Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

4. oldal 1970. április 1. «izerda Huszonöt éve történt Újjászületett ember és gyár Egy évtized eredményei a takarmánygyártásban A rettegés érzésével lépett ki az asszony a nyirkos pin­céből — amit visszaemlé­kezve óvóhelynek nevez —, bár a hadszíntér Kecske­méten elhallgattak már a géppuskák. Kuli Istvánná az alig hároméves kislányát kezénél fogva vezette haza­felé, a másik — néhány hó­napos — csöppséget a kar­jában vitte. Feltépve feküd­tek 1944 őszén a járdák, vakolatpor szivárgott a ház­falakból a becsapódott go­lyók helyén. Valószínűtlen ' munka. Én ilyenkor az iro­előzőleg a békéről és az újjáépítésről beszélt. — Fél év múlva, miután hallottam, hogy munkásfel­vételt hirdet a Benedek cég, jelentkeztem a baromfifel­dolgozó telepen. Akkor, hét­főn reggel tízen állhattunk sorban a gyárkapu előtt. Izgultam, akárcsak később minden évben a szezon be­fejeztével; jaj, csak el ne küldjenek. Januártól már­ciusig ugyanis nem volt volt, hogy napi háromszori étkezéshez jutottak a gyár­ban a munkások. (Az üzem­orvosi rendelés bevezetését, az ebédlő és a kultúrterem, az öltözők, fürdők, valamint a bölcsőde felépítésével együtt már az államosítás hozta meg a későbbi Ba- romfifeldogozó Nemzeti Vállalat dolgozóinak.) — Nyílt ellenségeskedés­sel csak a falvakban talál­tuk magunkat szemben. A népnevelő útjaink során A fénykép akkor készült az asszonyokról, amikor végre munkaruhát kaptak. csönd honolt, amit hirtelen tört darabokra az elbújdo- sottakat hazahívó nagyha­rang kongása: Kecskemét felszabadult. — Nemigen jártam em­berek közé lánykoromban. Tizenkét éves voltam, ami­kor anyám meghalt. Apám nem nősült meg újra, el kellett látnom a háztartást, öt fivéremre is mostam, főztem. Majd férjhez men­tem és két kislányom szüle­tett. A férjem a frontról nem tért haza. Egyedül ma­radtunk. Az óvóhelyen húz­tuk meg magunkat 1944- ben. • Két szovjet katona nyi­tott be a Kuli család la­kásába. Bujkáló németeket kerestek. A nagyobbacska Mária fölsírt, a kisebb Ro­zália aludt tovább, a beteg nagyapa felkuporodott az ágyban. A fiatal anya ar­ra lett figyelmes, hogy a katonáknak — akiket ke­gyetlen „hadfiaknak” tudott csak elképzelni — fokoza­tosan megváltozik az arcki­fejezésük. A sáros, hatalmas csizmák Mária ágya felé közeledtek, s megtörtént, amit sohasem hitt volna Kuliné. Akit Vologyának szólított a baj társa, egy ke­nyérdarabot és csokoládét húzott elő a zubbonyzsebé­ből. Más ennivaló nem akadt náluk. Mielőtt el­mentek, köszöntek és kezet- fogtak. Az asszonyban ez az élmény maradt meg a szov jet katonákról. Amikor 1945 augusztusában szólt neki az egyik ismerőse, hogy jöjjön el a Farkas-villába egy te­dákat takarítottam. A gyű­léseken megismertük a kommunista pártnak az új­jáépítésre vonatkozó terveit, amikről aztán munka köz­ben az asszonyoknak be­széltem. Bizony, legtöbben csak legyintettek. Most, visszagondolva a helyzetre, ezt nem is tálálom csodá­nak, hiszen iszonyúan pri­mitív körülmények között dolgoztunk. Kézzel kopasz- tottuk meg az élő csirkéket, a vergődő, rúgkapáló szár­nyasok a kezünk alatt múl­tak ki, amire a tollúkat a dézsaszerű „kiszlikbe" do­báltuk. A legszorgalmasab­bak is csak 60—80 baromfit tudtak megkopasztani egy műszak alatt. Csurom vére­sek lettünk, jobb híján pa­pírzsákokat tekertünk a de­rekunkra és a lábunkra. A felszabadulást követően a baromfifeldolgozó telepen is rövidesen megalakult az üzemi bizottság, amiben kommunisták is tevékeny­kedtek. (A területi szerve­zethez tartozó párttagok az újért agitáltak a gyárban. A feldolgozó telepen dolgo­zó kommunistákból és az új belépőkből 1946 októberé­ben életre hívták az önálló üzemi pártszervezetet. Az első titkár: Neuwirth Jó­zsef.) Kiharcolták a bele­szólást a szociális és egyéb rendelkezések végrehajtásá­nak az ellenőrzésébe, véd­ték a tulajdonossal szemben a munkások érdekeit. A hű­tőház üzemi bizottságának bélyegzője már ott látható rületi pártgyűlésre, elindult az 1946-os gazdasági év és úgy tért haza, hogy alá­írta a Magyar Kommunista Párt belépési nyilatkozatát. A gyűlésen a viseltes felöl­tőben megjelenő szónok mérlegének okmányán az akkori tulajdonos, Be­nedek László cirkalmas alá­írása mellett. Első tekin­télyt szerző vívmányunk az sok tanyába féltünk bemen­ni, mert a gazdák szabadon engedték a kutyákat. Kecs­keméten, az üzemünkben az emberek örültek annak, hogy béke van. A reakció propagandájának hatására akadtak viszont, akik attól féltek, hogy „az oroszok összeszedik, elveszik a szü­lőktől a gyerekeket.” Der­mesztőén hatottak a hason­ló hazug, céltudatosan ki­agyalt híresztelések. Ilyen esetekben arra a két kato­nára hivatkoztam, akik az Ínséges napokban kenyérrel és csokoládéval csitították a kislányomat. Halász Ferenc KORSZERŰ ELJÁRÁSOKAT KERESNEK A takarmányok haté­konyságát jelentősen nö­velni lehet a zsiradékok felhasználásával. Mit tett a vállalat e témakörben? — Soltvadkerti A nagyüzemi, ipari jellegű állattartás megteremté­sében döntő szerepe van — a korszerű fajták és tar­tási körülmények mellett a takarmányozásnak. Köz­ismert, hogy az állattenyésztés költségeinek átlagosan kétharmadát a takarmányozással kapcsolatos ráfordí­tások képezik. Ezért világszerte törekednek a haté- műnknél az elmúlt eszten- kony módszerekre, a tudományos színvonal elérésére, dőben megteremtettük a a kísérleti eredmények gyakorlati megvalósítására a zsírral történő dúsítás keveréktakarmány-gyártásban is. technológiai feltételeit. E Hazánkban mintegy 10 évvel ezelőtt kezdték meg jelenleg legkorszerűbbnek ipari méretekben a gyártást. A megyében az első ke- számító keverék jó ered- verőüzemek 1961-ben kezdtek működni, s azóta nagy ményeket hozott. Példa­fejlődést értek el. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó ként említem meg a kun- Vállalat az említett esztendőben öt üzemet létesített, .fehértói Előre Termelőszö­í vetkezet adatait. A terme­| Jelenleg hét működik. Sarok Antal, a megyei vállalat igazgatója el­mondja; — 1961-ben 1421 vagon volt a termelés végered­ménye, tavaly 11 539 va­gon keveréktakarmányt ál­lítottunk elő. Az idei elő­irányzatunk 13 ezer vagon. Ma már vitathatatlan, hogy az állattenyésztés ho­zamainak leggyorsabb és leghatékonyabb fejlesztése a keveréktakarmányok fel­használásával érhető el A gyártás több annál, minthogy egyszerűen az alapanyagokat összekeve­rik. Széles körű anyagis­meretet, biológiai tájéko­zottságon alapuló, pontos gyártástechnológiát kíván. A korszerű recepteken a hagyományos takarmá­nyokból 40—50, a takar­mánykiegészítőkből pedig 35—40 féle szerepel. Ezek között van gyógyszer, nyomelem, vitamin, szinte­tikus vegyi anyag. Az állattenyésztés fej­lődése megkívánja, hogy bővítsék a receptállo­mányt. Tudomásunk sze­rint a vállalat évről év­re növeli a választékot. — Míg 1961-ben csupán hétféle recept szerint ál­lítottunk elő keverékta­karmányt, addig tavaly már 90-féle termékünk volt. Nyolcvanegy általá­nos receptünk van forga­lomban, de egyedi kíván­ságoknak is eleget te­szünk. Ehhez természetesen szükséges az üzemek ál­landó korszerűsítése. Az elmúlt évtizedben megyei takarmányiparunk sokat Kuli Istvánnc most csecsemőgondozóként dolgozik a BOV kecskeméti gyárának bölcsődéjében Olyan korú gyerekekkel törődik, amilyen idős a két kislánya volt a felszabaduláskor. fejlődött, azonban az elő­rehaladás üteme, különö­sen a tárolás és kezelés tekintetében, nem kielé­gítő. Tavaly adták át az új kecskeméti takarmány­keverőt. Milyen korsze­rűsítést terveznek az idei esztendőre? — A mélykúti üzemet újjáépítjük és megkezdjük Bácsbokodon egy 24 vago- nos teljesítményű, auto­matizált takarmánykeverő építését. A tervezése már megkezdődött. A korszerűsítéshez tar­tozik az is, hogy a préselt, vagyis a granulált takar­mánytermelést is növeljük. 1965-ben kezdtük el Solt- vadkerten a gyártást, azóta már három üzemben készül. Ismeretes, hogy a dercés és a granulált ke­veréktakarmányok élettani hatása között lényeges kü­lönbség van. Elég, ha any- nyit említek meg, hogy a préselt takarmány ízlete- sebb, ezért az állatok is jobban szeretik. Az elmúlt évben az összes általunk előállított keveréktakar­mány húsz százalékát gra­nulátum formájában for­galmaztuk. Az idén ennél jóval többet, mintegy 3 ezer vagonnal gyártunk. Az említett módszerrel egyúttal megoldottuk a karbamid veszélytelen fel- használását is. Tavaly már 117 vagon karbamidos ké­szítményt forgalmaztunk. Közismert, hogy a szarvas­marha-tenyésztésben mi­lyen nagy jelentősége van. ( lőszövetkezetnél az elmúlt ' esztendőben zsíros táppal 14 ezer pecsenyecsirkét ne­veltek. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2,26 kg takarmányt használtak fel. A költség nem éri el a 10 forintot kilogrammonként. Milyen együttműködés alakult ki a termelő üzemekkel? — Jelenleg két állami gazdasággal és hat terme­lőszövetkezettel, illetve termelő6zövetkezet-közi társulással állunk szerző­déses kapcsolatban. A ter­melő egységeknek segítsé­get nyújtunk az adottsá­goknak legjobban megfele­lő takarmányozási techno­lógia kialakításához. A háztáji gazdaságok se­gítése érdekében több mint 40 elárusító helyet létesítettünk a megyében. Célunk, hogy a keverő­üzemek által gyártott ta­karmányok bármelyike a kisüzemi termelők rendel­kezésére álljon. A közel­jövőben 10—50 kilogram­mos csomagolásban is for­galomba hozunk árut. ; A beszélgetésből ki­tűnt, hogy a vállalat igyekszik kiszolgálni a mezőgazdasági üzeme­ket, azonban még szá­mos intézkedés szüksé­ges ahhoz, hogy a nagy­üzemi, iparszerű állat­tartás kialakulására irá- , nyúló elképzelések meg- ; valósuljanak. K. S. Megemlékezés és kitüntetés a rendőrségen Kedden délelőtt 9 óra­kor Kecskeméten, a Fegy­veres Erők Klubjában ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából fogadást adott a megyei rendőr-főkapitányság ve­zetése és a BM szervek pártbizottsága. A fogadáson megjelent dr. Szalóki László rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője, dr. Posváncz László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Dr. Szalóki László rendőr ez­redes a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokoza­tát húsz, ezüst fokozatát hat, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát pedig 45 rendőrtisztnek, rendőrtiszt­helyettesnek nyújtotta át. Délután 3 órakor a vá­rosi tanács dísztermében a BM szervek pártbizott­sága emlékezett meg a fel- szabadulás 25. évforduló­járól. Az ünnepi párttag­gyűlésen megjelent dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a társ fegyveres testületek képviselői. Jakab Sándor rendőr őrnagy a BM szer­vek pártbizottságának tit­kára ünnepi beszédében méltatta az eltelt negyed­század eredményeit, majd kommunistának át a Magyar Népköztársaság ElnöLi Ta­nácsa által alapított Jubi­leumi Emlékérmet. harminc nyújtotta Nyári egyetem Már most nagy érdeklő­dés előzi meg a július kö­zepén megrendezésre kerü­lő esztergomi nyári egyete­met, amelyen — Kodály szellemében — a legkima­gaslóbb magyar zenepeda­gógusok és pszichológusok tartanak előadás sorozato­kat az ének-zenei nevelés­ről, valamint annak hatá­sáról. Eddig hét országból érkezett jelentkezés az Európa hírű magyar zenei kultúra és oktatás nyári műsoráról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom