Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
1970. március 0. pénteK 8. «Mal Folytatta munkáját az országgyűlés NDK-NSZK-tárgyalások (Folytatás a 2. oldalról) és a parasztságnak az életével, problémáival, gondjaival. Beszédének következő részében az ifjúság helyzetével foglalkozott Ilku Pál, s a párt Központi Bizottságának nemrégiben hozott határozata kapcsán elemezte az egyetemi élet pozitív változásait. Foglalkozott a középiskolás diákokat érintő kérdésekkel is, majd így folytatta: Ifjúsági politikánk megvalósításának derékhadát a pedagógusok jelentik. Több mint százezren vannak. Milliós tömegekre terjed ki hatásuk. Amikor az ifjúság arculatának, magatartásának új, pozitív vonásairól beszélünk, s arról, hogy a tanulóifjúság túlnyomó többsége szorgalmasan tanul és egyre magasabb szinten sajátítja el az általános műveltséget, az új és korszerű ismereteket — mindebben pedagógusaink jó munkáját is elismerjük. — Annak a kormányhatározatnak a fokozatos végrehajtására, amely 1968 júliusában született a heti kötelező óraszámok, továbbá az osztálylétszámok csökkentésére, illetve bizonyos pótlékok felemelésére, a negyedik ötéves tervben kerül sor. Esedékes teendő a pedagógusok fizetésének rendezése. A kormány a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai intézkedései között kiemelt feladatként fogja kezelni a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását, fizetésének rendezését. Olyan bérezési rendszert kívánunk bevezetni — hangsúlyozta a művelődés- ügyi miniszter —, amely szakít az egyenlősdivel, lehetővé teszi, hogy aki többet és jobban dolgozik, több juttatást, magasabb fizetést kapjon. Különösen meg kell becsülni azokat a tanárokat, tanítókat, akik a kulturális központoktól távol eső kis településeken vállalják, végzik munkájukat. A pedagógusok társadalmi megbecsülésének fokozásáról szólt a továbbiakban Ilku Pál, rámutatva, hogy ez a téma legalább annyiszor és annyira jelentkezik a pedagógusok jogos kifogásai között, mint a bérezés, az anyagi megbecsülés. A nevelőkkel való bánásmódban, a jó légkör kialakításában az egész társadalomnak van tennivalója, különösen a tanácsoknak mint a nevelők közvetlen munkaadóinak. A gyermek- és ifjúságvédelem is témája volt Ilku Pál felszólalásának. 1966 és 1970. között 270 millió forint az előirányzott ösz- szeg korszerű, új gyermek- városok építésére és felszerelésére, továbbá számos meglevő régi gyermekotthon bővítésére. A következő tervidőszakban az ilyen célokra szánt anyagiak valószínűleg a duplájára növekednek. A gyermekgondozási segély bevezetésével nőtt a születések száma, s. ezzel együtt az igény is az óvodáskorú gyermekek elhelyezésére. A negyedik ötéves tervben ahhoz, hogy legalább tartani lehessen a jelenlegi 52 százalékos óvodai ellátottságot, körülbelül 38 000 új óvodai helyet kellene létesíteni. A tanácsok kilátásba helyezett anyagi lehetőségeiből viszont csak mintegy 31 000 új hely kialakítására futja. Nagyon nagy szükség lenne tehát az ipari és mezőgazdasági üzemek anyagi áldozatvállalására is. Kitért a miniszter arra, hogy évek óta visszatérő gond: a fizikai dolgozók, a munkások és parasztok gyermekei nem egyenlő mértékben részesülnek az oktatás megnőtt lehetőségeiből. Különös fontosságot ad ez a tény a kollégiumi és diákotthoni program megvalósításának. Éppen ilyen fontos, hogy a nevelők is segítsék ezeket a fiatalokat tanulmányaikban, s helyzetük javításával a tanácsok, az üzemek is törődjenek. A művelődésügyi minisztert Tiliczki József Heves megyei képviselő követte a kormánybeszámoló feletti vitában majd ebédszünettel ért véget a délelőtti tanácskozás. A szünet után dr. Beresz- tóczy Miklós vette át az el- nökíést. Dr. Hornung Mátyás Sza- bolcs-Szatmár megyei. Sarlós István budapesti, Varga Tiborné Nógrád megyei, Kelen Béla budapesti képviselő után dr. Molnár Frigyes szólalt fel. Dr. Molnár Frigyes felszólalása — A kormány elnökének beszámolója — képviselő- társaimhoz hasonlóan — örömmel töltött el, azzal egyetértek. A beszámolóhoz néhány észrevételt és javaslatot kívánok tenni, mégpedig fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk időszerű kérdéseivel összekapcsolva. Hazánk gazdasági, társadalmi fejlődése, az ennek érdekében kifejtett kormányzati munka — különösen az elmúlt évben — kedvező feltételeket teremtett a fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazata: az általános és fogyasztási szövetkezetek, a takarék- szövetkezetek, valamint a lakásszövetkezetek tevékenysége erőteljes kibontakozásához. Ezután utalva az ÁFÉSZ- ek — korábbi nevükön: fmsz-ek — 25 év során a párt politikájának megfelelően betöltött fontos szerepére, a végbement fejlődésük azon eredményeit vázolta fel megyei képviselőnk, melyek jóvoltából hazánk településeinek 90 százalékán biztosítják tagságuk és a lakosság alapvető kereskedelmi, vendéglátási és más igényeinek kisebb- nagyobb részben történő kielégítését. Majd hozzátette: — Ez a fejlődés újabb és kulturáltabb igényeket teremtett, s egyben távlatokban is jelzi a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének tagsági, társadalmi fontosságát. — Mai gazdaságirányítási rendszerünket a szövetkezetek különösen nagyra értékelik — folytatta dr. Molnár Frigyes. — Mégpedig azért, mert lehetővé tette a szövetkezés céljának, a szövetkezet társadalmi, gazdasági jellegének megfelelő, hatékonyabb, önállóbb vállalati gazdálkodást, valamint a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat fokozottabb érvényesülését. Ez pedig alapvető feltétele, hogy még jobban kibontakozzék a fogyasztói érdekvédelem, a tagság közvetlen és közvetett személyi és anyagi részvétele a szövetkezetek széles körű gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális tevékenységének megvalósításában. Szövetkezeti mozgalmunk nagyon jelentősnek tartja, hogy a párt szövetkezetpolitikájának megfelelően a kormány tavaly megalkotta az 1003-as és 1030-as határozatait, ezzel mintegy jogilag szabályozva a szövetkezetek és a szövetségek korszerű működésének mai igényeit, valamint szocialista államunk és a szövetkezetek helyes kapcsolatait. E határozatok nyomán széles körű eszmecsere és további demokratizálódási folyamat indult el a fogyasztási szövetkezetekben, s a területi, valamint az országos szövetségben. E hónapban tartják a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlésüket, mely újabb fórum lesz a szövetkezetek időszerű társadalmi, gazdasági feladatai kialakításának. E küldöttgyűléseken a szövetkezetek képviselői megalkotják megyei szövetségük új alapszabályát és a közvetlen képviselet, valamint a szövetségi (föderatív) elveknek megfelelően újjá választják saját megyei szövetségi vezetőtestü- leteiket. A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban is igen jónak bizonyult, hogy a kormány a közvetett befolyásolást közgazdasági szabályozás útján biztosítja. S örülünk annak, hogy a tapasztalatok alapján már az elmúlt évben módosított néhány köz- gazdasági szabályozót, figyelembe véve az ÁFÉSZ- ek sajátos gazdaságföldrajzi, közgazdasági objektív adottságait. A szabályozók módosításával kapcsolatban különösen fontosnak tartjuk a megfelelő kereskedelmi készletek biztosítására irányuló kedvezményeket, valamint az apró községek kis egységeinek támogatását. Az ÁFÉSZ-ek alaptevékenysége a kereskedelem és a vendéglátás. Igen fontosnak tartjuk azonban annak a felfogásnak és gyakorlatnak a megerősítését, hogy a szövetkezetek alaptevékenységük mellett a tagsági érdekből, a fogyasztói és értékesítési igényeknek megfelelően sokkal szélesebb körű tevékenységet kell folytatniuk. A jobb áruellátás érdekében szükséges továbbfejlesztni a helyi ipari tevékenységet. A háztartások korszerűsítésének érdekében — élve a kormány megfelelő határozatával — tovább kívánják fejleszteni a különböző lakossági szolgáltatásokat Ugyancsak tagsági érdekhői kívánatos, hogy az ÁFÉSZek működjenek közre a házkörüli kisegítő gazdaságok, házikertek, kisállattenyésztők termelésének és biztonságos értékesítésének elősegítésében. Az ilyen értelmű tevékenységi kör bővítése azonban, tapasztalataink szerint, szükségessé teszi az egyes közgazdasági szabályozók továbbfejlesztését. Azt tartjuk célszerűnek, hogy az egyes szabályozók a végzett tevékenységet ítéljék meg, mégpedig a népgazdasági hasznosság, nem pedig a szubjektív szektorszemlélet alapján. Gondolok például a sütőipar, a vendéglátó- ipar fejlesztésére. A másik fontos elvnek azt tartjuk, hogy az ÁFÉSZ-ek rendelkezzenek a hatékony gazdálkodáshoz és a hálózat szükséges korszerű fejlesztéséhez megfelelő anyagi erőforrásokkal. Változatlanul szükség van a mai szövetkezetpolitikai elveknek megfelelő, kölcsönös támogatási rendszer fenntartására. A házkörüli és kisegítő gazdaságok fejlesztését nagymértékben hátráltatja, hogy az ÁFÉSZ-ek ezirányú tevékenységének pénzügyi terhei hátrányosabbak. A rövid időszakokban módosuló pénzügyi intézkedések miatt pedig nem lehet folyamatos termelést és stabilitást elérni a kistermelők ösztönzésében, s emiatt rövid periódusban nagy visszaesések következnek be. Példaként említem, hogy a libatenyésztést fáradságos és több évi munkával megfelelő színvonalra emelték. Ma azonban egyéb körülmények mellett, a pénzügyi megszorítások miatt igen nagy mértékben visszazuhant a termelés. A kiskunfélegyházi ÁFÉSZ 1967-ben 87 500 libát vásárolt fel, a múlt évben pedig csak 35 ezer darabot. Hasonló a helyzet más körzetekben is. Eldöntendő tehát, hogy mi a nagyobb népgazdasági érdek: a libaexport, vagy az adóbevételek növelése? Az elmondott és más problémák is indokolják, hogy közgazdasági szabályozó rendszerünk egyes elemeit i a negyedik ötéves terv céljaival és a gyakorlati élet tapasztalataival egybevetve, I szükség szerint igazítsuk. Dr. Molnár Frigyes végezetül méltatta a pártnak és | kormánynak — a tanácsok j szerepe és tevékenysége to- i vábbfejlesztésével összefüg- gő elhatározását. A SZÖVOSZ elnökét 1 Molnár József Komárom megyei, Spollár Lászlóné I budapesti, Tóth Balázs Békés megyei, Gócza József Szolnok megyei képviselő követte a felszólalásban. Szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyula bejelentette: a kormánybeszámoló feletti vitában 27 képviselő fejtette ki véleményét. Mivel többen nem jelentkeztek felszólalásra, a vitát lezárta, s megadta a szót Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének, aki a vitában elhangzottakra reflektált. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Csütörtökön Berlinben, az NDK fővárosában folytatták az NDK—NSZK csúcstalálkozó előkészítését célzó tárgyalásokat. A két ország küldöttei az előkészítő tanácskozások egynapos megszakítása után csütörtökön harmadik alkalommal ültek össze. A Reuter-hírügynökség berlini tudósítójának mindenesetre az a véleménye: Brandt kancellár végeredményben a tanácskozások kielégítő eSőrehaladását látszott érzékeltetni, amikor szerdán este, Londonból Bonnba érkezve kijelentette, nem lepődne meg, ha találkozójára Willy Stoph-hal, az NDK miniszterelnökével húsvét előtt sor kerülne. :áb-izWL 789 xzö -78293 Kreisky megbízatása Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke (a képen balra) a vasárnap lezajlott választások eredményeként Bruno Kreiskyt, az Osztrák Szocialista Párt vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. Kínai-japán kapcsolat TOKIÓ (CTI) Joshima Furui japán politikus csütörtökön Peking- be utazott, hogy kereskedelmi és politikai tárgyalásokat folytasson a kínai hatóságokkal. Furui, a japán alsóház tagja, a kormányzó liberális demokrata párt képviselője. Az érvényben levő kereskedelmi egyezmé- ,nyek kiterjesztéséről kíván megbeszéléseket folytatni félhivatalos formában, mivel Japán és a Kínai Nép- köztársaság között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Szato miniszterelnök a kínai—japán kapcsolatok megjavítását tervezi. Furui elutazása előtti napon viszont sajtóértekezleten kijelentette, hogy most a két ország viszonya hidegebb, mint a múlt évben, bár Japán normális viszony kialakítására törekszik Kínával. Újabb tömeggyilkosság Dél-Vietnamban l'jabb tömeggyilkosságot fedtek fel Dél-Vietnamban, amelynek mintegy száz áldozata volt. Képünkön az 1968. március 16-án My Lai-tól 4 kilométerre fekvő My Khe községben elkövetett amerikai tömegmészárlás néhány túlélője. Csekkesük a bankkama?!á!iat Angliában Londonban csütörtökön a Bank of England, az angol nemzeti bank bejelentette, hogy a leszámitolási kamatlábat hét és fél száPéter János Lengyelsrszágba utazik Péter János, a Magyar | nek meghívására a közeli Népköztársaság külügymi- napokban hivataios látoga- nisztere Stefan Jedrychogw. skinak, i Lengyel Népköz- tásra Lengyelországba uta- társaság külügyminiszteré- 1 zik. zalékra csökkentik az 1969 február 27-e óta érvényben levő nyolc százalékról. Annak idején a kamatlábat hétről emelték nyolc százalékra a szigorú hitelkorlátozások politikájának keretében. A jelenlegi csökkenést az ország gazdasági életének megszilárdulásával, a külföldi tőke Angliába való beáramlásával magyarázzák. „A bankkamatláb leszállítása most összeegyeztethető a pénzügyi korlátozások jelenlegi politikájával” — mondotta az intézkedést bejelentő hivatalos szóvivő.
