Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-24 / 70. szám
8. oldal 1970. március M. kedd Tanyák — 1985-ben és 2000-ben Tanyák az Alíöldön. Rozzant tetejű, hulló vakolatú, vályogépületek. Körötte föld kukoricással, zöldséggel bevetve. Pici, alacsony az ablak. Az országút mentén, iskola és 18 lakóház. Téglából épült, cserép tetejű házak. Bent villany világít, az iskola előtt megáll a távolsági busz, a vendéglőbe gyakran betérnek az átutazók. A vizet ugyan kútból húzzák és vásárolni, szórakozni az 5 kilométerre levő faluba utaznak. ' Tanyák. Ilyenek és olyantár. Elnyűttek és jómódúak. Kultúrától, kereskedelemtől, az élettől elzártak, magukba roskadók. És terebélyesedő, élő, olykor közművel is ellátottak. Mi lesz a sorsa az 500 ezer tanyai lakosnak? Lehet ezt tudni, „megjósolható”? — keresem a választ. Perczel Károly, a Házszámok káosza miüäB tóhegyeinek ‘s^„KmegyneK, Feltehetően messziről kiabáló tanyákat. Am a* ntiSbbi években iSen _x. sorok keverednek a regi ntek8ajnos, fokozódik a száSátáSak°Slllérite?eVpar modern lakótelepén Is fadelMtő^V _ itt ugyanis három régi ™d. HivSsss ä KjsäFJÄ Ä && tSS. "í mlnde1ylkke5Z.elK6ern5sih^e mtfÄs» Legtöbb * helyen a számozás SÄÄyg SK«“ Ä’Ä Ä^Ähi: rehnaz éhezés ütemét A rvelédi úttal szoros párhuzamban haladó Dsróczi Mzt néldául csak másfél kilómé ääs„““£ss SS“S ■“ V tftíelrásokból tudjuk, hogy _ tízmilliónyi lakosú Tokió eeves kerületeiben uralkodnak a Hunyadivároséhoz hasonló áe^P0,t0?aiSem,egzöükű-’ mot” volna szerencsés dolog importálnunk a Felkelő Nap országából. Ehelyett mk|bb a köznapi gyakorlat, az esz szerűség szempontjából kel^ fontolóra vennünk a helyze tét A kerületen naponta ke resztül-kasul cirkáló P°st*| úev ahogy kiismeri magát. De ^gázpalackot szállító kocsitól a beteghez hivott körzeti orvosig az összes kommunáUs teendők ellátására hivatottig gyakran órákig kóvályognak, utcából ki, utcába be, amíg a keresett házra ráakadnak Am volt már arra is nem egy nélda. hogy a tájékozódó képesség és jószándék végképp Cld5VeTdtedr°emtésnek tehát jócskán itt volna az Ideje — egyelőre ennyit is clég az il- letékesek figyelmébe ajánla ni. Értelmesebb célra is lei használható időt, fáradtságot, üzemanyagot takaríthatná:nk meg ezzel. Nem is szólva a bosszúságtól való önkiméig - lök ' Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgató-helyettese és munkatársa dr. Thuránszky Attila precíz és pontos feleletet ad. Az intézet ugyanis kétféle felméréssel, kétféle távlatra vizsgálta meg az alföldi tanyák várható alakulását. Helyzetfelméréssel, a helyszíni viszonyok ismeretében — a tanyák mező- gazdasági szerepét a lakók életkorát, kereseti részarányait, gazdasági körülményeit, az épület és állóeszközök állagát figyelembe véve — pontosan megjelölték, mely helyeken maradnak fenn huzamosabb ideig a tanyák és hol szűnnek meg. Eszerint 1985-ig 50 ezer tanya szűnik meg, ami a tanyák 25 százalékának felel meg. 2000-ig nagyobb mérvű, spontán megszűnés várható. Kihal például az a generáció, amely ragaszkodik a tanyai életformához. Így 2000-ben a jelenlegi tanyai lakosságnak csak 26 százaléka marad. A másik vizsgálat — reprezentatív jellegű szociológiai felméréssel történt — magukat a tanyasi lakókat kérdezték meg. — Mitől függ a megszűnés, vagy a fennmaradás? Mi a tervük a tanyán lakóknak, ott akarnak-e élni vagy szándékukban áll elköltözni és hova? — Hogy erre feleletet kapjunk, fel kell tárni és elemezni a tanyarendszer összefüggéseit és a természetföldrajzi környezettel, a mezőgazdasági termeléssel, az iparral és változásaival a népesség és munkaerő alakulással, az ellátottsággal, a közlekedési hálózattal, a településhálózattal és egyéb közvetlenül ható tényezővel. — Hol van tehát létalapjuk a tanyáknak? — Ott, ahol a mezőgazdasági termelés ezt indokolttá teszi. Például gyümölcs-, zöldségtermő területeken a tanyán lakás hosszabb ideig jelentős marad, mert itt szükség van a kézi munkaerőre, még sokáig nem helyettesítheti a gép. Ott, ahol jó állapotban vannak az épületek, ahol csoportosan, nem távol, elszigetelten egymástól alakultak ki települések — például egy-egy út mentén (sortanyák) főleg város, falu környékén — szintén hosszabb életűek lesznek a tanyák. Mint ahogy a szórványtanyák megszűnése is törvényszerű. — Mi lesz a hosszú életű tanyákkal? — Térképen is megjelöltük ezeket a településeket, amelyek úgynevezett pozitív, tartósan fennmaradó tanyásterületek. A távlatban ellátják majd tartós tanyai intézményekkel — iskolával, orvosi rendelővel, közművel, kereskedelmi intézménnyel. Ahol pedig megszűnőben van a tanyavilág, ott azokat a nagy falusi és kisvárosi centrumokat kell fejleszteni, ahová majd beköltöznek. Hiszen a beköltözőknek nemcsak lakóhelyre, hanem például új munkalehetőségre is szüksége lesz. Most még falusi jellegű kisvárosaink belterülete akkor, a tanyák tömeges felszámolódása után nyer igazán városias jelleget. — Több új lakótelepülés indult el a fejlődés azon útján, termelőszövetkezeti majorok mellett, amelyek kis faluvá változhatnak idővel. Ezekbe tömörülnek a volt tanyasiak kultúrált körülmények közé jutva. Már vagy ötven ilyen új tömörülés alakult ki az országban. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tervtanulmánya, amely két ütemben — a Dél-Alföld és a Közép- és Északkelet-Alföld területén folytatott vizsgálat alapján készült — javaslataikkal már eljutottak a legilletékesebbekhez, a megyei, járási tanácsokhoz. Praktikus tanácsokat adva a fejlesztésre, a beruházásra. K. M. Egy jogerős bukás története Nem az általános, nem is a középiskolában bukott meg Kancsár Ferenc, Baja, Szabadság útja 54. szám alatti lakos, hanem az élet egyetemén szerzett többszörösen is elégtelen bizonyítványt. Ez pedig már olyan következményekkel járt, hogy a jelenleg 49 éves, volt termelőszövetkezeti elnököt jogerősen három és fél évi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, három évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől és ötezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. Ugyanakkor a vezetése alatt volt bajai Duna Termelőszövetkezetet kárigényével polgári útra utasította. A bajai Duna Tsz volt A hétvége baleseti krónikája Halálos vasúti, közúti szerencsétlenség A hét végén hagyon sok dolguk akadt a baleseti járőröknek, ugyanis Kecskeméten és környékén kilenc közúti és egy vasúti szerencsétlenség tort^n.t’ amelynek két halálos, három életveszélyes és nyolc súlyos sérültje volt. Szombaton éjszaka a Kiskunfélegyháza és Selymes vasútállomás közötti szakaszon ittasan gyalogolt Baj- kó János 61 éves segédmunkás, Kiskunfélegyháza, Tanya IX. kerület 65. szám alatti lakos. Annyira közel ment a vágányokhoz. hogy a Szeged felé haladó gyorsvonat elütötte. A szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. Király Ferenc 16 éve« ipari tanuló, Kecskeme, Borbás 17. szám a.la“l la' kos szombaton délelőtt 9 és 10 óra között Kecskemet határában a megyeszékhely és Lakitelek közötti úton körültekintés, irány- jelzés nélkül kanyarodott balra kerékpárjával. Az utána haladó Mrena József 3? éves budapesti lakos személygépkocsijavai a kerékpárosnak ütközött. A fiút a kórházba szállítottak, ahol vasárnap sérüléseibe belehalt. A szerencsétlenségért Mrena Józsefet nem terheli felelősség. Bibók László Kiskunfélegyháza határában motorkerékpárjával letért az úttest jobb oldalára, ahol járműve megfarolt, s B bók egyensúlyát vesztve 26 métert csúszott. Bibok Lászlót eszméletlen állapotban. életveszelves serüléssel a kórházba szállították. Az orvosi vé’emeny szerint állapota válságos. Az 5-ös számú főútvonalon borult fel édesapja személygépkocsijával Feher István 22 éves kőműves, lajosmizsei lakos. A,fiat,a; ember elvesztette íármuve felett az uralmát s ezert vezette az út árkaba a gépkocsit. Fehér István elet- veszélyes sérüléssel került a kórházba. Kiskunmajsa belterületén S T. szabálytalanul kanyarodott a rábízott vontatóval s ezért összeütközött Tarjáni Antal kiskunfel- egyházi motorkerékpáros- sál. Tarjáni Antalt életveszélyes, utasát, Nyéki Jó- szefet súlyos sérüléssel a kiskunfélegyházi kórházba szállították. A vontatóvezető ellen eljárást indítót j-gk Solt és Harta között vezető úton leszakadt a hartai Lenin Termelőszövetkezet vontatójáról a pótkocsi és az árokba borult. A pótkocsin ülő személyek közül Döbrentei Sándor, Madácsi János és Mészáros Mihály súlyos sérüléseket szenvedtek. Szabálytalanul kanyarodott Kecskemét belterületén Csányi Sándor Trabant személygépkocsijával, s ösz- szeütközött Dékány Mária kecskeméti motorkerékpárossal. Dékány Máriát súlyos sérüléssel a kórházba szállították. Csányi Sándor ellen eljárást indítottak. Gyalogost ütött el az 5- ös számú főútvonalon La- josmizse határában Jovan Popov Jugoszláv állampolgár. A gyalogos súlyosan megsérült. A jugoszlás állampolgár ellen eljárást indítottak. Részegen vezette motor- kerékpárját Mészáros József kecskeméti lakos, s egy személygépkocsinak ütközött. Mészáros könnyebben, de utasa, Sájner József súlyosan mgsérült. A motorkerékpárostól a vezetői engedélyt bevonták. Fának ütközött Dunave- cse határában személygépkocsijával Balogh Istvánná dunaújvárosi lakos. A gépkocsi egyik utasa, Balogh György súlyosan megsérült. A személygépkocsiban 15 ezer forint anyagi kár keletkezett. G. G. I elnökének esete, szemlelete nem gyakori. Egyre ritkábban fordul elő olyasmi, ami Kancsár Ferenccel történt: nem tudott különbséget tenni a termelo- szövekezet vagyona es saját tulajdona között mondanunk sem kell, hogy az előbbi rovására. Hamis igazolás Kancsár Ferenc bűncselekményei közül mindenek előtt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság félrevezetesét kell megemlítenünk. Kan- csár ugyanis 1967. decem- , bér 31-ig a bácsalmási i Táncsics Termelőszövetkezet elnöke volt, ekkor ment rokkantsági nyugdíjba, havi 4781 forinttal(t). O azonban ezt kevésnek tartotta és rokkantsága ellenére még 1968 januárjában elvállalta a bajai Duna Tsz vezetését, amiért — »közgyűlési határozat szerint — havonta 7882 forintot kaP A két összeg megközelíti a 13 ezer forintot, de ha valaki dolgozik, a rokkantsági nyugdíjat — a Vendeletek szerint — csak 120 munkanapra veheti fel. Ha ezen túl is dolgozik jelentenie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, s ebben az esetben szüneteltetik a rokkantsági nyugdíjat. Kancsár ezt nem tette meg. Az igazgatóság mégis tudomást szerzett a^ szabálytalanságról és kéthó- napi díjat - 9562 forintot _ visszafizettetett az elnökkel. Kancsár Ferenc azonban gáncsnélküli lovagnak mutatkozott. Elha tározta, hogy „átvett az igazgatóságot. Ehhez társakat is talált: Hoffbauer Imre és Várfalvi Kálmán személyében. A két veze o beosztású ember „igazolja , hogy Kancsár Ferenc 1969. április 15-től a tsz-ben ténylegesen nem dolgozik munkabért nem kap, tehát semmi akadálva a rokkantsági nyugdíj folyósításának. B irkavásár nagyban Az elmondottak azonban csupán kisebb tételt jelentenek Kancsár Ferenc bun- lajstromán. Ha pénzszerzésről volt szó, a tsz-el- nöknek ennél vakmerőbb ötletei is támadtak. Ilyen volt például a birkavásárlás. A múlt év februárjában ugyanis a tsz elhatározta, hogy juhokat vesz. Kancsár Ferenc elnök felkereste tehát a Mohácson lakó Szajcsán Mátyást, Szenzációs árleszállítás A MÉK GYÜMÖLCS-ZÖLDSÉG SZAKÜZLETEIBEN! Dióbél 1 kg 70 FT HELYETT 60 FT Most szerezze be ünnepi DIÓBÉL szükségletét! Primőrárut—gy iimölcsöt —zöldséget MÉK jZAKÜZLETEIBÖL VÁSÁROLJON! 1929 1 akinek 07 birkája és 58 I báránya volt eladó. Megállapodtak, hogy a Juhász ezeket összesen 46 ezer forintért eladja a tsz-nek. | Az elnök meg is vette az állományt, de a szövetkezet felé 59 ezer 160 forintot számolt el. A két ösz- szeg közötti különbözetet — 13 ezer 160 forintot — pedig zsebre vágta. Alig két hónap múlva újabb hasonló akcióba kezdett, de ekkor már 300 birkát vásárolt darabonként 475 forintért. Az üzletet i Nagy Zoltánnal, a Gemen- ' ci Állami Erdő- és Vad- gazdaság mezőgazdasági előadójával bonyolították ! le. A háromszáz birkából ' 120 darabot a Duna Tsz j kapott meg, a többi száznyolcvanat Nagy Zoltán vette meg látszólag, mert 1 tulajdonképpen a tsz pénzéből fizették ki azt is, de amíg Nagy Zoltán 475 forintért kapta darabját, 6 a közös gazdaság felé már 565 forintért számolta el — az elnök és Hanák József főkönyvelő tudtával és beleegyezésével — s a kettő közötti különbözetett 16 ezer 200 forintot, mint „tiszta hasznot” zsebre vágta. A birkaügy azonban tovább bonyolódott. Nagy Zoltán ugyanis 10 ezer forinttal tartozott Kancsár Ferencnek. A pénz helyett Nagy a fenti módon vásárolt birkákból 45 darabot átadott az elnöknek, aki viszont — mert nem kívánt juhászbojtárnak felcsapni — felajánlotta az állatokat az általa vezetett tsz-nek, darabonként 900 forintért. Ezt az indítványát a vezetőség elfogadta, s hogy mégsem fizették ki Kancsárnak a 40 ezer 500 forintot, azt Hanák József akadályozta meg: nem írta alá a kifizetési blokkot. Legel a nyáj Miután borsos összegekért kialakult a tsz juhállománya, legelőről is kellett gondoskodni. Kancsár Ferenc elnök haszonbérleti szerződést kötött a néphadsereg egyik alakulatával, hogy egy 233 holdas honvédségi területen legeltetheti a közös gazdaság az állatait — ingyen, de másnak a tsz ezt nem engedheti meg. Kancsár fütyült a megállapodásra, s rövidesen több magánszemély terelgette nyáját a honvédségi gyakorlótéren — s fizetett az elnöknek legelőhasználati díjat. Nem kis összegekről volt itt szó. Nagy Zoltántól hatezer forintot, Sz. L-től tízezer forintot, egy másik magán- személytől pedig hétezer forintot kért. Közben azonban tovább bonyolódtak az áttételes birkavásárlások is, és ezekben Kancsár Ferenc vitte a főszerepet. A bajai Duna Termelő- szövetkezet — elsősorban területi adottságai miatt — nem tartozott, s jelenleg sem tartozik a megye jó közös gazdaságai közé. Kancsár Ferenc, amikor odakerült mindent ígért, de már az első hónapokban visszájára fordult a szándéka, ami — nem nehéz kitalálni — már a kezdeti időkben sem lehetett egyenes. A közös gazdaság vezetősége azóta megerősödött, s minden biztosíték megvan arra, hogy kilábaljon abból a kátyúból, amibe Kancsár Ferenc és hasonló társai tolták. Gál Sándor
