Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

1970. április 10, péntek 5. oldal A „nyugtalanító” képviselőnő Filigrán fekete asszony­ka. Fekete-barna a haja, a szeme, amely mindig olyan harcra- s következ­tetésre készen figyel. Égve él. E pénteki napjának programja is — mint min­den napé — hajnali fél öt­kor kezdődött. Reggelre el­látta a családot, mielőtt útrakelt Alpárra .. . Egyik gyerek még otthon van, ta­nul. A mama 78 éves — „Mondhatom, kötényből nevelt fel hetőnket...” Férje hat éve beteg, jelen­leg is kórházban fekszik ... A rossz idő ellenére is kiutazott Félegyházáról Al­párra, hogy a tanácsülésen — az országgyűlésen el­hangzottak szellemében — felszólaljon a költségvetés vitájában, beszéljen az idő­sek gondozásáról, a veszé­lyeztetett gyermekekről... Ebéd utánra már itthon volt a dohánybeváltóban. — Mindig bejövök, ha el is szólít a képviselői mun­kám. Igyekszem ráhúzni, hogy bepótoljam az időt... Fekete Pálnéval a mun­kahelyén, az irodában be­szélgetünk. E szavaknál lép be Nagy Imre az üzem­vezető. Elismerő „korholás- sal” jegyzi meg: — Sokszor mondjuk az elvtársnőnek, rengeteget vállal magára. Pedig... nem mindig leszünk har­minc évesek. — Hol vagyunk már at­tól! — legyint a képviselő­nő. Már folytatja is a té­mát. — Holnap Szánkon le­szek ... Így megy ez ... Este tíz körül azért igyek­szem mindig befejezni. Ha törik, ha szakad a tévé­híradót megnézem. Újsá­got is este olvasok: 16 éves fiamnál leckekérdezés... Valahonnan telefonálnak. Míg odasiet, kopogós kis­csizmája, kissé előre hajló tartása, igyekezete azt a kegyetlen robotos gyerek­es ifjú kort idézi, amikor kocogni, ugrani kellett a gazda parancsára. „Ezer­kilencszáznegyvenha t augusztus húszadikán mind­annyian cselédek vol­tunk ... A férjem családja is: tizenkilenc után az ap­ját azért hagyták életben, hogy ne az úri állam nya­kába maradjon a majd tu­cat gyerek...” Ez az „ala­pozás” tette ilyen szívós­sá. Olyan szenvedélyes kis­ember-pártivá szintén ez. Meg az a nemes értelem­ben vett megszállott lelki­ismeretesség, hogy ha az élet ebben az országban úgy megváltozott, s őt a parlamentbe küldték kép­viselőjüknek az emberek, akkor neki a még nehezeb­ben élő kiskeresetűek, a kétkeziek, a hátrányosabb helyzetű tanyaiak kérését, panaszát okvetlenül meg kell hallania és szót kell emelni értük. Nehéz év volt — Mert jöttek ám hoz­zám itt az üzemben is az asszonyok, a kispénzűek, családosok, amikor akado­zó volt a húsellátás, kis- választékú a töltelékáru, s a baromfi ára a piacon el­érte páronként a 150—160 forintot... vagy amikor a burgonya ára 14 forintra ugrott, meg egy szál zöld­ségért is súlyos pénzt kér­tek. Az eddigi ciklusokat fi­gyelembe véve, a múlt év volt a legnehezebb a kép­viselői munkában, állítja. Amikor ilyen árak voltak, nehéz volt megmagyaráz­ni, mennyire nem az új mechanizmus hozta ezt ma­gával, mint ahogy a re­form ellenzői — külföldi „szelek” hatására is — be­állították. — Rengeteget segített a hangulat megváltozásában a Központi Bizottság de­cemberi ülése, a reform szabályozóinak fokozatos érvényesülése, s a mosta­nit megelőző országgyűlés — szögezi le. A múlt évi képviselői munkáról beszélgetve, a húsellátás zökkenőinek egyik összefüggését is ki­fejti Fekete Pálné. Sajnála­tos, hogy a félegyházi já­rás tez-eiben — közösben s háztájiban egyaránt — csökken a sertésállomány. Ami a háztájit illeti, a ta­gok szerint az töri le az állattartók kedvét, hogy sok esetben nem kapnak a tsz-től fuvareszközt a sertéstáp beszerzésére, il­letve szállítására a daráló­malomba. A tsz: a köz? °g is Jóllehet, általában elé­gedett a képviselőnő a szö­vetkezeti vezetőség munká­jával, az eredményekkel, nem egy községben tapasz­talta azonban, hogy a tsz- elnök nem jelent meg a tanácsülésen, de még a ta­nácstag szövetkezeti gazda részvételét sem biztosította. Olyan elnökre van szükség, áld belátja, hogy a tsz-ta- gok a község lakói is egy­ben, tehát a helység prob­lémái sem hagyhatják hi­degen ... Ahol így van, ahol így „áll hozzá” a tsz-elnök, ott támogatják a háztáji jószágtartást is a jobb hús­ellátás érdekében... Ez összefügg az idősekről való gondoskodással is, akik odahaza még nagyszerűen tudják hasznosítani idejü­ket például sertéstartással. Van más oldala is en­nek. Említ egy csólyos- pálosi beadványt — 58 szakszövetkezeti tag alá­írásával —, melyben a le­gelőbér csökkentését kérik, illetve a szövetkezet a ma­gas jövedelmi adó mérsék­lését. Ez is befolyásoja az állattartók kedvét. Hallatta szavát ismét és ismét a képviselőnő, ami­kor falun s a tanyavilág­ban sok panasz volt a he­lyi kereskedelemre az egyenlőtlen élelmiszer- és ruházati cikk ellátás miatt. Több olcsó árut, nagyobb választékot kértek az em­berek. — Hosszú ideig nem le­hetett kapni petróleum- lámpát és lámpaüveget — méltatlankodik még most is. — Akiknek természetes hogy lakásukban egy kat­tintásra kigyullad a fény, átérzik-e, hogy a távoli ta­nyákon mit jelent, ha még azok a múltat őrző, büdös petróleumvilágításhoz szük­séges eszközök sincsenek meg. Ami városi embernek „apróság”, ott komoly lét­feltétel. Legsürgetőbb tennivalók Megkérdezem, a múlt év­ben hányszor, hogyan ta­lálkozott választóival, mi­lyen sürgős tennivalókra hívták fel a figyelmet? Elmondja, hogy a választó- kerületébe tartozó 11 köz­ségben 2—2 alkalommal vett részt tanácsüléseken. Ismertette az országgyűlési ülésszakokon hozott és tör­vényerőre emelt határoza­tokat, de foglalkozott a községek sajátos gondjai­val is. Személyesen mint­egy négyezer választópol­gárral találkozott. Előny­ben volt azzal, hogy üze­me részéről részt vett a dohánytermelési szerződé­sek kötésében is. Ami a sürgős, legégetőbb ügyeket illeti: — Utalva arra, hogy az újtelepítésű szőlők, gyü­mölcsösök jó része most fordul termőre, s a termés szállítása a rendkívül rossz utakon — földutakon — óriási veszteségekkel jár, kérdezték, milyen ütemben kerül sor bekötőutak épí­tésére. Dr. Varga Jenő elv­társ — beadványomra — részletes választ adott er­re a kérdésre, amit továb­bítok választóimnak ... Ta­valy is, most is, minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedéseket szorgalma­zok a 11 községben élő, mintegy hetven, magate­hetetlen, magányos öreg­ember helyzetének megja­vítására. Megérdemlik, jár nekik, hiszen valamikori kis földecskéiik részei a mai nagy közösnek — mi is élünk belőle ... ... Feketéné hat elemi­vel kezdte a dohánybevál­tóban 1949-ben. Ma cso­portvezetőként ugyancsak — úgymondva — testközel­ben él szaktársaival, ismeri őket, 1952 óta párttitkár­juk is. A termelőmunka, a közért való küzdés köze­pette érettségizett le 1964- ben. Vele fenntartás nél­kül nyíltak, őszinték az emberál... Hogy sorsuk, gondjaik közösek — hogy nekik is 25 évi házasság után, szerény keresetükre OTP kölcsönt véve sikerült az úgyszólván földkunyhót „normális” családi házra felcserélni (bepucolva még nincs) — érthető, ha időn­ként türelmetlenül szóki­mondó ... Pezsdítő erő az ő-fiajta képviselők türel­metlensége. Aktivizálva nyugtalanít... Akit még jobban nyom a körülmé­nyek súlya — rövidebb a türelme. Tóth István A mikrovilág kutatói Milyen eredménye­ket értek el 1969-ben az Egyesített Atom­magkutató Intézetben, Dubnában? — erre a kérdésre keresett vá­laszt az APN munka­társa. Az .intézet fizikusai kí­sérletsorozatot indítottak a szerpuhovi — 76 GeV (mil­lió elektronvolt) teljesít­ményű — részecskegyorsí­tón. Az eddigi eredmények sikeresnek mondhatók. Amint a hírekből isme­másodlagos pi-mezon nya­lábokkal besugárzott mag­fizikai filmanyagokat meg­küldték a résztvevő 16 or­szág laboratóriumainak. A múlt években tovább­fejlesztették a mérőműszer és számítógép együttest. Egyébként a múlt évben üzembe állt Dubná­ban egy BESZM—6 típusú igen korszerű és több kö­zepes méretű számítógép. Az Egyesített Atommag- kutató Intézet kutatóinak Az intézet nukleáris laboratóriumában kísérlethez készítik elő az elektrofizikai műszert. retes, a szovjet kormány hívta meg az egyesített in­tézet kutatóit, hogy vegye­nek részt az új részecske- gyorsító, segítségével vég­zett munkában. A dubnai fizikusok már előzetes ada­tok birtokában vannak a protonok kölcsönhatásának jellegével kapcsolatban, igen nagy energiák eseté­ben. Ezek a kísérletek a dubnai io GeV teljesítmé­nyű szinkrofazotronon kez­dődtek, a jelenlegihez ké­pest sokkal kisebb, energia- forrással. Az új vizsgála­tok korszerűbb módon további munkája kapcso­latban áll a részecskegyor­sítók és az impulzus-reak­tor korszerűsítésével. Egyik legfontosabb eredmény ezek közül a különféle töl­tésű iongyorsító átalakítása és a felgyorsított nyaláb ki­vezetése. A rekonstrukció kiszélesítette a kutatók le­hetőségeit. Nyikolaj Bogoljuhov akadémikus — az intézet igazgatója — az intézet tu­dományos tanácsának ha­gyományos, év végi ülé­sén az intézet bővülő nem­zetközi kapcsolatairól szá folynak, például a mérőbe- I molt be. A kutatók két át­rendezések közvetlen kap- I kálómmal — a bécsi nagy csolatban állnak az elekü- I energiák fizikája és a ronikus számítógéppel. AI dubnai atommag szerkeze­N Y E LV Ő R A magyar írás kialakulása Amint tudjuk, régi írá­sunk az úgynevezett rovás­írás volt. Sok emlékünk nem maradt fenn, nem is nagyon alkalmas hosszú szövegek leírására. Volt idő, amikor későbbi hami­sítványnak gondolták. Ma már biztosan tudjuk, hogy volt ilyen írásunk, hiszen betűi egyezést mutatnak az ázsiai régi török felira­tokkal. A kereszténységre való áttérés és az államalapítás után az írásbeliség elter­jesztése céljából szükséges volt kialakítanunk írásun­kat is. A latin betűsort al­kalmaztuk a magyar nyelv­re. így írásunk is szoro­sabbra fűzte kapcsolatain­kat a latin és a keresztény kultúrához. A latin betűsor nem volt elég nyelvünk hangjainak lejegyzésére. Hiszen meg kellett különböztetnünk magánhangzóink hosszúsá­gát is, és nem volt jel a latinban az ö és ü hang­ra sem. Elég sok mással­hangzónknak kellett betűt teremtenünk. Gondoljunk azokra, amelyeket ma ket­tős betűvel jelölünk (cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs). Ha a latin írást átvett más népek nyelvét is be­vonjuk vizsgálatainkba, azt látjuk, hogy a betű­alkotásra kétféle eljárás le­hetséges. Az ,,egy hang — egy betű” elve alapján ke­letkeztek a mellékjelekkel ellátott betűk. Iyenek a md magánhangzóink is. Né­hány jelnélkülitől eltekint­ve (a, e, o, u) a különbö­ző magánhangzókat és hosszúságukat a betűre tett egy vagy két ponttal vagy vesszővé jelöljük. A másik eljárás a mel­lékjel-nélküliség elve. Er­ről akkor beszélünk, ha több betűjelből, betűcso­portból, tehát jelkombiná­cióval alkotják a betűket. A mellék jeles j betűt, ki­véve mássalhangzóink be­tűalakjaiban, ennek a betű­kapcsolatnak az elve ér­vényesült, így jelöljük pél­dául a gy, ny hangot és a mássalhangzók hosszúsá­gát is (gg, zz). Mint érdekességet említ­jük meg, hogy mi a latin s betűt az s hang jelölésé­re foglaltuk le, és az sz hang kapott összetett be­tűt. De erről legközelebb még bővebben lesz szó. A lengyelek éppen fordítva csinálták, az s és az sz betű hangértéke fordított­ja a magyarnak, náluk az s jelöli az sz hangot, és az sz az s hangot. (Ezért ej­tik nálunk helytelenül ma­gyarosan a Warszawa gép­kocsi nevét. Helyes kiejté­se „Varsava”.) Talán olvasóink érdeklő­dését is kielégíthetjük^ esetleg a mondottak ala­posabb megértését is se­gítheti, ha egy pár nyelv betűsorának a kialakulását is jellemezzük. Az angol ábécé kizárólag a betűcso­portok elvéhez igazodik. A francia betűsorban is a betűcsoportok vannak túl­súlyban. A cseh és a szlo­vák ábécé betűi viszont tele vannak mellékjelek­kel. (Hihetetlenül hangzik: száz éve felmerült az a terv, hogy mi is térjünk át a mellékjeles, pontosan a cseh írásrendszerre. Sze­rencsére csak terv maradt.) A kétfajta írásrendszer együttes alkalmazásában a lengyelek viszik el a pál­mát : van néhány olyan hangjuk, amelyeket három különböző betűvel is le le­het írni, de ezek a betűk nem cserélhetők fel. Ezek alapján könnyen érthető, hogy a lengyelek sokkal nehezebben tanulják meg helyesírásukat, mint mj a mienket. Kiss István ti konferenciákon. — nagy­sikerű előadásokat tartot­tak. A hat laboratórium igazga­tója szintén beszámolt a tudományos tanácsnak a főbb kutatási eredmények­ről. A szinkronfazotronon a gyakorlatban ellenőriztek egyes elméleti és matematikai megállapításokat. Ezért többek között a számító­géppel összekötött szikra­spektrométer segítségével tanulmányozták a negatív töltésű pi-mezonok eltérí­tését igen kis szögekre pro­tonok segítségével. Baldin professzor közlése szerint a 6 GéV-ig terjedő energia­térben a diszprecíziós egyenletek — amelyeket az általános fizikai tör­vényszerűségek alapján ál­lítottak fel — helyesnek bizonyultak. A kísérletek hosszú során keresztül ta­nulmányozták a mezonok, hiperonok születését, a nagy energiájú terekben ezeknek a részecskéknek az összeütközés során keletke­ző rezgéseit Sok új eredményre ju­tott a szinkro-cinklotronon kísérletező magfizikai la­boratórium soknemzetiségű kollektívája, 680 MeV energiájú térben tanulmá­nyozták a nukleonok szét­szóródását, vagyis a magfizikai kölcsönhatások alakulását. Sokoldalú ta­nulmány készült a nuk­leon-nukleon kölcsönhatá­sok elméleti elemzésére. A szinkrociklotronon végzett kísérletek tovább fejlesz­tették a témát, mivel a kölcsönhatásokat mű-mezo­nok bevonásával is tanul­mányozták. Az aktuális kérdésekkel foglalkozó dubnai elméleti tudósok is szép eredménye­ket értek el a modern fi­zika ágazataiban, ilyen pél­dául az elemi részecskék szimmetriája, a tér nem lo­kális elmélete, a kölcsön­hatásban álló részecskék relativisztikus egyenlete stb. A különféle töltésű ionok gyorsítójának segítségével végezték el a transzurán elemek szintézisét és tisz­tázták tulajdonságait. Flo- rov akadémikus azoknak a rövid életű alfa-sugárzású részecskéknek a szintézisé­ről beszélt, amelyek az új, 105. elem izotópjára vonatkozhatnak. Dubnában eredeti kísérleteket folytat­nak az új, vegyi és egyéb tulajdonságaiban az ólom­hoz hasonló, eka-ólom tu­lajdonságainak, atommag­jának felderítésére. Frank akadémikus, a neutronfizikai laboratórium vezetője közölte, milyen eredményeket értek el az impulzus-reaktorban. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy egyidejűleg a neut­ronfizika különböző irány­zatai szerint végezzenek kí­sérleteket. Egyik legérdeke­sebb munkájuk az ultrahi­deg neutronok tartós meg­őrzése. A kísérleti műszerek, be­rendezések korszerűsítésé­nek, automatizálásának az intézetben nagy figyelmet szentelnek. Folytatták az elektronikus számítógéppel kombinált mérőműszer­rendszerek tökéletesítését. A Dubnai Egyesített Atom­magkutató Intézetben a múlt évben — mint az elő­ző években is — sok érté­kes eredmény született, s ezek biztosítékai, hogy eb­ben az évben sem lesz másképpen. V. Birjukov

Next

/
Oldalképek
Tartalom