Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

1910. április 25, szombat S. oldal Belvíz miatt módosítják a vetésszerkezetet LjUDMILLA KUNYECKAJA: /Lenin dolgozószobájában 11. A modell A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elsőként a külterületi lakótelepek fej­lesztésével, valamint az engedély nélküli építkezé­sek felszámolásával kap­csolatos kérdéseket vitatta meg. Ezt követően dr. Cser- nyus Istvánnak, a városi­járási ügyészség vezetőjé­nek Kecskemét törvényes­ségi helyzetéről szóló tájé­koztatóját tárgyalták az ülés részvevői, majd Agud Ká- rolynak, a vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tálya vezetőjének tájékoz­tatója alapján megvitatták a kecskeméti termelőszö­vetkezetek tavaszi munká­ra való felkészültségét. A jelentésből kitűnt, hogy a talaj munkákban az előző évihez képest most mintegy 4—5 hetes a le­maradás. A közös gazdasá­gok ezért kénytelenek mó­dosítani a vetésszerkezetet, mert szántani csak a ma­gasabb fekvésű területeken lehet. Egyedül a Magyar- Szovjet Barátság Tsz van valamivel kedvezőbb hely­zetben, a napokban meg­kezdhette a kukorica veté­sét. A város határában ugyanis — nagy területe­ket — az őszi kalászosból mintegy 400 holdat, a ta­vaszi vetésekre előirány­zott szántóföldnek pedig mintegy 65 százalékát bo­rít még belvíz. Valamivel jobb a hely­zet a szőlő és gyümölcsös tekintetében. A tsz-ek már­Az ellátások 1970. már­cius hó 1. napjától végre­hajtott kiegészítéséről szó­ló rendelkezést a tapasz­talat szerint sokan téve­sen értelmezik, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a következő tájékozta­tást adja: 1. Az 1600 forinton aluli nyugellátások legfeljebb 1600 forintig való kiegészí­tése attól függ, hogy az el­látás első ízbeni folyósítá­sának napja 1954. október hó 1. 1959. január hó 1., 1969. január hó 1. előtti nap, vagy sem. a) Az 1954. október hó 1. előtti jogszabályok alapján megállapított sajátjogú el­látások kiegészítése 20 szá­zalék, de legalább havi 60 forint özvegyi, szülői és ár­vaellátásokat 20 százalék, de legalább havi 40 forint­tal kell kiegészíteni. b) Az 1954. október hó 1- től 1958. december 31-ig érvényben volt jogszabá­lyok alapján megállapított sajátjogú nyugdíjakat 10 százalékkal, de legalább havi 60 forinttal kell kiegé­szíteni. Az özvegyi, a szü­lői nyugdíjakat és az ár­vaellátásokat 10 százalék­kal, de lagalább havi 40 forinttal kell kiegészíteni. c) Az 1959. január hó 1. és 1968. december 31. kö­zött megállapított sajátjogú nyugdíjakat havi 60 forint­tal kell kiegészíteni. Az öz­vegyi, a szülői nyugdíja­kat és az árvaellátásokat havi 40 forinttal kell ki­egészíteni. d) Az 1968. december hó 31. után 610 forintnál ala­cius második felében meg­kezdték a nagyüzemi sző­lők nyitását, metszését, s ezt a munkát eddig mint­egy 85 százalékban végez­ték el. A szokatlanul hosz- szú telet azonban megsíny­lették a szőlők is. A becs­lések szerint egyes fajták­nál körülbelül 10—20 szá­zalékos kár keletkezett a rügyekben. A gyümölcsö­sökben folyamatosan halad a tavaszi faápolási munka, de a szles, hideg napok miatt a lemosó permetezést csak lassan tudták folytat­ni, ami többletköltséget je­lentett. A tájékoztató jelentés a továbbiakban foglalkozik a takarmányellátással, s megállapította, hogy a tsz- ek készletei kielégítőek. G. S. Pénteken megkezdődtek a IV. kőszegi ifjúsági film­napok. A jelentős kulturá­lis esemény a pályakezdő, fiatal hazai és külföldi filmművészek fóruma. A filmnapok nem ver­seny jellegűek. A közönség véleménye szerint legjobb alkotás nyeri el Kőszeg város aranykulcsát. Jutal­makat és okleveleket is adományoznak. A KISZ Központi Bizottságának csonyabb összegben meg­állapított, vagy megállapí­tásra kerülő sajátjogú nyugdíjak összege 610 fo­rintnál kevesebb nem le­het. 2. A nyugdíj a munka- viszony megszűnését köve­tő naptól állapítható meg, ezért azok, akiknek mun­kaviszonya 1968. december hó 31-én szűnt meg, nyug­díjra csak 1969. január hó 1-től jogosultak, tehát ki­egészítés részükre nem jár. 3. „Hozzátartozói ellá­tás” alatt azok az ellátások értendők, amelyeket az el­hunyt dolgozó vagy nyug­díjas hátramaradottainak állapítanak meg. Ilyenek: az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás. Nem hozzátartozói ellá­tás a házastárs (élettárs) után folyósítható házastár­si pótlék, illetőleg a gyer­mekek utáni családi pótlék. Ezek összege 1970. március hó 1. napja után is vál­tozatlan maradt. 4. Változatlan maradt a házastársi pótlék megálla­pítására vonatkozó rendel­kezés is. Házastársi pótlé­kot annak a nyugdíjas­nak lehet megállapítani, akinek ellátása a havi 1000 forintot nem éri el. Változatlan maradt a nők saját munkaviszonya után járó és az özvegyi jogon megállapított nyugdíjának együttes összeghatára. így ha az egyik vagy mindkét ellátás megállapítására 1970. február hó 28-át kö­vetően került vagy kerül sor és a két ellátás egyike A KIOSZ választmányi ülése Pénteken megkezdte két­napos országos választmá­nyi ülését a KIOSZ. A kisiparosok számának gya­rapodásáról és tevékenysé­gük alakulásáról számolt be dr. Gervai Béla elnök. Az ülésen részt vett Hor­váth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes is. A kisiparosok száma a legújabb felmérések sze­rint meghaladja a 82 ezret, 5600-al több, mint az elő­ző év hasonló időszakában. A kisipar becsült forgalma a KSH adatai szerint 1968- ban 5 milliárd 547 millió forint volt, 1969-ben pedig 5 milliárd 842 millió forint értékű munkát végeztek a kisiparosok. Ennek 83,9 szá­zaléka volt szolgáltatás, és mindössze 16,1 százalé­kot képviselt az áruterme­lés. lapja — a Magyar Ifjúság — közönségdíjat alapított s ezt az olvasói szavazatok alapján a filmnapok leg­sikeresebb és az előző év legjobb ifjúsági filmjének alkotói kapják. Neves művészek, rende­zők, hazai és külföldi film­művészek, kritikusok, esz­téták vesznek részt a film­napokon. A díjakat április 29-én osztják ki. sem éri el a 800 forintot, a két ellátás együttesen leg­feljebb 800 forint összegha­tárig folyósítható. (MTI) A kormány módosította a kisajátításról szóló ko­rábbi rendeletét, hogy a változtatással is előmozdít­sa a lakosság lakás- és üdülőépítését. A módosí­tással a kormány leszűkí­tette azoknak az esetek­nek a körét, amikor a te­lek kisajátítása előtt be­építésre kell a tulajdonost felszólítani. Az eddigi szé­les körű felszólításos rend­szer ugyanis késleltette a magánerejű lakás, és üdü­lőépítkezést. Az új rendel­kezések szerint a szabály­szerűen kialakított telek beépítésére kisajátítás előtt csak akkor kell felszólítani a tulajdonost, ha a telket egyedi családi ház, vagy üdülőépítésre akarják kisa­játítani. A jövőben nem szólítják fel beépítésre a telek tulajdonosát, ha a ki­sajátított telken szervezet­ten. csoportosan vagy tár­sas alapon építenek lakó­házat vagy üdülőt. A mó­dosító rendelet gondosko­dik arról, hogy ne érje méltánytalanság azt a te­lektulajdonost, akinek be­építési szándéka van. Az ilyen tulajdonost — ha ké­Lenin látogatói közül kü­lön szót kell ejtenünk a művészekről, akik rajzokon, szobrokban, festményeken örökítették meg az utódok­nak Lenin vonásait. Vlagyi­mir Iljics nem ült külön modellt egy művésznek sem — erre nem volt ideje — de ritka esetekben megen­gedték, hogy Lenin dolgo­zószobájában rajzoljanak, amíg Lenin ott van. Így dolgozott Nyikolaj Andre- jev, Filipp Maljavin, Na­tan Altman. Az a több tu­cat vázlat,, amit például Andrejev készített, lehető­vé tette, hogy ezek alapján a szobrász elkészítse Lenin egyik legjobban sikerült mellszobrát. Altman csak­nem egy hónapig dolgozott Vlagyimir Iljics irodájá­ban. A művész többször járt a kremli múzeumban, és munkatársai előtt sokszor felidézte emlékeit. Lenin­ről nagyon nehéz volt port­rét készíteni — mesélte: kényelmetlen lett volna egészen közel ülni az asz­talhoz, ahol Vlagyimir Il­jics dolgozott, hiszen ez za­varta volna, távolról vi­szont nehéz volt pontosan kivenni arckifejazését. Ez rí — fél kell venni a kisa­játított telek beépítésére szervezett építőközösségbe. Űj rendelkezés az is, hogy ha a telket hosszú időre építési tilalom ter­heli, a tulajdonos — meg­határozott feltételek ese­tén — kérheti a telek mél­tányosságból történő kisa­játítását. Szükségessé vált a kisa­játítással kapcsolatos kár­talanítás egyes szabályai­nak. elsősorban a telekért járó kártalanítás mértéké­nek a módosítása is. A kormányrendelethez kap­csolódó miniszteri rendelet felemeli a telkek irány­árait, s így a kártalanítás­kor a forgalmi árakat job­ban figyelembe vehetik. Egy-egy nagymértékben közművesített budapesti te­lekért például négyszög­ölenként az eddigi 90—300 forint helyett a jövőben 250—700 forint kártalaní­tást lehet fizetni. Emelke­dett a földért fizethető kártalanítás maximuma is: a kataszteri tiszta jövede­lem háromezerszereséről ötezerszeresére. A rendelet szerint a tel­az arc egyébként állandóan változott, más kifejezés uralta amikor gondolko­dott, más volt, amikor ven­dégeivel beszélgetett, vagy telefonált. A művész ké­sőbb Vlagyimir Iljicsnek ajándékozta vázlatkönyvét, amelynek lapjairól elénk tárul Lenin arca: itt kicsit előrehajolva, szemét ösz- szehúzva figyeli vendégét; itt hátradől karosszéké­ben, telefonál, vagy íróasz­tala fölé hajolva ír vala­mit. Lehet, hogy ezek a vázlatok nem adják vissza pontosan Lenin vonásait, de telve vannak dinamiká­val, mozgással és kitűnően idézik a jellegzetes lenini mozdulatokat. Amikor Alt- mán agyagba formálta Le­nin mellszobrát, megkérte Vlagyimir Iljicset, intéz­kedjék, hogy az éjszakára letakart agyagra öntsenek vizet, nehogy kiszáradjon. Lenin, aki ilyen kérésről sem feledkezett el, es­te megkérte titkár­nőjét, hozzon be egy teás­kannába hideg vizet. Ami­kor behozta, Lenin fel, se tekintett munkájából, azt mondta; Legyen szíves, öntse a fejemre. A titkár­kek értékelésekor a köz­művesítés fokát a jövőben már csak akkor lehet fi­gyelembe venni, ha a köz­művet a tulajdonos létesí­tette, vagy a létesítés költ­ségeihez hozzájárult, to­vábbá, ha a tulajdonjog megszerzésekor a közmű már megvolt. E rendelke­zés azt kívánja megakadá­lyozni, hogy az állami köz­művesítés nyomán a tulaj­donos a kisajátításkor in­dokolatlan jövedelemhez jusson. Többször előfordult, hogy az államtól kedvezménye­sen vásárolt —, s utóbb ki­sajátított — házingatlanért a tulajdonos a vételárnál nagyobb kártalanítást ka­pott. Ezt a visszáságot akarja kiküszöbölni a ren­deletnek az a része, amely szerint az adás-vételi szer­ződéstől számított öt éven belül történő kisajátítás esetén a kártalanítás alap­ja a vételár. Ezt az össze­get csak az időközi beru­házás és avulás alapján le­het módosítani. A módosító rendeleteket a Magyar Közlöny április 21-i száma közölte. nő szó szerint értette, oda ment Lenin háta mögé, majd habozva megállt. Vla­gyimir Iljics megérezte, hogy valaki áll a háta mö­gött, értetlenül feltekintett. Amikor észrevette miről van szó, úgy kacagott, hogy alig tudta kimondani; Nem erre, — a másik fejre, le­gyen szíves. Néhány estén át Lenin irodájában dolgozott Claire Sheridan angol szobrászmű­vész, Winston Churcill uno­kahúga, aki mellszobrot készített Leninről. Későbbi visszaemlékezéseiben meg­írta, hogy Vlagyimir Iljics rendkívül udvarias, figyel­mes volt. Egyszer, igaz, amikor megnézte a készülő szobrot, megjegyezte, hogy az nem túlságosan hasonlít rá. A szobrásznő azt felel­te, hogy ő ilyennek látja. Ahogy szóba került a mű­vészet, Lenin kijelentette: — ő forradalmár, de a mű­vészetben — konzervatív és a realizmust részesíti előnyben. Amikor sheridan áttért a politikára, és Oroszországban szerzett be­nyomásairól szólt, Vlagyi­mir Iljics figyelmesen hall­gatta, nem szakította félbe, nem vitatkozott vele, mert nem akarta megsérteni ven­dégét. 1922. október 19-én Oscar Chesare amerikai grafikus kapott engedélyt arra, hogy vázlatokat készít­sen egy portréhoz és 25 percig rajzolta Lenint. A művész kívánságára a li­tografált lapok eladásából befolyt összeget az éhező gyermekek segítésére léte­sített alapnak adták, ö volt az utolsó, aki lerajzol­ta Lenint. Röviddel azután, hogy a Kremlben megnyílt ez a múzeum, ellátogatott ide Pjotr Adolfovics Ocup fo­tóművész, aki igen sok fényképet készített Lenin­ről. Elmondta, milyen ne­héz feladat volt ez, mert Lenint nem volt könnyű rábírni, hogy fényképeztes- se magát. De ha beleegye­zett, maga is igyekezett se­gíteni. Nem idegeskedett — pedig akkor a fényképezés hosszadalmas volt — úgy ült, ahogy a fényképész kél te, türelmesen megvárta, amíg az újabb felvétel is elkészül. Ocupnak különö­sen emlékezetébe vésődött 1922. október 4-e, amikor Lenin hosszú szünet után ismét munkához láthatott. Milyen türelmetlenül vár­ta már mindenki ezeket a napokat. Lenin október 2-án jelent meg irodájában, 3-án a Népbiztosok Tanácsának ülésén elnökölt. Az volt az általános vélemény, hogy meg kell örökíteni az is­mét dolgozó Lenint. Ocup 4-én jelent meg a Népbiz­tosok Tanácsának épületé­ben. lenin mint mindig, most is szívélyes volt és azt mondta, hogy amíg Pjotr Adolfovics beállítja a fényképezőgépét, addig át­nézi az újságokat és olva­sásba merült. Ocup gyorsan végzett, és mielőtt még Le­nin észre vette volna, né­hány felvételt készített. A gép kattanására Lenin is felfigyelt, így még néhány felvételt csinált. Ezeken a fényképeken Vlagyimir Il­jics derűs, kipihent ember benyomását kelti. Senki sem gondolta volna, hogy a betegség hamarosan újra támadásra indul. (Folytatjuk) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közleménye Megkezdődtek a kőszegi ifjúsági filmnapok rendelet Q kisajátításról és a kártalanításról 1922 szeptemberében Gorkijban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom