Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

TizeÉihc megye halszáz sportolója IfOPOlfQlflQfQfll Ülésezett a Falusi Dolgozók HSlMiKEGÍI XIX. Spartakiádjának * Szervező Bizottsága Pénteken délelőtt tar­totta ülését a Falusi Dol­gozók XIX. Spartakiádjá­nak országos döntőjét szer­vező bizottsága Kecskemé­ten a Bács-Kiskun megyei testnevelési és sportszövet­ség Klapka utcai székhá­zéban. A tanácskozáson részt vett Kozmanovics Endre, az MTS OT tömeg­testnevelési és sportosztá­lyának vezetője, a szerve­ző bizottság elnöke. Bor­széki Lajos, a Megyei TS elnöke, a szervező bizott­ság elnökhelyettese, Sú­lyán Mihály, az MTS OT tömegtestnevelési és sport­osztály munkatársa, a szervező bizottság titkára, Gálik Ferenc a MEDOSZ kulturális és sportosztály munkatársa, Babati Lajos a KISZ KB sportosztályá­nak munkatársa és többen mások. A Falusi Dolgozók XIX. Spartakiádjának országos döntőjére készült forgató- könyvet László József, a Megyei TS módszertani fő­előadója, a szervező bizott­ság munkatársa ismertette a jelenlevőkkel. Az orszá­gos szervező bizottság megtárgyalta a forgató- könyvvel kapcsolatos ész­revételeket és a kiegészí­tésekkel jóváhagyta azt. Mint már hírt adtunk róla, a Falusi Dolgozók XIX. Spartakiádjának or­szágos döntőjére Kecske­méten kerül sor, ez év augusztus 19-én és 20-án. Ekkor az ország 19 megyé­jéből mintegy 600 sportoló érkezik megyeszékhelyünk­re, hogy atlétikában, kézi­labdában és röplabdában eldöntse a helyezések sor­sát. Az ünnepélyes megnyi­tóra augusztus 18-án este kerül sor Kecskeméten, a Szabadság téri emlékmű­nél, amikoris a zászlókkal, fáklyákkal felsorakozó spor­tolókat megyénk vezetői köszöntik, majd másnap kezdetét veszi a vetélkedő. Rajt mindenü Kedden két oldal sport A HÉT VÉGÉN a labda­rúgó-bajnokság szinte va­lamennyi osztályában meg­indul ,a küzdelem. Pályára lépnek végre az NB Il-es, NB III-as és megyei I. osztályú csapataink, 6 mindjárt néhány rangadó­nak számító mérkőzés is lesz. A Kiskunfélegyházi Vasas például otthon kez­di a tavaszi fordulót a DEAC ellen. A debreceni egyetemisták — bár most újoncok — a hírek szerint kitűnő és nem is rutinta- lan csapatot vonultatnak fel, tehát jó lesz vigyázni! AZ NB III Közép cso­portjában a KTE és a Kiskőrös játszik hazai pá­lyán és egyik sem kapott valami könnyű ellenfelet. Még érdekesebbnek ígér­kezik a kiskunhalasi mér­kőzés, ahol megyei rang­adóval kezd a MEDOSZ a Kun Béla SE ellen. A Ba­jai Vasas MTE a hazai pá­lya helyett Bácsalmáson kénytelen fogadni a Dom­bóvári VSE-t, de ezzel szerencsére már le is jár a pálya eltiltása és legkö­zelebb — vagyis március 29-én a Marcali VM ellen — már otthon játszhatnak. A SORSOLÁS szeszélye folytán már az első for­dulóban néhány érdekes mérkőzés lesz a megyed I. osztályban is. Északon az Egyetértés—Kiskumajsa, a Kunszentmiklós—Radnóti SE és az Apostag—Klapka SE találkozók emelkednek ki, míg Délein a Hajós— Császártöltés, Jánoshalma —Vaskút és a Kiskunha­lasi MÁV—Bajai Bácska mérkőzések felé fordul a figyelem, de az újonc Mis­ke, Kisszállás és a Kinizsi SE bemutatkozását is kí­váncsian várjuk. VÉGE tehát a „holt­szezonnak”, s a jövő hé­ten a Petőfi Népe sport­rovata teljes terjedelemben áll az olvasók rendelkezé­sére. A keddi számunkban két teljes oldal, szerdán és csütörtökön másfél ol­dal terjedelmű lesz a sport- rovatunk és még pénte­ken is egy egész oldal lesz a sport, s ezzel —- úgy reméljük — a sport- kedvelők minden rétegé­nek kívánságát ki tudjuk elégíteni. Szabó Zoltán fiszialiienisz toborzú A Kecskeméti Spartacus asztalitenisz-szakosztály ve­zetősége a szakosztály női I gárdájának további bő­vítését határozta el és ezért felvételt hirdet a szakosztályba, kizárólag 1960—1961-es születésű lá­nyok részére. Jelentkezni lehet minden kedden, szer­dán, csütörtökön és pén­teken du. 18 órától a Hosz- szú utcai Általános Iskola tornatermében az edzőnél. Barátok közt jártunk 5. A jaltai út Hétfő van. Egy hete in­dultunk el Kecskemétről. Most ismét úton vagyunk, Jaltába viszi küldöttségün­ket az autóbusz. Kilencven- kilométeres, valóban csodá­latos út vezet Jaltába, a Fekete-tenger partjára. Az egyik hegymagaslatról pil­lantottuk meg a tengert, a Medve-hegyet, amely mint­ha tényleg medve lenne, és a víz fölé hajolva szürcsöl- né a hűs tengervizet. Vi­rágzó fák mellett suhant el gépkocsi'-K, mondanom sem keL, miiyen benyomást tett ránk, akik a kemény télből jöttünk ide a ta­kalauzoltak a nap folya­mán. Történelmi nevezetes­ségű város, hiszen a má­sodik világháború idején itt volt az a konferencia, amely döntő jelentő­ségű volt a hitlerizmus vég­ső eltiprásában. A városné­ző séta során megtekintet­tük a jaltai konferencia színhelyét, jártunk a Vo- roncov kastélyban, amely múzeumnak adott otthont. Ebéd után uszodába men­tünk, s itt nyitott strandon, kellemes melegben fürdött, lubickolt a társaság. Estefe­lé a tengerparton pálma­fák között sétáltunk, majd fájó szívvel búcsúztunk el Jaltától, ettől a gyönyörű kőzésre nem szívesen em­lékezünk vissza. Nem azért, mert 3:l-es vereséget szen­vedtünk, hanem azért, mert ellenfelünk meglehetősen keményen, helyenként kí­méletlen harcmodorban küzdött. Egyébként az első félidő eredménye 0:0 volt, s csak akkor kerekedett fe­lül ellenfelünk, amikor a Dózsában szünet után több tartalékjátékos is. szóhoz ju­tott. Este vendéglátóink ban­kettjén vettünk részt, ahol Szolodovnyik elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára mondott üdvözlő beszédet. Sokáig együtt maradtunk, s ezután már hol magyar, hol orosz népdaltól volt hangos a terem. Szerdán délelőtt a szim­feropoli repülőtéren talál­koztunk vendéglátóinkkal, barátainkkal, akik meleg hangon búcsúztak el tőlünk, s akiknek mi forró köszö- netünket fejeztük ki a cso­dálatosan szép és kellemes tíz napért. A TU—104-es repülőgép ajtajából mégegyszer visz- szapillantottunk, integet­tünk és ismételgettük a bú­csúszót : viszontlátásra Ma­gyarországon, Kecskemé­ten. Egy óra múlva Kijevben landolt a gép. Innen késő vaszba. A városban a Komszomol vezetői vártak bennünket és várostól. Méff egy mérkőzés, s utána búcsúzás Elérkeztünk utolsó szimfe- ropoli napunkhoz. Délelőtt úgynevezett szabad prog- rs*m szerepelt a műsorunk­ban Szimferopol üzleti ne­gyedét kerestük fel és ajándéktárgy-vásárlás­sal, keresgéléssel töltöttük el a délelőttöt. Ebéd után az Avangard Stadionba indul­tunk, ahol utolsó mérkőzé­sünket vívtuk, méghozzá egy szovjet NB I-es csa­pat, az Odessza ellen. Ez az együttes is szhnferopol- tjan végzi alapozó edzéseit, s így történt, hogy a két csapat vezetői megegyeztek abban, hogy összemérik csa­patuk erejét. Erre a mér­Vízben és szárazon Hárman az úszóyálogatottból — Válogatottnak lenni a nemzeti színek képviseletében; nagy dolog. Egy-egy világbajnoki, Olimpiai vagy Európa- bajnoki verseny alkalmával a dobogó legmagasabb fo­kára állni; magasztos érzés. Érdemes érte dolgozni. Persze a dicsőség értékét csak az tudja igazán átérezni, aki valójában harcolt érte. De aki egyszer a csúcsra ke­rül, az nehezen mond le róla. Ezek a gondolatok ele­venedtek fel bennem, mi­közben végignéztem a ma­gyar úszóválogatott BVSC-s csoportjának egyik mun­kanapját a kecskeméti fe­dett uszodában. Littoreczky Mária kemény munkát végzett. Jött-ment a me­dence partján, mint egy nagy alkotás befejezésén dolgozó mester. Mérte az úszók teljesítményét és jegyzetelt. Minden haszno­sítható adat a naplóba ke­rült. Nem Játszott rajta fáradtság, pedig 5 órakor kezdődött a napja Buda­pesten a Szőnyi úti uszo­dában. Onnan a Nyugatiba ment, majd Kecskeméten ismét edzések. Délután és este ugyanaz. Azzal a kü­lönbséggel, hogy megye- székhelyünkön kezdte és a fővárosban fejezte be — este 9-kor. Munka, munka, munka ... Céltudatos tevé­kenység, amelyben nincs kapkodás, rohanás, vagy unatkozás. Minden óramű pontossággal bonyolódik. — Elsején kezdődött a válogatott úszók formába hozási időszaka, amely az április 4-i nemzetközi úszóversennyel zárul — este indult a vonatunk Bu­dapest felé, tehát bőven volt időnk Ukrajna főváro­sának megtekintésére. Ala­posan körülnéztünk a mű­emlékekben gazdag város­ban, utaztunk a kijevi met­rón. Egy meghívásnak még eleget tettünk ezen a na­pon, megnéztük a kijevi vi­lághírű cirkusz műsorát. Kijevből hálókocsikon utaztunk tovább és pénte­ken érkeztünk haza. Itthon vagyunk, s nem győzzük élményeink felso­rolását, elmondását. Kül­döttségünk teljesítette meg­bízatását, jó szolgálatot tett a két testvérváros közötti barátság ápolása és elmé­lyítése érdekében. örömmel számolhattunk be itthon a sportbarátok­nak, hogy a kecskeméti sportolók magatartásukkal és jó játékukkal sok hívet szereztek a magyar labda­rúgásnak. Szeretnénk mielőbb vi­szonozni azt a sok figyel­met, szeretet, amelyet mi Szimferopolban szovjet ba­rátainktól ottlétünk alatt kaptunk. Reméljük, erre valóban rövidesen sor ke­rül. Vége. mondta a válogatott edző­je. Közben Turóczy, Kovács és Császári is csatlakozott hozzánk. A bemutatkozási sorrend is gyorsan elren­deződött. TúróCzy jóked­vűen mondta Kovács Edit­nek, hogy kezdje, — 1951-ben születtem — mondta Kovács Edit, a tol­le megszokott szerénység­gel. — Az idén érettségi­zem. Tanulmányi átlagom 4,4. — Milyen versenyszá­mokban indul az április 4-i nemzetközi versenyen? — kérdeztem. — Nem ismerem még a versenykiírást, de 100 m-s gyorsban, 100 m mell- és 100 m pillangóúszásban sze­retnék rajtolni. — Kovács Edit kiváló úszó hírében áll. Kétségte­len, hogy jobban szereti, ha helyette az eredményei be­szélnek ... De Túróczy Ju­dit sem tartozik az isme­retlenek közé. A neve ara­nyat ér. Komoly fedezete van. A magyar úszósport kimagasló egyénisége. Nem­csak a versenyeken, hanem az edzéseken is élenjáró. — Milyen formában van? — kérdeztem. — Meg vagyok magam­mal elégedve — mondta nevetve. — Az első hét egy kicsit nehezebb volt, elein­te szokatlannak bizonyult az 50 méteres uszodára va­ló átállás, de most már Labdarúgás NB I. MTK—Rába ETO 2:0 (0:0) az NB i. b ért Budapesti VSC— Kecskeméti Dózsa 2:2 (2:1) A mérkőzésről részletes tudósítást a keddi számunk­ban adunk. NB III. DÉLKELETI CSOPORT Mezőfi SE—Szentesi Vízmű 0:o TAKARMÁNYRÉPA KAPHATÓ a Kecskemét Gyöngye Szakszövetkezetnél, Kecskemét, Bethlen körút 13. szám alatt. 10 mázsás tétel esetén, házhoz szállítjuk. 1876 bemutatkoznak minden rendben van. Ha­zai pályán érzem magam... — Mennyi volt a napi edzésadag? — Tekintettel arra, hogy még csak a felkészülés elején tartunk, olyan 6 ezer méter. Ebből 4 ezer körül délelőtt, a többi dél­után. Természetesen ehhez jön még a különféle „szá­razföldi” edzés is, ami la­zító, vagy éppen erősítő tor­nagyakorlatokból áll. — Hogyan alakult egy­napi programjuk? — Körülbelül negyed hét­kor kelünk, hétkor reggeli. Fél kilencre az uszodában vagyunk. A délelőtti edzé­sek általában fél 12-ig tar­tanak. Egy óra körül ebé­delünk. A délutáni edzések fél 3-kor kezdődnek és fél 6-ig tartanak. Vacsora után többféle lehetőségünk van az időtöltésre: tanulás, sé­ta, magnózás, mozi, szín­ház ... — Melyiket választja a legszívesebben ? — Moziba voltunk nem­régen. Szívesen elmennék többször is, de tanulnom kell. Most vagyok másodi­kos a TF-en. — Gondolt már arra, is, hogy az edzői pályát választja? — Igen . 7 Z Gyerekekkel szeretnék foglalkozni, na­gyon szeretem őket. De er­ről még korai beszélni... Császári Attila mögött is több ezer kilométer van. Nehéz lenne eldönteni, hogy vízben-e, avagy szá­razon tett meg többet. — De hogy is kezdődött az úszópályafutásod? — Még általános iskolás voltam — mondta —, ami­kor jelentkeztem egy két­hetes úszótanfolyamra. Ott figyeltek fel rám és java­solták, hogy vegyek részt az edzéseken. Igaz, hogy az első nem sikerült valami fényesen, mert beleugrat­tak a hideg vízbe. Egy hé­tig tájára sem mentem az uszodának. Aztán mégis csak meggondoltam magam. Rájöttem, hogy van mit ke­resni, érdemes úszni. — Milyen emléket hoztál a tavalyi Európa Kupa úszóviadalról? — Kellemeset! Indulhat­tam a válogatottban. Két­száz méter gyorson a hato­dik lettem, s ami nem kis büszkeséggel tölt el, hogy a világcsúcstartó Jackson alig néhány másodperccel vert rám. — Melyik versenvszá- mokban indulsz április 4- én? — Ha nem üti egymást a két szám, akkor 100 és 200 méteres gyorsúszásban ál­lok rajthoz. — Sok sikert hozzá! Bancik István

Next

/
Oldalképek
Tartalom