Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

4. oldal 1970. február 21. szombat Közgyűlés után ­új feladatok előtt Beszélgetés dr. Mészöly Gyula akadémiai levelező taggal Nemrég zajlott le a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia közgyűlése, ahol meg­vitatták az új alapszabályt, amely számos vonatkozás­ban változásokat jelent. Kimondja, hogy az Akadé­mia legtöbb testületé a közgyűlés, amelyet évente egyszer hívnak össze. A tudományos testületek ál­landó és folyamatos mű­ködését az elnökség irá­nyítja. Az Akadémia tevékeny­ségének szakmai tudomá­nyos részét az osztályok és a hozzájuk tartozó bizott­ságok útján látja el. Üj szerv a tudományos- tesiületi titkárság. Ez a közgyűlés, az elnökség, a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységé­vel kapcsolatos szervező és ügyviteli munkán kívül a testületi szervek vezetői által meghatározott felada. tokát is ellátja. Számos új vonás jellem­zi tehát a közgyűlés óta az Akadémia életét. Hasonló véleménye van e fontos eseményről dr. Mészöly Gyulának, az MTA levelező tagjának, a Du­na—Tisza közi Mezőgazda, sági Kísérleti Intézet igaz­gatójának. — Nőtt az Akadémia te­kintélye a magyar tudó-! mányos életben. Jobban ér. vényesül javaslattevő, el­határozó szerepe, mint ed­dig. Másszóval a tudomá­nyos munka több megbe­csülést kap, mint azelőtt. Egyes tudományágak jelen­tősebb fejlesztése, a 'kuta­tási célkitűzések meghatá­rozása csak az Akadémia hozzájárulásával lehetsé­ges. Az ezzel kapcsolatos anyagi igényeket ez az in­Ez vasi... De helyes? Hívom a megyei ruhá­zati kiskereskedelmi vál­lalat egyik boltegységét, érdeklődni akarván a vá­laszték, meg a forgalom felől, tolmácsolni az olva­sóknak: milyen a szezon végi forgalom, érkeztek-e új árucikkek, illetve mennyiben csökkent a hiánycikkek listája. — Uram, én kész öröm­mel nyilatkoznék, sajnos azonban X. kartárs ezt szigorúan megtiltotta. Ö, mint a magasabb szektor vezetője, fenntartja magá­nak az informálás kizá­rólagos jogát. Hívom a másik egysé­get: dettó. Hívom a har­madikat: — Elvtársam, sokat tud­nék én mondani — hang­zik a vonal túlsó végéről a kissé szánakozó válasz —, de... — ... Ne is folytassa! X. kartárs tilalma van érvényben önöknél is, aki fenntartja magának a... — Ügy igaz! Pedig ná­luk nincs is meg minden adat, s a részletkérdések felől pláne hézagosak az ismereteik. De — ez van. Igen, ez van, sajnos: az önállóság, a nagykorúság sokhelyütt még mindig csak távoli ábrándnak tű­nik. Helyette valamilyen rosszul értelmezett „éber­ség” dívik. T. tézmény terjeszti a kor­mány elé. Az Akadémia 96 bizott­ság útján tartja a kapcso­latot a gyakorlati kutató munkával és egyúttal in­nen kapja a jelzéseket. Tíz bizottság a mezőgazdasági kutató munkát segíti. A bizottságok előterjesztése alapján a tudományos-tes­tületi titkárság továbbít­ja az elnökségnek az igé­nyeket. Az anyagi hozzájá. rulás előteremtése már a főtitkár, illetve a főtitkár- helyettesek feladata. Értesüléseink szerint a növénynemesító bizott­ságnak ön az elnöke. Most, a tisztújítás al­kalmából, másodszor is megválasztották erre a posztra. — A bizottság a napok­ban tartja kétnapos ülését. A tanácskozás témája a minőségjavító növényne­mesítés soron levő felada­tai. 1968-ban megalapítot­tuk a kiváló növényneme­sítő iránti tiszteletből a Fleischmann Rudolf em­lékérmet. (Az idén egyébként dr. Mészöly Gyula, másik há­rom kiváló növénynemesí­tő mellett, szintén megkap, ta ezt az emlékérmet, mint a hazai heterózis paradi­csom-nemesítés úttörője, a törpe, erősszárú fajták előállítója.) Amellett, hogy gratu­lálunk az újabb elis­meréshez, megkérdez­zük, hogy a bizottság­nak milyen tervei van­nak erre az évre. — Minden évben két­napos vándorgyűlést tar­tunk. Az idén Kecskemét­re esett a választás. Nemrég nagy munkához kezdtünk. Felmértük a ma. ar növénynemesítők ‘ _ A nyomozókat, külö­nösen a bűnügyi regény­írók. valami fajta különle­ges képességekkel rendel­kező embereknek ábrázol­ják, akik hajszálakból, ap­ró üvegcserepekből vagy el­ejtett szóból következtet­nek, bámulatosan össze tudják rakni azt a mozaik­képet, amely a tettes elfo­gásához vezet. — Elmélke­dett hangosan a már meg­szokottá váló esti beszélge­tésünkkor X alezredes. — Sok túlzás van ebben, sok naív elképzelés, fantázia. A detektívregények. vagy a mostanság divatos krimik azonban nem nélkülözik a h elyzetét. A húsz kutató- intézetben összesen 184-en vannak, közülük tizenhá­rom nő. Az adatok szerint az életkor általában magas, ami a növénynemesítő gár­da elöregedését jelzi. Csaknem 43 százalékuk 41 —50 éves. A kezdő nemesi, tők aránya igen alacsony, alig haladja meg a 2 szá­zalékot. Ezzel szemben a nyugdíjkorhatár felettiek és a nyugdíjasok aránya 16 százalék. Megjegyzem, a kutató-oktató intézmé­nyekben alacsony a bér- színvonal, ami befolyásol­ja az utánpótlást. Azt is kiszámítottuk, hogy a növénynemesítők munkája nyomán évente 3 és fél milliárd forint érték­ben növeli produktumát a mezőgazdaság a jobb faj­ták, a magasabb termésho­zamok révén. Ez igen szép összeg. Mennyi ezzel szemben az állami segítség, il­letve mekkora anyagi támogatást kap a ha­zai kutató munka. — A Magyarországon működő 22 intézet évente 260 millió forintot. Egy in­tézetre átlag alig több mint 10 millió forint jut és ezt az összes ágazat kapja, benne vannak a növény­nemesítők is. Reméljük, hogy ez a fel­mérés is hozzásegít ahhoz, hogy az erkölcsin kívül, nagyobb anyagi támogatást is kapjanak a magyar ku­tatók. Már történtek lé­pések e tekintetben. Dön­tés született arra, hogy egymillió dollárért számí­tógépet vásárolnak a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia számára, amely jelen­tősen meggyorsítja és meg­könnyíti az adatfeldolgo­zást — mondotta befejezé­sül dr. Mészöly Gyula. a valóságos alapot, hiszen a nyomozók valóban képesek különböző tárgyak átvizsgá­lásával a rajtuk levő ujj­lenyomatok rögzítésével, vallomásokból rekonstruál­ni valamilyen cselekményt. Ezek azonban csak a nyo­mozók logikus gondolatait tükrözik. A mozaikok — nevezzük így a tárgyakat, vallomásokat, amelyek ké­sőbb egész képpé állhatnak össze — csupán részei a nyomozásnak, segítséget ad­nak a vizsgálathoz, tárgyi bizonyítékként szolgálnak, esetleg a következtetésben segítenek. l eginkább a ma­tematikához tudnám ha­K. S. Előre megfontolt szándékkal (I.) í WÉÉmmm WmmSmm. iMipiW mMmMm ■BÉ Érdekrontás vagy ösztönzés? Pár hónapja enyhe né­zeteltérés támadt a kiskun­félegyházi Lenin és a ve­le szomszédos pálmonostori Keleti Fény Tsz vezetői között. Az affér oka és lé­nyege: a Lenin Tsz tavaly húsfeldolgozó segédüzem­ágat létesített, s a nyers­anyag folyamatos biztosítá­sa és utánpótlása céljából sertéseket vásárolt fel nem­csak a saját, hanem a Ke­leti Fény Tsz háztáji gaz­daságaiból is. Sőt „impor­táltak” Csongrád megyéből is, majd 400 darabot. Ma­ga a Lenin Tsz is hizlalt ugyan a közösben 870 ser­tést, de mivel arra már ko­rábban szerződött az állat­forgalmival, le kellett ad­nia. A Keleti Fény Tsz nem presztízs-, inkább pénzügyi okok miatt érezte sértve magát: a közösön át érté­kesített háztáji sertések után tízszázalékos árdo­tációban részesül, mint gyenge adottságú gazda­ság. Ilyen formán a ház­táji sertések „elhappolása” a szomszédos tsz által ér­dekrontással járt. Ez a do­log egyik oldala. De van másik is. A több- csatornás értékesítési le­hetőség nemcsak a közös, de a háztáji gazdaság szá­mára is megnyílt a gazda­sági reform közepette. En­nek ösztönző voltát pedig a háztáji szempontjából sem becsülhetjük le. Tavaly a Lenin Tsz 22, az idén 33 forintot fizetett a háztáji­ból felvásárolt sertések ki­lójáért. Ez a Keleti Fény Tsz gazdáinak előnyösebb volt, mintha a saját közös gazdaságuk közvetítésével értékesítették volna a hí­zókat. Mutatja ezt, hogy részükről a kínálat jóval nagyobb volt, mint ameny- nyit a Lenin Tsz tőlük ténylegesen átvett amely a sertéstartás fel-. lendítésére ösztönöz. S ezen a ponton találkozik a fogyasztó, a termelő és a népgazdaság érdeke. A konkrét esetnél maradva, a történtek nyilván arra ösztönzik majd a pálmo­nostori Keleti Fény Tsz ve­zetőit, hogy gazdáik részére olyan ártámogatást bizto­sítsanak, amely nem jelent hátrányjt azok számára, akik a közös közvetítésé­vel értékesítik hízóikat. —ni —el. Kép-fofó felszabadulási rejtvénypályázata A Petőfi Népe és a KISZ | ■ : : : : ^ \ mnwpi * í ít Gyors ütemben fejlődő város. Cukorgyára, jármű­javítója, papírgyára, bútorgyára, dohányfermentálója is van. Történelmi emlékei közül megemlítjük az 1849-es hadjárat győztes csatáját, amely a város nevéhez kap­csolódik. Manapság, amikor az or­szág sertéshúsból import­ra szorul, minden olyan gazdasági tettet, intézke­dést üdvözölnünk kell, Melyik városunkról készült ez a felvétel? Vác — Szolnok — Győr? A szerkesztőség címére beküldendő rejtvényszelvény a 11. oldalon található. sonlítani a nyomozást, ahol egy többismeretlenes egyen­letet kell megoldani, s ad­dig kell próbálkozni a kép­lettel. míg meg nem szüle­tik az eredmény, vagyis, míg kézre nem kerül a tet­tes. Sok ilyen megoldhatat­lannak tűnő példát oldot­tunk meg az 50-es évek elejéig, tehát eléggé gya­korlottak voltunk ebben a furcsa matematikában, ahol mindig mi voltunk a vizsgázók. El kell ismerni, ebben az időben már a tu­domány is segítségünkre sietett, s számtalan ügyben szinte a kezünkbe adta a megoldás kulcsát S hogy ezt az okfejtést igazoljam, elmondom miképpen sike­rült a tiszakécskei rabló­gyilkosságra fényt deríte­nünk Egy zimankós márciusi délelőtt Z századost hívatta felettese. Egy távmondatot nyomott a kezébe. Megvár­ta míg végigolvassa, s meg­kérdezte. — Mi a véleménye száza­dos elvtárs? A távmondat néhány so­ros szövege így szólt: „Je­lentem, március 11-én reg­gel Tiszakécske, Felszaba­dulás út 34. számú lakásá­nak konvháiában holtan ta­lálták Kovács Istvánná ház­tartásbelit .. Feltehetően bűncselekmény történt. A helvsz;nt biztosítottuk. Ké­rem a további parancsot.. Forgatta kezében a táv­mondatot. láthatóan za­varban volt. A szűkszavú jelentéstől nem lett oko­sabb. — Nem tudok véleményt nyilvánítani, amíg a hely­színt. a holttestet nem lát­tam. Azonnal utazom Ti- szakécskére s a helyszíni szemle után beszámolok. — Helyes — nyugtázta a parancsnok az intézkedés első lépését. — Délután vá­rom a jelentését. A rendőrorvossal, a bűn­ügyi technikussal, néhány nyomozóval egyenesen Ti- szakécskére. az említett házhoz hajtottak. A terepet az orvosnak, s a bűnügyi technikusnak engedte át, az ő véleményük már kezdet­ben sokat lelentett a nyo­mozás elindításában. Percek múlva, még mielőtt a la­kásba belépett, már tudta a következőket: Kovács Ist- vánnét március 10-én este 10 és 11 óra között ölték meg. A holttesten több esz­köztől származó külsérelmi nyomokat talált az orvos. A koponyán tompa és éles, nehéz tárgytól származó roncsolás. a avakon felüle­ti. feltehetően késtől szár­mazó vágások. A halált nyilvánvalóan a tompa és éles tárgy okozta. A bűn­ügyi technikus további ada­tokat szolgáltatott. A kony­ha kövén véres összetört vasaló és balta hevert. — Az áldozat — ismer­tette véleményét a techni­kus — védekezhetett, mert a vémyomok nemcsak a konyha kövén, de a falon is elmázolódtak. Egyébként véres ujjnyomokat találtam a konyhaszekrény ajtaján, a szobai szekrény felületén. Az ujjnyomokat sikerült rögzítenem. Az orvos, s a technikus után, a tiszakécskei rendőr­őrs parancsnoka tájékoz­tatta — Reggel bejelentés ér­kezett, hogy Kovács Istvá- nék házának ajtaja zárva van. A bejelentő szerint az a gyanús, hogy a konyha ffehér falán tenyérnyi vér­foltokat lehet látni. Az aj­tót kénytelenek voltunk fel­törni, s akkor fedeztük fel... A példát tehát feladták, amelyben ismért volt az ál­dozat. j az eszközök, az idő­pont. néhány ujjnyomat. Akadt még néhány isme­retlen is: a tettes, az indok, ismerős volt-e a támadó, vagy ismeretlen, helybeli volt-e vagy máshová való? Sok-sók kérdésre kellett választ adnia, sok hiányzó x-et kellett behelyettesíte­ni. A hyomozást több irány­ban kezdte el. Az ujjnyo­mokat igyekezett azonosíta­ni a bűnügyi nyilvántartó­ban találhatókkal, kihall­gatta a közvetlen hozzátar­tozókat. kérte a lakosság és más megyék rendőri szer­veit, adatokat gyűjtött Ko­vács István és felesége is­merőseiről, Már ebből is látszik, hogy milyen nagy apparátust kellett. s kell ma is egy-egv bűnügy kap­csán mozgásba lendíteni. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom