Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
4. oldal 1970. április 34, péntek Negyedszázad eredményei az erdősítésben Bács-Kiskun, tipikus al földi megye, ennek ellenére viszonylag jobb az erdők nagyságának aránya, mint a környező megyékben. A szántóterülethez viszonyítva az Alföldön átlagosan 9.3 százalék az erdő. A megyénkben az arány 12,6 százalék, az országos átlag 15,73. Ez az arány egyrészt kifejezi azt, hogy a Duna— Tisza köze termőhelyi körülményei nem is olyan kedvezőtlenek az erdősítéshez, mint azt sokan feltételezik, másrészt azt is bizonyítja, hogy nemcsak a mai generáció, hanem elődeink is értek el gyakorlati eredményeket a fásításban, ösz- szesen 112 700 hektár az erdő és a fával beültetett terület. Ennek zöme, 83 százaléka a termelőszövetkezeteké. A többi egyéb gazdaságok, üzemek kezelésében. A területi arány az elkövetkezendő 15—20 évben nagymértékben változik, mert az új erdőtele- | zottsága pítések főként az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területein valósulnak meg. Az elmúlt 25 esztendőben ugyanis legnagyobb mértékű erdősítést az állami erdőgazdaságok végeztek. Az egyik láncszem Nyilvántartásaink szerint az elmúlt negyedszázad alatt összesen 32 ezer hektár, vagyis 55 ezer kataszt- rális hold új erdőtelepítés, fásítás történt a megyében, csaknem 500 millió forint beruházással. Hatása máris érvényesül: fiatal erdőségek védik az értékes szőlő- és gyümölcs- kultúrákat, valamint az egyéb növényeket a homokveréstől, a falvakat, majorokat, az egész környéket, felüdülési lehetőséget adnak a városok lakóinak. Az MSZMP megyei biÓriás fóliasátor A Kertészeti Egyetem Soroksári Kísérleti Telepén óriás fóliasátrakat építenek a primőr termesztésére. A 4,5 méter magas, nagy légterű sátrak kiválóan tárolják a napsugár melegét, és alattuk gyorsan növekszik a primőr növény. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc felv.) Két fontos mezőgazdasági téma a megyei NEB tegnap megtartott ülésén Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság Kecskeméten. A tanácskozáson két fontos, megyénk egész mezőgazdaságát érintő és érdeklő téma szerepelt, amelyekben a közelmúltban fejezték be a vizsgálatot a NEB munkabizottságai. Az ülés résztvevőit — közöttük Atzél Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági főosztályának vezetőjét — Miklós Zoltán, a megyei NEB elnökhelyettese üdvözölte, majd megnyitotta a vitát a bizottság tagjainak már előzetesen írásban megküldött vizsgálati anyag fölött, amely a beruházásokra adott állami támogatások hatékonyságának és szabályszerű fel- használásának a mezőgaz4««Áal q rí\7Í\vom olfhon tűT“ tént ellenőrzését, illetve annak tapasztalatait tartalmazza. A vizsgálati anyag mélyrehatóan és összefüggéseiben elemzi a megyében végrehajtott szőlő- gyümölcstelepítési program eredményeit, fogyatékosságait, s az ezekkel kapcsolatos közgazdasági, gazdaságpolitikai következtetéseket. Második napirendi témaként tárgyalták meg a NEB-ülés résztvevői a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás közötti, illetve más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és vállalatokkal létesített kooperációinak és társulásai nak helyzetét, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok kapcsolatait elemző összefoglaló jelentést. G. S. képezi az erdőtelepítés. Igényes kultúra A következő öt évben újabb 32 ezer hold telepítés által szorgalma-! majd az üzemek hiteligényzott homokhasznosítás fel- lési kérelmeit. Ez azt is je- adatainak egyik láncszemét j lenti egyben, hogy a beruházás hatékonyságát és sikerességét jobban biztosítani tudó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyobb reményekkel erdősíthetnek, mint azok, ahol nincsenek meg a szükséges feltételek. Véleményünk szerint szükséges a több száz hektáros erdősítést tervező nagyüzemeknek szakembert is alkalmazni. A következő ötéves tervidőszakra szóló telepítési elképzelések is kialakultak már. A megye vezetőinek előterjesztésére a gazdasági bizottság öt év alatt 15 ezer hektár erdőtelepítést és 3450 hektár cellulóznyár-te- lepítést tart célszerűnek. Amennyiben a fentebb említett összesen 32 ezer ka- tasztrális hold telepítéséhez a feltételeket időben megteremtjük, úgy vélem sikeresen megbirkózunk az előttünk álló feladatokkal és újabb 25 év múlva büszkén tekinthetünk majd vissza az elmúlt esztendők munkájára. Dr. Tóth Károly az erdőfelügyelőség vezetője Külön meg kell említenem a cellulóznyár-ültet- vények helyzetét. Az elmúlt négy esztendő alatt megyénkben 3200 hektár ültetvény létesült, ebből 2500 a termelőszövetkezeteknél. Ez a rövid időszak is elegendő volt arra, hogy bizonyos tanulságokat vonjunk le a telepítésekből. Először is: sokak téves véleményével ellentétben a cellulóznyár-ültetvény nem homokhasznosítási kényszer, hanem egyik legigényesebb kultúra! A kukorica, cukorrépa termesztésére alkalmas talajminőséget igényel a nemesnyár. Telepítésével a mélyebben fekvő humuszos talajszintek kiválóan hasznosíthatók, a lepelhomokkal borított területeken. A felszíni futóhomokot ugyanis a mező- gazdaság nem tudja hasznosítani. Sok termelőszövetkezet gyenge, nagy mélységben homokos területein is cellulózny ár-ültetvényeket akart létesíteni. Ezeket a terveket a talajvizsgálatok természetesen nem javasolták. A nemesnyár- ültetvényekkel kapcsolatos minőségi követelményeket a jövőben is be kell tartani, mert a nyersanyagra 12 —14 év múlva számot tartanak a papírgyárak. Fejlődő *1 -v technológia A fásítás technológiájában előrehaladás tapasztalható. Számos termelőszövetkezet és állami gazdaság alkalmazza a csemeteültető gépeket, a mélyfúró berendezéseket. Ezekben az üzemekben gyorsabb is az erdősítés. A legjobb eredményeket Kiskunhalas város és környéke érte el. Jó példaként említem meg a ba- lotaszállási Aranyhomok és Kossuth Termelőszövetkezetek területén végzett fásításokat. Az elmúlt 4 évben termelőszövetkezet-közi vállalkozás kivitelezésében összesen 800 hektár új erdőt és 127 hektár cellulóznyárt telepítettek nagy ösz- szefüggő táblákban, kereken 11 millió forint beruházással. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kígyósi kerületében mintaszerű cellulóznyár- és erdőtelepítést valósított meg több mint 300 hektáron. Kiskunhalas város körzetében pedig a Paprika Antal Termelőszövetkezet tavaly 86 hektár cellulóznyárt telepített, de a további csaknem 200 hektáros telepítési terveiket szintén jóváhagyták. Távlati elképzelések Máris tervezzük a következő 25 esztendőre az erdő- telepítéseket, fásításokat. Figyelembe véve a nagyüzemi gazdaságok fejlődését, növekvő terméseredményeit, az egyre ésszerűbbé váló területhasznosítást, megyénkben 57 550 hektárra, azaz százezer katasztrális holdra lehet becsülni azt a területet, amely távlatilag csakis erdőtelepítésre hasznosítható. Arra számíthatunk, hogy a népgazdaság erőforrásai végesek lesznek, vagyis nem tudjuk kielégíteni Négy nyelven - a csipkéről Halasi csipke címmel rövidesen új kiadvány jelenik meg háromezer példányban, melyben mintegy 20—25 oldal szöveges ismertetőt — a magyaron kívül orosz, angol és német nyelven — találhat az érdeklődő. Ezenkívül több mint hatvan csipkefelvétel teszi még érdekesebbé a kiadványt, amelynek értékesítését előreláthatólag már április végén megkezdik a kiskunhalasi Csipkemúzeumban. 2 község esemény Egy napon találkoztam a két népfrontelnökkel. Mindkettőjüknek lapunkban egy — korábban rendszeresen közölt rovatcímünket tettem fel kérdésnek: Mi történik önöknél ma? Kisszállás Dr. Kővári Gábomé, a kisszállási elnök ezt újságolta; Április 20-án —, tehát mire e hír nyomdába kerül — megalakult Kisszálláson az agrárklub. Létrehozását a népfront kezdeményezte. Elsőrendű célunk az agrárszakemberek szakmai továbbképzése, egymás munkájának megismerése, ugyanakkor a szakemberek közötti szorosabb barátság kialakítása. * — Hány tsz adja a klubtagságot? Mi lesz az első program? — A Petőfi, Búzakalász és Szabadság Termelőszövetkezet mintegy huszonkét-huszonhárom szakemberével indul a klubélet. Már a megnyitás előadással kapcsolódik össze. Témája: a gazdasági reform és a tsz-ek. Gyűjtjük a javaslatokat, a további program kialakításához. Sok kívánság hangzott el új eljárásokat szemléltetően ismertető, munkaügyi problémákkal, mezőgazdasági szakemberek érdekvédelmével foglalkozó előadások iránt. Természetesen járási, megyei segítségre is számítunk, hogy mind magasabb színvonalon elégítsük ki az igényeket akár az előadások, akár a hazai, vagy esetleg külföldi tapaszt'’at- csere-látogatások szervezése dolgában. Jánoshalma Somogyi László, a jánoshalmi elnök; — Febráur 6-i számában — a helyi tájékoztatás alapján — még arról adott hírt a Petőfi Népe, hogy Jánoshalma Kecskés nevű határrészén majd aggregátort kap az ottani iskola — az egyik üzem jóvoltából. Az „előrejelzés” azóta valósággá vált. Április 3-án — a párt, tanács, népfront képviselőinek jelenlétében — átadták az aggregátort, valamint a Bácska Ktsz, illetve az ÁFÉSZ dolgozóinak áldozatkészségéből a televíziót és rádiót. — Milyen messze van ez a tanyavilág a nagyközségtől, hány családhoz viszi közelebb a nagyvilágot a két fontos kommunikációs eszköz? — Négyszáz körüli családot érint a haladás. Olyan helyeket, ahol eddig néhány telepes rádió jelentette az összeköttetést távoli tájak életével. Tíz kilométerre fekszik Kecskés a nagyközségtől... Emlékezetes volt a község — azóta nagyközség — vezetőinek korábbi látogatása, találkozása a puszta népével, s amikor most erre, egész rövid időn belül ismét sor került, nyolcvan-száz tanyai gyűlt egybe, a televízió és rádió átadása olyan rendkívüli eseménynek számított, hogy a közeli kápolnában a tisztelendő a misét is korábban befejezte, és híveivel együtt iparkodott az iskolába. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy már aznap este az Ű. Dózsa—Vasas mérkőzés közvetítését nézték a kecskési szurkolók az új tv-készüléken. —th —n A vándorzászló kötelez Mintha idegen világba csöppentem volna, számomra érthetetlen betű- és szám jelzéseket, ismeretlen kifejezéseket használnak a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárának dolgozói. A K—1, K—2, K—3 jelzés „magyarra fordítva” tulajdonképpen három gyárrészleg neve, ahol a hőre keményedő, a hőre lágyuló, a harmadikban pedig az egyéb tulajdonságú műanyagokat dolgozzák fel. A K—2 gyárrészleg három üzemegységre oszlik. A fröccsöntő, a szerelő és az extruder, azaz csőgyártó üzem tíz szocialista brigádjában kétszázan dolgoznak. Tavalyi eredményes munkájukkal a negyedik negyedévben elnyerték a legjobb gyárrészleget megillető vándorzászlót. Ozsvári Lajos, a K—2 gyárrészleg vezetője büszkén mutatott az íróasztalán levő piros vándorzászlóra. — A többi gyárrészleg is nagyon jól dolgozott, egymás mellett haladtunk a szocialista munkaversenyben — mondta a vezető. — Elsősorban a termelés fokozását, az önköltség csökkentését, s a műszaki lehetőségek maximális kihasználását tűztük ki célul. Nagy figyelmet szenteltünk az üzemek, s a szocialista brigádok közötti munkaversenynek is. A gyárrészlegen belül alakult versenyfelelős bizottság havonként figyelemmel kísérte a vállalások teljesítését. Ennek, illetve a jó munka eredményének köszönhető, hogy az extruder üzem tavaly másodszor is elnyerte a szocialista üzem címet. A Komarov munkacsapat pedig harmadszor kapta meg a szocialista brigád oklevelet. A gyárrészleg vezetőjének tájékoztatása után Csá- ky László üzemvezetővel és Gyürki Lászlóné brigádvezetővel beszélgettem, akik a jelenlegi feladatokkal kapcsolatban elmondották, hogy a vándorzászló még jobb munkára kötelezi a gyár dolgozóit. — Az év elején termelési tanácskozást tartottunk, melyen elhatároztuk, hogy a szocialista gyárrészleg cím elnyerése érdekében munkafelajánlást teszünk — mondta Gyürki Lászlóné, a Komarov szocialista brigád vezetője. — A gyárrészleg munkafelajánlását a szocialista brigádok és az üzemegységek vállalásai alkotják. — A termelés növelését, a technológiai utasítások pontos betartását, a szakmai továbbképzést, s a munkafegyelem javítását tűztük célul — vette át ismét a szót a gyárrészleg vezetője. — Tudjuk, nagy fába vágtuk a fejszét, de az első negyedévi eredmények már biztatóak. Az első három hónapban a K—2-ősökre megállapított 22 millió forint termelési tervet 24 millió 400 ezer forintra teljesítették. A szocialista brigádok között a legjobb eredményt a fúvatókból és gégecsőgyártókból alakult tíztagú Komarov munkacsapat érte el. Termelési tervüket 105 százalékra teljesítették, a selejtet pedig 0,7 százalékra csökentették. Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére kidekorálták a műhelyüket. — A versenyt november 7-én értékelik majd — folytatta Ozsvári Lajos. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legjobb gyárrészleg vándorzászlaja mellé az év végén újabb zászló kerüljön hozzánk, amelyen ez áll: Szocialista gyárrészleg. Tárnái László
