Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
IflTO. április 8. csfltörtaft B. oldal Ötezernél több dolgozó a vetélkedőkön Egy évvel ezelőtt hirdette meg az SZMT a felszabadulási jubileumra a szoSok bába közt Valaki a napokban szőkítette: minek keli egy aprócska kulturális rendezvényhez négy-öt rendezőszerv? Igaza van. Mostanában ugyanis egyre gyakoribb az olyan meghívó, amelyen a rendező- szervek neveit alig lehet végigolvasni. Egyik szép példája ennek a napokban érkezett szerkesztőségünkbe, egyik megyénkbeli városból. Körülbelül az állt rajta, hogy a tanács meg a szakszervezet, meg a művelődési ház, és még valamelyik intézmény, vagy szervezet, már nem emlékszem pontosan, közösen rendezik az előadást, amelyre ezúton, stb. Egy egyszerű ismeret- terjesztő előadásról volt szó. önkéntelenül is felmerül a kérdés: mit lehet ezen annyit rendezni, hogy négy komoly szerv is részt vállal belőle? Nem állítom, hogy annak a kollegámnak volt igaza aki, miután ezt látta, azt mondta: ez azért van, mert így valamennyi rendezőszerv magáénak tudhatja, és természetesen bele veheti a jelentésébe, vagyis az egész csupán „strigula-ügy”. Nem állítom, hogy neki van igaza, mégis megkérdezem: szükség van az ilyesmire? Ha van egy ilyen vagy másfajta rendezvény, azt valahol lebonyolítják. Nem lennének elegendők ehhez csupán ők? Minden apró megmozduláskor ilyen nagy felhajtást kell csinálni feltétlenül? Vagy ott van a kutya elásva, hogy nehogy megsértődjenek azok, akik kimaradtak egy ilyen dologból? És végül: a sok bába közt nem vesz el így a gyerek? Ha van egy ritkán sor- rakerülő, közös összefogást követelő nagy megmozdulás, akkor az ilyen sokszoros társulás érthető. De egy ismeretterjesztő előadás esetében? Varga Mihály cialista brigádok közötti szellemi vetélkedőket. Három fő célt tűztek ki ennek szervező-irányítói: a szak- szervezeti munkával kapcsolatos tudnivalók szélesebb körben való elterjesztését, a felszabadulás és az azt követő negyedszázad fejlődési eredményeinek propagálását, valamint Lenin születésének századik évfordulójával kapcsolatban a nagy forradalmár életének és életművének fokozottabb megismertetését. Miután a munkahelyi és a városi vetélkedők végéhez értünk, az SZMT kulturális bizottságánál érdeklődtünk, milyen eredményekről számolhatunk be olvasóinknak. Urbán pálné, az SZMT kulturális vezetője ezt az alábbiak szerint foglalja össze: — A legörvendetesebb, hogy várakozáson felül tömegméretűvé fejlődött a szellemi vetélkedés, ötezernél több dolgozó vett részt ezeken a rendezvényeken a megyénkben. Négy városban csaknem ötven szocialista brigád tagjai mérték össze tudásukat Ezzel a nagyméretű vetélkedő sorozattal nagyot nőtt a szocialista brigádmozgalom tekintélye, s nem utolsó sorban javult a munkahelyi légkör. Egész kollektívák izgultak versenyző társaikért, s nyújtottak segítséget a felkészüléshez. Közelebb kerültek a dolgozók az általános népművelési munkához, még jobban nőtt bennük a kíváncsiság, saját városuk története, haladó hagyományai, létesítményei, irodalmi és művészeti alkotásai iránt. És ami nagyon fontos: kapcsolatot találtak a mindennapi szervezett népműveléshez. — Az üzemek vezetői és szakszervezeti bizottságai segítették e munkát? — Van jó példa. A Bács j megyei Állami Építőipari 1 Vállalat, a Bajai Finomposztó, az AKÖV, a BOV és a Pamutnyomó Vállalat kiskunhalasi gyáregysége ezek közé tartozik. A brigádvetélkedők megfelelő lebonyolítása nemcsak a szakszervezetektől, hanem a megye függetlenített népművelőitől is felelősségteljes munkát követelt. A városi döntök előkészítéséhez, színvonalas lebonyolításáTovább nőtt a szocialista brigádmozgalom tekintélye hoz sok segítséget kaptunk a művelődési intézményektől — különösen Kiskunhalason és Baján. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha a jövőben határozottabban érezhetnénk a kulturális intézmények segítségét, és a népművelőknek is aktívabban kell a munkahelyi nevelés ügyét segíteniük. — Májusban sor kerül a városi legjobbak megyei döntőjére. Ezt követően kívánják-e folytatni a vetélkedőket? — Egy éves szünetet biztosan tartunk. Nem lenne helyes túlszervezni ezt a munkát. Más elgondolásunk van: az, hogy mivel (az egy éves tapasztalatok alapján ezt joggal hihetjük) a vetélkedők sorozata felkeltette a kedvet a tanulásra, művelődésre. A résztvevő brigádoknak jó kapcsolatai alakultak ki a művelődési intézményekkel. A brigádokon belüli nevelőmunkát azonban a tapasztalatok alapján tervszerűbbé tesz- szük az eddiginél. V. M. Magyar könyvek Leninről Szerte a világon ünnepük Lenin születésének századik évfordulóját. A nagy forradalmár-gondolkodó alakja a cikkek, filmek, tanulmányok, könyvek ezreiben válik élőbbé, egész élete, tanítása, eszméje példaként és támaszként így erősödik egyre. Az évforduló alkalmával a magyar könyvkiadás gazdag tartalmú és méltó köntösben megjelenő könyvekkel adózik Lenin emlékének. Található ezek között minden műveltségi szintnek, minden rétegnek és életkornak megfelelő kiadvány. Van mély filozófiai tartalmú, a forradalmárgondolkodó gondolatrendszerét vizsgáló kötet, van életrajz, verses antológia a róla szóló művekkel, ideológiai tanulmánykötet eszméinek valóraváltásáról, anekdota-gyűjtemény, műsorfüzet stb. A Leninnel kapcsolatos művek közül érdemes megemlíteni néhányat. Lukács Dezső; LENIN A Magvető Kiadót dicséri ez a kötet. Különösen Kép-totó A pif: "fg felszabadulási rejtvénypályázata Költő. A Krímben született, s ott él ma is. Miután szüleit a polgárháborúban elvesztette, Szimferopol egyik gyermekotthonában nevelkedett. Üzemi, majd Komszomol-munkás, aztán újságíró. Végigküzdötte a Nagy Honvédő Háborút, és részt vett Magyarország felszabadításában. A testvérmegyénkben, Krímben — tavaly kint járt Bács megyei küldöttség tagjai találkoztak vele, s kellemes emlékeket őriznek beszélgetésükről, — az akkoriban megjelent legújabb kötetéről, melynek versei „a háborúról, a békéről, a barátságról, a szerelemről és a szép krími tájakról” szólnak. Így búcsúzott egyik honfitársunktól: „Kérem, adja át testvérmegyénk, Bács-Kiskun olvasóinak versemet, melyet az önök gyönyörű hazájában írtam.” — A költemény a „Fáklya” e. képeslap múlt év IV. negyedében kiadott számában Szerman _ Voznyej elent meg — Hatvani Dá- szenszkij — Tvardovszkij? niel fordításában. A totószelvény a 10. oldaKi ez a költő? Ion található! érdekes a Lenin és a kultúra című fejezete. A lenini eszmék születését, sajátosságait, hatását és elterjedését elemzi a magas színvonalú mű. Nemes Dezső: A LENINI ESZMÉK EREJE Lenin történelmi személyiségét elemzi a könyvben a szerző. A szocializmus világméretűvé válását és a leninizmus magyarországi elterjedését taglalja. Réti László; LENIN ÉS A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM Mindazt, amit Lenin írt vagy mondott a magyar munkásmozgalomról, megtalálható ebben a könyvben. A Kossuth Kiadó jelentette meg. Érdekes, hogy a lenini eszmék kimutathatóan már aránylag korán, 1903—1905 között hatottak az itteni forradalmi érlelődésre. Marietta Saginyan: SORRENTÖI KARÁCSONY Lenin emigrációs éveit idézi a nálunk is ismert írónő, aki a forradalmár családjával annak idején közeli kapcsolatban állott. A kötetben gazdagon ábrázolta a szerző Lenin és Gorkij különös tiszteleten alapuló mély barátságát. LENIN ÉS A SZOVJET FEGYVERES ERŐK A Zrínyi Kiadónál jelent meg fordításban ez a kötet, amelyet egy katonai szakértőkből álló munkaközösség állított össze. Fejezeteiből megismeri az olvasó a szovjet hadsereg fél évszázados fejlődését, és képét kap arról, milyen szerepe volt a lenini tanításoknak ebben az előrehaladásban. LENIN UTOLSÓ ÍRÁSAIBÓL A Kossuth Kiadó ebben a miniatűr-kötetben inkább a könyv ínyenceihez, szerelmeseihez kívánt eljutni. Azokat a kevésbé ismert lenini írásokat adták közre, melyeket Lenin nem sokkal halála előtt írt, például egy munkásokhoz szóló röpira- tot. LENIN ÉL Ez a címe a Kozmosz Könyvek új kötetének a Világirodalom gyöngyszemei sorozatban. Ebben csupa olyan verset találunk (ötvenhat költő alkotását) melyek mind róla szólnak. A versek írói közül megemlítjük itt Majakovszkij, Jeszenyin, Aragon, Brecht, Nezval, Nazim Hikmet, Guillén, Benuic nevét, és a magyarok közül Füst Milánét, Tóth Árpádét. A kötetben szereplő szerzők névsorából látszik, hogy nincs a világnak olyan része, ahol a legjobb elméket ne serkentette volna alkotásra Lenin alakja. Ha tekintetbe vesszük, hogy a legfiatalabb nemzedék is megtalálja a kiadványok között az életkorának megfelelő könyveket (A Lenin 1870—1970 című iskolai műsorfüzet és a Történetek Leninről című könyv), akkor megállapíthatjuk: könyvkiadásunk felkészült a nagy évforduló megünneplésére a maga sajátos eszközeivel. Az Akadémia vitaülése Szegeden A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kara novellaelemző vitámé ft tart április 9—11 között, melyre tudósok, irodalmárok érkeznek Jugo- szlávából, Romániából és Hollandiából is. Számunkra különösen érdekes, hogy a vitaülés egyik előadója Szekér Endre kecskeméti tanár, aki Stilisztikai problémák a magyar novellákban címmel tart előadást. Látó ceruza /# ## Három angol mérnök el- j més, főleg a vak emberek j által igen sokoldalúan használható „látó ceruzát” szer- I készteti. A ceruza formájú alumínium tubusban egy kis elemmel táplált impulhárom éve a gépi palántázás. Ilyenkor mutatkozik meg igazán a kollektíva ereje. Idézek a kertészeti dolgozók naplójából. „A brigád jó hozzáállásának köszönhető, hogy fáradtságot nem kímélve, a munkaidő meghosszabbításával és vasárnapi műszakkal sikerült 110 kh területen a palántázást 12 munkanap alatt befejezni.” bői kitűnik, nyertek. (A vendég becsületére legyen mondva az, hogy nem maradt adós.) 1968. október 5. Száj és körömfájás. Az állatorvos elrendeli a teljes zárlatot. „Aki ma bent van — ez$ a tehenészek naplójában olvasom — annak vállalnia kell a karantén előírásait. Az állatorvos szerint ez minimum 5 hét... Az eddig elért eredmény, a szocialista brigád cím kötelez. A brigád tagságának az a véleménye: helyt állunk... Van aki „szerencsés”, Balogh János szabadnapos. Káromkodik. Egyéni vállalása van, ast látja veszélyeztetve. Hogy ne legyen munkanap kiesése, jelentkezik a traktoros brigádnál.” 1967. december 27. Kettős ünnep utáni nap, de az elnök ellenőrzést tart. A naplóba az alábbiakat írja: „A tehenészek 3 órakor már a munkahelyükön voltak és feladataikat kifogástalanul ellátták.’’ Négy nappal később ismét egy elnöki bejegyzés. „Gratulálok! A 4218 literes tehenenkénti tejhozam eléréséhez. Megnyerték az 5 üveg pezsgőt.” Ennek a bejegyzésnek előzménye van. A tehenészetbe látogató egyik vendég — maga Is szakember — azt mondta, hogy magyar tarka tehenekkel nem érik el a 4000 literes tejhozamot. A tehenészek fogadtak vele: mint a bejegyzés^ A tompái Kossuthban az a szokás alakult ki, hogy minden szakvezető védnökséget vállal valamelyik brigád fölött. A szerencsére bízzák a döntést. 1967-ben az elnök a fogatos brigádot húzta ki a kalapból. Május elsején — a védnöknek is bosszúságára — tisztasági versenyben az utolsó helyen voltak a fogatosok. Augusztus 20-án és november 7-én nyolcadikok lettek. 1968. április 4-én már a negyedik helyre jöttek fel. Az előbbi három helyezés feketével, az utóbbi vörössel van a brigádnaplóba beírva. A KÖJÁL akkoriban tartott vizsgálatot. „Az ellenőrök példás rendet és tisztaságot tapasztaltak az istálló területén.” Befejezésül a gépműhelyben dolgozók brigádnaplójából idézek két bejegyzést. 1969. április 12. „Simics József Kossuth Tsz, szocialista brigádtag házasságkötése alkalmával a Petőfi brigád egy mosógépet vásárolt közös elhatározással, hogy nevezettnek az új életforma megkezdéséhez segítségére legyen...” A másik bejegyzés dátuma október 15. „A Petőfi brigád paprikaszedést végzett, amelynek munkadiját felajánlotta a Televíziót az iskolának mozgalom részére.” Egyébként több felajánlás Is volt: a Kossuth Tsz tagjaitól három tv-készüléket kaptak a község iskolái. „Egy mindenkiért, mindenki egyért!” — ennek a jelmondatnak a jegyében versenyeznek a szövetkezet szocialista brigádjai. Z. T. töltheti meg a csészéjét stb. A kis készülék állítólag arra is alkalmas, hogy különbséget tegyen az érett és a zöld gyümölcs között. A „látó ceruza” olyan változatban is készül, amely zusadó foglal helyet, mely a közegsűrűség változásait különböző hangmagasságú búgással jelzi. Ennek segítségével a vak ember megtudhatja, hogy milyen magasságig van töltve a palack, a pohár vagy egy edény, megállapíthatja az orvosságosüvegben levő gyógyszer mennyiségét, le- forrázás veszélye nélkül különböző hangmagasságokkal a hőmérsékleti értékekről ad tájékoztatást, s egyben — a beépített iránytű segítségével — az égtájak megállapítására, illetve jelzésére is alkalmas. A „látó ceruza” egy másik, azonos méretű „testvére” a fényhatások ingadozását jelzi, például azt, ha egy autó közeledik a sötétben a vak ember felé.
