Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
telező szavatossági biztosítás, valamint néhány külföldi kár került csupán rendezésre, de tavaly már — az említett ágazatokban — 1246 kárüggyel foglalkozott a biztosító. A jobb megértés kedvéért közbevetően jegyezzük meg, hogy a kötelező gépjármű-biztosítás alapján a biztosító csak azt a kárt téríti meg, amit a jármű tulajdonosa másoknak okozott. A CASCO-nál viszont más a helyzet. Ebben az esetben a gépjárművet bizformának természetesen nagyobb a díjtétele. Tavaly megyénkben 1855 CASCO biztosítás volt érvényben. Sajnos, itt meg kell jegyezni, hogy a gépjárművekkel kapcsolatos károk rendezése, kifizetése elsősorban nem a biztosító ügyintézése miatt késedelmes. Mindenekelőtt a javító kapacitás elégtelensége befolyásolja hátrányosan. Bács-Kiskun megye ilyen tekintetben jóval az országos átlag alatt helyezkedik el, de remélhetőleg rövidesen •ozás, vag>r szervezeti gybetartozás alapján kialakított csoportjai részére kollektív biztosítás keretében élet- és balesetbiztosítási szolgáltatásokat, továbbá szociális juttatásokat, segélyeket magában foglaló módozat. Egy-egy ilyen kis kollektíva a Biztosítási és önsegélyező Csoport, amely az Állami Biztosító szerveként működik, s ennek tagja lehet a kollektíva minden tagja, aki 65. életévét még nem töltötte be, saját jogán nem nyugdíjas és a belépéskor nincs betegállományban A biztosítás díja havon t húsz forint. De a biztosi tó 1969-ben, illetve 1970 ben lehetővé tette azüze mi dolgozók és alkalma zottak részére a 40 fo rintos, a tsz-tagoknak r 30 forintos biztosítást amely lényegesen nagyobb térítéssel jár. Azér; tartjuk szükségesnek ezzel a biztosítási módozat tál részletesebben foglalkozni — amint mondottuk —, mert érdekesen megmutatkozik az Állami Biztosító önzetlensége, és látni fogjuk azokat a térítéseket, amelyeket az önsegélyező csoportok tagjai kapnak. Vessünk tehát egy pillantást az elAz új székház, az üvegpalota. Üdülő tsz-tagok Harkányfürdőn. ki, s ebből 79,8 millió forintot a termelőszövetkezetek kaptak. Bár a tavalyi esztendő nem volt nagyon jégverése^ mégis a legnagyobb tételt a kárstatisztikában a jégkár teszi ki: 42 millió forint, míg az állatkár 35 millió, a homokverés és viharkár 17 millió forint volt. Régi kívánsága teljesült a megye állami gazdaságainak, a szövetkezeteknek azzal, hogy a biztosító lehetővé tette a szőlő tavasrí fagykár elleni biztosítását. Ezt a szerződést tavaly 55 mezőgazdasági üzem kötötte meg Bács-Kiskun megyében s ebből hat állami gazdaság volt. Szerencsére tavaly tavasszal nem volt fagykár a szőlőkben, de a tulajdonosok élénken emlékeztek még arra, amikor 1967-ben meglehetősen nagymérvű volt az ilyen kár, amit a biztosító kimutatása is alátámaszt: az említett évben a termelőszövetkezeteknek 4,4 millió forintot fizettek ki a szőlők tavaszi fagykárának megtérítéseként. Sokáig és hosszan lehetne még felsorolni az állami biztosítónak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kockázatvállalásait és az azzal összefüggő, több évre visszamenőleges kimutatásait. Ügy gondoljuk azonban, hogy az el- nondottakkal érzékeltettük azt a hatalmas munkát, amelynek gyümölcse végülis a bizalom lett, aiszen a biztosító országosan minden órában fisét kártérítést, s ez kép- .etesen azt is jelenti, hogy ninden órában rászolgál írre a bizalomra, annak írősítésére törekszik. Vessünk azonban egy >illantást a biztosítás násik nagy területére, a gépjármű-biztosításra, rdekes és talán nem közömért tény, hogy me- yénkben a lakosság szálához viszonyítva a légibb a gépjármű. Az 1959- en bevezetett kötelező épjármű-biztosítás —ha- jnlóan a többi módozat- oz — az eltelt több, mint z év alatt ugyancsak agyot fejlődött, rugal- íasabbá, az igényekhez ibban alkalmazkodóvá ált. Négy évvel ezelőtt, 166-ban összesen 983 da- ib általános gépjármű- iztosítés, CASCO és kötosítják, és azt a kárt is megtérítik, ami saját gépjárműben történt baleset folytán, például a jármű fékhibája következtében történt karambolnál következett be, vagy a CAS- CO-val biztosított autó tulajdonosa összeütközik egy másik járművel, akkor nemcsak a másik járműben keletkezett kárt, hanem a saját kocsijában keletkezett kárt is megtéríti a biztosító. Ennek a •JKBOűto» roB,"™AN MIUJÓ FORINT w± MILLIÓ FORINT ^aoc3aocQXíQ§M»iw«*t díjbevétel alakulása es kárkifizetés 1961—1969-ben. változni fog a helyzet, s ez meggyorsítja a károk rendezését is. Külön fejezetet érdemelne még az élet- és balesetbiztosítások számának, a kifizetett károk összegének az értékelése, elemzése is. Ehelyett azonban úgy gondoljuk, helyesebb lesz, ha az Állami Biztosító által létrehozott és ugyancsak a fentieket szolgáló Csoportos Élet- és Balesetbiztosítással, a CSÉB-bel foglalkozunk. Indokolja ezt az a hallatlan népszerűség, amely a széles rétegek körében tapasztalható a CSÉB-bel kapcsolatban, s indokolják a számok, amelyek ennek a biztosítási formának közkedvelt mivoltát jelzik. Először talán röviden arról, hogy mi a CSÉB'? A Csoportos Élet- és Balesetbiztosítás — már a nevében is benne van — az üzemek, vállalatok, intézmények, társadalmi szervek, valamint szövetkezeti tagok (fmsz, tsz, ktsz stb.) hivatás, foglalmúlt esztendő ilyen számadataira, összehasonlítva azokat korábbi évek adataival. Nos, tavaly Bács-Kiskun megyében összesen 101 ezer 688 fő volt az önsegélyező csoportok taglétszáma, ebből termelőszövetkezeti tag 32 ezer, az üzemi és alkalmazotti létszám pedig közel 70 ezer személy. Tavaly 4592 fő kapott balesete után kártérítést, melynek ősz- szege 7 millió fölött van. Ezenkívül húszezer személy körött '4,5 millió forintot osztottak' szét. a díiakból képzett szociális alapból. Amíg 1964-ben a szociális alapból 1491 fő kapott segélyt 331 ezer forint összegbén, 714 fő volt bel- és külföldi társasutazáson ég 491 CSÉB- tag vett részt üdülésen, addig 1969-ben már 7131 személy között közel két millió forint s°^élyt osztottak szét, az 1961 személy üdültetése 1 millió 213 ezer forintba, az 5936 személy utaztatása pedig 1 millió 398 ezer forintba került. Érdemes megemlíteni azt i6, hogy az „egyéb juttatások” kategóriájában például olyan programok szerepelnek, mint színházlátogatás, utazás Budapestre egy Népstadionban lezajló nemzetközi labdarúgó- mérkőzés megtekintésére stb. Az önsegélyező csoportok tagjai rendszeresen — természetesen csak a nyári időszakban és egyzásánál — mind a termelőszövetkezeti, mind a vállalati változatban — nagyobb gondot fordítottunk a kereset és a táppénz közötti különbség pótlására. A balesetből eredő sérüléseknél az eddigi 250—400 forint helyett 800, illetve 1200 forint jár, ha a gyógyulás két hónapig, vagy annál tovább tart. De 300 —900 forintig terjedő térítésre jogosult az a CSÉBA „Biztosító gyermeke”, a kis Rigó András születése után néhány nappal szüleivel. mást váltogatva — utaznak, illetve kirándulnak a Duna-kanyarba, a Balatonhoz, Sopronba, a gyulai várjátékokra, a szegedi szabadtéri játékokra, Szentendrére stb. Közkedvelt a CSÉB-tagok körében a debreceni, a harkányi, a hévízi, a mis- kolc-tapolcai, a hajdúszo- boszlói gyógyfürdők, ahová évenként megyénkből is sokan látogatnak el az önsegélyező csoportok tagjai közül. Külföldi utakra pedig Lengyelországba, Csehszlovákiába, Ausztriába és Jugoszláviába mentek el eddig több Százan megyénkből. Nézzünk a CSÉB-bel összefüggésben néhány országos adatot: 1969-ben már két millió százezer tagja volt az önsegélyező csoportoknak — mint említettük, megyénkben 101 ezer —, és mivel az Állami Biztosító alkalmazkodik a tagok változó körülményeihez, több kategóriát vezetett be ezekbe a csoportokban is. A nagyobb díjtételes tagok, több, magasabb térítést kapnak adott esetben. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság ma már eléggé veszélyes munkahely, több a baleseti forrás, az önsegélyező csoportok idén életbe lépett új feltételei szerint csaknem háromszorosára emelkedtek a balesetbiztosítási térítések összegei is. Az eddig 400 forinttól 25 ezer forintig terjedő összeg 400-tól 70 ezer forintig terjedhet, a baleset súlyosságától függően, s mindezt havi 30 forintos tagsági díj ellenében. Most pedig idézzünk egy bekezdést Fehér Sándornak, az Állami Biztosító vezér- igazgatójának egy tájékoztatójából; „Az új CSÉB-feltételek kidolgotag is, aki betegsége miatt nyolc napnál hosszabb ideig kórházi ápolásra szorult.. Mindezek után bátran lehet állítani, hogy az Állami Biztosító úgyszólván ott van az élet minden területén, s ehhez azt is hozzá tehetjük, hogy — a számok tökéletesen meggyőznek bennünket az állítás igazáról — nem az üzlet, nem a nyereség vezérli a biztosító szakembereit, a kárbecslőket, az egy-egy jégverés, tűzvész után megjelenő bizottságot, hanem az a hivatás, hogy segítsenek az egyéneknek, a gazdálkodó vállalatoknak, szövetkezeteknek kilábalni a bajból. Mondanunk sem kell, hogy néhány milliós kár még egy igen erős, jól gazdálkodó termelőszövetkezetet is — enyhén szólva — megingatna. Köztudott, hogy az Állami Biztosító minden évben 20 ezer forintos betétkönyvvel ajándékozza meg az „év első szülöttjét”. Ennek már hagyományai vannak és a fővárosi, illetve a vidéki elsők között megyénkből is ketten találhatók, a bácsalmási Rigó András és a kiskunhalasi ördögh Ildikó. Mindketten 18 éves korukban átvehetik majd az őket megillető 20 ezer forintot. Idejük bőven van még. A kisfiú hatéves, a kislány pedig hét. Végül még annyit, hogy a milliós károkat rendező Állami Biztosító megyei igazgatósága hamarosan új épületbe költözik Kecskeméten. Már az utolsó simításokat végzik a Villám István utcai székházon és a tervek szerint április végén már az új üvegpavilonban fogadja ügyfeleit az igazgatóság (X) önsegélyező csoportok tagjainak száma és kárkifizetés a gépjárművek után.
