Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Tagok, vélemények Laci Katalin, baromfigondozó: az én munkakörömben igen fontos, hogy szeresse az ember amit csinál, mindennek együtt kell lenni ahhoz, hogy az eredmény jó legyen ... Évek óta mindig jó volt, tavaly is túlteljesítettük a tervet, 36 ezer forintot kerestem. Pálinkó Béni, növendék- állat-gondozó: Az a lényeg, hogy jó lehet dolgozni, keresni, hogy nyugodtan gondol a jövőre az ember. Kovács József, állattenyésztési brigádvezető: Van értelme a inunkának, de nincs is baj a fegyelemmel, az emberek szívesen dolgoznak, válogatás nélkül. Lengyel Imre, juhász: Nem megy már olyan könnyen a munka mint régen, az is igaz, hogy ezzel a jó állománnyal kevesebb bajunk van, nincs köztük betegség. Ha nincs munkánk bejárunk a szállásra televíziót nézni, tavaly nyerte a brigád a tisztasági versenyben. Gulyás Ó Ferenc, tehenész: Három lányom is itt dolgozik a kertészetben, há- roman 100 ezer forintnál többet viszünk haza egy évben, és ez évek óta megvan. Mindenünk megvan, ami kell, tartalék is, ha véletlenül rossz esztendő jönne a gazdaságunkban, hiszen olyan volt egyéni korunkban is ... Gubics Károly, fakormányos: Elégedett vagyok, jó a kereset és rendszeresen van munkám. Balogh János, tehenész: Tizenhat tehenem van, egy évben 77—78 ezer liter tejet fejek ki. Megdolgozunk a pénzért az biztos, mert a jószágnál kora hajnalban, késő este, hétköznap, ünnepnap mindig ott kell lenni. De becsülik is a munkánkat. Miskolci Miklós, tehenész: Ügy 84 ezer liternyi tejet fejtem ki tavaly, a bérem 64 ezer forint volt. Ilyen helyen öröm dolgozni, annak külön örülök, hogy az én teheneim a legjobbak, átlagosan 5280 litert adnak évente. Farkas István, raktáros: Mikor elkezdtük, alig volt valami a raktárban, néhány darab alkatrész, egy kis rézgálic, pár mázsa gabona. Kijött egy vezetőségi tag, három óra alatt kettesben fölleltároztuk az egészet, most ugyanez napokig tart, olyanok a készleteink. Meg vagyok elégedve a fizetésemmel, de a legtöbb amit kaptam, hogy a tsz elvitt Olaszországba. Akármennyit is kerestem volna, oda magamtól soha nem jutok el... Kovács István, gépész: A műhely most már igen jól fel van szerelve, minden munkát el tudunk végezni, ami csak kell. A tompái „pirosarany”, a fűszerpaprika az egyik lé jövedelemforrás. Jó üzleti kapcsolatok A törzskönyvezett tehénállomány fejési átlaga évenként 4196 liter. Fiatalok szövetkezete A gazdaságban működő KlSZ-alapszervezet már háromszor nyerte el a járás legjobb KISZ-szervezete számára kiírt díjat. Először 1966-ban kapták ezt az elismerést, aztán tavalyelőtt végleg elnyerték a zászlót. 1969. év végén pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét nyerték el. A termelőszövetkezetben egy sereg kiváló kezdeményezés fűződik a KlSZ-is- ták nevéhez, valamennyi olyan, amelyre büszke a tagság. Az alapszervezet a nőtanáccsal közösen kezdeményezte a tisztasági versenyt, a tompái Kossuthot azóta a járás legtisztább gazdaságaként tartják számon. Az új irodaházban klubszobát, és évente 25 ezer forint közvetlen anyagi támogatást kaptak a szövetkezettől. Annak azonban, hogy járási szinten is kiemelkedő munkát végeznek az előbbiek legfeljebb előfeltételei lehetnek. A döntő tényező, amelyben minden KISZ-ista egyetért, itt Tompán a lelkesedés, a termelőszövetkezet ifjú tagjaiban meglevő valóságos igény a szebbre, a jobbra, az eredményesebb közös munkára. A tompái Kossuth Termelőszövetkezet jól vezetett KISZ-alapszervezete kiváló bázisa, iskolája a pártszervezetnek is. Politikai képzésben — tavaly 50 hallgatóval külpolitikai szakkört szerveztek — társadalmi megmozdulásokban is elől járnak, méltán büszkék rájuk idősebb tagjai, és szervezetükre a járás KlSZ-ve- zetői. Az itt nyilvántartott 91 KISZ-tag a kiskunhalasi járás kommunista fiataljainak egyik élcsapata. A tompái Kossuthban szükség van a munkaerőre, várják a fiatalok jelentkezését. A tompái Kossuth Termelőszövetkezet, nem tart melléküzemeket jövedelmüket kizárólag a földből szerzik. Értékesítéseik a vállalatok felé történnek, fűszer- paprikájuk minősége kiváló, de szívesen vásárolják tőlük a szerződő felek a húst, a tejet, a baromfit, a tojást, a zöldségféléket is. Az elmúlt esztendőben — a nagy volumenű állat- tenyésztés ellenére — 40 vagon takarmányt értékesítettek. A közel 30 üzleti partner, együttműködő vállalat és a sokmilliós árutermelés magas gazdasági forgalmat biztosít a szövetkezetnek. A száz, meg száz évi üzleti ügy mellett mégis elenyészően keyés a reklamációk száma. Ilyen esetekben azonban a gazdaság igyekezett a lehető legrövidebb időn belül megnyugtatóan rendezni az üzletet, úgy, hogy évek óta nem fordult elő egyetlen komoly nézeteltérés sem vásárló partnereikkel. A nagy értékesítő vállalatokkal kiváló a gazdaság kapcsolata, és az évek alatt szerzett jó hírnév garanciát nyújt következő üzleteikre, a bizalom tőkét jelent a tompái Kossuth Termelőszövetkezetnek. Háromezer liba a hízlaldaketrecekben. Nagyvilág A libatömést géppel végzik. A májak átlagsúlya tavaly elérte a harmickét dekát. Oldalakon keresztül lehetne írni azokról az emberekről, akik azelőtt még a szomszédos Kiskunhalasra is ritkán jártak be, most pedig a külföldi jutalomüdülésből. a repülő utazásról hazatérve, máris a következő út lehetőségeiről érdeklődnek. Az utóbbi években a termelőszövetkezet 410 dolgozó tagja közül 280 vett részt küiföldi jutalomüdülésen, közöttük 270 olyan parasztember, termelőszövetkezeti fiatal, akik először jártak életükben az országhatáron túl. Lengyelország északi kikötőitől Szicíliáig, Párizstól Moszkváig alig van olyan európai nagyváros, ahol ne jártak volna a tompái Kossuith Tsz tagjainak kisebb-na- gyobb csoportjai. De nemcsak külföldön, itthon is megjárták már az ismert és kevéssé ismert üdülőhelyeket a tompaiak, a fiatalok például 30—40-es csoportokban vesznek részt nyaranta kéthetes balatoni táborozásban, mindezt a szövetkezet költségén. És mindezt a jó munkakörülmények, a magas bérek mellett kapják. Nem csoda hát. ha a tompái mezőgazdasági dolgozókat — legyen az idős, vagy fiatal — másként érdekli a világ, mint azt. aki csak hírből ismeri a külföld fogalmát. Százmillió forint Egy évtizednyi hosszú út, ezer és ezer napja ezer, meg ezer lépcső a fejlődés történetében, az ünnepi közgyűlés napja is ilyen. Alkalmat ad a visszatekintésre, de a közeli és távolabbi jövő körvonalazására is. Mit is akar elérni a tompái Kossuth Termelőszövetkezet a jövőben, milyen terveket kovácsol a második évtized küszöbén? A továbblépés igénye természetes, és ezeket az újabb lépéseket az eddigi fejlődéshez szabták. Az állattenyésztésben két év alatt korszerűsítik a sertéstenyésztést, befejezik a szakosított sertéstelep építését, ahonnan évente 4—4500 darab hízottsertés kerül majd ki. A szarvasmarha-ágazat fejlesztésének határt szab a takarmánytermő terület, de a növendék- és hízómarha-ágazat fejlesztésére itt is van lehetőség. Az idén megkezdik az új baromfinevelő telep építését is, amely 9 és félmillió forintba kerül, és megkétszerezi a jelenlegi termelést, évi 10 ezer hízott liba, 10 ezer pulyka és negyedmillió pecsenyecsibe kibocsátására lesz alkalmas. A meglevő legelők további javításával lehetővé válik a juhállomány létszámának megkétszerezése és a jól fizető pecsenyebárány-hízlalás kibővítése. A növénytermesztésben az idén befejeződik a két esztendővel ezelőtt megkezdett palántanevelőtelep építése, amely az ország egyik legnagyobb palántanevelője lesz, mintegy 50 ezer négyzet- méternyi üvegfelülettel, szaporitóházzal, esőztető berendezésekkel. A zöldségtermesztés területét 370- ről 400 katasztrális holdra növelik, itt 15—16 milliós érték megtermelésére számítanak a jelenlegi 13 millió helyett. A következő három esztendőben a fejlesztésre, beruházásra 43 millió forintot irányoznak elő a tervek, ebből 37 milliót a szövetkezet saját erejéből fedez. Szociális tőrén szintén mérföldes lépésre készülnek. A termelőszövetkezet tagjainak egy részét 5 éven belül saját lakótelepükön helyezik el, 60 lakást, családi és társasházakat, áruházat, művelődési házat, orvosi rendelőt és lakást, bölcsődét, öregek napközi otthonát kívánnak építeni, erre 1975-ig 30 millió forintot szán a tsz. A további fejlődéshez, a nagyarányú gépesítés mellett szükséges a tagság létszámának növelése is, az évtized végére mintegy 800 embernek kíván kenyeret adni a tompái Kossuth Termelőszövetkezet. E gazdasági és szociális intézkedésektől, a további fejlődéstől igen nagy számszerű eredményeket vár a tompái Kossuth. Háromezer-ötszáz holdjukon — a jelenlegi árszínvonalat figyelembe véve — a második évtized végére 1Ö0 millió forintos termelési értéket kívánnak előállítani. Ez a terv tiszteletre méltóan hatalmas. Sikerét pedig egy olyan nemzedék garantálja, akik e 3500 holdon az eltelt 10 év alatt történelmet csináltak, egy év alatt nagyobb fejlődést értek el szocialista államunk segítségével, mint őseik, elődeik évszázadok alatt. (X)
