Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Külföldi [ divat Sötét színű szövetből ké­szült tavaszi kosztüm, mintás zsabós blúzzal, csinos bojtos sapkával, (szovjet modell) Pasztell színű szövet kosztüm kora tavaszra, derékig érő kabátkával (csehszlovák modell) HÉTFŐ: Köménymagleves, tojáspörkölt galuskával, vá­gott savanyúság. KEDD: Tejfölös tojásosle­ves, zöldborsófőzelék főtt füstölt oldalassal, alma. SZERDA: Rizsleves, szilva­ízes derelye, alma. CSÜTÖRTÖK: Tarhonyale­ves, vadas sertéscomb, be­főtt. PÉNTEK: Halászlé, túrós­csusza tepertővel. SZOMBAT: Zöldségleves, székelykáposzta, alma. VASÁRNAP: Raguleves, töltött csirke párolt rizs, be­főtt, diós pite. RECEPTEK: TOJÁSPÖRKÖLT. Tegyünk a lábasba egy nagyobb kanál zsírt. Vágjunk bele egy nagy fej hagymát, pirítsuk meg rózsaszínűre, majd tegyünk bele pirospaprikát, és en­gedjük fel fél liter forró vízzel. Tegyünk bele sót, és zTdig főzzük, míg a hagyma teljesen megpuhul. Akkor személyenként 2—2 tojást beleöntünk, de úgy, hogy egyben maradjon. Kavarás nélkül főzzük. Ha megfőtt galuskával tálaljuk. ZÖLDBORSÓFŐZELÉK. Egy doboz zöldborsót bele­öntünk egy lábasba, melybe előzőleg már egy kanál zsírt tettünk, összevágott petre­zselyem zöldjét, kevés cuk­rot és sót adunk hozzá, majd kevés víz hozzáadásával ad­dig pároljuk, míg a borsó­szemek meg nem puhulnak. Ha készen van, felengedjük forró vízzel, s amikor meg­főtt, behabarjuk (3 dl. tej, 5 dkg liszt). Szükség sze­rint cukrozzuk és sózzuk tá­lalás előtt. végzet idült hörghurut! Népszokás, vágf üzleti vállalkozás? Mivel várjuk a húsvéti locsolókat? Kínos érzés, ha az em­bernek a mozi, a színház, vagy a hangversenyte­rem néma csendjében ál­landóan köhögni kell. De kínos a köhögés akkor is, ha otthoni magányban, szem- és fültanú nélkül gyötri az embert. Pedig a hörghurutosok télen- nyáron köhögnek. Ez a kín nyilvános helyen is, otthon is sok embert gyö­tör, hiszen Magyarorszá­gon is mintegy 10 száza­lékra tehető azok száma, akik évente idült hörg­hurut miatt halnak el. Angliában nemcsak az embereknek nemcsak az idült hörghurut miatti kínját, hanem az éven­te mulasztott munkana­pok számát is nézték. Ez a szám 25—31 millió között mozog. A kín, a gazdasági kár láttán szin­te minden emberben fel­tolakszik a kérdés: nem lehet ezen változtatni? De igen, csak törődni kell vele, akarni kell! Aki három hónapig köhög Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) javaslata alapján az orvosok azt te­kintik idült hörghuru- tosnak, aki két egymást követő évben 3 hónapig állandóan köhög és köpe- tet ürít A köhögést a hör­gők nyálkahártyájának gyulladása okozta izgalom váltja ki. A köhögés cél­ja a gyulladt nyálkahár­tyára felrakódott váladék eltávolítása. Ha heveny, tehát pl. hülés következ­tében létrejött hörghu­rutról van sző, a köhögés és a hozzátársuló köpet- iirítés elősegíti a beteg gyógyulását. —Idült hörg­hurut esetén gyakori a köhögés akkor is, amikor már nem követi köpetürí- tés. Az eredménytelen, ADAS SERTÉSCOMB. Hoz­ivalók: Fél kilogramm ser-_ iscomb, 8 dkg füstöltsza- , inna, 15 dkg vegyes zöld- ■ -g, egy kis fej vöröshagy- ía, 2 dl. tejföl, 1 dl. fehér or, babérlevél, kávéskanál- yi mustár, 3 dkg liszt, fél itrom, 5 dkg cukor és só. A zöldséget és a hagymát arikára aprítjuk és a füs­tit szalonnával együtt meg- irítjuk. Rátesszük a meg- losott húst, megsózzuk, és ab érlevéllel fedő alatt ke- és zsírral saját levében pu- ára pároljuk. Kivesszük, gy tálra tesszük, a zöldsé- es zsírt meghintjük liszt­éi, hozzáadjuk a mustárt, a ejfölt, cukrot, a citromhéjat is levét. Jól felforraljuk, rá- zűrjük a felszeletelt sertés­---Ac oopmlPdnmhóf'cal a djuk asztalra. DIÓS PITE. 40 dkg lisztet. 20 dkg zsírt elmorzsolunk két tojássárgájával, majd össze­gyúrjuk. A tésztát kétfelé osztjuk. Egyik felét elnyújt­va tepsibe tesszük. A követ­kező töltelékkel töltjük: 5 tojás sárgáját 25 dkg cukor­ral habosra keverünk, 25 dkg darált diót és öt tojás kemény habját hozzákever­ve rákenjük a tésztára. A másik tésztából rácsot készí­tünk. Világos sárgára süt­jük. Hosszú szeletekre vág­juk, van-lias porcukorral megszórjuk. kínzó köhögési inger sem nem kellemes, sem nem hasznos, sőt egyene­sen káros. A tartós köhögés hasz- szú távon elősegíti a tü­dőgyulladást A köhögés elején a tüdőben bekövet­kező nyomásfokozódás az a fizikai tényező, amely tüdőtáguláshoz vezet Az idült hörghurut még a tüdő apró nyálkahártyá­jának megvastagodásával, azok átmérőjének csök­kenésével is jár, ami a levegő kilégzését nehezíti. Ez is elősegíti a tüdőtá- gulatot és egyben a tüdőt gátolja abban, hogy a szervezet váltakozó igé­nyeinek megfelelően le­bonyolítsa a gázcserét A csökkent gázcsere viszont gyorsítja az öregedést rontja az agyműködést és végső fokon megrövidíti az életet. Az idült hörghurut szá­mos következményének láttán okkal-joggal vető­dik fel a kérdés: vajon hogyan lehetne megelőz­ni? A fő bűnöm a cigaretta A városok pora, téli köd­füstje, az ipar egyre több gőze-gáza akarva-akarat- lanul ingerli a városla- lakók tüdejének nyálka­hártyáit Az esetek nagy részében mégsem okoz idült hörghurutot mert tüdő nyálkahártyáinak utcaseprői: a csillószőrök lassan felsodorják a tü­dőből a porszemcséket és azokat köhögéssel eltávo­lítják a szervezetünkből. A poros, városi levegő ugyan hajlamosít idült hörghurutra, de az a tény, hogy a tettest másban is kell keresnünk. Az idült hörghurut létrejöttében a főbűnös kétségtelenül a cigaretta. Amikor a televízió kép­ernyőjén még a Tudós Klub orvosai is füstölgő cigarettával a kezükben kísérelik meg a hallgató­kat vagy nézőket az egész­ségesebb életre bíztatni, de méginkább, amikor a színészek és népszerű ri­porterek egymással ver­senyben cigarettáról ciga­rettára gyújtanak, különö­sen érdemes a cigarettá- zás bűnösségét hangsú­lyozni. Az idült hörghuru­tosok 80 százaléka még tiszta hegyi levegős vidé­ken is a dohányosok sorá­ból kerül ki. A dohányfüst ugyanis állandóan ingerli a hörgők nyálkahártyáját, a nikotin bénítja a csil- lószőröket és a kettő együttvéve évek, vagy év­tizedek múlva szinte szük­ségképpen idült hörghu­ruthoz vezet. Éppen nap­jainkban világszerte terje­dőben vannak azok az ál­lami intézkedések, ame­lyek az ifjúság körében folytatott dohányzási rek­lámot drákói eszközökkel tiltják. A városok és az üzemek levegő-szennye­zettségének megelőzésén kívül elsősorban a dohány­zók számának csökkené­sétől várható az idült hörghurut megelőzése. Gyógyítás Szinte magától értető­dő, hogy az idült hörg­hurut gyógyítására is ha­talmas erőfeszítéseket tesz az orvostudomány. Ismer­ve a sok-sok szenvedést és az egyént, valamint a kö­zösséget érintő idült hörg­hurut okozta kárt, érthe­tőek ezek a törekvések. Az az ember tehát, aki két egymást követő éven keresztül három hónapig vagy annál tovább köhö­gött és köpetet ürített, fel­tétlenül keresse fel ezzel a panaszával orvosát. Tar­tós gyógyszerszedésssel — és természetesen a kiváltó légzési ártalom, tehát a dohányfüst, vagy a mér­gező gázok belélegzésé­nek kerülésével — néha egymagában is meggyó­gyul a már-már idültté vált hörghurut. Máskor tartós tablettaszedésre, köpetoldókra, vagy kö­högéscsillapítókra is szük­ség lehet. Ezekkel az orvos még akkor is tud segíteni, ha valakinek nem volt le- ki ereje a cigarettáról le­szokni. Dr. Szendéi Ádám KÖZELEDIK a húsvét. Falun, városon egyaránt a legkisebb legénykék is készülődnek, hogy a ked­ves népszokásnak rr)g- felelően megöntözzék a leánykákat. Vannak vidékek, ahol az a szokás, hogy’ a lá­nyok ünnep előtt elindul­nak a szomszéd faluba tojásszedő körútra. Da­lolva járják végig az ut­cákat, kacérkodó, hívoga­tó dalukkal adnak biz­tatást a ház legényeinek, hogy bizony szívesen várnák őket húsvét hét­főjén. Az összegyűjtött tojásokból addigra hímes tojásokat varázsolnak az ügyes leány- és asszony­kezek. Tájanként változik az ének dallama, a lo­csolóvers „rigmusba” sze­dett szövege. A szokás nem mindenfelé teljesen azonos, de bármelyik vi- dóken járunk is húsvJt hétfőjén, kedvesnek ta­láljuk ezt a népszokást. Sajnos, az utóbbi évek­ben tanuló ifjúságunknál falun, városon egy­aránt — az tapasztalható, hogy valamiféle üzleti vállalkozássá süllyedt a húsvéti locsolkodás. Egyes csaladok a húsvét-hétfőn megjelenő kisebb, na­gyobb fiúismerősök, a kislányuk osztálytársai, vagy az ismeretlen le­génykék kedvességét pi­ros tojás, cukorka, süte- mény, locsoló virág (já­cint) helyett 1, 2, 5 eset­leg 10 forintokkal hono­rálják. A népszokásnak minden íze-zamata oda­vész ezzel. Kapualjakban, utcasar­kokon, kis csoportokba verődött fiúkat látha­tunk, amint egymásnak ajánlgatják: kihez men­jetek, mert jó pénzt kap­tok, kihez ne menjetek, mert „semmit” sem kap­tok. Az ünnep utáni első tanítási napon sok min­den kiderül, amikor a lá­nyok is eldicsekednek egymásnak, kinek, hány locsolója volt. Kiderül, hogy annak a kislánynak volt a leg­Horgolt táska és sapka Fehér és kék, vagy más színősszeállítású műszálas fonálból csinos táskát és sapkát horgolhatunk a tava­szi kabáthoz, vagy kosztüm­höz. Az együttes, nemcsak kedves kiegészítője öltözé­künknek, de a sapkának pél­dául a szeles időkben külön is nagy hasznát vesszük. A táska kellékei: bélés­anyag, táskakeret és körül­belül 60—80 cm-es fémlánc. A táskát a keretméretnek megfelelő szemmennyiséggel kezdjük. 1. sor: fehér fonálból hor­goljuk a láncszemet és min­den láncszembe 1 szoros sze met. 2. sor: fehér, 2 láncszem mel fordulunk, minden szo­rosszemre 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. 3. sor: szintén fehér, egy- ráhajtásos pálcával. 4. sor: kék és végig szoros szem. A 2. és 3. 4. sorokat is mételjük hatszor. Azután fe bérrel horgolunk 1 egyr<* hajtásos pálcás sort és * szorosszemes sort. Ha ki szén vagyunk, gyengén át gőzöljük, összecsavarjuk, Ír béleljük és vagy magún’ varrjuk a kerekez, vag> szakember kezébe adjuk« Sapka: fehér fonálból, 4 láncszemet összekapcsolunk, 14 egyráhajtásos pálcát öl­tünk bele. A következő sor­ban minden pálcára kettőt horgolunk, a harmadik sor­ban minden harmadik pál­cára kettőt. A negyedik sor­ban nem szaporítunk, az ötödik sorban minden ne­gyedik pálcából csinálunk kettőt. A hatodik sor ismét szaporítás nélküli, a hete­dik sorban pedig már fo­gyasztunk : minden hetedik pálca kimarad. A nyolcadik sorban minden negyedik pál­cát hagyjuk ki, végül kék fonállal minden pálcára rö­vidpálca és ezzel is fejezzük be. Szegedy Béláné több locsolója, ahol a legtöbb pénzt adták a fiúknak, mert az osztály­társakban volt annyi betyárbecsület, hogy a „zsákmányról” beszámol­tak egymásnak. Így az­tán a sarki tapasztalat- csere után minden osz­tálytárs érdemesnek tar­totta, hogy felkeressék azt a „kedves” leány­társukat. A fiúknál pedig az a fő téma: „Te mennyit gyűjtöttél össze?” Szám- lálgatják, rakosgatják a pénzt, szeretnék egymást túllicitálni. SZERENCSÉS esetben fellendül az OTP-taka- rékbélyeg vásárlási for­galma a tanító néninél. Bevándorolnak az össze­szedett forintok bélyeg alakban a takarékköny­vecskébe. Sajnos, nálam is min­dig akadt az osztályban egy, de esetleg több gye­rek is, akiktől megtud- íafn\. hogy: „Anyukám küldött locsolni, a pénzt is neki adtam’ oda, de nem mind, egy tízest azért eldugtam magam­nak!” Szomorú dolog ez. A kedves népszokás ürü­gyén hozzá még, az édes­anyját is megtanulja be­csapni a gyerek. Azután a legtöbb gyerek rend­szerint valami haszonta- lanságra költi a pénzt. Csak úgy, valami fölös­leges dologra, hiszen úgyis könnyen jött! Nem helyes, hogy a 6— 10 éves gyermekek 80— 100 forintot „keressenek” egy-egy húsvéthétfőn, csupán azért, mert a családoknak ez így egy­szerűbb és kényelmesebb, mint megőrizve az ere- deti szokást, hímes to­jással — s ha már az semmmJtképpen sem megy —, süteménnyel, csokoládétojéssal várni az öntözőket. A másik — még a pénzosztogatásnál js szo­morúbb tapasztalatom — hogy likőrrel, szeszes itallal kínálják legtöbb helyen már a 10—12 éves gyermekeket is. A fiatal szervezet számára nagyon veszélyes és egészségié- len a legkisebb mennyi- ségű szesz fogyasztása is. Hát még mennyire árt az a sok össze-visszake- veredett ital. amit a lo- csolókörút végére meg- itatnalí velük különböző helyeken. Ünneprontó lát­vány a dülöngélő, duhaj­kodó, rosszulléttől sápadt arcú fiatalok csoportja kora délutánra. A_ mellettük elhaló dó felnőttek közül sokan a mái fiatalságot szidják, és nem gondolnak arra, hogy a mai felnőttek ad­tak nekik inni — ha ap­ránként is —, de annyit hogy részegség lett a vége. MIND a két tapasztalt helytelenségért: a pénz­osztogatásért és a fia­talok itatásáért Is mi _ f elnőttek — vagyunk a felelősek! Időben írtunk róla, jó lenne, ha az idé- sehol sem lennének r szép népszokást megcs ' foló. s ünneprontó jele ségek. Dr. Gergely Károlyné

Next

/
Oldalképek
Tartalom