Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

6. oldal 1970. márdns 1 kedd 1 Megoldást keresve... — Termékeny volt a vi­ta ... — szögezte le mosoly­gó' jóérzéssel dr. Kőrös Gáspár, a legutóbbi megyei népfrontbizottsági ülés elő­adói?. amikor válaszadását megkezdte. Valóban — az influenza- járvány miatt eléggé meg­csappant létszámú bizottság tagjai — nagy számban szólaltak fel, sokféle közéle­ti problémát érintettek# s azokat egyenként is több oldalról vették szemügyre. Megoldást is keresve. Hogy most csak egy témát említ­sünk. Dr. Kőváry Gáborné, a kisszállási népfrontbizottság elnöke a legaktívabb részt­vevők egyike. Ez alkalom­mal is több kérdésről szólt — köztük a hétközi ottho­nokról. A beszámoló foglal­kozott azzal is, hogy a kör­ié tesítési program, a szak- rendszerű oktatás megte­remtése érdekében milyen nagy erőfeszítéseket tettünk a hátrányos helyzetű tanyai általános iskolások diákott­honi elhelyezése terén. Tíz év alatt több mint ezer ilyen iskolás gyermek szá­mára hoztunk létre hétközi otthonokat. A( tanácsok eze­ket is a népfrontbizottsá­gok, a lakosság, a különbö­ző intézmények támogatá­sával hívta életre. Miként a megyei tanács vb-elnök- helyettese rámutatott, saj­nos, még mindig mintegy 4000 tanyai általános isko­lás gyermeket kellene hét­közi diákotthonokba elhe­lyezni. Szintén a társada­lom nagyarányú segítsége szükséges ahoz, hogy 4 JY„ ötéves terv időszakában kétezerrel tudjuk növelni az otthonok befogadóképes­ségét. Dr. Kővári Gáborné hoz­zászólása során feltette a kérdést, s kérte mások vé­leményét is: mi a fontosabb — a hétközik befogadóké­pességének növelése, vagy az ott lakók körülményei­nek javítása? Tapasztalja, hogy nem egy helyen túlságosan be­szűkült, egyhangú a gye­mérlege Az ellenőrzések tapasztalatai rekek élete ezekben az ott­honokban. Van tanuló- és hálószoba, s a kisdiákok napjai itt telnek — iskola után. Nincs módjuk na­gyobb mozgásra, színesebb, érdekesebb időtöltésre, fan­táziát mozgató szórakozá­sokra. Mi tehát a helyesebb? — kért állásfoglalást a kis­szállási népfrontelnök. Kőrös elvtárs — összefog­lalójában — határozott, tö­mör választ adott a kérdés­re. A hétközi otthonok erő­teljes létszámnövelése lét- fontosságú, erről nem mondhatunk le. Utalt be­számolójának arra a kitéte­lére, amely szembeszökően érzékelteti, milyen messze vagyunk a m a is meglevő igények kielégítésétől, s hogy ezeket a jövő tervidő­szakban is csak nagy áldo­zatokkal, társadalmi össze­fogással tudjuk csökkente­ni. Viszont még ezt megelő­zően hallatta véleményét a dilemmáról Csipkó Sándor, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz főkönyvelője. Amikor elismerte, hogy- dr. Kőváry- nénak igaza van, ha kedve­zőtlen tapasztalataira hivat­kozva tanácskozott — or­voslást — kér, ráirányította a figyelmet olyan adottsá­gokra, amelyekről talán megfeledkeztek egyes köz­ségekben. Kiemelte, mekko­ra előny van abban is, hogy a hétközi otthonokban lakó kisdiákokat nem kell „szervezni”, hiszen ez adott. Ennélfogva — iskolaidőn kívüli irányításuk —; közös , játékra, „ szórakozásra ösz­tönzésük nem nehéz. — Minden községben van KISZ — legtöbb helység­ben kultúrház is — véle­kedett Csipkó Sándor. — Élni kell a KISZ-élet adta lehetőségekkel, az úttörő- szakköri, kultúrházi adott­ságokkal, és mindjárt meg­szűnik a hétközis tanulók elszigeteltsége, szabad, pi­henő óráik melegebbé, ér­dekesebbé, játékosabbá vál­toznak. Tóth István Zenés autóstop A Szolnoki Rádió rejtvénypályázata A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója február 23-i műsorá­ban elhangzott rejtvénypályá­zat harmadik fordulójának kérdései, illetve a helyes meg­fejtések: 1. Mi tilos párhuzamos köz­lekedésű útvonalon? Egyenes irányú haladás ese­tén az úttest felezővonalát át­lépni? Igen. Megfordulni; Nem. A gyalogos átkelőhely előtt a másik sávban álló jármű mellett elhaladni? Igen. Tolatni? Nem. Sávon belül előzni? Igen. Várakozni? Nem. 2. Hol kezdődik és meddig I tart a tilalmi jelzőtáblák ha- | tálya? A tilalom mindig ott kezdő­dik, ahová a táblát elhelyez­ték. A tilalom érvényes a követ- ! kező útkereszteződésig, ellen­tétes érvényű tábláig, a fel­oldást jelző tábláig, és a jel­zőtábla alá írt tér- és időbeli hatályig. 3. Ha a járművet nem a biztosítást kötő vagy a vele közös háztartásban élő csa­ládtagja vezette, jár-e kár i esetére a CASCO-biztosítás alapján kártérítés? Nem, illetve az Állami Biz- I tositó visszakövetelheti a kár- j térítést. 4. Mi a teendő kár esetén? 1 A kárt 48 órán belül be kell jelenteni az Állami Biztosító­nak. A sérült járművet az AB szakemberének be kell mutatni. Itt hívjuk fel a Kedves Ol­vasóink figyelmét, hogy a teg­nap este — nyilvános adás keretében lezajlott eredmény- hirdetésről, Illetve, hogy a rejtvénypályázat helyes meg­fejtői közül kik — milyen ér­tékű vásárlási utalványt kap­tak — a Petőfi Népe szerdal számában is tájékoztatjuk a hallgatókat. A népi ellenőrök munkáját nem lehet úgy mérni, mint egy termelő­üzem tevékenységét. Nem tonnák, darabszámok jelzik a fejlődést, lemaradást, de ha azt mondjuk, hogy a gazdaságok működésének eredményességéhez a NEB munkája is hozzájárul — többszörös áttétellel —, nem járunk messze az igazság­tól. A vizsgálatok ugyanis legtöbbször olyan jelenség­re, körülményre hívják fel a figyelmet, amelyek ké­sőbb a termelékenység gát­jaivá, a pénzügyi, a munka- fegyelem szétzilálójává, a szervezés akadályává vál­tak volna. Néhány nappal ezelőtt készült el az az összefogla­ló jelentés, amely a me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság múlt évi munkáját elemzi. A népi ellenőrök munkájának eredményessé­gét az jelzi, hogy tevékeny­ségük nyomán történt-e változás valamely területen, lett-e foganatja megállapí­tásainak, a kiderített té­nyeknek. Ilyen szempontból két­ségtelenül eredményes esz­tendőt zárt a NEB, s ehhez hozzájárult, hogy célkitűzé­seik alapjaként a megyei vezetés programját — amely az országos irányel­vek helyi vetülete — alkal­mazták, vettek figyelembe. Nem látványos leleplezé­sekről van itt szó, hiszen a NEB elsősorban a megelő­zésre, a hibák elkerülésére törekszik, erre inti, figyel­mezteti az ellenőrzött egy­séget is. Mégis, ha itt az el­lenőrzés eredményeiről be­szélünk, hibákat, s az ezzel összefüggő intézkedéseket kell említenünk. A NEB az elmúlt évben élt erőteljesebben az 1968. évi V. törvény által bizto­sított azon jogkörével, hogy az ellenőrzés során feltárt hibákat ott igyekezett elin­tézni — realizálni —, ahol azok felmerültek: vállalat, üzem, termelőszövetkezet stb. A tavaly végzett 133 vizsgálatnak 80 százaléká­ban történt ilyen lépés, de a téma- és célvizsgálatok le­folytatását követően 33 eset­ben tett felhívást a NEB a törvényes állapot helyreál­lítására a vizsgált szervek­hez, 12 alkalommal pedig a felügyeleti szervhez. A rea­lizálási módok közül főleg a munka javítására, a hiá­nyosságok megszüntetésére tettek javaslatot a népi el­lenőrök, így a vizsgált egy­ségekhez közvetlenül 233, a felügyeleti szervhez pedig 63 esetben. A NEB vizsgálatainak 33 százalékát tárgyalták meg a különböző szintű tanácsi és pártszervezeti végrehajtó bizottságok és a jelentések alapján intézkedtek, hatá­rozatokat hoztak. S ami már kézzelfogha­tó eredmény: 1969-ben 66 esetben kezdeményezett fe­gyelmi eljárást a népi el­lenőrzés, amelyből mindösz- sze négyet nem hajtottak végre. Az ugyancsak tavaly, a vizsgálatok alapján indí­tott 36 kártérítési ügyből 29 már befejeződött, a többi folyamatban van. További 33 esetben kezdeményezett visszafizetési eljárást, az ál­lam javára, a jogtalanul felvett pénzösszegek tekin­tetében. Ezeknek együttes összege megközelítette a 8,5 millió forintot. Hat terme­lőszövetkezetben vizsgálták meg a mérleget, s kiderült, hogy a vizsgált közös gaz­daságok együttesen 14,8 millió forinttal sértették meg a mérleg valódiságá­nak az elvét. A munkatervi vizsgálato­kon kívül igen nagy jelen­tősége van a NEB tevé­kenységi körén belül a be­jelentések és panaszok in­tézésének is. Mondanunk sem kell, hogy mind a járá­si-városi, mind a megyei népi ellenőrzés nagy gondot fordít az ilyen jelzésekre. Tavaly — közérdekű és ma­gánpanasz — összesen 291 érkezett a bizottságokhoz, s ennek mindössze 20 száza­léka bizonyult alaptalan­nak. Érdekes és elgondol­koztató viszont, hogy az ösz- szes bejelentések 45 száza­léka a mezőgazdasággal volt kapcsolatban — az 1968 évi 18 százalékkal szemben. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a termelőszövetkeze­ti tagság egyre inkább a közös gazdaság tulajdono­sának érzi magát, szívügyé­nek tekinti a tsz problémá­it. A közösségi szellem erősödésének bizonyítéka az is, hogy 71 észrevétel a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett kisebb-na- gyobb cselekményekről szólt, az állami és a bizony­lati fegyelem megsértésére 50 panaszos hívta fel a fi­gyelmet. A beosztással va­ló visszaéléssel 27, önké­nyeskedéssel 19, a szövetke­zeti demokrácia megsérté­sével pedig 16 beadvány foglalkozót az elmúlt év­ben. Csupán egy fejezetét tag­laltuk a NEB múlt évi munkájáról készült jelen­tésnek. Ebből is kitűnik azonban, hogy a szerteága­zó munka, a társadalmi ala­pokon szervezett és elsősor­ban a hibák megelőzésére törekvő ellenőrzés eredmé­nyessége nem vitatható. Gál Sándor Útmutató a részesedési alap felosztásához Idegen szavak szótára avagy hézagos neon feliratok Ha bővíteni akarja nyelvtudását, papírral, ce­ruzával kezében jöjjön ve­lem egy esti sétára kedves olvasó, s «röpke egy óra alatt Kecskemét szívében bolyongva számtalan ide­gen szót megtanulhat. Csu­pán egyetlen követelmény: figyelmesen olvassa el a kirakatok fölötti neonfel­iratokat. A Rákóczi út elején ér­deklődését bizonyára fel­csigázták a „K... lt szo­bák”, vagy az ,„.. iék”. A kirakatok elárulják a neonfeliratok jelentését: kombinált szobák, rgka- miék. A „hangs” pedig egészen hasonlít a magyar hangszer szóhoz. Bizonyára a két szónak egy a jelen­tése, mert a kirakatban hegedűket, szaxofont, harmonikát látni. Tovább haladva egyre nehezebb szavakkal talál­kozunk. Az út végén a hirdetőoszlop két oldalán kétféle neonfelirat áll: „M.. .zi” és „Moz”. Kis fantáziával eltalálhatjuk a Városi mozi feliratát. A Szabadság téren levő üzletben „import desség” és „cigaetta” kapható. Ha valakinek a fenti szavak megfejtése problémát okoz­na, elárulom, hogy a des­ség szó alatt cukorkát és csokoládét értsenek, a ci­gaetta jelentése pedig a raccsolók körében is köz­ismert. A másik kirakat fölé pillantva „OF.. .TÉFT, fotó sz... üzlet” olvasható. Több mint valószínű, hogy a hiányzó betűk fényt kaptak, s előhíváskor le- feketedtek, A Nagykőrösi utcában ’’zöldség gy. ,m...” és pár lépessel odább „bolt” hívja fel az arra- járók figyelmét. Az előb­biről tudjuk, hogy tél vé­gén sok gyümölcs nem kapható, de az utóbbi ért­hetetlen, mert nem pult alól adják a rétest. A séta végén jólesne egy fél deci tömény a Kos­suth téri „RTJM áruház­ban”. Ezzel mégse próbál­kozzék a kedves olvasó, mert előfordulhat, hogy a neonfelirat csak CENT.. .-et hirdet. Végezetül annyit: ha egy-egy szó jelentésére nem jönnének rá, bátran keressék fel az érdekelt üzletvezetőket, akik bizo­nyára azt is megmond Iák majd, hogy mikor javítják ki az elromlott neonfellra- tokat. Tárnái László Az 1969-es részesedés felosztásáról közöl útmu­tatót a Figyelő március 4-i száma. A 4 oldalas melléklet módszertani út­mutatást atí az érvényes szabályozásról, számszerű példákkal mutatja be az 1969-es részesedési alap képzésével és felhasználá­sával kapcsolatos tenniva­lókat. A részesedés felosz­tásét bemutató „forgató- könyv” ismerteti — az ér­vényes jogszabályok fel­tüntetésével — a részese­désre jogosultak, az átla­gos létszám, az 1969. évi tényleges bérszínvonal meghatározását, a részese­dés kiszámítását, elosztá­sát, a nyereségjutalom ki­számítását és végül a ré­szesedés kifizetését. Percenként egy sertést... Éppen húsz éve annak, hogy állami vállalat lett a gyöngyösi hentesek és mé­szárosok munkáltatója a Heves megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat Gyöngyösi Üzeme. Itt épült meg az országban az első kombinált vágóvonal, ami azt jelenti, hogy ugyanazon a szalagon képesek külön­féle állatok vágására átáll­ni. A feldolgozás gyorsa­ságára jellemző, hogy egy percenként egy sertést, vagy két percenként egy marhát vágnak le. Szárazáru (téliszalámi, gyulai kolbász) kivételével mindenféle húskészítményt gyártanak Gyöngyösön, el­sősorban a megye és rész­ben főváros ellátására. Képünkön: Turistaszalá­mik a raktárban. (MTI fotó — Kunkovács László felv.) C r • • Irr ■ r Szépülő község — növekvő életszínvonal Az utóbbi tíz év alatt községünk sokat fejlődött, és növekedett a lakosság életszínvonala is. Elkészült a művelődési otthon, befejeződött a köz­ség belterületének villamo­sítása, járda épült, a köz­épületek előtt parkok léte­sültek. Felépült a kéttan- termes iskola, az állator­vosi lakás, és felújítottuk az orvosi lakást is. Egyre több tanya kerül lebontás­ra, lakói a községben épí­tik fél új otthonukat. Az elmúlt évben 900 ezer forint értékű építőanyagot adtak el a községi ÁFÉSZ- nél. A termelőszövetkezet­ben az egy tagra jutó át­lagjövedelem az utóbbi I négy évben háromszorosá- 1 ra emelkedett. Növekedett a lakosság betétállománya, 1966-hoz viszonyítva mintegy 40 százalékkal. A község min­den lakóját örömmel töl­tik el ezek a tények, nem különben a párt- és taná­csi vezetőket. Vízin Gergely Csikéria Könyvbarátok Országosan 2 millió 200 ezer a könyvtári tagok szá­ma, akik tavaly összesen több mint 55 millió kötetet kölcsönöztek. Egy-egy iro­dalomkedvelő évente át­lag 25 könyvet olvas el. A közművelődési könyvtárak­nak 625 000 gyermekolvasó­juk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom