Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
10. oldal 1970. április 26. vasárnap Kinő raspored - Kinoprogram Notesz nagyságú lapokat adtak a jegy mellé április elején öt bácskai községben a mozipénztárak. Katy- máron és Hercegszántón ez állt a lapon: Kino raspored. Hajóson és Nemesnádudvaron pedig; Kinoprogram. Azaz; moziműsor. Szerb, horvát és német nyelven... A garaiaknak mindkét nyelven készített műsort a Megyei Moziüzemi Vállalat. Ebben az öt községben a legnépesebb a nemzetiségi lakosság. Ezentúl minden hónapban anyanyelvükön olvashatják, hogy melyik napon mit játszik a helybeli mozi. Tizenhét milliós kárt okoztak a legyek Van egy légyfajta, amelyet a mezőgazdászok különösen „szemtelennek” tartanak: a cseresznyelégy ez, amellyel évről évre meggyűlik a bajuk. Növényvédőszerek egész garmadáját vetik be ellenük, mégis rendszeresen tetemes károkat okoznak. A szakemberek szerint 2,8 millió termő cseresznyefa és kereken 6 millió meggyfa van az országban. Amikor kedvez az időjárás a kártevők rajzásának, akkor valamennyi gyümölcsös megftertőződheft. Tehát 8,8 millió fát kell megvédeni — igen nagy költséggel — a cseresznyelégy ellen. Különösen a késői érésű gyümölcsösökben kell vigyázni, mert ezekben néhány napos késedelem elég ahhoz, hogy kukacos legyen a gyümölcs. A cseresznyelégy tömeges rajzása legtöbbször május elején kezdődik. A vegyszeres védekezésre előzetes növényvédelmi jelzések alapján készülnek fel. A nagyüzemekben a fertőzést nem egy esetben 0,5 százalék alá sikerül leszorítani, ami európai szinten jó eredménynek számít. Ahol a prognózist nem veszik figyelembe, ott a termés 20—30 százaléka is minőséghibás lehet, annyira, hogy az áru egy része eladhatatlanná válik. A legtöbb gondolt az úgynevezett szórványgyümölcsösök — a háztáji és a víkendtelepek, valamint más, kisparcellás cseresznyés és meggyes kertek — okozzák. Ezekben a fertőzés nem egyszer 70 százalékos lehet. Jó példa erre, hogy 1968-ban 17 millió forintos kárt okozott a cseresznyelégy a hazai gyümölcsösökben. A növényvédő szakemberek szerint kereken 40 millió forintos kártételt ugyanakkor megfelelő vegyszeres védekezéssel sikerült megelőzni. Idén ismét nagy arányú cseresznyelégy-fertőzéssel számolnak, ezért idejében megkezdik a szakszerű védekezést. SZIPKASZENVEDÉLY Tekinthetnénk ügyes propagandafogásnak is a vállalat ötletes kezdeményezését. De több annál. Kedves figyelem, amely nemcsak több nézőt csalogathat moziba, hanem gesztus is és biztatás a nemzetiségieknek, hogy teljes jogú állampolgárok, gyakorolják anyanyelvűket az élet minden területén. Ennyiben tett ez a kétnyelvű moziműsor. Nemzetiségi lakosságunk többsége ugyanis csak igen-igen szűkös szókinccsel bíró, hétköznapi használatra alkalmas „konyhanyelvet” beszél. Sokan még az újságokat sem értik meg, s hiába tartanak a helybeli könyvtárak szerb—horvát és német nyelvű műveket, többnyire érintetlenül állnak a kötetek a polcokon. Biztatnunk és segítenünk kell tehát a nemzetiségeket minden módon, hogy fejlesszék nyelvtudásukat. Az agitáció, a rábeszélés nem sokat ér ebben az esetben. Minél több alkalmat kell teremteni, hogy használják anyanyelvűket. Ez a legjobb meggyőzés. A moziüzemi vállalat más lehetőségekkel is próbálkozik a jövőben. Egy ilyen tervük az. hogy az ősszel jugoszláv, illetve német filmnapokat rendeznek a nemzetiségek lakta községekben. —r —1 — Nos, szelei már?... (Kallus László rajza) Vetélkedő A délkelet-perui Canas faluban a hagyomány szerint minden évben megrendezik a nősülendő fiatalok vetélkedőjét. Az évszázados múltra visszatekintő játék szabályai szerint a két csoportra osztott „ellenfelek” lóhátról köveket dobálnak egymásra. A győztesek jutalma pedig az, hogy elnyerik szerelmesük kezét. A Chearaje-nak nevezett vetélkedő ünnepségen az idén is sok fiatal viaskodott a helybeli indián törzsfőnök és az egybegyűlt tömeg előtt. Miután nem kímélték egymást, a versengés tragikusan végződött. Egy 25 éves fiatalembert két kő halálra sebezte. Ez azonban nem gátolta a törzsfőnököt abban, hogy elmondja hagyományos beszédét, megdicsérje a győztesek „erőnlétét” és méltassa a házasság jótéteményeit. Egyszer volt a repülőtéren csókvásár... Három csinos fiatal lány nagy zűrzavart okozott a New York-i Kennedy-re- pülőtéren. Kézzel mázolt táblát tartottak a magasba ezzel a felírással: „Csók — darabonként 1 dollárért”. Nemsokára egész csapat lelkes férfi vette őket körül, akik fel akarták ajánlani az egy dollárt. Azonban a tolongás nem sokáig tartott, mert a repülőtér vezetősége fellépett az árusítás e formája ellen... Egy tisztviselő közölte a szőke leányzókkal, hogy cselekményük a „szabályokba és előírásokba ütközik”. Az egyik lány, akinek alig ötperces „munkával” összesen négy dollár volt a bevétele, költségtérítés nélkül akart a hivatalnoknak egy csókot kiutalni, az azonban ezt visszautasította. A lányok elmondták, úgy jöttek a csókárusítás gondolatára, hogy pénzt akartak szerezni: „mert nagyon nagy mosoda- és telefon- számlát kellett kifizetnünk”. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma — a bírósági gyakorlat elvi irányítására — állást foglalt az úgynevezett fenntartásos takarékbetétkönyvek jogtalan eltulajdonításával kapcsolatban. A fenntartásos takarék- betétkönyvben elhelyezett összeget csak a betevő aláírására, személyi igazolványának felmutatása mellett fizetik ki. Emiatt a bírósági gyakorlatban olyan vélemény is felmerült, hogy a fenntartásos takarékbetétkönyv jogtalan eltulajdonítása nem tekinthető lopásnak, hiszen az elkövető csak egy újabb jogtalan magatartással, például aláírás hamisítással. más személyi igazolványának használatával juthat a betétösszeghez, hanem csupán — enyhébben büntetendő — okirattal való visszaélésnek. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint ez a felfogás téves. Annak ugyanis, hogy az elhelyezett pénzösszeg felvételét bizonyos alakisághoz kötik a lopás szempontjából nincs jelentősége. Semmiképpen sem tekinthető e cselekmény okirattal való visszaélésnek. Hiszen nem is az okirat valódiságára vetett bizalom, vagy az ügyleti forgalom biztonsága ellen irányul, hanem arra, hogy a betétkönyvben elhelyezett társadalmi vagy személyi tulajdont megszerezze, tehát feltétlenül vagyon elleni bűntett történt. m Óriások temetője Esztergom és Tát között! csontváz került elő. „Gaz- csaknem ezer esztendős Ár- dájuk” testmagassága óva- pád-kori település nyomait | tos számítások szerint is két kutatta fel Horváth István, az Esztergomi Balassi Múzeum igazgatója. Az országalapítás első évszázadaiban virágzó falu nevét még a szájhagyomány sem őrizte meg, romjait a török- dúlás után futóhomok fedte be. Csak a régi' okiratokban esik róla szó. 1150-ig mint Obontó, később Abonyról, majd mint Szent- királyfalváról emlékeztek meg a hajdani település névéről a fennmaradt írásos emlékek. A levéltárakban őrzött okmányokból nem mindennapi történet, afféle középkori „krimi” tárul a kutató elé. 1294-ben az Esztergom közelében letelepített jo- hanniták rohanták meg Szentkirályfalvát. Ennek az egyházi rendnek „jámbor” marconái földig rombolták a falu templomát. Homály fedi, hogy erre, még a kor szellemében is fölöttébb lo- vagiatlan hadjáratra mi késztette a „szentéletű” férfiakat. A sárguló okiratokból csak annyi derül ki, hogy a templomrombolás híre Rómáig is eljutott, s a pápa végül is átokkal sújtotta a harcias johanni- tákat. Horváth István az Esztergom—Dorog környéki árpádkori települések kiváló kutatója az írásos emlékek feldolgozása és terepbejárásai eredményeként fedezte fel a hajdani település sírmezőjét. Az itt feltárt 111 sír — egyéb leletei mellett — talán antropológiai szempontból a legérdekesebb. A sírokból ugyanis rendkívül nagy méternél magasabb lehetett. Az óriások temetőjének csontleletei már csak azért is rendkívül érdekesek, mert az eddigi megfigyelések szerint a honfoglalás utáni generációk általában középmagas, de inkább alacsony termetűek voltak. Több csontmaradványon látni úgynevezett fejlődési rendellenességet, kóros eredetre utaló deformációt. A 111 feltárt sír csontanyagának tudományos vizsgálata és rendszerezése épp ezért számos, ma még ismeretlen momentumot deríthet ki elődeink életkörülményeiről, a hajdani Obontó titokzatos óriásairól. Hz ÉPSZER Baja, Bezerédi utcai telepe. eladó Érdeklődni lehet, Baja, Kolozsvári u. 1. 3023 Autópálya épül Horgostól Belgrádig A jugoszláviai Vajdaság Autonom Tartomány parlamentje több mint 2 éves vita után elhatározta: autópályát építenek Horgostól, a jugoszláv—magyar határtól, Szábadkán és Újvidéken át Belgrádig. Az elhatározás Jugoszláviába és Bulgáriába utazó magyar autósok számára is örömhír: a jelenlegi nemzetközi autóút Szabadka és Belgrád, különösen pedig Újvidék és Belgrád közötti szakasza ugyanis Jugoszlávia legforgalmasabb útvonalai közé tartozik, s a Fruska Gora-i átkelés — különösen csúcsidőben — a legtöbb magyar turistának is kellemetlen félórákat okoz. Az új autópálya Bácska és Bánát sík szakaszán halad végig és Zrenjanin felől közelíti meg Belgrádot — vagyis elkerüli a Vajdaság egyetlen hegyét, a Fruska Gorát. Az első 58 kilométeres szakasz építését Újvidék és Belgrád között még az idén megkezdik, s a 14 méter széles pályát 1973 végére át kell adni a forgalomnak. Ezt követi az Újvidék és az országhatár közötti rész megépítése. Az 1970—73-as építési tervek végrehajtásához a Vajdaság 92,3 millió új dinárt biztosít, részben a forgalmi adók növelésével. A Belgrád—Újvidék szakasz megépítésének összköltsége több mint 600 millió új dinár lesz, s a Világbank ehhez 150 millió dínáros hitellel járul hozzá. A költségek azonban gyorsan meg fognak térülni, mivel az új úton valószínűleg — nem túl má- gas — úthasználati díjat kell majd fizetni. Használ! motorkerékpárok VÉTELE ÉS ELADÁSA OTP-hitellevélre is A KECSKEMÉTI BIZOMÁNYI ÁRUHÁZBAN bÁ 3158 számos. méretű Mi okozta a tömeges fagylaltmérgezést? Közii letek, szövetkezetek, magánosok figyelem! FELAJÁNLUNK MEGVÉTELRE különböző méretű, lebontásra kerülő, beépített cserépkályhákat. Megtekinthető: Kecskemét, Széchenyi körút 12 1970. április 27—29, május 3—4, 10—12 óra között! ügyintéző: K. Kiss Ferenc. Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltsége. 3214 Alig egy-két hete kezdődött meg a fagylaltszezon, s máris tömeges fagylaltmérgezés történt Szolnokon. A Béke étteremben árusított vanília és csokoládé fagylalttól szombatig ötvenheten lettek rosszul. A hányingerre panaszkodó betegek közül negyvenegyet a szolnoki kórházba szállítottak. A fertőzés szerencsére nem volt súlyos. Négy megfigyelésre visszatartott személy kivételével — megfelelő kezelés után — a többieket elbocsátották a kórházból. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, valamint a városi tanács egészségügyi osztályának vizsgálata megállapította, hogy a Béke étterem április 22-én a krémfagylalt készítéséhez sűrű masszát kapott a Vendéglátóipari Vállalat 1-es számú cukrászüzemétől. Az alapanyag got azonban sűrűsége miatt visszaküldték az üzembe,. ahol másnap hozzákeverték az újabb készítményhez. A hirtelen melegre forduló időjárásban a szállítgatás következtében megromlott a fagylalt. A vizsgálat kimutatta a kórokozó baktériumok jelenlétét. A KÖJÁL az ügyben folytatja a laboratóriumi vizsgálatot és intézkedett a rendelkezést megszegő felelősségre vonásáról. Darabolásra és élhaj lításra felajánlunk szabad kapacitást 6 mm-es lemez vastagságig, különböző, „U”, „L” és „Z" profilok hajlítási lehetőségével 2000 mm-es hosszban. Bajai Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat, Baja, Vasvári Pál u. 4—6. 2948
