Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
XXV. évf. 111. szám Ara: 90 fillér 1910. május 14. csütörtök Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZ’OCfA LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Huszonkilenc állami naiybernházás fejeződik be az idén AZ ÉPÍTKEZÉSEK, Tanácskozik a KGST ülésszaka DE MÉG SOK AZ ELMARADÁS Az idén jelentős erőket koncentrálnak az ország legjelentősebb építkezésedre, korszerűsítéseire, az úgynevezett kiemelt állami nagyberuházások gyors befejezésére. A legnagyobb beruházások helyzetéről, várható eredményeiről az Országos Tervhivatal a következő tájékoztatást adta; — 1969-ben a nagyberuházások előrehaladása meggyorsult, bár a tervezett 22 helyett csak 13 készült el teljesen, kilencnek a befejezése áthúzódott 1970-re. Az idén összesen 29 állami nagyberuházásnak kell befejeződnie. A munkák sikere, vagy sikertelensége a népgazdaság legfontosabb ágazatainak fejlődését közvetlenül érinti. Az év a hosszúra nyúlt tél miatt kedvezőtlen előjelekkel indult, az építőipar azonban megfelelő szervezéssel, a munkák téliesíté- sével nagyrészt legyőzte e hátrányt, s az első negyedévben kilenc százalékkal többet teljesítettek, mint tavaly ilyenkor. Az év első három hónapjában 2671 millió forintot költöttek állami nagyberuházásokra. Az idén több olyan beruházásnak kell befejeződnie, amely egész iparágak munkáját befolyásolja. Ilyenek például a Magyar Vagon- és Gépgyár új motorgyára és futóműgyára, továbbá a Hajtómű és Felvonógyár és a Kismotor és Gépgyár új üzemei. Több fontos beruházás igen kedvezően halad. A legsikeresebbnek a Magyar Selyemipari Vállalat budapesti és tolnai fonalterje- delmesítő üzeme ígérkezik, amely előreláthatólag az 1970. évi decemberi határidő előtt jó néhány hónappal elkészül. Hasonlóképpen jó ütemben halad a konzervipar rekonstrukciója; a paksi, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyárak rövidesen befejeződő építése. Jelentős elmaradás után az idén elkészül . a vásárosnaményi fafor- gács-ládagyár, a dunaújvárosi író-nyomó papírgyár, a Péti Nitrogénművek új üzeme és a Csepeli Fémmű új színesfémkohászati részlege. Az idén befejeződő további nagyberuházások; Dunai Cement és Mészmű 4-es számú kemencéje, amely évente 300 ezer tonna cementet termel majd; a budapesti 3-as számú házgyár, ez évi 4200 Iáméit kádgyár esetében, mert az újabb piackutatások kiderítették, hogy nemcsak gépi, hanem kézi for- mázású kádakra is igény van, a berendezéseket ennek megfelelően módosították. ' Varsóban szerdán délelőtt 9 órakor folytatta munkáját a KGST XXIV. ülésszaka. A tanácskozáson a nyolc tagországot a miniszterelnökök vezette kormányküldöttségek képviselik. A hattagú magyar deleA Baromfiipari Országos Vállalat kiskunhalasi gyáregysége közel 16 millió forintos beruházással sovány baromfi-feldolgozó üzemet létesít. Ebben már a jövő év elejétől a félautomata kopasztó, zsigerelő, súlyosztályozó és csomagoló, valamint az előhűtő gépekkel, egy műszak alatt 3 ezer baromfit dolgoznak fel. Képünkön az új műhelycsarnok, amelyet az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építenek. gációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezeti. Az ülésszakon jelen van a jugoszláv kormány kéttagú küldöttsége. A tanácskozás résztvevői — a kedd délutáni üléshez hasonlóan — a KGST tavalyi moszkvai tanácsülése integrációs határozatainak végrehajtásáról folytatják a vitát. A XXIV. ülésszak az előzetes közlések szerint csütörtökön ér véget. Tizenöt éves a Varsói Szerződés A Varsói Szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese szerdán délben koktélt adott a magyar néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében.'Ott voltak á koktélon — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel, a Politikai Bizottság póttagjával az élen a magyar néphadsereg vezetői, továbbá Benkei András belügyminiszter, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség parancsnoka. Részt vett a koktélon I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyarországi képviselője. Ugyancsak jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten akkreditált nagykövetei, katonai és légügyi attaséi. kással enyhít a következő években a főváros lakásgondjain; a nyergesújfalui Magyar Viszkózagyár új üzeme danulon selyemmel; a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti üzeme nagy mennyiségű húsáruval látja el az országot. Néhány beruházás terveit az újabb igényeknek megfelelően időközben meg kellett változtatni. Ez történt például a kecskeTcsnócsi vezetők munkaértekezlete A múlt évben végzett tanácsi munka értékelése, valamint az idei fontosabb feladatok megvitatása céljából a városi, járási tanácsok vb-elnökei, s a megyei tanács vb oszíályvenács üdülőjében. A tanácskozáson ■— melynek vitaindítóját dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke tartotta — részt vesznek: Erdőst József, a megyei pártbizottság első titkár Baleseti sebészet a bajai kórházban zetői részvételével három- ] valamint a járási, váró. napos értekezlet kezdődött pártbizottságok első titká tegnap Solton, a megyei ta-1 rai is. A Bajai Városi Tanács Kórházában a tüdőosztály megszüntetésével, a belgyógyászat ' átköltöztetésével végre lehetővé vált az 55 ágyas báleseti sebészeti- traümátológiai osztály létrehozása . Eddig ilyen osztály csak Kecskeméten, tehát a megye északi centrumában volt. A déli része — a bajai, kalocsai, ' kiskunhalasi járás — balesetet szenvedett betegeinek ellátását a bajai kórház sebészeti osztálya végezte. Gyakran áldatlan állapot uralkodott itt. A balesetek számának ugrásszerű növekedése Matt időnként az osztály -yáinak 70 százalékát traü- m <ológiai betegek foglalták el. A különválással az osztály munkája lényegesen | folyamatosan este 7 óráig jobb lesz, megszűnik a | kaphatnak orvosi ellátást zsúfoltság, s a betegágyak; a rászorulók, folyosón való elhelyezése. I Az osztály létrehozásá- A rendelőintézetből ide j ban nagy szerepe volt a költözött a baleseti sebészet, s ezzel együtt a kiszolgáló röntgenrészleg is. Megvalósult az úgynevezett poliklinikai egység, ami annyit jelent, hogy balesettől a gyógyulásig egy helyen történik a betegellátás. Igaz, ez nagy megterhelést jelent az osztály orvosainak, nővéreinek, a betegek szempontjából azonban jekórház építőbrigádjának. Május 1-e tiszteletére tett szocialista munkafelajánlásukban vállalták, hogy a régi belgyógyászati osztályt átalakítják sebészetté — saját erőből. Vállalásuknak eleget téve, a kórháznak sok időt és jelentős pénzösszeget takarítottak meg. Az anyagi erőkre amúgy is nagy szükség van, mivel lentős dolog. Megszűnik az | az új osztály műszaki el- ide-oda küldözgetés az j látottságának, a gyógyítás SZTK és a kórház között, j feltételeinek javítására felNagy előny az is, hogy míg a rendelőintézetben csak délután 3 óráig fogadták a betegeket, itt egész nap, tétlenül vásárolni kell néhány nagyon drága műszert. D. É. I A népműveléstől a közművelődésig A múlt szombaton a *■ Tv jelenti műsorában mondta Babits Antal csávolyi tsz-elnök: Ma a falusiak a fürdőszobából lépnek ki a munkahelyükre. Rendkívül találóan és szemléletesen jellemezte ezzel azt a fejlődést, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évtized során a parasztság életében végbement. És jelezte azokat az igényeket is, amiket a falusiak, elsősorban a fiatalabb nemzedéke a munkahelyük, a termelőszövetkezet, a gazdaság iránt támasztanak. A növekvő jólét sokoldalúan érezteti hatását. Jogosan megkövetelik, hogy kulturáltabbak legyenek a munkakörülmények, s legyen például öltöző, mosdó, ahonnan munka végeztével tisztán, jól öltözötten léphetnek ki. r an azonban az igényeknek egy másik területe, amely nem kevésbé fontos és hasonlóképpen áldozatokat követel: a szabad idő hasznos kitöltése, a kultúra iránti növekvő érdeklődés, sőt éhség kielégítése. Ez is új feladat, amely kiváltképp a kisebb falvakban mutatkozik meg élesen, de nem kizárólag falusi probléma. A felszabadulás óta eltelt negyedszázad során óriási eredményeket értünk el a tömegkultúrában. Nem szükséges itt részletesen idéznünk az olvasás, a színház-, mozilátogatás imponáló adatait, az oktatásügy eredményeit. De mindinkább érezhető, hogy határkőhöz értünk az eddiginél is átgondoltabb, összefo- gottabb és a differenciált igényeket tekintetbe vevő művelődéspolitikára van szükség. Erről az új feladatról, ^ a hogyan továbbról tanácskoznak a ma megnyíló háromnapos országos népművelési konferencia résztvevői Budapesten. A cél változatlan: az egész nép kulturális színvonalának emelése. De a módszerek jobbak, tökéletesebbek, eredményesebbek legyenek — ezt akarjuk elérni. Ez fejeződik ki abban a javaslatban is, amely a közművelődés szót ajánlja az eddigi népművelés helyett. A konferencia irányelveinek egyik pontja így fogalmaz: a közművelődéspolitika a tudománypolitikával és a művészetpolitikával együtt alkotja a párt és a kormány művelődés- politikáját. Megyénk az új feladat felismerésében és az első lépések megtételében is élen jár. Több olyan mozgalom indult el tőlünk, amely követőkre talált szerte az országban. A mi tapasztalatainkat is felhasználták a többi között a klubmozgalomban, a közös művelődési létesítmények kialakításában, s a vállalati érdekeltség elvének érvényesítésében. A Bács megyét képviselő küldöttség mindezekről részletesen beszámol majd a konferencia színe előtt. A küldöttségben nemcsak népművelő szakemberek kapnak helyet, hanem párt- és állami funkcionáriusok, tsz-elnö- kök, gazdasági vezetők is — mintegy bizonyságául annak, hogy a közműveíő- dés mindinkább össztársadalmi feladat.
