Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

* ilág proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 94. szám Á.MAGYAR SZOCIALISTA M U N K ÁS PÄ RT B Á C S-K ISK U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ara: 90 fillér 1970. április 23. csütörtök Versenyfutás az idővel Tisztelgés Lenin emléke előtt Ragyogó napfény, lenge áprilisi szellő:* az időjárás másnap már gazdagon kár­pótolt bennünket a kedd esti zápor után. amely a fáklyás felvonulás résztve­vőinek kijutott. Mintha a természet is adakozó jó­kedvvel kívánt volna em­lékezni arra a száz évvel ezelőtti napra, amikor í Szimbirszkben felsírt egy újszülött,, akit később Le- j nin néven ismert meg, sze- j retett és tanult meg tisztel­ni a világ. Szerdán délelőtt Kecs­keméten, a róla elnevezett városnegyednek az ő ne­vét viselő főterén ünnepi megemlékezés formájában rótta le kegyeletét a cen­tenárium alkalmából a me­gyeszékhely lakossága. Tíz órakor a magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után kezdődött a ko­szorúzás. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának ko­szorúját Erdősi József első titkár és Horváth István titkár helyezte el a Lenin- szobor talapzatán. Őket a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet fegyveres alakulatok kecskeméti egy­ségeinek képviselői követ­ték, élükön K. Sz. Pono- marjov vezérőrnaggyal és A. G. Zsebrakov gárdaez­redessel. A kecskeméti vá­rosi pártbizottság nevében Borsos György és Berbero- vics István titkárok, a vá­rosi tanács vb képviseleté­ben pedig Fehér Sándor és Újvári Lajos elnökhelyette­sek koszorúztak. A Haza­fias Népfront városi bi­zottságának koszorúját dr. Csűri Ferencné és Imre Gábor helyezték el. Ezután az ifjúsági szer­vezet. a Kecskeméti Fod­rász Ktsz Lenin nevét vi­selő szocialista brigádja, több társadalmi és tömeg- szervezet, intézmény, vál­lalat képviselői, a magyar és szovjet tanulók, vala­mint a lakosság koszorúi és virágai borították el az em­lékmű talapzatát. A koszorúzás után került sor az újonnan avatandó szovjet pionírok és magyar úttörők ünnepélyes fogada­lomtételére. Az újdonsült úttörők fogadalma után kö­vetkeztek a legszebb pilla­natok: dobpergés mellett a szovjet pajtások a magya­roknak — és viszont — fel­kötötték az úttörők vörös nyakkendőjét. Az ünnepély záróak­kordjaként emlékszalagot kötöttek a csapatzászlókra, majd a leninvárosi iskola j nevelői és szijlői munka-! közössége látta vendégül a ! szovjet iskola küldöttségét.1 Tegnap délütán a kecs­keméti Úttörőházban a „Szabad hazában — Lenin útján” kulturális szemle résztvevőinek legjobbjai ünnepi díszbemutatón ad­tak ízelítőt tudásuk legja­váról. Felső képünkön Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, és dr. Horváth István, a pártbizottság titkára a ko­szorúzáson. Kiskőrösön szobrot avattak „Föl, föl vitézek a csatá­ra. .. ” — fújták az úttörők teli tüdőből a kiskőrösi já­rási pártbizottság épülete előtt. Ezek a hangok fo­gadták először a nagyköz­ségbe érkező tudósítót. A téren lassacskán csoportok­ba rendeződött az ünnep közönsége: Kiskőrös népe. Szobrot avattak, Vlagyi­mir Iljics Lenin szobrát. 1 Az emlék- és szoboravató ! ünnepségen Gyóni Lajos, i a megyei pártbizottság pro- j paganda és művelődésügyi j osztályvezetője mondott be- ; szédet, úgyszólván idéze- j tekből összeállított, de mes- J térién szerkesztett beszé- Jdet: „Mindig és minden helyzetben emberarca volt” I —, hallgatói alighanem Gor- I (Folytatás a 3. oldalon.) Torlódnak a tavaszi munkák Versenyfutás az idővel és küzdelem az időjárással, — hetek óta ez jellemzi a me­gye soron levő mezőgazda- sági munkáit. Késői kitava­szodás miatt torlódnak ösz- sze a . tennivalók, nagy bel­vízfoltok akadályozzák a gépi munkát, s a legtöbb közös gazdaságban bizony az eredeti vetésszerkezetet is meg kell változtatni. Mindezek ellenére tapasz­talataink azt mutatják: a szövetkezeti és állami gaz­daságok sikerrel birkóznak meg az átlagon felüli gon­dokkal, jól alkalmazkod­nak a rendkívüli körülmé­nyekhez. Megkezdték a kukar cavetést A megyeszékhely terme­lőszövetkezeteinek tulajdo­nában levő több mint 200 erőgép közül 164 működő­képes. A folyamatos gép­javítás bevezetése óta egy­szerre nem áll több 40—45 traktornál — különböző szintű karbantartás vagy motorcsere miatt. Nagy kár viszont, hogy a gépek 40 százaléka selejtezésre vár, javításuk igen költségest Mintegy 380—400 hold őszi vetést borított el a belvíz, s itt a kalászos tel­jes kipusztulásával kell számolni. De a többi te­rületen sem lehetett rend- szó. r'j fej trágyázást végez­ni. Ennek ellenére a víz­kártól mentes területeken erőteljesek a gabonák.; Az előző évhez képest a talajmunkában 4—5 hetes lemaradás mutatkozik. Ezért a gazdaságoknak máris át kell alakítaniok a vetésszerkezetet, mint­hogy a szántásokat még je­lenleg is csak a magasabb fekvésű helyeken lehet vé­gezni. Az átlagosnál ked­vezőbb helyzetben van a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, ahol a csapadékmentes időben folyamatos munkát végeznek. Itt már meg­kezdték a kukoricavetést is. A gazdaságok szőlőtáb­láin a vesszők rügyeit a tél 10—12 százalékos mérték­ben károsította. A nyitás gyakorlatilag befejeződött. Az idén egyébként továb­bi új telepítések fordul­nak termőre; 240 hold al­más, 50 kajszis és 128 hold borszőlő. A Béke Tsz al­másának kivételével a te­lepítések beállottsága jó­nak mondható. Kevés a műtrágya Mi a helyzet az Izsáki Állami Gazdaságban ? Er­ről érdeklődtünk Gracza István főkertésztől. — Gyümölcsöseinkben be­fejeződtek a metszések. Pár napon belül a szőlőkben is végzünk ezzel a munkával — mondotta. — Folyik a gyümölcskártevők elleni vé­dekezés. Az ültetvényekről a víztükrök, már eltűntek, de felszínük még közel van a talajszinthez. Hogy mi­lyen kártételt okoztak, ta­lán csak egy hónap múlva tudjuk felbecsülni, ősziba­rackosaink a hét végére vi­rágba borulnak. A szőlők­ben, ahol szükséges, pótlá­sokat végzünk. A gazdaságban 70 trak­tor dolgozik, vagyis a gép­állomány zöme munkában van. Többnyire a tavasziak alá készítik elő a talajt, s telepítik a lucernát. A hét végén elindulnak a kuko­ricavető gépek is. Pillanatnyilag a legna­gyobb gondunk az. hogy műtrágyából az egész éve6 rendelésünket negyedéves tételekre kellett bontanunk. De még az első negyedévi szállítások sem fejeződtek be. Főleg káliból és szu­perfoszfátból mutatkozik hiány. A növényvédelem­ben a gombaölőszer hiánya fékezi a munkát. Nyitány a kertészetekben A Duna mentén sem |künnvebb a helyzet, mint a hómokvidékeken. Errefelé elsősorbán a kertészeti te­endőkkel törődnek: itt sür­get legjobban a lemaradás. 'A homoíkmégyi Aranyka­lász Tsz-ben főleg a me- legágyi kertészetben, a paprikiapalánta nevelésé­ben dolgoznak a tsz-gaz- öák és családtagjaik. A vö­röshagymát a hét első. nap­jaiban mintegy százan dúg- gatták. — Belvíz nélkül mi sem úsztuk meg — tájékoztat Romsics Márton elnökhe­lyettes. — A 3000 holdnyi őszi vetésünkből legalább 400 holdat kipusztított. Emiatt az eredeti Vetés- szerkezetünket meg kellett bontani. Az is nagy baj, hogy elmaradtunk az őszi mélyszántással, másfél ezer hold vár forgatásra ezen a tavaszon. Negyven erőgé­pet foglalkoztatunk. Sajnos, felerészben elöregedtek, ezeket már javítani sem volna érdemes, a rongáló­dások miatt sok az állás­idő, s ez a teljesítmény rovására megy. Még a té­len megrendeltünk a nyolc MTZ-traktort, meg volna a pénzünk is rá, de a gépek érkezését mindmáig hiába várjuk. A gondok okainak kere­sésében tehát nem elég csak a természeti erők felé fordulnunk, sajnos, azokat megtaláljuk a kereskedel­mi ellátás zavaraiban is. Színpompás látvány volt az úttörők és pionírok ünnepélye# (ogadalomtétele. (Pásztor Zoltán felvétele) Á varsói harmadik forduló Varsóban szerdán dél­előtt megkezdődött a len­gyel—nyugatnémet politi­kai megbeszélések harma­dik fordulója a két ország kapcsolatainak rendezésé­ről. a megbeszélésen részt vevő lengyel kormánykül­döttséget Józef Winiewicz külügyminiszter-helyettes, a nyugatnémetet Georg Ferdi­nand Duckwitz külügyi ál­lamtitkár vezeti. A tanácskozások első for­dulójára — mint ismeretes — február elején, a máso­dikra pedig március köze­pén került sor. a megbe- j szélének az eddigihez ha- I sonlóan most is zárt ajtók I mögött folynak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom