Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

1910. április 22, szercfa I v 3. oldal Ünnepi fáklyásmenet ÍV megyeszékhely ifjúsá- tisztelgett, rótta le ke- eletét és háláját Lenin íléke és eszméi előtt a itenárium alkalmából, dden este. Négy irányból cezett a lobogó fáklyákat 'ő fiatalok serege a kecs- -néti Lenin térre, a fény­tan úszó Lenin-szobor- z. A magyar és a szovjet mnusz, majd egy költe­mény elhangzása után Bor­sos György, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet, méltatva a centenárium jelentőségét és hangsúlyozva Lenin törté­nelmi szerepét, nagyságát. A fiatalok ünnepi nagygyű­lése az Internacionálé hangjaival ért véget. Kórusok találkozója \ Kecskeméti Városi ívelődési Központ Kom- >mol téri színháztermé- n hétfőn délután talál- 5Ót tartottak a kecskemé- kórusok. Crajcsovszki József, a rosi tanács művelődés­id osztályvezetője kö- intötte a résztvevőket, s itán igen változatos, gaz- % műsort hallhattunk. A :usok többnyire olyan okát vettek fel műsoruk- amelyek a felszabadu- 2ő. évfordulójával, a lin-centenáriummal, Il­letve a békeharccal kap­csolatosak. A találkozón 12 kórus csaknem 700 énekese vett részt A szám elgondolkod­tató több szempontból is. A karnagyok részére rende­zett megbeszélésen kifeje­zésre jutott az a vélemény, hogy rendszeresen kellene hasonló találkozókat ren­dezni, ez segítené a kórus­mozgalmat ismét feleleve­níteni és szélesebb körűvé tenni. Különösen jó alka­lomnak tekinthetők a moz­galom fellendítésére a kö­zelgő Bartók-évfordulók. Szövetkezeti küldöttgyűlés Kiskunhalason sgnap tartotta küldött- lését Kiskunhalason a cunsági Termelőszövet- ;tek Területi Szövetsé- A küldöttgyűlés ez al- >mmal rendkívül fontos léseket tárgyalt; a ter- őszövetkezetek termelési anyagi helyzetét, a sk fejlődésének lehető­it és ezekkel összefüg- >en az üzemi vezetőkre íló feladatokat. z elnökség által meg- tott és jóváhagyott be- noló mindenekelőtt azt pította meg, hogy a szö- ég körzetébe tartozó -etkezeti gazdaságok, i-ben teljesítették a gazdasági feladatok rá­háruló részét. Eredmé- ík méltóan mutatták ; a szövetkezeti mozga- életképességét. A zár- nadások — kevés kivé- 51 eltekintve — jó han­gulatban, ünnepi külsősé­gek között zajlottak le. Az előterjesztés megálla­pítja, hogy a termelés jö­vedelmezősége az elmúlt évek során romlott, első­sorban a költségigényesség gyors növekedése miatt. Bár számos jele van annak, hogy tért nyer az üzem ter­melési kérdéseinek megkö­zelítésében a közgazdasági szemlélet, ez még nem ál­talános. Több szövetkezet a költségeket nem tervezi meg részletekbe menően, évközben nem végez költ­ségmérést és gazdasági elemző tevékenységet Részletezte a beszámoló az állami támogatás, az ár­változások hatását — külö­nös tekintettel a zöldség- és gyümölcstermesztésre vo­natkozóan — és mindazon kérdéseket, amely az üzem stabilitását érintik. Z. T. Tudományos tanácskozás Kecskeméten Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága tegnap tudo­mányos ülést rendezett a Berkes Ferenc Kollégium nagytermében. Az ülés — amelynek té­mája Lenin életének és munkásságának ismertetése — délelőtt kilenc órakor kezdődött. Szabó Lajos, az oktatási igazgatóság veze­tője üdvözölte a közéleti vezetőkből, kiváló propa­gandistákból és a marxiz­mus—leninizmus oktatóiból álló közönséget. A tudományos ülésen megjelent Pozsgay Imre, az MSZMP KB alosztályveze­tője, dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb-elnöke, Far­kas József, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára és Borsodi György, az SZMT vezető titkára. Az üdvözlő beszéd után dr. Greiner József, a me­gyei pártbizottság titkára megnyitója következett, amelyben a lenini eszmék továbbéléséről és elterje­déséről szólott. Ezt követően dr. Kalocsai Dezső kandidátus, a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem bölcsészkar! dé­kánja tartott referátumot Lenin, az ember címmel. Előadásában többek között hangsúlyozta, hogy a forra­dalmár-gondolkodó sokol­dalú és tiszta ember volt, aki minden körülmények közt határozott és kemény tudott maradni. Ezután a korreferátumok következtek. Dr. Harsányi Ernő Lenin a marxizmus tisztaságáért, Szabó Sándor Lenin a forradalmár, Pozs­gay Imre Lenin a demok­ráciáról címmel tartott elő­adást. Ebéd után a tudományos ülés folytatta munkáját. Dr. Szigeti Endre docens Lenin közgazdasági nézetei, dr. Pankovits József Lenin és a Komintern, Szobo­levszky Sándor Lenin a fel­szabadító mozgalmakról, Beszedics Miklós Lenin az ifjúságról, dr. Horuczi László docens Lenin a csa­ládról címmel tartott kor- referátumot. Ezek után került sor a propagandisták kitünteté­sére. Negyven kiváló munkát végző propagandistának adományoztak emlékpla­kettet. Az ülést Gyóni La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője zárta be. A kép dr. Greiner József megnyitó beszéde közben készült. •• Ünnepség Lenin születésének 100. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Lenin születésének századik évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett Budapesten a Magyar Állami OperaháZ Erkel Színházában. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai. A megnyitó után Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Párttörténeti Intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. Nemes Dezső beszéde — Ezekben a napokban Moszkvától Párizsig, Ha­noitól Havannáig világszer­te bensőséges jubileumi ünnepségeken emlékeznek századunk legnagyobb tör­ténelmi személyiségére, Le­ninre, születésének cente­náriumán. A forradalmár tudósra, aki a munkásság/ hatalmáért és az új társa lenini centená- alkalmából elenő tanulmá- és kötetek ■telműen bízó­ik Lenin esz­ek, elméleti nkásságának linkban is fa­ló hatását. Az : világon ta- ányozzák Le- megállapításait éinek korsze­lét bizonyítja az SCO egyik leg- n jelentése, y a világon lakrabban le­tolt és megve­tett művek so­ri Lenint he- az élre. Lenin kait az összes ínyelvre lefor- ták, így Föl­: dolgozóinak része közvet- l is tanulmá- hatja azokat, n műveinek ielenési helyeit zolja térké- » — TERRA — LENÍN ÉS A NAGYVILÁG Lenin összes művei íenin válogatott műve» O Lenin egyéb munkai dalom felépítéséért folyó küzdelem lángeszű teore­tikusa, csodálatos energiá­jú szervezője és vezetője, a forradalmi elmélet és gyakorlat egységének mind­örökre példaadó megteste­sítője volt. Az a férfiú, aki tevékenységével mindenki másnál nagyobb és mara­dandóbb hatást gyakorolt századunk történetére. Esz­mei és politikai öröksége világot formáló, élő erő napjainkban is, és az ma­rad a kommunizmus teljes győzelméig. — Lenin munkássága alapozta meg részletesen a szocialista társadalom fel­építésének marxista tudo­mányát. Ennek két különö­sen fontos, egymással szer­ves egységet alkotó terüle­tét említem most; a szo­cialista demokrácia és a gazdasági építés fejleszté­sét. — Lenin sokoldalúan megvilágította, hogy a munkásosztály és forradal­mi szövetségeinek hatalma, tehát a proletárdiktatúra és a proletár demokrácia — szerves egységet alkot. A társadalom szocialista átalakítása megköveteli a dolgozó nép alkotó erőinek kibontakozását, az ellen- forradalmi törekvések el­nyomását, a visszahúzó erők korlátozását. — A szocialista demok­rácia a munkás-paraszt ha­talom létrejöttében és fej­lődésében, a lenini tanács- rendszerben, az anyagi ter­melés eredményeinek a nép javára fordításában, a művelődési lehetőségek ál­talános kiszélesítésében, a dolgozók társadalmi szerve­zeteinek államalkotó szere­pében öltött testet. — Lenin nagy figyelmet fordított arra, hogy növe­kedjék a dolgozók aktív részvétele a politikai élet­ben, beleértve a nép egy­re szélesebb rétegeinek részvételét az államigazga­tási szervek munkájában, a hatóságok tevékenységé­nek ellenőrzésében. Külö­nös gonddal segítette, fej­lesztette a párt és a társa­dalmi szervek, valamint a tanácsok munkáját. — A szocialista demok­rácia biztosítja a társada­lom alkotó erőinek kibon­takozását, összefogását, sokoldalú fejlődését; ez elemi követelménye az új társadalom gazdasági építő munkájának is. Ugyanak­kor a szocialista demokrá­cia fejlődése messzeme­nően függ az anyagi ter­melés növekedésétől, a dolgozók öntudatos fegyel­mének erősítésétől, a mun­katermelékenység alaku­lásától. E szoros összefüg­gést megtalálhatjuk Le­ninnek azokban a munkái­ban is, amelyek megala­pozták a szocialista állam gazdaságpolitikáját. — A szocialista országok összegezik és a világ elé tárják fejlődésük eredmé­nyeit és tanulságait, s megjelölik a további fel­adatokat. A kommunista pártok, a társadalmi szerve­zetek, vállalatok és intéz­mények dolgozói, saját or­száguk és a nemzetközi for­radalmi mozgalom nagy napjaként ünnepük e jubi­leumot. — Magasra emeljük a le­nini zászlót, mely itt len­gett Budapest felett már 1919-ben, a Tanácsköztár­saság dicső napjaiban. E zászlót követve érte el ha­zánk forradalmi vívmánya­it, teremtett népünk új vi­lágot. E zászlót követve ha­ladunk előre a szocializ­mus teljes felépítésével a kommunizmus felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom