Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

C «M*J mo. április n. péntek — Bucsi Ferenc úttörő- = Pártmegbízatást kap- (Lukácsi Menyhért úttörő­tudósító örömmel számol tak a kecskeméti Zrínyi krónikás leveléből.) be arról, hogy iskolájuk Ilona Általános Iskola út- énekkara kiválóan szerepelt törői — írja Cseh Erzsé- Soltvadkert nagyközséggé bet az úttörőtanács titká­avatása ünnepélyén. + A Kiskunmajsa Maris­pusztai Általános Iskolát a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem KISZ- szervezete patronálja. Könyveket, társasjátékokat küldtek az iskolának, a fogatták meg a kerekesv- nyári szünid6re PediS fel­hői <E, ajánlották, hogy bemutat­ra. Népművészeti tárgyakat gyűjtöttek és küldtek test­vériskolájukba Szimfero- polba. * A Lengyel pajtások lá­házi úttörőcsapatot. Sok szép dalt énekeltek, majd örömmel fogadták a ke­ják a főváros nevezetessé­geit a tanyai pajtásoknak. Fekete Júlia garai úttörő tusrajza: Fölszállott a páva. rekegyháziak ajándékát, (Rokolya Rózsa beszámoló- egy-egy szép selyemkendőt, jából.) A szaktárgyi versenyeken első helyezést elértek névsora Orosz tagozatos 7. o.: Bíró Sándor Kecskemét, orosz tagozatos 8. o.: Simbarszki Éva Kecskemét; matema­tika 7. o.: Márkus Erika Kecskemét; matematika 8. o.: Puszai Ferenc Kecel; képzőművészet 5—6. o.: Horváth Zoltán Kecskemét; képzőművészet 7—8. o.: SáfránÉva Kecel; iparművészet 5—6. o.: Muráncsik Sándor Kecs­kemét; iparművészet 7—8. o.: Szajki Károly Kecskemét. T ársadaloml) Ízt ©sí tásunk negyedszázada A szakszervizetek szociális tevékenységében jelentős helyet foglal el a társadalombiztosítás, amely a rászorultság különböző eseteiben a lakosság csak­nem egészére kiterjedő el­látást biztosít. A felszabadulás előtt a társadalombiztosítás csu­pán a dolgozók egyes ka­tegóriáira terjedt ki. Az utolsó, úgynevezett „béke­évben”, 1938-ban a lakos­ságnak mindössze 31 szá­zaléka volt biztosított. Fo­kozta a szociális feszültsé­get, hogy a mintegy 3 mil­liót kitevő mezőgazdasági munkásság teljesen ellátat­lanul maradt. Mindent egybevetve, a magyar munkásság anyagi helyzete és szociális ellá­tottságának színvonala a legalacsonyabbak közé tar­tozott Európában. Az utóbbi 25 évben ki­alakult a dolgozók tényle­ges vezetésével az új, szo­cialista jellegű társadalom- biztosítás, amely csaknem a lakosság egészére kiter­jed. Folyamatosan sor került a múltban hátrányos hely­zetben levő dolgozó réte­geknek a biztosításba tör­ténő bevonására. Jelenleg az ország lakosságának 97 százaléka élvezi a társada­lombiztosítás előnyeit. A felszabadnlás előtt korlátozott mértékben járt az orvosi gyógykezelés. Ma a betegségi biztosítás veretében, minden dolgozó és családtagja ingyenes or­vosi, szakorvosi kezelésre jogosult, a háború előtt erősen korlátozták a társa­Betegség­atlasz Az orvostudomány ér­dekes, új irányzata alakult ki a Szovjetunióban, az úgynevezett orvosi földrajz. Kutatók és orvosok össze­gyűjtik a különböző beteg­ségeknek az egyes ország­részekben való előfordulá­sával kapcsolatos adatait, s ezek alapján készítik el az ország betegségatlaszát dalombíztosítás terhére ki­szolgáltatott gyógyszereket, ma viszont mindenféle gyógyszer csekély — 15 százalék — térítéssel kap­ható. Korábban a dolgozóknak egy évig járt kórházi ápo­lás. 1963. január 1-től idő­beni korlátozás nélkül mindaddig kórházi ápolás­ban részesülhetnek, amíg azt egészségi állapotúk szükségessé -teszi. A keresőképtelenség ese­tére járó táppénz a tényle­ges munkabér alapján ke­rül megállapításra és fo­lyósításra, s azt a dolgozók megbetegedésük első nap­jától kezdve kapják. A terhességi-gyermekágyi segélyezés időtartama a ko­rábbi 12-ről 20 hétre emel­kedett, s a segély a szülő nők teljes keresetével azo­nos összegben kerül folyó­sításra. A gyermek születése­kor a dolgozó anyasági se­gélyben, míg valamennyi szülő nő ingyenes csecsemő- kelengye-juttatásban is ré­szesül. Az anya- és gyer­mekvédelmet szolgáló ellá­tás, a gyermekgondozási se­gély egyébként nemzetközi viszonylatban is igen figye­lemre méltó szociális intéz­kedés. Hazánkban a gyer­mekgondozási segélyben részesülők száma jelenleg meghaladja a 140 ezret Míg 195C-ben 595 ezer családnak 303 millió forin­tot fizettek ki. 1969 végén a családi pótlékban része­sülő családok száma több mint százezerrel, nőtt, aki­fizetett összeg pedig kishí- ján a tízszeresére emelke­dett. A munkások és alkalma­zottak társadalombiztosítá­si nyugdíjrendszere — a munkásosztály hosszú küz­delmének eredményeként — 1929-ben került bevezetés­re, de rendkívül alacsony ellátást nyújtott. Az ipari munkások átlagos öregségi járadéka 1938-ban havi 18 pengő, az özvegyeké havi 8,40 pengő volt. Ugyanak­kor a közszolgálati alkal­mazottak nyugdíja ennek a 10—14-szeresét. tette ki. Az 1952. január 1-én. hatályba lépett első egységes nyug­díjtörvény hazánkban elsj egységes elvek alapján az idős vagy rokkant dolgo­zóknak, elhalálozásuk ese­tén pedig hozzátartozóik­nak. Ma már a nyugdíjasok száma megközelíti a más­fél milliót. A kifizetett ösz- szeg 1969-ben 11,2 milliárd forintot tett ki. A nyugel­látások összege közötti különbséget igyekszik csök­kenteni az 1970. márciuis 1-én életbe lépett nyugdíj­kiegészítés. A szakszerveze­tek javaslatára hozott olyan lényeges döntést az MSZMP KB, majd pedig az ország- gyűlés, amelynek értelmé­ben 1971-től kezdve vala­mennyi nyugdíjat évente két-két százalékkal emelni kell. Az elmúlt negyedszázad az egészségügyi ellátás te­kintetében is alapvető vál­tozást hozott. A 10 ezer lakosra jutó orvosi létszám, 1938-at 1969-cel összehason­lítva, megkétszereződött. A kórházi ágyak száma 10 ezer lakosra számolva, az 1938. évi 51-ről az elmúlt év végére 81 fölé emelke­dett. A* egészségügyi el­látás korszerűsítését, to­vábbi javítását célozzák az egészségpolitikai irányel­vek. D UNA VECSEI 7 UDÓSÍl ÓINK TŐL A belvízkárok pótlásáért A késői kitavaszodás, a holdon a paradicsomot is. A fenti nyilatkozatok gyakori esőzés miatt csak Vetni valónk még bőven egybehangzóan bizonyítják, nagy nehézségek mellett és van, de száz hold borsó és hogy a gazdaságokban ko- elég vontatottan kezdődhe- 140 holdnyi zöldborsó már moly erőfeszítéseket tesz- tett meg a tavaszi mező- a földbe került. nek az idei termelés meg­gazdasági munka. Előnyben Hartal Mihály, szabad- alapozásáért. Sok helyen vannak azok a közös gaz- szállási Mathiász Tsz: — terveket készítettek a ká- daságok, ahol a talajelőké- Egy-két nap múlva befe- rok ^ pótlására. A tavaszi szítést ősszel sikerült el- jezzük a 200 hold szőlő nyi- mezőgazdasági munkákat végezni. tását és metszését, vala- több mint kéthetes késés­A vetések helyzetéről, a mint 80 hold gyümölcsös sei tudtuk megkezdeni. Ez szőlők- és gyümölcsösök permetezését. Jelenleg a ayt jelenti, hogy nagy mun- ápolásáról kértünk tájékoz- rétek és legelők pétisózása kaintenzitásra lesz szükség .^it/.LáL?SL^^rb,.m_e; A valamennyi tsz-ben, álla­zőgazdasági osztályán és né- legsürgősebb feladatunk: hány mezőgazdasági üzem- 500 hold búza vár Rjtrá- ® 1 ' _ , Szabó Atilla A párttitkár Élet Tsz függetlenített párt­ben. gyazasra. Korom Ferenc tanácsi osztályvezető: — Termelő- szövetkezeteink egy részé­nek — Dunaegyháza, Apos- tag, Dunavecse — fel kell ■ ' Nagyon elfoglalt ember - Milyen a párttitkár .ott területek pótlólagos K á József, a hartai Üj időbeosztása? hasznosítására. Elsősorban ’ J -------­rövid tenyészidejű kukori­ca, szudánifű, muhar és csalamádé vetését javasol­juk. A növényápolási munkák elhúzódása miatt, főként május küzepén munkatorló­dások várhatók. Ennek le­küzdése az eddigieknél is jobb szervezést igényel. A járás területén borsóból és tavaszi árpából vetettek be eddig legtöbbet: a tervben meghatározott terület több mint 80 százalékát. Némedi Miklós főagra- nómus, dunavecsei Üj Élet Tsz: — Kétszáznyolcvan hold lent és 125 hold borsót elve­tettünk és befejeztük a gabonafélék fejtrágyázását. A legnagyobb gondot a titkára. Nem is csoda, bi- 800 holdnyi kukoricaterü- szén nemcsak egy alap­let megfelelő előkészítése szervezet munkáját irányít- jelenti. ja, hanem a községi csúcs­Az időjárás okozta tér- titkári teendőket is ő lát- ..jnert a ?zabad méskiesés nálunk várható- ía el. „ tanUlaS' Ju' an 10 százalékos lesz. Pénz- Napközben sokan keresik £‘V.sba" . allamvizsgaznom értékben ez csaknem más- tsz-tagok, szakemberek, tár- ke^ majd tálán utana... fél millió forint. Mi mást sadalmi szervek képviselői. Nein könnyű hivatás az tehetnénk? Valahol ezt pó- Két előjegyzési naplója van, °ye- Naponként kell csa­tolnunk kell és hissen a* egyik tsz-szel kapcso- taznia, érvelnie türelmesen, — Délelőtt tíz óráig a tsz központjában vagyok, feltéve, ha nem kell ér­tekezletre menni. Utána a határba, az üzemegységek­be látogatok. Esténként pe­dig taggyűléseken, a párt­oktatás foglalkozásain, vagy különböző tömegszer­vezeti rendezvényeken ve­szek részt A napi mun­kám legfontosabb része az emberekkel folytatott be­szélgetés, látogatás a mun­kahelyeken, ahol összegyűj­töm az ott dolgozók örö- r*eit, gondjait és magyará­zom, hirdetem a párt poli­tikáját — Pihenésre, szórakozás­ra jut-e ideje? — Csak akkor, ha nagyon akarom. Lent, a Dunán, a szigeten, van egy kis hor­gásztanyám. Kedves pihe­nőhely, csak sajnos, mos­tanában ritka vendég va­tolnunk kell és ez biztosan sikerül is! Topolszki Mátyás igazga- tó, Solti Állami Gazdaság: — A lent mi is elvetettük. Szerencsénkre egyéb kora tavaszi növényünk tulaj­donképpen nincs is. Az őszi vetések jól teleltek, jelenleg talajelőkészítést végzünk. Munkaerőgond­jaink nincsenek, mert csak egyik latos ügyek, a kapcso másikba a hozzáértéssel, hogy a közös intéznivalók ke- d°j§ok jól alakuljanak. —o —a Az irodalmi színpad terveiről Béni művelésre alkalmas Ujjaszerveződött es nagy Lelkesitoek a terveik is. naSórwetet slkerrel mutatkozott be Készülnek az irodalmi y et termesztünk. a dunavecsei művelődési színpadok megyei fesztivál- Kovacs László főkönyve- központ irodalmi színpada, jára. Ott új műsorral ki­lo, tassi Rákóczi Tsz: — Április 3-án mutatták be új vánnak bemutatkozni. Befejeztük a palántaneve- műsorukat Ember és jövő Ezenkívül, az irodalmi szín­jóst, néhány nap múlva ki- címmel. Mindkét előadá- pádon belül klub létrehozá- ültetjük a soroksári és a suk zsúfolásig telt ház előtt sát tűzték célul ismereteik pritaminpaprikát beszél­Új üzem Tiszakécskén Dédelgetett tervünk I* Tiszakécskén új üzemet létesített a Vegyiműveket •elő Vállalat, A korszerű üveghomlokzatú csarnokit Vegyterv mérnökei tervezték. Az új gyáregységben i zeparátorok készülnek. A képen: Az új üzem ter­űben biztosított nyugdíjai imákéi a főépület előtt 30 zajlott le. bővítésére, viták, A bemutató után beszél- Setések céljából, gettünk Kovács Gyulával, _ a színpad vezetőjével. Meg- meghívni a klubba a me- tudtuk, hogy nagyon lel- gyében élő írókat, költőket, kés gárdával dolgozik. A kritikusokat, rendezőket, tagok között megtalálható hogy ezzel közelebb ke- a munkásfiatal éppúgy, rüljön a tagokhoz a megyei mint az^ orvos, óvónő és művészeti élet. A személyes ügyvédnő. Korban pedig találkozáson túl, dobogóról képviseletük van a tizen- szeretnénk megszólaltatni éveseknek éppúgy, mint a a megye íróinak, költőinek hetedik X-nél járóknak. Je- műveit. Szívesen várjuk az lenlegi műsorukat szeret- érdeklődő fiatalok és idő- nék bemutatni a járás más sebbek jelentkezését — községeiben is. Meghívá- mondotta végül Kovács suk máris van, s ennek Gyula, szívesen tesznek eleget. j. m. Kerekasztal-konferencia Az idős emberek megbe- indítót, majd több állami, csülése a családban és a társadalmi és gazdasági munkahelyen címmel a kö- szerv képviselője tartott ki- zelmúltban tanácskozást egészítő referátumot. A tartottak a járási pártbi- rendkívül tartalmas eszme- zottság székházéban. A csere során a legtöbb ja- konferencia jellegű ismeret- vaslat a tanyán élő idős terjesztő előadáson Földes emberek sorsának javítá- , Mihály író mondott vita-, sát célozta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom