Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
fOT®. április M, vasárnap K oldal A főügyész felesége Galgóczy Erzsébet drámájának ősbemutatója a kecskeméti színházban A műsorfüzetben terjedelmes lista emlékeztet, hogy a Kecskeméti Katona József Színház immár tizennégy esztendeje csaknem minden évadban megajándékozza a nézőket egy- egy eredeti magyar darab ősbemutatójával. Jelentékeny műveket tartalmaz a felsorolás, amely Móricz Zsigmond Pillangójával nyitja a sort Jelképnek is szép ez az indítás és tényleg fel is fedezhető valamilyen törekvés — az egymást követő darabokra visszagondolva — a társadalom legégetőbb problémáinak keresésére, arra a céltudatos és nagyon rokonszenves felfedező munkára, amely hol mélyebbre, hol sekélyebbre ásva, a drámai színpad pódiumáról mutatja fel írók, művészek véleményét, gondolatait életünk pozitív vagy negatív jelenségeiről, folyamatairól. Galgóczy Erzsébet azoknak: az íróknak a sorába tartozik, akik a legszigorúbb mércét alkalmazzák, értékelik az emberi magatartásformák, társadalmi megnyilvánulások vizsgálatánál, megalkuvás nélkül szembesítik a valóságot saját belső, erkölcsi világlátásukkal. A főügyész felesége Galgóczy érdekes és értékes novellái közé tartozik. Szaggatott szerkesztési módja, pillanatokat felvillantó, jelenetszerű mozaikképekből szérkesztő írói technikája, a leíró részek szinte csak jelzésszer rű szűkszavúsága, a novellán végig áradó nagyszerűen formált dialógusok valóban ígéretes lehetőséget kínálnak a színpadra állításra. A téma is érdekes : hogyan kavarognak az indulatok, vélekedések, sorsok az ellenforradalom embereket és társas viszonylatokat próbára tevő ellentmondásos napjaiban. A fonál, amelyre az események mozaikjait felfüggeszteni lehet, egy furcsa, szexuális fűtöttségtől he- vülő asszony életútja, aki körül úgy repdesnek a férfiak megrészegülten, mint a lámpa körül a lepkék. Ez az asszony szinte minden mozdulatával testi inszínpadra állítása közben, sajnos, elég kétséges sikerrel alkalmazhatók. Ebben a zsákutcában vergődik a dráma is. Majdhogynem árnyaltabban, emberi indítékokkal alaposan megmagyarázható módon kerülnek fölénybe az 56-os események jobboldalra sodródott emberi figurái, sorsai, és szegényessé, szagImrc (Körtvélyessi Zsolt) dulatokat ébreszt, minden törekvésében ott rejlik a férfiakat veszejtő végzet — csakhát a novellában a jó és rossz párviadalát a legszebb irodalmi eszközökkel el lehet dönteni, megvannak a szerkesztésnek, a témaközlésnek azok a lehetőssel, amelyek a mű Lnea (Jobba Gabi) gatottá, kevéssé meggyőzővé válnak azok a szereplők, akik a társadalmi felelősség vállalásával segítették kibontakozni az el- lenforra^jqfp utáni országot a zűrzavarból, a nemzetet a legmélyebbre taszítani,. akaró válságból, így válik szürkébbé és kevésbé árnyalttá a főügyész, a párttitkár, vagy mindaz, aki a novella lapjain az igazak oldalán áll, és így tűnik rokonszenvesebbnek a kulákgyerekből ellenforradalmárrá, majd ember- csempésszé változott Imre. A csábítás a novella változtatás nélküli színpadra állítására oly nagy lehetett, hogy nem jutott idő alkotás közben afelett elgondolkodni, hogyan hatnak a dialógusok, a novellában reálisan ábrázolt akciók a színpadon, nem kellene-e a belső történések érzékelhetőbbé tétele céljából hozzátoldani mindahhoz, amit a párbeszédek, mint lehetőséget kínálnak. Sajnos, a színpadon eldőlt ez a kérdés, a gyorsan pergő, egymást váltó jelenetek során a szereplőknek szinte alig marad lehetőségük saját gondolataik hiteles ábrázolására, a színészi ábrázolás lehetőségeinek néha vajmi kevés tere kínálkozik, az ábrázolt típusok egy része sematikus leegyszerűsítés áldozatává válik, a néző egy-egy esetben szinte szeretné még marasztalni az egyik-másik jelenet szereplőit, hogy többet megtudhasson szándékaikból, cselekedeteik belső indítékaiból. Erőteljesebb és alaposabb formáló beavatkozással talán létrejött volna a drámai egyensúly, a novellából átültethető lett volna a drámába, a benne tükröződő, több síkú gondolatiság. A rendező, Turián György, nagyon helyesen, a novellából megismert sodrást, az egymást váltó jelenetekben feszülő zaklatott tempót vitte színpadra. A kitűnően megválasztott díszletek lehetővé tették ezt az „erőltetett menetet”, ami a cselekményből adódik. Csakhát ez a száguldás egyúttal el is tiltotta a színészt a részletezőbb ábrázolástól. A színpad könyörtelenül elsötétedett a rövidke jelenetek végén, csak a díszletek felett lebegő, kusza szövevény világított színesen, kötötte össze az események mozaikcserepeit. Borcsa István díszletei megtették a magukét, mint ahogy a színészek megérezték a dráma sodrását és igyekeztek a lehetőségeikhez mérten a legtöbbet hozzáadni az előadás összhatásához, a hangulatok hullámzásához. Jobba Gabi alakítja Lucát, a főügyész feleségét. Ez a rokonszenves fiatal színésznő igen nehéz helyzetbe került a címszerepben. Alakítása magán viseli annak a vívódásnak a jegyeit, amely Luca ábrázolásának írói bizonytalanságaiból táplálkoznak. Ez a szexuálisan túlfűtött asz- szony úgy adja oda magát csaknem minden útjába kerülő férfinek, hogy közben állandóan hangoztatja — szereti a férjét, a darabban nem kap félrema- gyarázhatatlan drámai hitelt ez az állítása, s bár a szereplők közül az ő alakja van legplasztikusabban megformálva, ez a szélsőségesen egyedi, nem álta- lánosíthatóan esetleges jellem teljes hitelességgel nem ábrázolható. Jobba Gabi alakítása rokonszenvesebbnek tünteti fel Lucát, mint amilyen megnyilvánulásai alapján lehetne. Sajnos, azonban egyes gyengébben megformált jeleneteknél, így például a főügyész szüleinél tett látogatása pillanataiban nem tudja átélni a A főügyész (Forgács Tibor) veníti meg. Meggyőző alakítással viszi színpadra Horváth László Komlós, az ellenforradalmárrá vált lapszerkesztő figuráját, Imre szerepében Körtvélyessi Zsolt egyszerű eszközökkel tolmácsolja az író gondolatait, egy-egy pillanatra megragadja a nézőt Major Pál, Firóth Gyula, Jánoki Sándor, Kölgyesi György, Gyulay Antal, Kéri Edit, Cserje Zsuzsa játéka. Általában a népes szereplő- gárda egyetlen tagja sem bontja meg a dráma hangulatát, mindenki tudása javával igyekszik hozzájárulni a sikerhez. Pedig ez néha nem könnyű dolog. Gondoljunk csak arra, mennyire sematikusan ábrázolja az írónő az ügyészek és a nyomozók munkáját, néhol a naivitás haSzegedi, a volt főügyész (Horváth szájába adott mondatokat, hiszen az egész jelenet egyébként is mesterkélt, nehézkesen alakuló. Forgács Tibor eléggé elnagyolt jellemrajzot kényszerül hitelesíteni a színészi ábrázolás eszközeivel. Szerepének mondatai azonban — nem az ő hibájából — néhol eléggé frázisszerűek, vezércikkízűek és nem teljesen meggyőzőek. Mezei Lajos Szegedit, a leváltott főügyészt egyszerű, póztalan stílusban ele(Mezei Lajos) és Komlós László) tárát súrolja egy-egy kihallgatási jelenet, amely semmi egyebet nem szolgál, csak puszta illusztrációja a novella egy-egy részletének. Turián György rendezői elképzelései szerencsére a dráma szerkezeti gyengeségeit legtöbb helyen kiegyenlítik, a szereplőgárda fegyelmezettsége pedig a darab legfőbb támaszává válik. Szépek, ízlésesek Poós Éva kosztümtervei. Csáky Lajos # Ságvári Ágnes Ságvári Endre hős forradalmár húga. A fővárosban él. Jelenleg a Fővárosi Levéltár igazgatója, a történettudományok kandidátusa. Negyven körüli, de karcsúságával, fiatalosságával elvész a diáklányok között. Több könyve is megjelent. Kecskeméten a Ságvári Endre emlékét őrző dombormű felavatásán mondott beszédet. Szó szerint kell érteni: mondott és nem felolvasott. Öröm hallgatni, mikor beszél. Logikus. Értelemre és szívre egyaránt hatni tudó. Nyugodt és szenvedélyes egyszerre. Nemrégen a Munka Érdemrend kitüntetésben részesült. — Mondana valamit a könyveiről? — A legújabb kor, napjaink társadalmi változásai izgatnak. A szocialista demokratizmus helyzete, fejlődése, a politikai mozgalmak. Népfront és koalíció, Politikai küzdelmek és tömegmozgalmak címűkönyveimben ezeket a kérdéseket taglaltam. — Jelenleg milyen könyvön dolgozik? — Hagyományok és újszerűségek az MSZMP politikájában. Ez lesz az új könyvem címe. — Mit tart legfontosabbnak történészi munkájában? — Azt, hogy az ember úgy kötelezze el magát a politikának, hogy maradandó legyen amit tesz. amit mond és leír. Ügy lehessünk pártosak, hogy az meggyőző legyen. Ne féljünk attól, hogy a nagy igazságok közhelyek. — Mint a forradalmár élő testvérét — különösen, hogy egyben történész is — mostanában bizonyára sok helyre hívták a fel- szabadulási ünnepségekre. — Nem győztem eleget tenni a kéréseknek. De azért sok helyre eljutottam így is. És tudja mit tapasztaltam? Ez az ünnepségsorozat az emberekből a jobbik énjüket hozta ki. — Beszélgetésünk kezdetén azt mondta, hogy családi hagyományainál fogva is elkötelezett. Ez az is azt jelenti ugye, hogy nem csak azért? — Természetesen. A saját életemet nekem kellett megharcolnom. Világnézetemet, életlátásomat harc árán, nagy erőfeszítésekkel alakítottam ki. Varga Mihály A fenti, érdeklődést keltő és sokat mondó címmel nyílik kiállítás április 23-án, csütörtökön délután 5 órakor Kecskeméten, a Városi mozi lián. Borsod megye vadregényes tájait országszerte ismerik és rendre sok me- gyénkbeli turista is megfordul itt. Elég, ha csak Miskolc-Tapolcára, Lillafüredre. Aggtelekre hivatkozunk, vagy a Matyóföld, Mezőkövesd világszerte ismert csodálatos népviseletét, néprajzi értékeit idézzük. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az országnak ezen a részén épül fel a hazai nehézipar legtöbb nagyüzeme is. A borsodi szénbányák mellett itt termelnek a Lenin Kohászati Művek; vegyikombináttal, hőerőművel is büszkélkedik ez a vidék. Éppen ezt a párhuzamot : a csodálatos szépségű környezetbe beilleszkedő monumentális termelő egységeket, természet és technika már-már páratlan harmóniáját kívánja a Bács megyeiekkel megismertetni a kiállítás, mint azt a címében rejlő mottó is kifejezi. Mindez ötven fényképen és csaknem száz diafilmen kerülnek itt bemutatásra Borsod megye és Miskolc idegenforgalmi értékei, szép tájai, történelmi nevezetességei. E távoli vidék panorámájának, létesítményeinek képekben, tablókon, filmen való felvonultatása kettős hasznúnak ígérkezik. A megyebeliek egyrészt még jobban megismerik hazánknak ezt a kiránduló- és iparvidékét, másrészt az ily módon felkeltett érdeklődés minden bizonnyal sokakat ösztönöz majd arra, hogy személyesen is felkeressék, illetve még gyakrabban meglátogassák Borsod megye hangulatos bájait és bennük az emberi munka, a technikai haladás lenyűgöző alkotásait. J. T. Április 24—25: X. Bács-Kiskun megyei orvosnapok Kettős jubileum jegyében rendezik az idén — április 24—25-én — a megyei orvosnapokat. Hazánk felszabadulásának 25. évében ugyanis tizedszer gyűlnék egybe megyénk orvosai, hogy számot adjanak tudományos kutató munkájukról. Az itt rendezett orvosnapok már rég túlnőtték a megye határait, s mint korábban, most is több országos hírű professzor jelezte részvételét. Sőt, az idén a Lipcsei Orvostudományi Egyetem is képviselteti magát. Vendégeket várnak Jugoszláviából, jelen lesznek ezenkívül a magyar gyógyszeripar képviselői is. . Az elmúlt években összesen közel 600 tudományos előadás hangzott el a Bács- Kiskun megyei orvosnapokon. Az idei értekezések témája a szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítása és a szívbetegek gondozása lesZg
