Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
1970. tnárclns 3. kedd S. oldal A Röpülj páva Kecskeméten Sokan tudják, hogy ahol a Televízió stábja megjelenik, ott — kevés túlzásnál —, „kő kövön nem marad”. így volt ez most két napon át a kecskeméti színházban. Kocsik, kábelek, kamerák, erősítők, mindenféle ládák, dobozok, műszerek, és nyüzsgés, gyors intézkedő mondatok, a kívülállónak felfordulás, áttekinthetetlen sürgés-forgás. Délután öt óra, amikőr a nézőtéren nagy taps közepette megjelenik Vass Lajos, a népszerű műsor még népszerűbb vezetője. Negyven percünk van, mondja, • a közvetítés megkezdése előtt javasolja: énekeljünk együtt egy kicsit, hogy jobban menjen majd, ha a verseny végén a „spontán” éneklésre kerül sor. „Aki leány akar lenni, nem kell annak férjhez menni” — máris folyik az éneklés. Soha ilyen gyorsan dalt közönség nem tanult meg — mondja elégedetten a műsorvezető. Tizenhét óra negyven: kezdés. Felhangzik a szignó: Kodály gyönyörű muzsikája. Elsőnek a kartali asz- szonyok kórusa szerepel. Színpompás ruhák, csengő hangok. Ünnepélyes csend. A zsűri munkában az emeleti páholyokban. Dr. Ortu- tay Gyula akadémikus az elnök, mellette Simon István költő, Manga János kandidátus, Radnay György operaénekes, Török Erzsi énekművész és mások. Csupa ismert, rangos személyiségek. Egymás után jönnek a színpadra az énekesek. Tíz szólista és három kórus. Duga Ilona gyönyörűen csengő hangján felhangzik, hogy: Árva Vagyok, nincs gyámolom”. ö Baranyából jött. Czakó Sándorné Tolnából. „Kinyílik a hálótanya, mikor kopogtatok rajta” — így kezdi dalát. Ahány versenyző, annyi szín, annyi új élmény, any- nyi új gyönyörűség a hallgatóknak. Figyelem a zsűritagok arcát: néha mintha elfelejtenék, hogy ők most „dolgoznak”, belefeledkeznek a műélvezetbe. Ezt a zsűri elnöke az értékeléskor be is vallotta. „Faragó Laura egy elsüllyedt, csodálatos világot varázsolt elénk”, és Simon József né „kedves, elbűvölő hangjával hatott ránk” — mondotta többi között a zsűri elnöke. Vass Lajos pedig bejelentette, hogy ezentúl a szavazásnak egy újabb módját is bevezetik; népdallal is lehet szavazni. Egy eddig ismeretlen dal beküldése annyit jelent, mintha hatezer szavazat érkezne a Televízióhoz. Vége a versenynek. Ortu- tay Gyula kihirdeti az eredményt; Első lett Faragó Laura: a maximális 240 pontot kapta, második Simon József né 236, harrtia- dik Duga Ilona 228 ponttal. E beszámoló végén érdemes az est — nyugodtan írhatom így — nagy szenzációjáról: Faragó Lauráról még néhány szót írni. Harmadéves főiskolai hallgató Szegeden. Egyébként péceli, de most Budapesten élnek. Az édesapja szerettette meg vele az éneklést. Tizenegyen vannak testvérek, a közös együttlétek alkalmával mindig sokat énekeltek. Pedagógus akar lenni, noha a szakemberek egyhangúan máris kész művésznek tartják. Most négy dalt énekelt, ám amíg készült erre a versenyre, száznál több népdalt tanult meg. Varga Mihály A ■intitciziiW panteonban helyezték nyugovóra ihrer Árpádot A Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi pantheonjában örök nyugalomra helyezték a 68 éves korában elhunyt Nőh- rer Árpádot, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét. A vég- tisztességadásnál a díszőrségben ott volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke és Gál László, a SZOT titkára. Barinkai Oszkár, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára, a Központi Bizottság és a KEB nevében, a SZOT és a régi harcostársak képviseletében Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT alel- nöke mondott beszédet a gyászszertartáson. Diákparlament Ezekben a napokban me- gyeszerte az úgynevezett diákparlament keretében találkoznak a KISZ vezetői és a tanuló fiatalok, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat. Ilyen találkozót rendeztek a 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben is, ahol az iskola osztályaiból delegált 150 tanuló mellett megjelent Terhe Dezső, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint Mészáros Sándor, városi KISZ-titkár is. Az intézet KISZ-titkára, Pulai László bevezetőjét élénk vita követte. Az interpellációk során harminckét tanuló kért szót. Helyet kaptak ezekben a felszólalásokban a szakmunkástanulókat érintő nehézségek, munkahelyi problémák, s elmondták politikai, kulturális és sportvonatkozású észrevételeiket is. A kérdésekre Terbe Dezső és az intézet igazgatója, Weither Vilmos válaszolt, majd az iskola klub- helyiségében kötetlen beszélgetés formájában folytatódott a jól sikerült és tartalmas tanácskozás. A diákparlamentek hasznosságát igazolta ez a rendezvény is, mely az ifjúság fontos rétegének problémáira igyekezett választ adni. Megkezdték a munkát a szanálási bizottságok A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízása alapján hétfőn munkához láttak a megye rosszul gazdálkodó termelőszövetkezeteiben — a szanáló bizottságok. Bács-Kiskun megye 184 közös gazdasága közül ösz- szesen 22-ben merült fel kifogás az 1969. évi egyenleggel szemben. Közülük 9 veszteségesen gazdálkodott, a többinél pedig — az évi költségek kiegyenlítése után — üres lett a kasz- sza. A veszteség, illetve az alaphiány együttes értéke meghaladja az 50 millió forintot. Valamennyi közül Jogosítvány „méreg keverő ktiek " Ezerkétszáz képzett növényvédő Március elsejétől csak „jogosítvánnyal” ellátott szakembereket alkalmaznak a növényvédelemben. Az ezt szabályozó rendelet végrehajtására gondosan felkészültek a megyében; a. téli hónapokban a továbbképző tanfolyamokon 1200 mezőgazdasági dolgozót képeztek ki növényvédő szakirányítónak, illetve szakmunkásnak. Az egyetemek növényvédő tanszakán is sok Bács megyei szakember vesz részt. A nagy felelősséget indokolja, hogy a megye kertészeteiben, szántóföldjein évente nyolcszáz vagonnyi különböző hatóanyagú növényvédőszert használnak fel. Mértéktelen adagolása, a nem idejében történő fel- használása káros lehet az emberi szervezetre, a szakszerűtlen kezelés pedig végzetes baleseteket idézhet elő a vegyszerekkel dolgozók körében. Erre vonatkozóan már van statisztika. Az utóbbi két évben 117 esetben okozott balesetet — amely néhány esetben halálos kiftiérietelű volt. ‘ — a szakszerűtlenül alkalmazott növényvédőszer. Leszerelt íietelek tsz-tagsága A Magyar Közlöny vasárnapi számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté, amely kimondja: Az 1970. január 1-én és azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő személy katonai szolgálati idejét tsz- tagsági viszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha leszerelése után mezőgazdasági tsz-be, vagy — a közös munkában való rendszeres részvételre kötött megállapodás mellett — mezőgazdasági szakszövetkezetbe lép be. A katonai szolgálati időt — a fegyveres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján — a szolgálatot követő tagsági viszony létesítésénél a tsz-nek kell a tagnyilvántartóba és a tagkönyvbe bejegyeznie. A rendelet betartásához hozzátartozik, hogy a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek, gépkezelők és betanított munkások kötelesek maguknál tartani a munka végzésére jogosító bizonyítványt. A jelenlegi gépesítésnek megfelelően elegendő a szakmunkásgárda. A továbbiakban azonban a géppark növelésével egyidejűleg gyarapítani kell a növényvédő szakmunkások számát. A nagyüzemi gazdaságokban, kertészetekben növényvédő felelősöket jelöltek ki, akik irányítják, ellenőrzik a veszélyes munkát. Megszigorították a növényvédő anyagok raktározását. s kötelezővé tették a védőruhaviseletet permetezéskor. Az új „jogosítvánnyal” rendelkező szakemberek rövidesen a gyakorlatban is vizsgáznak. A fagymentes napok bekövetkeztével megkezdik a gyümölcsfák télvégi lemosópermetezését. Becslések szerint több mint 12 millió fát kell „megfürdetni” virágnyílás előtt. a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet zárta a legnagyobb veszteséggel az évet, mérleghiánya mintegy 10 millió forint. A tiszakécskei Ti- szagyöngye és a jánoshalmi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben 6—, illetve 5 millió forint volt a ráfizetés. E rosszul gazdálkodó termelőszövetkezetek némelyike már az előző évben is elkövette ugyanazokat a hibákat, amelyek az 1969. évi veszteséget okozták: nem tartották be az előírt pénzgazdálkodási kötelezettségeket és ezzel 1968-hoz képest tovább növelték adósságukat. E közös gazdaságok ellen szigorított szanálási eljárást rendelt el a végrehajtó bizottság. A szanálási bizottságok munkájuk során figyelembe veszik az érintett termelőszövetkezetek természeti és közgazdasági adottságait, munkaerőhelyzetét, szakirányítását. Helyenként nemcsak a múlt évi gazdálkodást ellenőrzik, de több évre visszamenően is értékelik a tsz tevékenységét. A szanáló bizottságoknak egyebek között joguk van arra is, hogy ha a szakirányítással van a baj, javaslatot tegyenek a vezetőség leváltására. A tapasztalatok szerint ugyanis több közös gazdaságban a vezetők hiányos felkészültségéből erednek a bajok. A szanáló bizottságok egész évben figyelemmel kísérik majd az általuk megvizsgált termelőszövetkezetek gazdálkodását. Ügyelnek arra, hogy betartsák a szanálási eljárás során előírt rendszabályokat. (MTI) Miniszteri rendelet a termelői borkimérési A belkereskedelmi miniszter — az illetékes miniszterekkel és a TOT-tal egyetértésben — módosította a termelői borkimérési engedélyekről szóló 1967. évi rendeletet. Az új rendelet lényege, hogy ezentúl nem a termelő, hanem az üzlet helye szerint illetékes járási, váLENIN katonai munkássága Vlagyimir Iljics Lenin forradalmi alkotó munkásságához szorosan hozzátartozik a forradalom győzelméért, az első fiatal szocialista állam védelméért folyó katonai-elméleti tevékenysége. Lenin nevéhez fűződik a proletárforradalom katonai programjának, a győzelmes októberi felkelés katonai elméleti és gyakorlati kérdéseinek, stratégiájának és taktikájának megalkotása, ő dolgozta ki a marxista katonai elmélet legfontosabb alapvető tételeit, meghatározó szerepe volt a szocialista hadtudomány, a szovjet hadművészet, a szovjet fegyveres erők megteremtésében. Lenin katonai elméleti munkásságának eredményei korunknak máig érvényes tanításai, amit az idő még inkább igazolt. Alapvető elméleti megállapításai a háborúk jellegéről, a hadseregnek a társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól, a politikai gyakorlat által is megerősített nézetei ma is helytállóak. Lenin katonai elméleti tevékenysége szerves folytatása Marx és Engels ilyen irányú munkásságának. Számára a katonai kérdésekkel való foglalkozás elkerülhetetlen történelmi szükségszerűségként vetődött fel a hatalomért folyó harc, a megvalósult proletárhatalom mfegvédése körülményei között. Katonai tevékenysége szerves része a társadalmi folyamatok, a munkásosztály világtörténelmi hivatása, és az ehhez tartozó fontos problémák — a háború jellege, okai, társadalmi hatásuk, a hadseregek felépítése, összetétele, feladatai, a hadművészet kérdései —, összességében a katonapolitika, a hadtudomány új módon történő tudományos vizsgálatának. A marxizmus forradalomelméletének továbbfejlesztése sem nélkülözhette a katonai kérdések alapos és körültekintő vizsgálatát. Ezért is érthető, hogy Lenin rendkívül sokoldalú elméleti és gyakorlati tevékenységében oly nagy teret szentelt a katonai kérdéseknek. Lenin katonai tevékenysége széles körű, sokrétű; kiterjed a katonai elmélet és gyakorlat szinte valamennyi területbe, ma is felbecsülhetetlen értékűek. Ezek közül is a legfontosabbak: — a háborúról és hadseregről szóló elmélete az imperializmus korában; — a proletárforradalom katonai programja, a fegyveres felkelés elméleti és gyakorlati kérdései; — a katonai elmélet továbbfejlesztése ; — a szocialista állam katonapolitikája, a szocialista hadsereg fő jellemzői. Lenin munkája, tanítása nyomán nevelkedett és nevelkedik a szovjet és a nemzetközi kommunista munkásmozgalom több generációja, a marxizmus— leninizmus katonai elméletét kiválóan alkalmazni tudó hadvezérek, nagyszerű katonák sokasága is. Leninnel, a leninizmussal függnek össze a XX. század legkiemelkedőbb forradalmi tettei: az emberiség történelmében új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom; a szocializmus vilá,'”'e'i'i'?zerré válása: óriási felszabadító csaták és győzelmek, amelyeket a munkásosztály, az elnyomott, kizsákmányolt tömegek arattak a kapitalizmus felett. A szocialista honvédelem, a szocializmus építése és védelme, azonos fogalmak egybekapcsolt gyakorlata volt Leninnél. Ugyanilyen tanulság az is, hogy a szocializmus védelmét soha nem korlátozta szűk országhatárok közé, mindig szélesebben, internacionalista módon értelmezte azt. A lenini tanításnak ezt az igazát, gyakorlatát bizonyítja a Szovjetunió harca a fasizmus ellen, melynek nyomán negyed évszázaddal ezelőtt hazánk előtt is szabaddá vált az út a szocializmus felé. De ezt példázza a Varsói Szerződés szervezett katonapolitikája és katonai ereje is, amely a világméretekben folyó osztályharc, a nemzetközi béke és biztonság letéteményese. HORVÁTH ELEK őrnagy engedélyekről rosi, kerületi tanácsok hatáskörébe tartozik az engedélyezési jog. Ezzel egyszerűsödik, gyorsul az engedélyek kiadása. A rendelet kimondta, hogy termelői borkimérési engedélyt állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mező- gazdasági szakszövetkezet kaphat. Mezőgazdasági nagyüzem mástól — egyéni termelőtől, más szövetkezettől — felvásárolt bort is árusíthat saját üzletében, de nem többet, mint saját termésének mennyisége. Ezzel igyekeznek biztosítani, hogy a borkimérési engedélyeket valóban a termelők kapják. Az új rendeletet felhasználták egész sor idejét múlta meghatározás, kifejezés módosítására, korszerűsítésére. Az egyszerűbb szövetkezeteket, hegyközségeket, társulásokat egységesen mezőgazdasági szakszövetkezetnek nevezik. Érvényét vesztette néhány korábbi rendelkezés. Így például — miután a SZÖVOSZ érdekvédelmi társadalmi szerv lett — a borkimérési engedélyekhez nem szükséges a SZÖVOSZ elnökének véleménye. A rendelet március 1-én lépett hatályba. A termelői borkimérési engedélyek cseréjére nincs szükség, de az iratokat március 31-ig át kell adni a borkimérés helye szerint illetékes tanácsoknak.
