Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Kenyér,

tészta,

cukor:

Gyakran esik sző, különösen manapság, amikor az egészséges és korszerű táplálkozásról beszélünk a szénhidrátokról, ezekről a fontos tápanyagokról. De mik is ezek valójában? És miért beszélünk róluk annyit?

Növényi eredetű élelmiszerek — igen fontos tápanyagok az ember étrendjében. Közéjük tartoznak: a kenyér, a lisztből készült főtt és sült tészták, különféle sütemények és a cukor, 6 az egyetlen állati eredetű szénhidrátunk, m méz.

A növény a levegő széndioxid-molekuláiból és vízből a napsugarak energiájának felhasználásával építi fel a szénhidrátokat, miközben oxigént ad a levegőnek.

Az ember számára a legfontosabb és legegyszerűbb szénhidrátok a hat szénatomot tartalmazó cukrok.

Köztük a legjelentősebb a szőlőcukor és a hozzá erősen hasonló gyümölcscukor, mert a szervezetben végül is minden szénhidrát szőlőcukorrá — úgynevezett monoszachari- dákká — alakul át Többek között a kétmoleku- lás, cukorrépából és cukornádból készült cukor is.

Az emberi táplálkozásban fontos keményítőfélék — tehát a lisztes termékek is — lényegében igen nagy molekulájú polysa- charidák. Ilyen a keményítő lebomlása után keletkező dextrin is még, amely barna színű. Dextrin keletkezik például kenyérsütés alatt a kemence hőjének hatására a kenyér felületén, is, amely olyan jó ízűvé teszi a keHÉTFÖ: Sóskaleves, papri- káskrumpli kolbásszal, saláta.

KEDD: Lebbencsleves, rakott burgonya, alma.

SZERDA: Lencseleves, lekváros derelye, madártej.

CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves,

marhahátszín vagy felsál sze- gediesen, alma.

PfiNTEK: Paradicsomleves,

diós és mákos hajtott, alma.

SZOMBAT: Almaleves, to- rockói rostélyos tarhonyával savanyúság.

VASÁRNAP: Húsleves, rántott csirke zsírban sült krumplival, fejessalátával, mogyorótekercs.

RECEPTEK

marhahátszín szegeDIESEN. Hozzávalók: személyenként 15—18 dekás marhahússzelet, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanálnyi édespaprika, 6 deka zsír, 20 deka kockára vágott vegyes zöldség.

A húst jól megveregetjük, egyhén megsózzuk és forró zsírban mindkét oldalán rozsdabarnára sütjük, azután félretesszük. A hús zsírjában egy jó nagy fej vágott vöröshagymát pirítunk, amelyet egy evőkanálnyi pirospaprikával elkeverünk és két megtisztított, apró szeletekre vágott paradicsomot tegzünk hozzá, majd kevés vízzel feleresztjük és a szeleteket belerakjuk. Fedő alatt pároljuk. Hozzáadjuk a vegyes zöldséget. Ha a hús puhulni kezd, a fedőt levesszük. Vigyázzunk, mert a lének el kell fednie az ételt. Ha tálaljuk apró csipetkéket külön sós vízben főzzünk ki és ezzel hintsük meg a tálon. Sós vízben főtt petrezselymes burgonyával, adjuk asztalra.

TOROCKÓI ROSTÉLYOS. Négy személyre: 4 db 14 dekás rostélyos, 6 deka zsír, 10 deka vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 15 deka tarhonya 2 db paradicsom, kevés só, pirosparika és 3 deka zsír. A

szénhidrátok a táplálkozásunkban

nyér héját. Ha a keményítő még tovább bomlik malátacukor, majd végül szőlőcukor lesz belőle. Ez a szervezetben, illetve az élelmiszerekben a szénhidrátok színe-változása.

A szervezetben a szénhidrátok közül csak a hat és az ennél kevesebb szénatomot tartalmazó cukrok szívódnak fel. Az emésztés menete tehát az elfogyasztott szénhidrát lebomlása, majd a szervezet számára szükséges cukorféleségek felépítése. A felvett cukor a májba jut és ott a májsejtek glyko- gént építenek belőle, olyan gyorsan, hogy a szokásos étkezés alatt elfogyasztott szénhidrát alig emeli a vér cukortartalmát. A máj 250—300 gramm glyko- gént is képes elraktározni, a többi cukrot viszont tovább engedi. Ezt a szervezet egyrészt elégeti, másrészt elraktározza az izmokban.

Mennyi a napi szénhidrát-szükséglet?

— hangzik gyakran a kérdés. Mai álláspontunk szerint testsúly-kilogrammonként 5—6 gramm. Ez annyit jelent, hogy egy 70 kilós átlagsúlyú embernek 350—400 gramm szénhidrát elégséges egy napra, ami körülbelül 1500—1600 kalóriának felel meg. Ennél több szénhidrátra a szervezetnek nincsen szüksége. A többi kalóriát fehérje (hús, tej, tojás, sajt, túró), zöldségfélék és zsír formájában kell elfogyasztani

A zsírok a szénhidrátok tűzében égnek el. Ezt legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünk anyagcsere-forgalmában a zsírok és fehérjék

csak a szénhidrátok el- bomlását kísérő láng nélküli tűz melegében hasznosíthatók. Az lenne tehát a helyes, ha az elfogyasztott tápláléknak csak ez a szükséges, kb. 40 százaléka lenne szénhidrát, és a többi egyéb tápanyag.

De itt a baj! Mert ennél mi, magyarok, jóval többet fogyasztunk. És ez már sok esetben hátrányunkra válik.

Mik a túlzott szénhidrátfogyasztás hátrányai? A feleslegesen fogyasztott szénhidrát minden körülmények között hízáshoz vezet.

Az elhízás megviseli a szívet, a vérkeringés szerveit, és a mozgásszerveket, elsősorban a lábat.

Nehezíti a légzést, a mozgást és különösen idősebb korban más betegségekre is hajlamosít.

Gyermekkorban a dús szénhidrátfogyasztás ártalmára lehet a fogaknak, ha nem gondoskodnak a fogak fokozott gondozásáról. A bőséges szénhidrát-fogyasztás fokozza a szervezet vitaminszükségletét és ha nem fogyasztunk hozzá elég vitamintartalmú ételt a vitaminhiány jelei mutatkoznak.

Mindezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ha az elfogyasztott táplálékban a szénhidrát több a kelleténél, az a szervezetnek nem az előnyére, hanem a hátrányára szolgál. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az eltolódás gyakori táplálkozásunkban.

Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hízókúrákban viszont feltétlenül szükséges a szénhidrátmennyiség emelése. A hízókúra egyik legfontosabb étele a mézes-vajas- kenyér, ahol a szénhidrátot és a zsírt egyszerre kapja a szervezet.

Ezek azok, amiket a szénhidrátokkal kapcsolatban elmondhat a tanácsadó orvos. Dr. B. I»

Nadrágkosztüm különleges díszítéssel

Ez a divat

A Duna Interkontinentál- ban a közelmúltban mutatták be a legújabb tavaszi, nyári modelleket.

Geometriai motívumokkal díszített nyári kosztüm, hosszú sállal

Hat jól sikerült modell a bemutatóról

Ha síi a gyerek...

megsózott rostélyosokat meleg zsírban megsütjük, s egy lábasba helyezzük, a visszamaradt meleg zsírban a 10 deka finomra vágott vöröshagymát, és a finomra vágott fokhagymát rózsaszínűre hevítjük, pirospaprikával ösz- szekeverjük, egy deci vízzel) fölengedjük és felforralva aj rostélyosokra öntjük. Rátesz-1 szűk a karikára vágott para-i dicsomot, letakarva mindaddigi pároljuk, amíg megpuhul. Ai tarhonyát külön megpirítjuk és a rostélyosra szórjuk, mikor az már majdnem teljesen puha. Letakarva pároljuk; hogy a tarhonya a rostélyos tetején megdagadjon. Lehetőleg ugyanabban az edényben, amelyben készítettük, szolgáljuk fel. Párolás közben vigyázni kell, hogy ez a tarho- nyás étel elég leveses maradjon.

MOGYORÓTEKERCS, Hozzávalók: 6 tojás, 12 deka porcukor, 12 deka darált mogyoró,

2 deka liszt, egy kis reszelt citromhéj. 6 tojás kemény habjába elkeverünk 12 deka porcukrot, majd 6 tojássárgáját, 12 deka darált mogyorót, 2 deka lisztet, egy kis reszelt citromhéjat. Vaj azott tepsibe, fehér papírost teszünk és erre helyezzük el a tésztát. Közepesen meleg sütőben sütjük ki és hűtjük le. Ekkor a tészta aljáról levesszük a papírost, s a tésztát megfordítjuk, mogyorókrémmel megtöltjük és összecsavarjuk. Legalább egy órán át hűvös helyen hűtjük, majd a tekercset kívülről is bevonjuk krémmel. Díszítésként vékony szeletekre vágott mogyoróval meghintjük. Vízbe mártott késsel felszele-1 teljük.

Sír a kisbaba. Sír éjjel, sír nappal. Mi lehet a baja? Aggódik a kétségbeesett édesanya. Fáradt az anya. fáradt az egész család. . t

A kisgyermekes családok életét sokszor keseríti meg gyermekük állandó felsírása. A tájékozatlan édesanya ilyenkor addig ringatja a kicsit, míg az el nem csendesedik. Mások meg bizonyos tájékozottságra hivatkoznak és hagyják végletekig ordítani. „Nem jó, ha megszokja az állandó ringa- tást” mondják.

Az első módszer valóban a túlzott elkényezte- téshez vezethet és ebből szokott a legtöbb kellemetlenség származni. Viszont a második módszer túl merev alkalmazása sem helyeselhető. Azért szükséges erről szólnunk, mert a közfelfogás az előbbit illetően már bjzo;

nyos tájékozottsággal rendelkezik.

Miért kell vigyáznunk mindkét esetben, miért helyes most is, ha azt a bizonyos „közép utat” választjuk a szoktatásnál? (Tehát szoktatásról, azaz nevelésről van szó ez esetben. Ha a gyermek azért sír, mert valami baja van, mert beteg, természetesen orvosi segítséget kell igénybe venni.)

Az emberi magatartás a feltételes reflexekre épül fel. A reflex egy adott válaszcselekvés az egyén szervezetét érő ingerhatásokra. Bizonyos meghatározott ingerhatásokra sajátosan reagál a csecsemő is, s ha valamilyen speciális hatás szabályos időközökben éri gyermekünket, kapcsolat alakul ki idegrendszere és az őt érő állandó ismétlődő külső hatás között. Például, ha mindig déli

tizenkét óra körül etetik (ez ingerhatás), megszokja ezt, és állandóan tizenkét óra körül lesz éhes (ez válaszcselekvés, vá- laszref lekció).

Nos, ilyen típusú kapcsolat alakul ki az éjszaka és a ringatás között is, ha a szülő minden egyes felsírásra ölbeveszi csecsemőjét. Megszokja a gyermek, például a hajnal két óra körüli ringa- tást, s ha ezután már csak egyszer is elmarad, sírni kezd.

Következésképp módján kell bánni az éjszakai ringatásokkal — de lehetünk-e túl szigorúak? Az anya azzal a hittel, hogy nem akar gyermekében egy rossz szokást kialakítani, hagyja, hadd sírjon a csecsemő. „Majd rájön, hogy hiába minden és abbahagyja!” — mondják ilyenkor és ha különben egészséges a gyermek, el is fog hallgatni.

S aztán másnap felsír új-' ra, és azon módján abbahagyja ismét. Majd megismétlődhet ez harmadszor is, negyedszer is: és a tájékozatlan szülő nem is sejti, hogy gyermeke és a környezet között egy új kapcsolat alakult ki. Az éjszaka jelzései számára a sírást fogják már jelenteni. Üj kapcsolat létesült az éjszaka és a sírás között. Mint ahogy a déli tizenkét óra mindig az etetést jelentette, úgy lesz gyermekünknek például a hajnali két óra a sírás ideje: azt szokja meg, hogy ilyenkor „sírnia kell”.

Látható tehát, hogy bár nem helyes az állandó ringatás, a kényeztetés, az előnyös idegkapcsolatok (jó szokások) kialakításánál nem lehetünk merevek, túl szigorúak. Gyermekünk nevelése, szoktatása nem idomítás.

—SS —ő