Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

1970. március 22. vasárnap 3. oldal egységes, de valójában ket­téosztott Laosz ^ bizonyos Ázsia politikai képleténél^ namban ugyan — a Nixon- kormányra nehezedő kato­nai és politikai terhek mi- a bonyodalmakat, amelyek érsek elleni merénylet után att — folytatták a lassú Dél-Európának szinte meggyilkolták GeorgadziSz deszkalációt, ám Laoszban egész hosszában megmutat- volt belügyminisztert. Mi- és Kambodzsában tárna- koznak. Zűrzavaros a cip- vei őt tartották a merény- dásba lendültek. rusi helyzet: a Makariosz let egyik kivitelezőjének, — a leggyakrabban hangzó TANKOK PHNOM PENHBEN feltevések szerint saját társai fordították rá a fegyvert. A jelek arra mu­tatnak, hogy az athéni junta hideg vagy meleg puccsot kíván Cipruson, és a három világrész találko­zójánál fekvő szigetorszá­got a NATO-hoz kívánja kötni. Közben Törökor­szágban heves parlamenti csaták zajlottak Demirel miniszterelnök és jobbol­dali ellenzéke között, Olaszországnak pedig vál­tozatlanul nincs kormá­nya ... Nem hiszem, hogy lett volna a héten újságolvasó, aki eseménytelenségre pa­naszkodhatnék. A jelek szerint a tavaszi pezsgés a világpolitikában is folyta­tódik: a nemzetközi fejle­ményekben nem várható húsvéti vakáció ... Kambodzsában még mindig feszült a helyzet, a fővá­rosban, Phnom Penhbcn változatlanul harckocsik áll­nak a fontosabb középületek előtt. Laoszban az amerikaiak segélycsapatai előrenyo­multak a stratégiailag fon­tos Kőedény-síkságon, ami­kor pedig a Patet Lao né­pi erői ellentámadásba lendültek a korábbi hely­zet visszaállítására, az " Egyesült Államok bevetet­te B—52-es bombázóit. A kambodzsai puccs célja is nyilvánvaló: politikailag elszigetelni a dél-vietna­mi szabadságharcosokat, s nehezíteni bizonyos kato­nái műveleteiket. Ameri­kai szenátorok a minap aggodalmukat fejezték ki, hogy Laosz második Viet­nammá válhat. Francia la­pok attól óvakodnak, hogy Kambodzsa második La- osszá váljék, a kör bezá­rult: szinte kitapinthatok A CIPRUSI ESEMÉNYEKRŐL egy súlyos indokínai krízis Nicosiában Makariosz ér' körvonalai. (Az új kain- sek, államelnök mellett, bodzsai kormány ugyan aki ellen a közelmúltban semlegességét hangsúlyoz- merényletet kíséreltek meg. za és „személyi változás- a sikertelen merénylet ra” igyekszik mérsékelni kapcsán indítottak vizsgá- Szihanuk eltávolításának latot Polkarposz Georgad- jelentőségét. A hatalomát- zísz, volt belügyminiszter vétel körülményei, vala- ellen. Lakásán fegyvereket mint az eltelt rövid idő és lőszert fedeztek fel. alatt bekövetkezett esemé- Nem sokkal azután golyó- nyék egyelőre mást mutat- sorozatoktól eltalálva, hói­nak ...). tan bukkantak rá Nicosiá­A távoli kitérő után is- tói 13 kilométernyire a volt *nét visszakanyarodnék belügyminiszterre. Való­földrészünkhöz. Inkább színűleg bűntársai hallgat- csak jelezni tudom azokat tatták el. GROMI KO ÉS VENDÉGLÁTÓI Nagyarányú tüntetés zajlott le a sziget fővárosában, Áprilisban szakértői küldöttség indul az NSZK-ba Négynapos láto­gatása után szom baton hazaérke zett a Német Szö­vetségi Köztársa­ságból dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, aki a második vi­lágháború befeje­zése óta a ma­gyar kormány tagjai közül első­ként tett hivatalos látogatást az NSZK-ban. A Ferihegyire- aruk pülőtéren dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisz­terhelyettes és a miniszté­rium több vezető munka­társa fogadta. Dr. Bíró József az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában a következő­ket mondotta: — Dr. Kari Schiller gaz­dasági miniszter meghívá­sának tettem eleget. Láto­gatásom fő célja az volt, hogy a gazdasági kapcso­latainkban meglevő fékező tényezőket felülvizsgáljuk, és amennyire lehetséges, elhárítsuk. Magyarország és az NSZK gazdasági kap­csolatait, áruforgalmát éves megállapodások szabályoz­zák; a mostani tárgyalá­sokon megállapodtunk, hogy a legközelebbi szer­ződés hosszúlejáratú lesz, öt évre szól majd. Egyet­értés volt abban is, hogy a megállapodás ne csupán a gazdasági kapcsolat tra­dicionális formájára, az áruforgalomra korlátozód­jék, hanem a sokkal szé­lesebb körűen értelrjjfzett kooperációs kapcsolókra is kiterjedjen. — A tárgyalások egyik témája a liberalizáció volt, mert, mint ismeretes, a Közös Piac tagországai, sőt mondhatom, hogy általá­ban a nyugat-európai or­szágok közül is az NSZK- ban érvényesül legkevésbé a liberalizáció a magyar Kari Schiller és dr. Bíró József bevitelénél. Nagy­mértékben nehezítették és ma is nehezítik a magyar exportot a korlátozó in­tézkedések. E probléma is napirendre kerül a hosszú- lejáratú megállapodás elő­készítésére április 6-án Bonnban kezdődő szakér­tői szintű delegáció tárgya­lásain. A liberalizáció mértékén túl a delegáció feladata lesz tisztázni olyan elvi kérdést is, mint például az együttműködés lehetősége harmadik piaco­kon. A delegáció munkája nem lesz könnyű, mivel el­vi kérdés gyakorlati alkal­mazásának módját kell megtalálni. — A tárgyalások fő irá­nya a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt, de felvetődött olyan kér­dr. Bíró József hazaérkezett dés is, mint részvételünk a nemzetközi gazdasági szer­vezetekben, közöttük a GATT-ban. Schiller gazda­sági miniszter biztosított arról, hogy amennyiben napirendre kerül Magyar- ország GATT-felvétele, ahhoz az NSZK támogató- lag járul hozzá. — Amint az elmondot­takból is kitűnik, elsősor­ban gazdasági jellegű tár­gyalásokat folytattam, de látogatásom során, s külö­nösen Walter Scheel kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélésünkön politikai kérdések is napirendre ke­rültek. Scheel külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy pozitívan értékeli Péter Já­nos magyar külügyminisz­ternek brüsszeli és varsói útján tett kijelentéseit, va­lamint az NSZK televízió­jának adott nyilatkozatát, s egyetért abban, hogy az európai béke fenntartása érdekében a gazdaságiakon túl más vonatkozásban, — politikái, kulturális téren — szintén szélesíteni lehet­ne a kapcsolatokat. — Ott tartózkodásom so­rán meghívást adtam át Schiller gazdasági minisz­ternek, aki azt elfogadta és látogatásomat előrelát­hatólag még ebben az év­ben viszonozza. • • Üzenet a stockholmi Vietnam-konferenciához A magyar közvélemény állásfoglalása, a társada­lom minden rétegének kö­vetelése: azonnal és felté­tel , nélkül vonják ki az amerikai csatlós csapato­kat Vietnamból, mert csak ez az egyetlen útja a ma már egész Indokína béké­jét veszélyeztető vietnami helyzet megoldásának — ez a lényege annak az üze­netnek, amelyet a magyar delegáció visz magával a húsvétkor Stockholmban összeülő nemzetközi Viet- nam-konferenciára. Szom­batén délelőtt ünnepélyesen vette át az Országos Béke­tanács székházéban az üze­netet tartalmazó, aláírások sokaságával megerősített íveket a küldöttség veze­tője, dr. Réczej László pro­fesszor, az Országos Béke­tanács elnökhelyettese. Ezen a héten több napon át hivatalos látogatáson Cseh­szlovákiában tartózkodott Gromiko szovjet külügy­miniszter. Látogatásának többek között az volt a cél­ja, hogy aláírja Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Képünkön balról jobbra. Vaszil Bilak a CSKP Kb titkára, Gromiko és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter azon a fogadáson, amelyet szovjet kollégája tiszteletére adott. HM Sándí# (13.) Március 25-én délután 3 órakor a színház fenn­pant. Pedig a földreform gyorsasága ás sikere attól függött, tudja-e biztosítani a kommunista párt a nemzeti bizottság által a koalíciós pártok nemzeti egységét. A kommunista és a nem­zeti parasztpárt képviselőin kívül más pártok nem támo­gatták az aktív földosztást. Különféle kibúvókat kerestek és gyakran oktalanul hi­állása óta először telt meg szegényparasztokkal. A nagy- báztatták a földigénylő bizottságot. A legtalálóbban az gyűlésen ismertették a földreform-rendeletet, megvá- SZDP kecskeméti szervezetének elnöke fejtette ki vá­lasztották a harminc tagú földigénylő bizottságot, amely­nek elnöke Virágh Imre lett. A földigénylő bizottságban mind az öt politikai párt képviselője helyet kapott. A felhívás nyomán tö­megesen jelentkeztek az igénylők. A jelentkezések­ről a Kecskeméti Lapok április 1-én színes tudósításban számolt be, Megművel­jük a földet, ha kell, a tíz körmünkkel is címmel. A nincstelen, földnélküli családok száma — akik mező- gazdasági munkakörben dolgoztak — felül volt a két­ü FOLDiGEHYRÖL leményét: „Nem tudom, hol a hiba, de meg kell állapítanom, hogy ez a hiba egészen elidegenítette a pártokat egy­mástól. Nincs meg az összetartás, én magam sem va­gyok informálva ... Nem kényszeríthetek senkit olyan munka végzésére, melyet nem végez szívesen.” A szociáldemokratákkal egy követ fújt e kérdésben a Polgári Demokrata Párt képviselete is: Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a földreform végrehajtására nin­csenek végzett és felvilágosodott embereink. Másik ezren és 3600-an voltak olyanok, akiknek a birtoka 1-5 “í1“™ hnlrl krwmt vnlt w s í, in hnlH knsrntti Ugyanennek a partnak egy másik képviselője a kovetke­zoket mondotta: „Birtoklevelet adtak olyan egyének ke hold között volt. Az 5 és 10 hold közötti családok szá­1542 _ S zéles'volt tehát a földet várók tábora, a felosztandó °'La^°Líf,píák földbirtok is rendelkezésre állt. a földet, akik politikailag nem egészen megbízhatók.” AZ ELSŐ TULAJDONOSOK Szükséges azonban meg­jegyeznünk. hogy a város területén fekvő 163 ezer holdas határból csak 87 661 katasztrális hold szolgált szántóul. A rét- és legelő­KÉT PÁRT ÖSSZEVETI A HÁTÁT Az említett pártok kép­viselőinek véleménye te­hát azt példázza, hogy Kecskeméten a földreform végrehajtása nem egyesí­tette a pártok politikai ér­területek, nádasok, erdők mintegy 53 ezer holdat tettek csak a kommunista és Nemzeti Parasztpárt volt 1- // , - ■ i I « . . . Tßlmc nrnof. nn rteol olrTTnni rtrrtrn A V, TI — JL ...i. 1- -JA ­ki, a szőlős terület pedig 17 ezer holdnyi volt. Mindezek mellett jelentős volt az úgynevezett kulák- gazdaságok száma: 1700. A történelmi osztozkodás április 1-én. húsvét vasár­napján kezdődött. Az első tulajdonosok ekkor vették végleges és jogos tulajdonukba Héjjas István 600holda' borbásni'sztai birtokát. Ezen a napon Ballószögön. Ke­rekegyházán, Városföldön és Helvécián is megjelentek az örökösök. A földosztás kezdeti lendülete azonban kissé megtor­teljes nézet- és cselekvési egységen. E két párt tette a legnagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a földigénylő bizottság sikeresen folytathassa tevékenysé­gét. A kisgazdapárt még nyílt fórumon nem támadta a földreformot, de a tanyavilágban igyekezett ellenpropa- ;andát folytatni, melynek eredményeként sok esetben erőfeszítésbe került rábeszélni az agrárproletárt, hogy fogadja el a földet. folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom