Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPBA jelentőségével. Szervezzünk akciókat a termelés segíté­sére, s jó munkával telje­sítsük a 200 ezer fürdőká­dat ígérő idei vállalásun­kat!” — hangoztatja egye­bek közt az ifjúmunkások versenykihívása. Az Ifjúsági brigád ezen­kívül március 8-án, kom­munista vasárnapot rendez. Bérük egy részét az ifjú­sági klub felszerelési tár­gyainak kiegészítésére ajánlották fel. Az üzemrészben dolgozó másik két brigád — a Béke és a Petőfi — sem akar lemaradni a versenyben, amelynek keretében szigo­rú pontozás dönt majd a helyezések felől. Bognár György zománcozó Megrongálódott és lakhatatlan házak Pusztít a belvíz Intézkedés az építőanyag biztosítására rás szerepel: összesen 139 lakóházat rongált meg a belvíz, s ebből 21 lakhatat­lan, míg a kiskőrösi járás­ban 75 és 23, a halasi já­rásban pedig 67 és 22 a megrongálódott, illetve la­kásra alkalmatlanná vált épületek száma. Legutóbb február 17-én volt hasonló felmérés a me­gyében a belvíz okozta ká­rokról. Akkor összesen 366 volt a megrongálódott la­kóházak száma és 104 a teljesen lakhatatlanoké. Ezek a számok nőttek két­szeresre alig egy hónap alatt. A megyei tanács vb épí­tési-, közlekedési- és víz­ügyi osztályának szakelő­adói március 5-én koope­rációs tárgyalásokat foly­tattak az OTP megyei igazgatóságával a lassan meginduló helyreállítási és építési munkákhoz folyósí­tandó kölcsönökről. Tegnap a TÜZÉP veze­tőivel zajlott le hasonló jellegű megbeszélés a me­gyei tanácshál. Érdeklődé­sünkre Szép Károly, a TÜ­ZÉP megyei igazgatója el­mondta, hogy az Építési és Városfejlesztési Miniszté­riumban ígéretet tettek ar­ra, hogy a megye az évi kereten túl, pótkeretet kap az építési anyagokból, a belvízkárok helyreállításá­nak biztosítására. Március 6-án a megyei tanácsnál összeállították az igénylis­tát, amelyet felküldtek az említett minisztériumnak. Remény van tehát rá, hogy a helyreállítási munkála­toknál nem lesz fennaka­dás az anyagellátásban. G. S. XXV. évf. 56. szám 1970. március 7. SZOMBAT Arai 90 fillér MA: RÁDIÓ és TV melléklet Befejezte ülésszakát az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt he­lyet. Dr. Beresztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint dr. Szénást Gézának, a Népköztársaság legfőbb ügyészének be­számolója következett. Dr. Szénási Géza beszámolója Dr. Szénási Géza beve­zetőben emlékeztetett arra a fejlődésre, amely az el­múlt negyedszázad alatt a Legfőbb Ügyészség fejlő­désében is bekövetkezett, majd részletesen elemezte a bűnözés alakulását. — Az a kedvező tenden­cia, amelyről legutóbb 1968-ban is beszámoltam, továbbra is tapasztalható: az ismertté vált bűncse­lekmények száma 1963 óta fokozatosan csökken. Az elmúlt esztendőben az ösz- szes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt alacso­nyabb, mint 1968-ban. Né­mi emelkedést mutat vi­szont az elkövetők száma. Ennek főként az a ma­gyarázata, hogy néhány esztendeje — különösen a fiatalkorúak bűnözésében nőtt a csoportos bűnelkö­vetés. Emellett a nem nagy számú, de a társadalmi tu­lajdont súlyosan károsító bűntetteknél a bűnszövet­ségben való elkövetési mód az uralkodó. — Ifjúságunk. — egy csekély töredékétől elte­kintve — becsületes, tör­vénytisztelő fiatalok se­rege. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ország 14—18 éves lakosságának mindössze 1.1 százalékát teszik ki a fiatalkorú bűnelkövetők. A bűncselekményeket el­követő fiatalkorúak most említett arányszáma öt-hat esztendeje nem mutat lé­nyeges változást. — Változatlanul tapasz­talható sajátossága a fia­talkorúak bűnözésének a csoportos jellege. A köz­vélemény a sajtóból jó né­hány. főként fiatalkorúak- ból álló galeri durva bűn­cselekmény-sorozatáról ér­tesült. A bűnüldöző szer­vek eddig is erélyesen lép­tek fel a bűnöző csopor­tok garázdálkodása ellen. — Az összes bűncselek­ményeknek 16,8 százalékát a közlekedéssel összefüggő veszélyeztetési bűntettek, illetve az ittas gépjármű­vezetés teszi ki. Ide tar­toznak még azok a veszé- lyeztetési ügyek, amelyek üzemi balesetek előidézői ellen indultak. — A veszélyeztetési bűn­tettek jórészt gondatlan­ságból fakadnak. Fel kell. hívnom a fi­gyelmet arra is. hogy minden erőfeszí'ésünk ellenére, a köziok-'dés- sei kapcsolatos bűntet­tek száma rendszeresen, s, mind erőteljesebb ütemben növekszik. 1968-hoz képest 1969-ben 10,7 százalék volt a Növe­kedési arány. (Hat év táv­latában a szaporodás 48 százalékos). i vált bűntettek mintegy 3 Az utóbbi időben sok c7ó7aió.ka néneazdasáe el­szemben mindenki fel­lépjen, annyira indokolt, hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek meg­felelő védelemben része­sítsék a fellépőket. Meg kell vallanunk azonban, hogy ebben a kérdésben nincs minden rendben, több esetben elő­fordult, hogy a védekező­ket a támadás elhárításá­hoz szükséges mérték túl­lépése címén olyankor is felelősségre vonták, ami­kor a megtámadott ijedt­sége vagy menthető felin­dulása kizárta az elhárí­táshoz szükséges mérték felismerését. Máskor olyan durva hiba fordult elő, hogy elmulasztották a sé­rülést szenvedett támadót garázdaság címén felelős­ségre vonni. — Az összes ismertté szó esett arról, hogy az emberek közönyösek a szin-,| te szemük előtt lejátszódó, nem egyszer súlyos bűn- , cselekményekkel szemben. I Kétségtelen tény, hogy az I erőszakoskodókkal szem-1 ben az esetek többségében I csak a helyszínen megje- { lenő rendőrök lépnek fel. Amennyire szükséges, hogy az erőszakos, ga­rázda százaléka népgazdaság el- (Folytatás a 3. oldalon.) Ifjúmunkások jubileumi műszakban A Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének dolgozói fokozott lendület­tel kezdtek az idei, kétsze­resen is jubileumi eszten­dő feladatainak megvalósí­tásához. Ez évi terveikben 206 ezer fürdőkád és 24 millió fo­rint értékű egészségügyi berendezés elkészítése szerepel. A végterméket előállító üzemrészben, a zománcozó- ban még a múlt év végén szocialista címért küzdő műszaki brigád alakult. A termelés jobb megszerve­zése mellett a munkafolya­matok korszerűsítése, így például a zománcozás fo­lyamatának műszaki tökéle­tesítése is helyet kapott vállalásaik közt. A zománcozóból is sok az elvándorlás, emiatt je­lentős a termeléskiesés. Mindezt csak súlyosbítot­ta az utóbbi hetek tartós influenzajárványa. Ebben a helyzetben az üzem KISZ-istái, átérezve fele­lősségüket, példát mutattak segítő- készségből. Lenin születésének és ha­zánk felszabadulásának év­fordulója tiszteletére vál­lalták, hogy rendes munka­idejükön felül, kétnapi zo­máncozást végeznek, s az ezért járó bért a KISZ- alapszervezet pénztárában helyezik el. A fiatalok lelkesedésén felbuzdulva, a felnőtt szo­cialista brigádok tagjai is vállalták, hogy túlmunkát végeznek, illetve kommunista vasárnapo­kat szerveznek. A Golovics István vezet­te Ifjúsági brigád jubileu­mi munkaversenyre hívta ki a ZIM valamennyi szo­cialista brigádját. „Brigád­gyűléseken ismerkedjünk meg alaposabban Lenin életével, tevékenységének Meghatározott időközön­ként jelentések futnak be Kecskemétre, a megyei ta­nács vb építési, köziekedé­Az első barázdák A képen látható három traktorral Önodi Imre, Busa István és Karsai Mátyás, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz erőgépvezetői a tengeri alá végzik a mé­lyítő szántást. A tájon még a tél az úr, de a traktorok bűnelkövetőkkel ! kormánykerekénél ülőket már a tavasz elodázhatatlan 1 feladatai hívjak munkába. Pásztor Zoltán felvétele si és vízügyi osztályára a járási és városi tanácsok­tól a belvíz által megron­gált és lakhatatlanná vált épületek számának alaku­lásáról, az elhelyezett csa­ládok számáról és a meg­tett intézkedésekről. A leg­újabb ilyen összefoglaló je­lentés tegnap készült el az építési osztályon és a már­cius ötödiki állapotokat tartalmazza. Elöljáróban máris leszö­gezhetjük, hogy a legutób­bi összesítéshez képest két­szeresére emelkedett a bel­víz által megrongált, vagy teljes mértékben lakhatat­lanná vált lakóépületek száma. Különösen vonat­kozik ez Kecskemétre, a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásokra. A megyeszékhelyen ugyanis idáig 164 lakóház rongálódott meg kisebb-na- gyobb mértékben, s kö­zülük ötvenből az életve­szély miatt ki kellett köl­töztetni a családokat. Har­minckét személy elhelye­zését azonban csupán ideiglenes jelleggel sikerült eddig megoldani. Kiskun­félegyházán 58 lakás ron­gálódott meg. Ebből 34 lak­hatatlan és 108 személy el­helyezése van folyamatban. Kalocsán 27 lakóházat tett tönkre a víz és 104 személy elhelyezése vált szükséges­sé. A járási adatokról szól­va — amelyekben nem sze­repel a járási székhely megrongálódott, vagy ösz- szedőlt házainak a száma —, hasonló megállapításo­kat tehetünk: pusztít a bel­víz. A sajnálatos első he­lyen itt is a kecskeméti já-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom