Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
8. oldal 1970. március 29. vasárnap Ülésezett a megyei tanács talaréLossági albizottsága Újabb nagyközséget avattak Ünnepi tanácsülés Soltvadkerten A hét végén tartotta ülését Kecskeméten a megyei tanács takarék: ;sági albizottsága, amely először a múlt évi takarékossági verseny értékelését fogadta el. Ennek alapján az ötezer lé- lekszámon felüli községek közül az első helyezést Kiskőrös érte el, a második Bácsalmás, a harmadik Jánoshalma, a negyedik Kunszentmiklós, az ötödik Kecel, a hatodik pedig Ti- szakécske lett. Az első községet 8 ezer forinttal, továbbiakat pedig 7 ezer és 3 ezer forint közötti összegekkel jutalmazták, összesen 50 ezer forint odaítéléséről döntött az albizottság. Az ötezer lélekszámon aluli községek kategóriájában az első helyre Kisszállás került, a további öt helyezett pedig: Dunavecse, Lakitelek, Sükösd, Kunfe- hértó és Szánk. A jutalma- zottakon kívül 12 község kapott elismerő oklevelet: Felsőszentiván, Harta, Solt, Szabadszállás, Kiskunmaj- sa, Izsák, Lajosmizse, Or- govány, Mélykút, Kunbaja, Hercegszántó és Fülöpszál- Iás. A takarékossági albizottság ülésének további részében megtárgyalta és elfogadta azt a javaslatot, amely az 1970-re is meghirdeti a takarékossági versenyt. A cél az, hogy Bács-Kiskun megye 1970- ben elérje a kétmilliárd forintos betétállományt, s Kép-totó A Petőfi Népe és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Kecskemét nagy fiának, Katona Józsefnek születési évfordulója — pár nap eltéréssel — egy időbe esik a megyeszékhely felszabadulásának évfordulójával. Klasszikus „nemzeti drámánk”, Katona Bánk bánjának végleges sző . ege másfél százada készült el. Nagy művében — Katona József az ellen a politikai és társadalmi elnyomás ellen emelte fel szavát, — amely alól népünk 25 esztendeje szabadult fel. Katona József kecskeméti síremlékének — képünkön látható alakja a Bánk bán egyik szereplőjét ábrázolja, — számunkra már erőben sti'izált megjelenítésben. Ki ez a drámai alak? Bánk — Petur — Tiborc? A totószelvény a 12. oldalon található. ezzel első lenne az országban, mint ahogy előtör nálunk érte el az állomány az egymilliárd forintot is. Nem öncélú törekvés ez, hiszen ezáltal több lakás- építési kölcsönt tudna az OTP adni, s tudjuk, hogy megyénk a negyedik ötéves terv során 20 ezer lakás építését tervezi, ebből mintegy nyolcezer lenne a családi ház. A versenyen keresztül, a takarékosságra történő mozgósítással az albizottság tulajdonképpen közvetett módon a lakás- viszonyok megjavítására is törekszik. Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egyre növekvő aggodalommal figyelték a háztáji állatállomány alakulását. A statisztika egyre kisebb számokat mutatott és ez mérsékelte már az országos összlétszámot is. mert a háztáji csökkenést a közös gazdaságok nem tudták ellensúlyozni. Az aggodalom és felelősségérzet tetteket érlelt. Rendezték a szarvasmarha- és sertésfelvásárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Akciók sora indult, hogy az érdeklődők állatot kaphassanak. Felszabadították a takarmányforgalmat, ma már bárki hozzájuthat a legértékesebb táphoz, az importált fehérjéhez is. Egy másik rendelet eltörölte a háztáji gazdaságokban az állatlétszám korlátozását, a tartható, tenyészthető állatok számának megállapítását magára a tagságra, a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetséges és érdemes mihálunk a háztájiban jószágot tartani, szaporítani, nevelni, hizlalni. Hiányzott azonban még egy lépés, amit politikai nyelvezettel úgy fogalmazhatnánk, hogy a háztájiban végzett munka társadalmi elismerése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rendeletcsokor most ennek a kívánságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1979. január elsejétől visszamenőleges hatállyal — a háztájiban végzett munkát a társadalmi juttatásoknál is figyelembe veszik. A rendelet betűi szerint: „Közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságában szarvasmarha, vagy sertés tartására fordít. Ezt a munkatevékenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, valamint a tagnak a termelőszövetkezettől járó szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni”. Tehát a közösben végzett tevékenységgel egyenlő értékű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természetesen csak abban az A Soltvadkerti Községi Tanács tegnap délelőtt a helyi művelődési otthonban ünnepi ülést tartott Solt- vadkert nagyközséggé nyilvánítása alkalmából. A Himnusz elhangzása után Lemle Júlia, a KISZ községi alapszervezet titkára verset mondott, majd Makó Gyula tanácstag, a Hazafias Népfront községi elnöke nyitotta meg az ünnepi ülést. Nagy Károly, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, ünnepi beszédében szólott Soltvad- kert történeti múltjáról, vázolta a tanácsok fennálesetben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megállapodás alapján teszi. Ide lehet számítani a tehéntartást, azaz a tejtermelést; a kocatartást; a borjú- és malacnevelést; valamint a sertés- és marhahizlalást. Amint látjuk, a rendeletek hatálya a kisállattartásra és tenyésztésre, tojásra, pecsenyecsirkére, te- nyészbaromfira, nyúlra, galambra, bárányra, gyapjúra nem terjed ki. Továbbra sincs azonban akadálya annak, hogy — az eddigi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulajdonába adják, és így a tagnak a közös tulajdonú kisállatállomány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenységeként számolják el. A rendeletek meghatározzák a beszámítható munkanapok számát is. Eszerint tehén után darabonként és havonként három, egyenként 10 órás munkanap számolható el. Hízómarha és tenyészüsző után darabonként és havonként másfél, borjú nevelése és hizlalása, valamint a kocatartás után egy, sertéshizlalás, süldőtartás után pedig 0,25, tehát negyed munkanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban, ha egy kicsit számolgatunk, rájövünk, hogy ily módon egy intenzív háztáji gazdálkodást folytató család évenként mintegy száz — közös tevékenységnek számító — munkanapot szerezhet. Az így elszámolt munkanapok teljes értékűek a ■ háztáji föld mértékének kiszámításánál, bármilyen, a tsz-ből juttatott és munkateljesítményhez kötött szociális juttatásnál, a táppénznél. a gyermekgondozási segélynél és természetesen a nyugdíjnál is. Sőt, ha a tsz-tagot a háztájiban, de a közössel kötött megállapodás alapján tartott jószág ellátása során baleset éri. akkor ez ugyanúgy üzemi balesetnek számít, mintha a közösben érte volna valami szerencsétlenség. A szövetkezet viszont az államnak az ilyen napok után is társadalom- biztosítási járulékot fizet. A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alap- ! ján végzett állattenyésztési i munka után természetesen I külön fizetség nem jár. HiG. S. i háztájiban végzett közös üisla lása óta elért fejlődést és beszámolt a község távlati terveiről, szándékaikról, amelyek közt kommunális létesítményektől a Vadkerti tó környékének rendezéséig, korszerűsítéséig számos feladat vár még megoldásra. A megyei tanács Soltvad- kert nagyközséggé nyilvánításáról szóló határozatát, meleg üdvözlő szavak kíséretében, Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára nyújtotta át. Az ünnepélyes tanácsülést a Kossuth Lajos általános iskola növendékeinek színvonalas műsora zárta be. Új rendeletek, új lehetőségek szén a tejpénzben, az átadott növendékállat, vagy hízó árában már benne foglaltatik a háztájiban végzett munka bére is. A megszerzett napokat viszont a nyugdíj kiszámításánál a tsz-ben egy közösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelembe. Amint látjuk, a rendeletek meglehetős pontosan körülhatárolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a közösségre, a tsz közgyűlésére is. A közgyűlésnek kell kidolgoznia, illetve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztájiban végzendő, közösnek számító munkára. Ezeket a feltételeket igen pontosan kell kidolgozni, hogy a későbbi jogvitákat megelőzhessék. A feltételek között kell megállapítani azt is, hogy a munkanapokat kinek, mikor írják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása esetén tagadhatja meg. Ha viszont a tag nem jár el a megkívánt gondossággal, akkor a szerződés felbontható, vagy a juttatás csökkenthető. örömmel ismertettük ilyen részletekbe menő pontosággal ezt az új lehetőséget. Hisszük, hogy ez az immár befejezett intézkedéssorozat határkő lesz minálunk a háztáji gazdálkodás történetében. Tiszta lelkiismerettel. a tagság egyéni javáért érzett felelősséggel javasoljuk minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy tanulmányozza az immár széles skálán mozgó lehetőségeket és válassza ki a neki leginkább megfelelő megoldást. (KS) A Bajai Lakberendező "tsz üveges munkát Tállal Baja, Alföldi József u. 4-6 Telefon: 536. 2192 N Y E LV Ő R Labdarúgó-csapat és labdarúgópálya Nyelvünkben a képzés | mellett az összetétel a legfontosabb szóalkotási mód. | összetételek vannak a finnugorságban is, a magyar nyelvben azonban bámulatos gazdagságban találhatók meg nyelvünk egyik nagyon jellemző vonása, a tömörségre való törekvés miatt. Hátránya csak az, hogy „hétrőfös szószörnyetegek” alkotására csábít, ami bizony esztétikai szempontból nem előnyös. Mivel szorosan együvé tartoznak, össze kell írni őket, dé így sokszor olyan hosszú szavak keletkeznek, hogy olvasásuk közben belegabalyodnánk és hibásan olvasnánk őket. Már régebben kialakult az a szabály, hogy a kettőnél több tagból álló összetételeket kötőjellel kell írni, ha túlságosan hosszúak. De arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a gyakori használat miatt mennyire forrt már egybe az összetétel. Helyesírási szabályzatunk több helyen , is foglalkozik az egybe- és a kötőjellel való írás kérdésével. Az egyik helyen azt olvashatjuk, hogy az öt-hat szótagnál többől álló szókapcsolatokat lehetőleg már ne írjuk egybe. Másutt ennél pontosabb szabály is van: ha az összetétel valamelyik tagja már önmagában is összetett szó, ha nagyon hosszú, kötőjelet használunk (béke-világkongresz- szus). Ha pedig mindkét tag összetett, akkor általában kötelező a kötőjel használata (csavarmenetkarbantartás). A rövidebb összetételeket mindkét esetben összeírjuk. A három tagúnkra a nyersolajmotor, a négy tagúakra az úttö- vasút lehet a példa. Mivel ezek a szabályok nem egyértelműek, és mindenki a maga, nem mindig megbízható nyelvérzéke szerint döntheti el, hogy milyen összetételeket ír egybe, a Helyesírási Tanácsadó Szótár szerkesztő bizottsága, rendet akarván teremteni az összetételek kötőjelezésében, a szabályt az összetételek elemeinek és az egész összetétel szótagjainak számához kötötte. Ezek szerint a kételemű összetételeket nem kötőjelezzük, akármilyen hosz- szúak. A három elemből álíó összetételek hat szótagig, a négy vagy több elemből állókat pedig öt szótagig írjuk egybe. Az egyszótagú igekötők, valamint a ragok és a jelek nem számítanak bele a szótagszámba. Nézzünk néhány példát. A versenyszerződést feltétlenül egybeírjuk, mert kéttagú. A munkás-vállalatvezetőt kötőjellel kell írni, mert háromtagú, és túl van a hat szótagon. A munkaerő-nyilvántartást is kötő- jelezzüK, mert négytagú, és több mint ötszótagú. És most elemezzük a cím két összetett szavát. Mind- a két szó három elemből áll és hatszótagú; tehát a szótagszabály szerint mindkettőt egybe kellene írni, az elsőt mégis kötőjeleztük. A különböző írásmód elvi jellegű: a szótagszám- lálás szabályát nem alkalmazzuk A Magyar Helyesírás Szabályai szótári részében már közölt szavakra. Ott pedig a labdarúgó- csapat kötőjellel van írva. Az ilyen jellegű egyenetlenségek megszüntetése a szabályzat valamelyik új kiadására vár. Kiss István Pénzmúzeum, bankjegy festészet Úgyszólván ismeretlen alakja a magyar képzőművészetnek az, akinek alkotásai nap mint nap közkézen forognak: 10, 20, 50, vagy 100 forintos címletekben. A bankjegyeken látható — alighanem a legtöbb példányban sokszorosított — képzőművészeti kompozíciókat a tíz éve elhunyt Horváth Endre grafikus művész tervezte. Azután a nyomódúcokhoz a metszeteket a Pénzjegy- Nyomda mostani főtervezőjével, Nagy Zoltánnal készítették. Nézzük, honnan valók az ábrázolások eredetijei? A tízforintos Petőfi-portréja a híres daguerrotypia alapján került a „zöld pénz” ovális ablakába. A hátoldalon Jankó János festménye: ,,A nóta születése” — műtörténészek véleménye szerint minden bizonnyal Tisza-parti táj adja a hátteret. Dózsa képe a húsz- forintoson Horváth műve, csakúgy mint a — szójátékos versikében is meg- énekelt — dinamikus, erőtől duzzadó férfialak, kalásszal, kalapáccsal lepellel (a modell Hegedűs István öttusázó magyar bajnok, többszörös válogatott volt). Mányoki Ádám festette az 50-es bankóhoz felhasznált Rákóczi-portrét. Ha ezt a pénzt megfordítjuk: kuruc-labanc csataje- lenet tűnik elénk — festője ismeretlen, valószínűleg a XVII. században élt. No és a „piroshasú”, a százas! Ehhez Lotz Károly tói kölcsönözték a pénztervezők a hátoldali motívumot: „Menekülés a közelgő vihar elől.’’ A címoldalon Kossuth arcképét Horváth Endre rajzolta meg. Mi (volt) a pénztervezés elsőrendű küllemi kívánalma? Portréival a pénz nemzeti jellegű legyen. s a képekhez — a második oldalon — témájukkal, hangulatukkal jól illő művészi kompozíciók kapcsolódjanak. Lám, fizetőeszközünknél a stabilitás vizuális harmóniával, esztétikai egyensúllyal is párosul, még ha nem is figyelünk oda erre a szépészeti szempontra. Lesz viszont fi gyei em-f elkeltő „pénzes” vállalkozás is: tervezik, hogy pénzmúzeumot nyitnak Budapesten. A Magvar Nemzeti Bank részleteiben felvonultatja a ma még páncél- szekrényben szunnyadó papírpénz- és éremgyűjteményét, amely teljességiben vetekszik a Nemzeti Múzeumban őrzött gyűjteménnyel.
