Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
1970. március 4. szerda B. Oldal A KISZ érdekvédelmi tevékenysége és szava a közéletben Kép m A Petőfi Népe-fOWO és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata .**»!£*I «'<«■ í fl#i*** 393 TTTTTTTTTI > riTrrrt?rn 1 wrtt lÉiiSJ SEsssiam® n ain-rxra^^ A képen látható épület annak a budapesti útnak A közvetlen szomszédságában épült, amely szerzőjéről, a Tanár úr kérem, s az Utazás a koponyám körül című, s más klasszikussá vált művek írójáról kapta nevét. Ki az említett író? Karinthy Frigyes — Heltai Jenő — Tersánszky J. Jenő? A totószelvény a 10. oldalon található. Mesék, regények, szakkönyvek Ezekben a napokban — különösen az MSZMP KB legutóbbi ülése után — sok szó esik a KISZ és az állami szervek körében is a íiatalok érdekvédelméről, közé.eti tevékenységéről, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a társadalmi életben egyre inkább elismerik a KISZ-nek azt a jogát, hogy az ifjúság érdekeinek védelmezője legyen. Nem merőben új feladatokról van itt szó, számtalan példa bizonyítja, hogy a KISZ megalakulásától kezdve figyelemmel kísérte a fiatalokat érintő kérdéseket, csoportok, rétegek, személyek jogos érdekeit sértő intézkedéskor pedig több esetben emeltük fel szavunkat. A KISZ-nek ezt a jelentős munkáját még inkább aláhúzta az MSZMP KB legutóbbi ülése, amikor megállapította, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye és minden szinten, minden területen figyelembe kell venni érdekeit, érdeklődését, véleményét, javaslatait. Érdekvédelmi tevékenységünk abból a realitásból indul ki, hogy I az ifjúság alapvető érdekei megegyeznek a társadalom érdekeivel, de részben életkori, részben társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük következtében sajátos érdekeik is vannak, amelyeket kötelességünk felismerni és felelősséggel támogatni. A dolog természetéből következik, hogy ezen a területen nem lehet olyan konkrét tényekkel mérni eredményeinket, mint a KISZ-munka más területein, mégis figyelemre méltó kezdeményezés volt, amikor a kormány 1967-ben hozott határozata szellemében a KISZ-nek és az ifjúságnak helyet, szórakozási feltételeket kértünk a kultúrhá- zakban, más létesítményekben. Gyakran jártunk el és vettük igénybe a KISZ tekintélyét a fiatalok elhelyezkedési ügyeiben, vitatkoztunk és legtöbbször egyértelmű álláspontra is jutottunk munkaügyi és bérkérdésekben. A fiatalok érdekeit képviseltük a pálya- választási tanácsok munkájában is. Nem mindenütt eredményesen, de törekedtünk enyhíteni a fiatal házasok lakásgondjait. I A KISZ-lakásépítkezés leghasznosabb érdekvédelmi tevékenységünk egyike. A harmadik ötéves tervben eddig 377 lakást adtunk át a fiataloknak. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a vállalati kollektív szerződések megkötésénél KISZ-szervezeteink, a KISZ képviselői, hallathatták hangjukat, elmondhatták véleményüket, javaslataikat. Mindez jól szolgálja a munkásfiatalok érdekeit. Az 1969-ben megrendezett tanácskozásokon, parlamenteken foglalkoztunk az ifjúmunkás rétegek problémáival, érdekvédelmével, s nem egy tanácskozást alapvető intézkedések sora követett. Ezekben a napokban a KISZ-tagok ezrei mondják el véleményüket, észrevételeiket azokon a taggyűléseken, ahol az éves munka- programokat tárgyalják meg. Üzemi KlSZ-alapszer- vezeteink már most készülnek az új vállalati kollektív szerződések megkötésében reájuk váró érdekvédelmi, képviseleti feladatok ellátására. Különösen fontosnak tartjuk a különböző vállalati alapok képzésénél az ifjúság igényeinek figyelembe vételét. E kérdésnél elsősorban a részesedésből képzett sport- és kulturális alapra, a KISZ termelési mozgalmainak anyagi és erkölcsi elismerésére, a vállalatfejlesztési alapból a fiatalok lakásépítkezéséhez nyújtott anyagi támogatásra gondolunk. A megye 43 középfokú tanintézetében több mint 2000 fővel megkezdték tanácskozásukat a diákparla- ■ mentek, amelyeken újabb I lehetőségeket kapnak a fiatalok véleménynyilvánításra, közös gondjaik megtárgyalására. Az eredményes munka, a törvényekben biztosított jogok ellenére sem fejlődött kielégítően az ifjúság érdekvédelme. Mindezt olyan problémák akadályozzák, hogy egyrészt a KlSZ-alap- szervezetek sem küzdötték le bátortalanságukat, s ez gyakran még politikai érzéketlenséggel is párosul. I A KlSZ-szervezetek vezetőségei, akik társaik bizalmából kerültek az alapszervezetek élére, nem mindig veszik észre és jelzik azokat a gondokat és problémáI kat, amelyekkel a fiatalok küszködnek, s nem közvetítik szavukat az adott intézmény, vagy gazdaság vezetőségéhez. Olyan súlyos mulasztás ez, amely a bizalom elvesztésével járhat, ezért elsőrendű feladatunk javítani ezirá- nyú tevékenységünket. Bátrabb kezdeményezésre van szükség a fiatalok érdekvédelmében és közéleti tevékenységének kibontakoztatásában. Problémát jelent az is, hogy a KISZ nem mindig talál egyetértésre és támogatásra az állami és gazdasági szervek egy részénél. Ez megnyilvánul abban is, hogy igen bátortalan az arra érdemes fiatalok vezetésben való foglalkoztatása. Ügy gondoljuk, az MSZMP Központi Bizottsági ülése után reális lehetőség nyílik az ilyen szemlélet megváltoztatására és egyre több fiatal kap lehetőséget alkotóképességének kifejtésére a társadalmi élet különböző területein. A jelenlegi helyzetben igen hasznos lesz, ha KISZ- szervezeteink józan megfontoltsággal, minden túlzás és követelődzés nélkül felmérik azt az igényt, amely az adott területen a fiatalok között jelentkezik a KISZ-szel, a közösséggel szemben. I Elengedhetetlen, hogy a fiatalok javaslatokkal is éljenek; mit akarnak tenni a felmerülő jogos igények megoldásáért. Csak egy példát említek erre. Mint ismeretes, a KISZ- nek jelentős politikai feladata segítséget adni a hátrányos helyzetben levő tanulóknak. Ebben hathatós támogatást tud nyújtani az iskolai KISZ-szervezet a hagyományos tanulást segítő módszerekkel, a tanulópárok hálózatának kialakításával, a korrepetálások megszervezésével, a szakköri tevékenység szélesítésével. De az üzemi KISZ- alapszervezetek is részt vállalhatnak ebben a munkában, például különböző szemléltető anyagok elkészítésével. A KISZ megyei bizottsága foglalkozik a gondolattal, hogy védnökséget vállal a megyében épülő tanyai kollégiumok építése felett. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvező feltételeket teremtett a vállalatoknál és intézményeknél a KISZ-szervezetek munkájához. De ahhoz, hogy a fiatalok élni is tudjanak a megnövekedett és számukra biztosított lehetőségekkel, a KISZ vezetőinek meg kell ismerkedniük a fiatalokra vonatkozó legfontosabb jogszabályokkal, határozatokkal. Arra kell törekednünk, hogy a KISZ tevékenységében a fiatalok mindinkább érezzék: szavuk van az építő munkában, a közéletben, a közösség és saját sorsuk alakításában. Csak a gyakorlati munkában való részvétellel, a társadalmi aktivitás növelésével küzdhetjük le. a helyenként tapasztalható közömbösséget, csak ezúton érhetjük el, hogy a fiatalok mind tudatosabban vegyenek részt a szocializmus építésében. TERBE DEZSŐ a KISZ megyei bizottságának első titkára ötven százalékkal olcsóbb áron kapható március 2- től 21-ig jó néhány ismeret- terjesztő, művészeti és szép- irodalmi mű. A könyvvásár első napján a szokásosnak kétszeresére nőtt a forgalom a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti üzletében. Az egynapi bevétel csaknem 6 ezer forint volt. Legkelendőbbnek az if júsági regények, a meséskönyvek, a mezőgazda- sági szakkönyvek és verses kötetek bizonyultak. fl felkelők parancsnoka (I.) — Az ellenforradalom idején — kezdett egy újabb történetbe X. alezredes —, a politikai, társadalmi élet felbomlása megbénította az irányító szervek tevékenységét, éppen úgy, mint a bűnüldözés munkáját. Köztudott, hogy a közönséges bűnözők voltak az elsők, akik kihasználták az általános zűrzavart, s megpróbáltak kétes hírű politikai érdemeket és természetesen anyagj tőkét szerezni. A börtönből szabadult vagy éppen szabadlábon levő rablók, tolvajok, betörők az utcán ténfergő emberek közé vegyülve, bujto- gattak a társadalom megdöntésére, de egyben igyekeztek rávenni őket különböző bűncselekmények elkövetésére. Ilyen esetekben a vezető szerep és az anyagi haszon nagyobb része természetesen az övék volt. Ezek ellen akkor, ismerve a viszonyokat, nehéz volt harcba bocsátkozni, de később a konszolidáció napjaiban, kivétel nélkül méltó helyükre kerültek. Rendkívül emlékezetes — s bizonyára sok kecskeméti nem felejtette el —, a Nagy Lajos féle bűnbanda tevékenysége és elfogása. Kecskemét, 1956. Késő délután, a város központjában kisebb ellenforradalmi csoportok vonultak a középületek elé, ahol hangos kiabálás közepette távolították el a homlokzaton levő vörös csillagokat. A megyei rendőr-főkapitányság előtt nagyobb tömeg várakozott, amelybe elvegyült Nagy Lajos és akkori szeretője, Csinos Sándomé. Ki is volt ez a Nagy Lajos? Régi bűnöző, aki 1944 októberében beállt az SS-be. 1945-ben háborús bűntett miatt ítélték el, s később internálták. Az internálótáborból megszökött, s egyre-másra követte el a legkülönbözőbb közönséges bűncselekményeket : lopást, orgazdaságot, üzérkedést, hatósági közeg elleni erőszakot és sorolhatnánk tovább. Ezúttal a rendőr-főkapitányság előtt összegyűlt tömegbe Nagy Lajos elő- refurakodott, látni akarta mi történik. Az első „ismerős” akit észrevett, egy rendőr törzsőrmester volt, aki korábban nyomozott az ügyében. — Az anyád keservit! — kiáltott rá. — Most én jelentelek fel! — s a rendőr arcába köpött. — Gyerünk be emberek! — Vette át a vezető szerepet. A tömeg előremozdult. A kapuban álló rendőrőrszem, előreszegezett géppisztollyal nézett szembe, a mindenre elszánt bűnöző vezette csoporttal. — Vissza! — kiáltott — Vissza... Mert... A rendőr zavarban volt. Érezte, lőni kellene, de a körülötte hullámzó tömeg, az emberek kiáltásai, a hazafias jelszavak bizonytalanná tették. Nagy Lajos, ezt a pillanatnyi kihagyást használta ki. Odalépett a rendőrhöz, kicsavarta kezéből a fegyvert ... A főkapitányságra mégsem jutattak be. Kiabáltak egy darabig, s amikor beesteledett néhány társával elindultak a vasútállomásra. Nagy Lajos, céljukat egyetlen mondatban foglalta össze: — Megbénítjuk a távírdát. A vasút távíróállomásán szolgálatot teljesítő távirásznő, a félelemtől reszketve nézett a betóduló fegyveresekre. Nagy Lajos parancsnoki pózba vágta magát, kinyújtotta kezét: — Ide a távirda szívét! A távirásznő azonnal átlátta a helyzet tragikomikus voltát, s bár nevetni szeretett volna, sírásra görbült a szája. „Valamit adni kell” — villant át rajta, s ösztönös mozdulattal egy csavart nyújtott át Nagy Lajosnak. — Ezzel végeztünk... Indulás! — vágta zsebre a csavart. A csoport a vasútállomás kertjében feloszlott. Nagy Lajost azonban fűtötte a lelkesedés, helyesebben a pénzszerzés vágya. Céltalanul kódorgott az akkor már néptelen utcákon, amikor a karhatalmi járőr igazoltatta. A motozás eredményes volt. Nagy Lajos zsebében, ugyanis ott lapult a délután szerzett pisztoly. — Velünk jön! — szólt a járőr parancsnoka, s Nagy Lajos rendőri őrizetbe került. Csakhogy az ellenforradalom ekkor még Kecskeméten sem ért véget. Október 30-án és 31-én sor került a „Forradalmi Bizottság’’ és a városi „Nemzeti Bizottság” megválasztására. Ezek a választások akkor azt a célt szolgálták, hogy a korábban megalakított, úgynevezett forradalmi bizottságokkal felvegyék a kapcsolatot, s a szűk körből kilépve, egységes átfogó hatalomra tegyenek szert. A város — akárcsak az ország —, a felbolydult méhkashoz volt hasonló, hiszen nemcsak a korábbi, de az új „hatalmi szervek” sem tudták mi a teendő. Ebben a káoszban került szabadlábra Nagy Lajos, aki ismét az utcán menetelő tömeghez csatlakozott. A vasútállomás után már ő vezette a gépgyárba, a gyufagyárba, a Barnevál- ba a félrevezetett vagy nagyon is tudatos embereket. — Én vagyok a fegyveres felkelők parancsnoka! — kiáltotta többször is az utcai felvonulás közben. S ezúttal minden gyűlésen felszólalt, marokszámra szórta a röpcédulát. Október 31-én délelőtt, a városi tanács épületében megalakult a város) „Nemzeti Bizottság.” Nagy Lajos, amikor erről tudomást szerzett, ötven főnyi csoport élén a városházára érkezett. Berontott a tanácskozó terembe, s fennhangon kiáltozni kezdett. (Folytatása következik)
