozóan a hűtőipar fej­lesztésére, illetve az azzal való együttműködésre. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek együtt tudnának működni a hús- feldolgozásban, de maguk a közös gazdaságok is meg tudnák oldani kooperá­cióval. A sertéstenyésztés gyors ütemű fejlesztése mellett a szarvasmarha-tenyésztés jelentősége nem csökken a körzetben. Itt is fontos a korszerűsítés. A piac és a jövedelmezőség igényeit figyelembe kell venni. Szakosított, korszerű tech­nológiával ellátott telepe­ket szükséges létrehozni. Teljes gépesítés A cikk elején említett termelési értéknövelés egyrészt az átlaghozamok emelkedéséből, másrészt a jól jövedelmező ágazatok aránynövekedéséből adó­dik. Ez utóbbinál gondo­lunk az úgynevezett pén­zes ipari növényekre, a gyógynövények termeszté­sére, a bogyós gyümölcsű- ek és a csemegeszőlő ará­nyának növelésére. Re­mélhetőleg a termelőszö­vetkezetek vezetői felis­merik a termelés szerve­zésében rejlő lehetősége­ket és a tendenciák helyes figyelembevételével alkal­mazkodnak a gazdasági reform szabadabb piaci lehetőségeihez. A termelési érték meg­kétszerezése nem nélkü­lözheti az állóeszköz-ellá­tás javítását, A növénytermesztésben már vannak tapasztalata­ink arra, hogy a termelé­kenység emelkedését egyes ágazatok teljes gé­pesítésével szinte ugrás­szerűen elő lehet segíte­ni. Bizonyítja ezt a ke­nyérgabona-termesztés. Biztatóak a kukoricater­mesztés gépesítésében el­ért eredményeink is. Ez utóbbi teljes gépesítésé­nek helyes útja az egy- menetes kombájnnal tör­ténő betakarítás, ezzel egy időben azonban szük­séges korszerű tárolók építése, szállítóberendezé­sek beszerzése. Reméljük, hogy az el­következendő években a kukoricával párhuzamo­san a cukorrépa- és a bur­gonyabetakarítás teljes gépesítése is megvalósul. Az állattenyésztésben szintén szükséges egyrészt a meglevő épületek kor­szerű technológiával tör­ténő ellátása, másrészt gondoskodni kell az üze­meknek a modern takar­mányozási és tartási mód­szerek bevezetéséről. Együttműködés A mezőgazdaság korsze­rűsítésének egyik feltétele a vertikumra való törek­vés. A termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékeny­ségére gondolok a feldol­gozásban, áruforgalmazás­ban, kereskedelemben. Egyfelől az ipari színvo­nalú gépesítéssel, másfe­lől az erők nagyobb ará­nyú koncentrálásával, ter­melőszövetkezetek között, állami gazdaságokkal, ipa­ri, kereskedelmi vállala­tokkal, tanácsokkal, más szövetkezeti formákkal való együttműködésre. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz szállítási, élelmiszer- ipari, építő tevékenységé­vel 12 é* fél millió forint termelési értéket állított elő tavaly. Most a szom­szédos tsz-ekkel való együttműködésre töreked­ve egy közös vállalatot akar létrehozni. Elképzeléseink megvaló­sításához sok minden szükséges. Többek között a növekvő termelés, a korszerűsödő technológia, a forgalom közútra való terelése — mivel megszű­nik a szárnyvasút — és így tovább megköveteli mintegy 230 kilomé üzemi bekötőút építésé majorközpontokhoz és nagy értékű termőterii tekhez. A terjedelem korlá miatt nincs lehetőség fejlődés feltételeinek í jes felsorolására. Egy d got még megemlítenék, üzemek gépesítettsége lenleg közel van a krÍ2 hez. Az erőgéptípus száma túlságosan nagy. munkagépek jó része ki szerűtlen, tetézi mindi a rossz műszaki állap A növénytermesztésbf az állattenyésztésben si gető korszerűsítés inc kolja a helyzet ország összegezését és közpoi intézkedéseket kivé Jobb, hatékonyabb hit< konstrukciók kellenek, a termelő üzemek igényt hez alkalmazkodó, a ke szerű követelményekm megfelelő géputánpótlá Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke Hasznot hozó spárgasípok A múlt század nyolcvanas évei­ben megjelent ero­tikus, illusztrált francia nyelvű könyvet mutat Heincz György, a ke- lebiai Népfront Tsz elnöke. Az illusztrációk többsége legalábbis a play-boy magazinba illenének, az egyik kettős oldalon viszont szolidabb témával találkozunk, ezzel a címmel: Hogyan fogyasszuk a spárgát? S a ta­lálékony grafikus nem kevesebb, mint nyolc változa­tot ismertet. Egy adalék a spárga népszerűségének történetéhez. Nem az egyetlen. Magyarországon a XVII. század de­rekán élt Lippay János gazdászember, nagy szakérte­lemmel figyelmeztet a spárga gondos művelésére: „Ki­keletkor, minek-előtte ki-kezd nőlni a spárga, két­ágú kapával meg-köll föllyül a’ földet mozgatni, hogy könnyebben ki-buihassék a hegye és megritkítván a’ földet, a’ gyökere temérdekebb légyen.” Ez az évelő kultúra — egy-egy telepítés átlag húsz éven át terem, de a szakemberek tudnak 60—70 éves ültetvényekről is — korántsem új. Ami a fogyasztást illeti, a spárga beltartalmj értékeiről, ízletességeiről, tápláló erejéről, elkészítési módjainak változatosságá­ról — legalább 30 recept ismeretes —, s egyéb kedve­ző hatásairól az ismerők felsőfokban beszélnek. Mégis, termesztésének területe — gazdasági és föld­rajzi értelemben egyaránt — rendkívül szűkreszabott. A kelebiai Népfront Tsz az egyetlen a megyében, sőt talán az országban is, ahol fő üzemággá avatták a spárgatermesztést. ben, s beérett meggy, majd a ka szí is. Ezt követőé a szőlőszüretig mi gint nincs komolyabb elfoglaltság — úgyszintén szüret lezajlása után sem. Az igaz, hogy egy hold spárga művelése, szedése 22 munkanapot igényel, de ennek négyötöde a szedés ké hónapjában használódik fel. Olyan intenzív növény „bekapcsolása” vált tehá szükségessé, amely zömmel a későnyári—koraőszi hó napokban, továbbá a szüret utáni későőszi—téli idő szakban nyújt elfoglaltságot. Ez a növény itt — a tor ma. Kezdetnek öt holdon telepítették el, jórészt toVáb bi elszaporítás céljára. Szedése októberre, novemberrí tevődik, a téli hónapok pedig kiválóan alkalmasak « feldolgozásra. Ily módon egész éven át egyenletessé te­szik a foglalkoztatást. KOSARAK A BICIKLIN NÉGYMILLIÓS BEVÉTEL S tették ezt ko­rántsem „művi úton”. A spárga, meghálálva a gondos, szakszerű mű­velést, önmaga vívta ki az előkelő helyet. 1961-ben mindössze 19 ezer forint volt a spárgából származó bevétel. Bagatell összeg. Komolyabb előreha­ladás éveken át nem volt. A fordulat az évtized köze­pén következett be: 1965-ben az egy holdra jutó brut­tó bevétel meghaladta a 14,5 ezer forintot. Tavaly pe­dig egy holdra számítva pár forint híján 50 ezer forin­tos bruttó bevételt értek el. A 63 holdas termőterületet figyelembe véve ez több mint 3 millió forint. Az átlag­termés meghaladta a 30 mázsát. Az idén már négymilliós bevételre számítanak, s 50 ezer forintot jóval meghaladó értékű átlaghozamra, összesen 24—25 vagonos termésre van kilátás. A késői tavaszodás a spárgaföldön is éreztette a hatását, ezért a szezon április 20. táján kezdődőt, s eltart június 20-ig. És van már a tsz-nek több mint 60 holdas újtelepíté­sű spárgája. Ebből 18 hold az idén hozza első, azaz még nem teljes értékű termését. Ennél viszont nagyobb je­lentőségű az a tény, hogy a Népfront Tsz az spárga­termesztés bázisgazdasága is, itt nevelik a szaporító anyagot. De térjünk visz sza a sPárgáho; Itteni szerepének fontosságát mi sem bizonyítja job ban, mint az, hogy az állattenyésztést — amely szín te kizárólag a juhászatból áll — szintén e kultúránál rendelték alá. A spárga ugyanis minden második évbe; nagy mennyiségű szervestrágyát igényel. És mindéi évben 15 mázsa vegyes műtrágyát holdanként — spe­ciális összeállításban. A telepítéstől talajerőpótlástól eltekintve a spár­ga családi művelésben van. Egy hold jó megművelésé­hez 3—4 személy szükséges, így igen sok család égj holdat vállal. Ez évben már 110 vállaló van. (A tsz dolgozó tagjainak száma: 386.) A vállalók a bruttó ter­melési érték 45 százalékát kapják. Egynéhány vállaló produktumát — tavalyi adatok alapján — közelebbről is megismerem. Színes Józsei egy holdon több mint 87 ezer forint bruttó hozamot ért el. Csamangó József né több mint 82 ezret. De az igazi rekord a Vasuth Mihálynéé, aki fél holdon ért el 35 mázsás termést, s ez több mint 50 ezer forintnak felel meg. HOMOKI KULTÜRA Az sem mellékes, miként illeszkedik a spárgater­mesztés a tsz gazdálkodásának egészéhez. A Nápfront Tsz-nek 1460 hold teljesen homoki szántója van. Ezen­kívül 86 hold újtelepítésű, de már termő kövidinkája, továbbá 90 hold gyümölcsöse: kajszi, cseresznye és meggy. A gyenge termőképességű szántóföldön a gazdálko­dás csak a teljes gépesítéssel rentábilis. A foglalkozta­tás szempontjából tehát csak az intenzív kultúrák az érdekesek. Próbálkoztak a szamócával, de ez nem tu­dott meghonosodni. Ugyanis: amint vége a spárgasze­zonnak, már jócskán benne vannak a cseresznyeszedés­ELLESHETö TITKOK öt év óta az értékesítés a MÉK közvetítésével törté­nik. A kapcsolat zökkenőmentes. Az átvétel jó lebo- nyosítása végett a tsz hütőtárolót épített. A spárga­sípok rendkívül gondos, lelkiismeretes kezelést igé­nyelnek. A termést hétfelé válogatják, az első három osztályba soroltak — az össztermésnek több mint a fele — nyugati exportra kerülnek. A MÉK az árrés­nek 60 százalékát visszajuttatja a gazdaságnak, ezzel is ösztönözve a spárgatermesztést. Az sem titok, hogy egyedül a Népfront Tsz mintegy 300 ezer dollárnyi valutához juttatja a népgazdaságot. Az idén már itt terem meg az ország sp ' atermésé- nek közel az egynegyede! Holott a tsz spárga ültetvé- nye az országos termőterület Öt százalékát sem éri el! Természetesen néhány különleges szakmai fogást is alkalmaznak, amelyet — manapság már érthető mó­don — nem propagálnak, e sorok írója előtt is tit­kolják. De az elnök azt vallja: aki igazán szívügyének tekinti a spárgát, az úgyis el tudja lesni az üzemi tit­kot. Ennek az írásnak nem titkolt célja, hogy a gazda­ságok figyelmét a spárga felé fordítsa. Mert ez a nö­vény sokkal több figyelmet érdemel, mint amennyiben részesül. Ma már komolytalan érv, hogy kényes, nagy kockázattal járó kultúráról van szó. Ezzel már’ olyan általános alapigazságot is elég szembeszegezni, misze­rint a boldogulásban azok előtt nyílik tér, akik tudnak és mernek vállalkozni, kezdeményezni. Hatvani Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom