Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Sokoldalú vita a szövetkezetek küldöttgyűlésének második napján MEGVÁLASZTOTTÁK A MEGYEI SZÖVETSÉG Új TISZTSÉGVISELŐIT Szerdán, a délutáni órák­ban nyitották meg a vitát a küldöttgyűlés részvevői számára. Elsőnek Baradlay Sán­éorné, a kalocsai fogyasz­tási szövetkezet főkönyve­lője kért szót. Felszólalásá­ban a nők helyzetéről, problémáiról szólott, s ar­ra kérte a szövetkezeti ve­zetőket; tőlük telhetőén tá­mogassák a szövetkezetek nődolgozóit, adjanak a ve­zetésben is nagyobb szere­pet nekik, hiszen részvéte­li arányuk a mozgalomban megyei szinten 45 százalé­kot tesz ki. Magony Imre, a Kecskemét és Kis­kunfélegyháza környéki Tsz-ek Területi Szövet­ségének elnöke méltatta a fogyasztási szövetkeze-, tek jelentőségét a termelő­szövetkezeti gazdálkodás elindításában és támogatá­sában. Veres Mihály, a fü- löpszállási takarékszövet^ kezet ügyvezetője, a taka­rékszövetkezetek feletti ágazati felügyelettel kap­csolatos problémákról szólt. Felvetette, hogy a jövőben az OTP helyett a megyei tanács vb gyakorolhatná ezt a jogkört. * Csütörtökön, a küldött- gyűlés második napján folytatták a vitát a beszá­molók és az alapszabály­tervezet felett. Mészáros László,' a Bácsbokodi ÁFÉSZ elnöke, a fogyasz­tási és a termelőszövetke­zetek szorosabb együttmű­ködését szorgalmazta a húsellátás javítása érdeké­ben. Tamási Ottó, a kecske­méti 5. sz. lakásszövetkezet elnöke, a lakásszövetkeze­tek sajátos problémáiról be­szélt. Galambos Imréné la­kiteleki küldött egyebek közt a rendeletek utasítá­sok egyszerűbb, közérthe­tőbb megfogalmazását sür­gette. Kiss Balázs, a páhi méhész társulás elnöke a méhészkedés népgazdasági hasznáról, a társulások létjogosultságáról beszélt. Boda József, a Lajosmizsei ÁFÉSZ felvásárlási osz­tályvezetője a szövetkeze­teknek a felvásárlási tevé­kenységben betöltött szere­pét, széles körű lehetősé­geit hangsúlyozta. Szabó István szövetkezeti alapító tag köszöntötte a szövetke­zeti mozgalmat, visszapil­lantott a kezdeti időszakra és megelégedéssel summáz­ta az éltéit években elért fejlődést. Perényi István, a MÉK igazgatója a felvá- j sárló és értékesítő kereske- I delem legjellemzőbb ered- I ményeiről és gondjairól beszélt. I (Folytatás a 3. oldalon) János hazaérkezett az NDK-ból Péter János külügymi­niszter csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre a Német Demokratikus Köz­társaságban tett hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, G.venes András külügymi­niszter-helyettes fogadta. Jelen volt a fogadásnál dr. Herbert Plaschke, a Né­met Demokratikus Köztár­saság budapesti ■ nagyköve te. Péter János a megérke­zés után útjáról nyilatko­zott az újságíróknak. XXV. évf. 73. szám 1970. március 27. PÉNTEK Ára: 90 fillér Lenin a családról (4. és 5. oldal) Dunavecsei tudósítónktól (6. oldal) (7. oldal) r Állami és Kossuth-díjak adományozásáról döntött a Minisztertanács ülése A küldöttgyűlés részvevőinek egy csoportja. A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoz­tatót adott Alekszej Ko- sziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­kével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar— szovjet együttműködés to­vábbi fejlesztésével kap­csolatos kérdésekről. A tár­gyalások a két ország terv­hivatala; és szakminiszté­riumai között folytatódnak és előreláthatóan ez év kö­zepén újabb ötéves keres­kedelmi egyezmény meg­kötésére kerül sor. A külügyminiszter be­számolt a Lengyel Népköz- társaságban március 9. és 12. között tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A kor­mány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti poli­tikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatok fejlődésé­ről, s a teljes nézetazonos­ság légkörében lefolytatott megbeszélésekről. Ezután a külkereskedel­mi miniszter tett jelentést március 17. és 20. között dr. Kari Schillerrel, a Né­met Szövetségi Köztársa­ság gazdasági miniszteré­vel, valamint Walter Scheel Négyszáz lakás — regionális a tanácsi építő és kommunális vállalatok idei tervében A megye tanácsi építő­ipari és kommunális válla­latai tavaly 9,5 százalékkal növelték termelésüket. Az epíl^ipar 15 százalékkal nö­velte teljesítményét a ko­rábbi esztendőhöz viszo­nyítva. Jól szerepelt a két új tanácsi építőipari válla­lat — a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi. Elő­irányzatukat , túlteljesítve 60 millió forint értékű munkát végeztek. A beruházások — első­sorban a lakásépítkezések — előkészítése szempont­jából jelentős a Bács-Kis- kun megyei Tervező Vál­lalat tevékenységének bő­vülése. Ez a vállalat' terve­zi többek között a kalo­csai, bajai és kiskunhalasi lakótelepeket. Legkiemel­kedőbb azonban a vízmű vállalatok eredménye volt. Egy év alatt nyolc új víz­müvet helyeztek üzembe, s 12 százalékkal növelték az ivóvíz-szolgáltatást. Emel­lett felkészültek arra, hogy az idén gyors ütemben fej­lesszék a csatornahálózatot. Ebben az évben a taná­csi építőipar már 300 mil­lió forint értékű beruházás kivitelezését végzi el. Be­kapcsolódik a lakótelepsze­rű lakásépítkezésekbe Mintegy 40o lakás, több is­kola, középület és ipari üzem szerepel megrendelé­seinek listáján. 1970-ben is nagy felada­tok hárulnak a vízmű vál­lalatokra. Ezek közül a leg­jelentősebb a kalocsai re­gionális vízmű építésének megkezdése lesz. A foktői víznyerő telepről Kalocsa és hat község közműves vízellátását biztosítják. Hozzákezdenek a kiskunha­lasi, kiskunfélegyházi sze.myvízművek építésé­hez is. ; A kommunális vállala- i tok közül a kecskeméti V IKv az eddiginél nagyobb ' arányú épületfelújítási munkát végez. Emellett "oly tat.ja a föidg úzbekap- rsolási programot és kor­szerűsíti a lakótelepek in gatlankezelési szolgái. : t. I N. O. Borászati bemutató A Magyar Állami Pincegazdaság felszabadulásunk 25. éves jubileuma alkalmából kiállítást rendezett a MÉM Váci utcai kiállító termében, amely a vállalat 21 éves fejlődését mutatja be. A kiállítás egy részlete. külügyminiszterrel Bonn­ban folytatott megbeszé­léseiről. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztésének kér­désében, * hosszú lejáratú megállapodás előkészítésé­re szakértői szintű tárgya­lások kezdődnek. A kül­ügyminiszterrel váltott esz­mecsere során kölcsönösen megállapították: a két or­szág között más területe­ken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a nép­gazdaság 1969. évi fejlődé­sének főbb tapasztalatairól, a munkaügyi miniszter pe­dig az 1969. évi munka­ügyi helyzetről és a sza­bályozók ez évben történt módosításának kezdeti ta­pasztalatairól. A Minisz­tertanács mindkét jelen­tést elfogadta. A Minisztertanács ez­után meghallgatta és el­fogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A je­lentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltéte­lei az időjárási nehézségek ellenére is általában meg­felelőek. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, továb­bá az érintett minisztere­ket az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehaj­tásához — különösen a gép- és alkatrész szállítá­sokhoz, valamint a belvi­zek levezetéséhez — szük­séges intézkedéseket te­gyék meg. Felhívja a me­zőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezé­sére. Az Állami- és Kossuth- díj Bizottság előterjeszté­sére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Álla­mi- és Kossuth-díjak, va­lamint a művelődésügyi miniszter javaslatára a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek adományo­zásáról. A felszabadulás 25. év­fordulójára tekintettel ma­gas színvonalú alkotó mun­kájukért, illetve művészi teljesítményéért 101 sze­mély részesül Állami-, 19 személy pedig Kossuth- díjban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom