Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

2. oldal 1970. március 10. kedd Péter János Varsóba utazott (Folytatás az 1. oldalról.) polgárság rendezéséről szó­ló egyezmény, a két or­szág közötti vízumkény­szer megszüntetéséről, az utasforgalom további könnyítéséről és az ide­genforgalom jelentős fej­lesztéséről szóló megálla­podás. Gazdag és sokoldalú a magyar—lengyel tudomá­nyos és kulturális együtt­működés, amelyet az 1968- ban aláírt egyezmény alap­ján bonyolítanak le és fel­öleli a tudományos, az ok­tatásügy, a művészeti élet csaknem minden területét. A magyar vendégeket Varsó nemzetközi repülő­terén Stefan Jedrychowski külügyminiszter, Zygfryd Wolniak külügyminiszter­helyettes, Némethy Béla magyar nagykövet és más hivatalos személyiségek fo­gadták. A megérkezés után Péter János a lengyel újságírók kérésére rövid sajtónyilat­kozatot tett. „Mindenek­előtt szeretném megköszön­ni, hogy Stefan Jedry­chowski meghívott e hiva­talos, baráti látogatásra — mondotta. — örülök, hogy eleget tehettem meghívásá­nak és éppen olyan idő­pontban érkezhettem Len­gyelországba, amikor ked­vezően alakul a nemzetközi helyzet és eredményesen fejlődnek országaink kap­csolatai. Így tárgyalásaink egészen bizonyosan jó ered­ményekkel zárulnak.” A repülőtérről Péter Já­nos és kísérete varsói szál­láshelyére, a Myslewicki- palotába hajtatott. A késő délutáni órákban a lengyel külügyminiszté­rium Foksal utcai palotájá­ban (nem azonos a külügy­minisztériummal — a szerk. megjegyz.) megkezdődtek Péter János és Stefan Jedry­chowski hivatalos tárgya­lásai. Gromiko Csehszlovákiába látogat MOSZKVA (TASZSZ) Moszkvában hétfőn beje­lentették, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter a csehszlovák kormány meg­hívására márciusban hiva­talos látogatást tesz Cseh­szlovákiában. Merénylet Makariosz ellen Vasárnap reggel merényletet kíséreltek meg Makariosz ciprusi elnök ellen. Makariosz sértetlen maradt. A ciprusi rendőrség több személyt őrizetbe vett. Európa biztonságáért Kül ü gy min iszterű nk tavaszi utazásainak, tárgya­lásainak sorozatában ki­emelkedő helyet tölt be a most kezdődő lengyelorszá­gi látogatás. A Lengyel Népköztársaság hazánk kül- kapcsolatainak szempontjá­ból rendkívül fontos ország. Társunk, szövetségesünk a Varsói Szerződésben, és szo­rosan együttműködünk vele — akár csak a többi euró­pai szocialista országgal — a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában. Szocia­lista testvérországunk, amellyel viszonyunkat ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szabályozza. Kon­tinensünk biztonsága meg­teremtésének is egyik leg­fontosabb állama a Lengyel Népköztársaság. A magyar külügymi­niszter olyan időpontban utazik Lengyelországba, amikor már megkezdődött a hivatalos véleménycsere Varsó és Bonn kormány- képviselői között. Ez a vé­leménycsere nem az Odera —Neisse határról folyik, mint ahogy azt az NSZK egyes lapjai vulgárisán megfogalmazzák. Az Ode­ra—Neisse folyók ma már a végleges lengyel—német határt jelentik. Ezt már rögzítette az NDK és Len­gyelország — a két köz­vetlen érdekelt fél — az 1950-es görlitzi egyezmény­ben. Ezt a határt a nagy­hatalmak potsdami meg­állapodása is szavatolja és a Varsói Szerződés katonai ereje biztosítja. A tárgyalá­sok arról folynak, hogy az Odera—Neisse államhatárt nyugatnémet részről is is­merjék el. A Varsó—Bonn esz­mecserét a lengyel fél nem azért kezdeményezte, mint­Közeledés a négyhatalmi értekezleten Maurice Schumann nyilatkozata Pompidou köztársasági elnök amerikai útjának a jelentőségét méltatta Mau­rice Schumann francia külügyminiszter hétfőn azon az ebéden, amelyet a francia diplomáciai új­ságírók szövetsége adott a tiszteletére. A kérdésekre válaszolva a francia külügyminiszter a többi között foglalkozott az európai biztonsági ér­tekezlet problémájával. Hangoztatta: az amerikai út után ebben a kérdés­ben — akárcsak a többi külpolitikai kérdésben — nem változott meg Fran­ciaország álláspontja. Franciaország mindig ked­vezően fogadta egy ilyen értekezlet gondolatát, az­zal a feltétellel, hogy az valóban az enyhülést és nem a status quo puszta szentesítését szolgálja. Is­mét hangsúlyozta, hogy Franciaország ellenzi az egymással szembenálló tömbök létezését és olyan összeurópai értekezletre Óramű pontossággal ér­keznek a csapatok az utób­bi idők legnagyobb szovjet hadgyakorlatának színhe­lyére. A „valahol Beloru­sziában” sorra kerülő „Dvi- na’’ nevű hadgyakorlatokat Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere irányítja. A Beloruszia légterében tomboló hóviharok ellenére tökéletesen működik a gi­gászi Anteus szállítógépek­ből álló légihíd. Egész szá­zadok, zászlóaljak szállító járművekkel és tüzérséggel felszerelve, azonnali harci bevetésre készen hagyják el a repülőgépóriások bel­sejét. Az ejtőernyős egysé­gek katonái viharos időjá­rási viszonyok között hajt­ják végre ugrásaikat, és gondol, amelyen egyaránt részt vehetnek a tömbök­höz tartozó és a tömbö­kön kívül álló országok, valamint olyan, az euró­pai politikában érdekelt országok is, mint az Egye­sült Államok és Kanada. A francia külügyminisz­ter azt is fontosnak mon­dotta, hogy az értekezle­ten minden állam szaba­don kifejthesse a maga álláspontját. Maurice Schumann de­rűlátóan nyilatkozott a közel-keleti kérdésben fo­lyó négyhatalmi tanács­kozások előrehaladásáról — Itt az ideje — mondot­ta —, hogy elkészítsük azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyekben egyet­értés van a négy nagy­hatalom között, és azo- két is, amelyekben még nem értenek egyet. Az előbbiek számban messze meghaladják az utóbbia­kat. A francia külügyminisz­ter megerősítette, hogy a négy nagyhatalom kép­viselőinek legutóbbi ta­lálkozóján „megmutatko­zott a közeledés irány­zata”. Folytatódtak az NDK—NSZK megbeszélések BERLIN (MTI) Hétfőn délelőtt Berlin­ben ismét megkezdődtek a két német állam kor­mányfőinek tanácskozását előkészítő tárgyalások dr. Ulrich Sahm bonni meg­bízott és dr. Gerhard Schüssler, az NDK kép­viselője között. Dr. Sahm és kísérete háromnegyed 11-kor jött át Nyugat-Berlinből a nyu­gatnémet állampolgárok számára fenntartott Hein­rich Heine §trasse-i ha­tárátlépési pontnál az NDK fővárosába, s a miniszter­tanács épületéhez hajtatott. Külföldi kaleidoszkóp LONDON Dick Nattleton, a nuk­leáris leszerelésért küzdő angol mozgalom főtitkára a Morning Star című lap­ban arra szólítja fel a kor­mányt, hogy támogassa a Varsói Szerződés tagálla­mainak az összeurópai biz­tonsági és együttműködési értekezlet összehívására vo­natkozó javaslatát BELGRAD Per Borten norvég mi­niszterelnök a belgrádi rá­diónak adott nyilatkozatá­ban újból síkraszállt az európai biztonsági értekez­let megtartása mellett. Hangoztatta, hogy a ta­nácskozás előkészítésének legjobb módja szerinte az európai országok közötti kétoldalú eszmecserék és megállapodások sorozata. NEW YORK U ^ Thant ENSZ-főtitkár hétfőn előkészítő megbe­széléseket folytatott magas­rangú közel-keleti tanács­adóival, mielőtt kedden New Yorkba érkeznék Gun- nar Jarring svéd diploma­ta, az ENSZ-főtitkár kö­zel-keleti különleges meg­bízottja, aki a New York-i megbeszélések eredményé­től függően esetleg felújít­ja békeküldetését. LONDON Andreasz Papandreu, á görög ellenállás ismert ve-; zetője, egy londoni nagy­gyűlésen szolidaritásáról biztosította Makariosz ér­sek, ciprusi elnököt, aki el­len vasárnap Nicosiában merényletet kíséreltek meg. „Mi pontosan tudjuk hon­nan jött a merénylő, s kik készítették elő ezt a gaz­tettet” — mondotta, majd megállapította, hogy Maka­riosz független politikája régóta szemet szúrt az athéni katonai juntának, amely a szigetet a jelenle­gi fasiszta Görögországhoz szeretné csatolni. VIENTIANE Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke, üzenetet küldött Vientianéba, Sou- vanna Phouma miniszter­elnöknek. A hazafias erők vezetője eszmecserét java­solt, levélváltás útján, a vientianei kormányzat fe­jének a problémák békés megoldása érdekében. Grecsko marsall irányítja a „Dvina—70" gyakorlatot foglalják el a parancsban megadott körzeteket. A hóval borított belorusz erdőket átható dübörgés ve­ri fel. Vonulnak az óriási harckocsik, a tüzérség messzehordó ágyúi, amelyek nagy távolságban elhelyez­kedő célpontokat is „éksze- részi’’ pontossággal talál­nak el. A katonai tudósítók hely­színi jelentései szerint a felvonultatott haditechnika, a hatalmas tűzerő minden eddiginél nagyobb mély­ségben tudja átszakítani az ellenséges vonalakat, még akkor is, ha a szemben álló fél nagy mennyiségű harc­kocsival rendelkezik. A ka­tonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a het­venes évek szovjet hadse­rege technikai szempontból korántsem azonos a tíz-ti- zqnöt évvel ezelőttivel. A „Dvina’’ hadgyakorlatban részt vevő manőverezési ké­pesség, a korszerű tudomá­nyos és technikai vívmá­nyokon alapuló irányítás jellemzi. A helyszíni jelentések be­számolnak arról is, hogy az emlékezetes „Dnyeper” hadgyakorlatnál most na­gyobb és nehezebb felada­tokat kitűző „Dvina—70”- ben részt vevő katonák har­ci szelleme kitűnő. A had­gyakorlat körzetébe való felvonulás már megmutatta, hogy a kapott parancsot a legnagyobb pontossággal hajtják végre. Felszabadulási emlékünnepség New Yorkban ha féltené a határvonal tartósságát, hanem abból a nyilvánvaló meggyőződés­ből, hogy a jelenlegi ren­dezetlen helyzet nem tart­hat a végtelenségig: az európai béke és biztonság érdekében Bonn-nak is a tartós békés együttélésre kell törekednie minden nép­pel, köztük a lengyel nép­pel is. Ez az európai biz­tonság egyik feltétele. Ismeretes, hogy Péter János külügyminiszter ta­vaszi tárgyalássorozatának éppen ez a kérdés a köz­ponti témája, pártunk és kormányunk azt vallja, hogy Magyarország — amely annyit szenvedett a második világháborúban — mélységesen érdekelt a tar­tós európai biztonsági rend­szer kialakításában. Ennek előmozdítása tehát sajátos nemzeti érdekünk. Az a körülmény, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet összehívását szolgáló kez­deményezés Budapestről, a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének itt megtartott értekezletéről in­dult el, egyben jelképes többlet-kötelezettséget je­lent a számunkra. A ma­gyar külpolitika egyik köz­ponti feladata előmozdítani ennek az értekezletnek a megtartását. Péter János lengyel­országi látogatása mind­ezen túl a gyümölcsözően fejlődő magyar—lengyel kapcsolatok ápolását kí­vánja szolgálni. E kapcso­latok fejlődésének egyik kiemelkedő állomása volt 1988 májusában Gomulka és Czyrankiewicz elvtársak magyarországi látogatása, amelynek során a két or­szág vezetői új barátsági szerződést írtak alá. Ugyan­csak fontos állomás volt kapcsolatainkban Fock Je­nő elvtárs tavaly januári lengyelországi látogatása is Bizton számíthatunk rá, hogy a magyar külügymi­niszter mostani tárgyalásai Varsóban még jobban el­mélyítik a magyar—lengyel együttműködést, előmoz­dítják mindkét ország dip­lomáciájának aktivitását az egész kontinensünket élet­bevágóan érdeklő kérdések­ben. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biológus mon­dott beszédet New York­ban, az Amerikai Magyar Társaskör felszabadulási emlékünnepségén. Meleg szavakkal emlé­kezett meg a felszabadulás napjáról. „Ezek a személyes felszabadulás korszakát je­lentették számomra és fel- szabadulást hoztak Ma­gyarországnak” — mondot­ta. A Nobel-díjas tudósnak a közeli jövőben jelenik meg egy kisebb tanulmá­nya, amelyről a magyar saj­tó már beszámolt. A neves tudós elmondotta, a tanul­mány célja az, hogy figyel­meztessen a súlyos veszé­lyekre, amelyek az emberi­séget fenyegetik. Ez volt az első alkalom arra, hogy Szent-Györgyi Albert részt vett ameri­kai haladó magyar szerve­zetek ünnepségén. Az épü­let előtt magyar fasiszta emigráns szervezetek egy tucatnyi tagja próbált tün­tetni a Nobel-díjas tudós ellen. Az ünnepséget Fodor Nagy Árpád, az Amerikai magyar Társaskör elnöke nyitotta meg, majd Gellért Hugó, ismert festőművész köszöntötte a vendégeket. A Magyar Népköztársaság negyedszázadát Deák Zoltán az Amerikai Magyar Szó volt főszerkesztője méltatta, beszédet mondott az ünnep­ségen Nagy János wa­shingtoni nagykövet, aki hangoztatta, hogy Magyar- ország és a külföldre sza­kadt magyarok nagy része között egyre javuló, egyre melegebb kapcsolatok áll­nak fenn. Magyarország felszabadu­lásának évfordulójáról az elkövetkezendő hetekben több más amerikai város haladó magyarsága megem-' lékezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom