Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
4. oldal 1970. február 21. szombat Közgyűlés után új feladatok előtt Beszélgetés dr. Mészöly Gyula akadémiai levelező taggal Nemrég zajlott le a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése, ahol megvitatták az új alapszabályt, amely számos vonatkozásban változásokat jelent. Kimondja, hogy az Akadémia legtöbb testületé a közgyűlés, amelyet évente egyszer hívnak össze. A tudományos testületek állandó és folyamatos működését az elnökség irányítja. Az Akadémia tevékenységének szakmai tudományos részét az osztályok és a hozzájuk tartozó bizottságok útján látja el. Üj szerv a tudományos- tesiületi titkárság. Ez a közgyűlés, az elnökség, a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységével kapcsolatos szervező és ügyviteli munkán kívül a testületi szervek vezetői által meghatározott felada. tokát is ellátja. Számos új vonás jellemzi tehát a közgyűlés óta az Akadémia életét. Hasonló véleménye van e fontos eseményről dr. Mészöly Gyulának, az MTA levelező tagjának, a Duna—Tisza közi Mezőgazda, sági Kísérleti Intézet igazgatójának. — Nőtt az Akadémia tekintélye a magyar tudó-! mányos életben. Jobban ér. vényesül javaslattevő, elhatározó szerepe, mint eddig. Másszóval a tudományos munka több megbecsülést kap, mint azelőtt. Egyes tudományágak jelentősebb fejlesztése, a 'kutatási célkitűzések meghatározása csak az Akadémia hozzájárulásával lehetséges. Az ezzel kapcsolatos anyagi igényeket ez az inEz vasi... De helyes? Hívom a megyei ruházati kiskereskedelmi vállalat egyik boltegységét, érdeklődni akarván a választék, meg a forgalom felől, tolmácsolni az olvasóknak: milyen a szezon végi forgalom, érkeztek-e új árucikkek, illetve mennyiben csökkent a hiánycikkek listája. — Uram, én kész örömmel nyilatkoznék, sajnos azonban X. kartárs ezt szigorúan megtiltotta. Ö, mint a magasabb szektor vezetője, fenntartja magának az informálás kizárólagos jogát. Hívom a másik egységet: dettó. Hívom a harmadikat: — Elvtársam, sokat tudnék én mondani — hangzik a vonal túlsó végéről a kissé szánakozó válasz —, de... — ... Ne is folytassa! X. kartárs tilalma van érvényben önöknél is, aki fenntartja magának a... — Ügy igaz! Pedig náluk nincs is meg minden adat, s a részletkérdések felől pláne hézagosak az ismereteik. De — ez van. Igen, ez van, sajnos: az önállóság, a nagykorúság sokhelyütt még mindig csak távoli ábrándnak tűnik. Helyette valamilyen rosszul értelmezett „éberség” dívik. T. tézmény terjeszti a kormány elé. Az Akadémia 96 bizottság útján tartja a kapcsolatot a gyakorlati kutató munkával és egyúttal innen kapja a jelzéseket. Tíz bizottság a mezőgazdasági kutató munkát segíti. A bizottságok előterjesztése alapján a tudományos-testületi titkárság továbbítja az elnökségnek az igényeket. Az anyagi hozzájá. rulás előteremtése már a főtitkár, illetve a főtitkár- helyettesek feladata. Értesüléseink szerint a növénynemesító bizottságnak ön az elnöke. Most, a tisztújítás alkalmából, másodszor is megválasztották erre a posztra. — A bizottság a napokban tartja kétnapos ülését. A tanácskozás témája a minőségjavító növénynemesítés soron levő feladatai. 1968-ban megalapítottuk a kiváló növénynemesítő iránti tiszteletből a Fleischmann Rudolf emlékérmet. (Az idén egyébként dr. Mészöly Gyula, másik három kiváló növénynemesítő mellett, szintén megkap, ta ezt az emlékérmet, mint a hazai heterózis paradicsom-nemesítés úttörője, a törpe, erősszárú fajták előállítója.) Amellett, hogy gratulálunk az újabb elismeréshez, megkérdezzük, hogy a bizottságnak milyen tervei vannak erre az évre. — Minden évben kétnapos vándorgyűlést tartunk. Az idén Kecskemétre esett a választás. Nemrég nagy munkához kezdtünk. Felmértük a ma. ar növénynemesítők ‘ _ A nyomozókat, különösen a bűnügyi regényírók. valami fajta különleges képességekkel rendelkező embereknek ábrázolják, akik hajszálakból, apró üvegcserepekből vagy elejtett szóból következtetnek, bámulatosan össze tudják rakni azt a mozaikképet, amely a tettes elfogásához vezet. — Elmélkedett hangosan a már megszokottá váló esti beszélgetésünkkor X alezredes. — Sok túlzás van ebben, sok naív elképzelés, fantázia. A detektívregények. vagy a mostanság divatos krimik azonban nem nélkülözik a h elyzetét. A húsz kutató- intézetben összesen 184-en vannak, közülük tizenhárom nő. Az adatok szerint az életkor általában magas, ami a növénynemesítő gárda elöregedését jelzi. Csaknem 43 százalékuk 41 —50 éves. A kezdő nemesi, tők aránya igen alacsony, alig haladja meg a 2 százalékot. Ezzel szemben a nyugdíjkorhatár felettiek és a nyugdíjasok aránya 16 százalék. Megjegyzem, a kutató-oktató intézményekben alacsony a bér- színvonal, ami befolyásolja az utánpótlást. Azt is kiszámítottuk, hogy a növénynemesítők munkája nyomán évente 3 és fél milliárd forint értékben növeli produktumát a mezőgazdaság a jobb fajták, a magasabb terméshozamok révén. Ez igen szép összeg. Mennyi ezzel szemben az állami segítség, illetve mekkora anyagi támogatást kap a hazai kutató munka. — A Magyarországon működő 22 intézet évente 260 millió forintot. Egy intézetre átlag alig több mint 10 millió forint jut és ezt az összes ágazat kapja, benne vannak a növénynemesítők is. Reméljük, hogy ez a felmérés is hozzásegít ahhoz, hogy az erkölcsin kívül, nagyobb anyagi támogatást is kapjanak a magyar kutatók. Már történtek lépések e tekintetben. Döntés született arra, hogy egymillió dollárért számítógépet vásárolnak a Magyar Tudományos Akadémia számára, amely jelentősen meggyorsítja és megkönnyíti az adatfeldolgozást — mondotta befejezésül dr. Mészöly Gyula. a valóságos alapot, hiszen a nyomozók valóban képesek különböző tárgyak átvizsgálásával a rajtuk levő ujjlenyomatok rögzítésével, vallomásokból rekonstruálni valamilyen cselekményt. Ezek azonban csak a nyomozók logikus gondolatait tükrözik. A mozaikok — nevezzük így a tárgyakat, vallomásokat, amelyek később egész képpé állhatnak össze — csupán részei a nyomozásnak, segítséget adnak a vizsgálathoz, tárgyi bizonyítékként szolgálnak, esetleg a következtetésben segítenek. l eginkább a matematikához tudnám haK. S. Előre megfontolt szándékkal (I.) í WÉÉmmm WmmSmm. iMipiW mMmMm ■BÉ Érdekrontás vagy ösztönzés? Pár hónapja enyhe nézeteltérés támadt a kiskunfélegyházi Lenin és a vele szomszédos pálmonostori Keleti Fény Tsz vezetői között. Az affér oka és lényege: a Lenin Tsz tavaly húsfeldolgozó segédüzemágat létesített, s a nyersanyag folyamatos biztosítása és utánpótlása céljából sertéseket vásárolt fel nemcsak a saját, hanem a Keleti Fény Tsz háztáji gazdaságaiból is. Sőt „importáltak” Csongrád megyéből is, majd 400 darabot. Maga a Lenin Tsz is hizlalt ugyan a közösben 870 sertést, de mivel arra már korábban szerződött az állatforgalmival, le kellett adnia. A Keleti Fény Tsz nem presztízs-, inkább pénzügyi okok miatt érezte sértve magát: a közösön át értékesített háztáji sertések után tízszázalékos árdotációban részesül, mint gyenge adottságú gazdaság. Ilyen formán a háztáji sertések „elhappolása” a szomszédos tsz által érdekrontással járt. Ez a dolog egyik oldala. De van másik is. A több- csatornás értékesítési lehetőség nemcsak a közös, de a háztáji gazdaság számára is megnyílt a gazdasági reform közepette. Ennek ösztönző voltát pedig a háztáji szempontjából sem becsülhetjük le. Tavaly a Lenin Tsz 22, az idén 33 forintot fizetett a háztájiból felvásárolt sertések kilójáért. Ez a Keleti Fény Tsz gazdáinak előnyösebb volt, mintha a saját közös gazdaságuk közvetítésével értékesítették volna a hízókat. Mutatja ezt, hogy részükről a kínálat jóval nagyobb volt, mint ameny- nyit a Lenin Tsz tőlük ténylegesen átvett amely a sertéstartás fel-. lendítésére ösztönöz. S ezen a ponton találkozik a fogyasztó, a termelő és a népgazdaság érdeke. A konkrét esetnél maradva, a történtek nyilván arra ösztönzik majd a pálmonostori Keleti Fény Tsz vezetőit, hogy gazdáik részére olyan ártámogatást biztosítsanak, amely nem jelent hátrányjt azok számára, akik a közös közvetítésével értékesítik hízóikat. —ni —el. Kép-fofó felszabadulási rejtvénypályázata A Petőfi Népe és a KISZ | ■ : : : : ^ \ mnwpi * í ít Gyors ütemben fejlődő város. Cukorgyára, járműjavítója, papírgyára, bútorgyára, dohányfermentálója is van. Történelmi emlékei közül megemlítjük az 1849-es hadjárat győztes csatáját, amely a város nevéhez kapcsolódik. Manapság, amikor az ország sertéshúsból importra szorul, minden olyan gazdasági tettet, intézkedést üdvözölnünk kell, Melyik városunkról készült ez a felvétel? Vác — Szolnok — Győr? A szerkesztőség címére beküldendő rejtvényszelvény a 11. oldalon található. sonlítani a nyomozást, ahol egy többismeretlenes egyenletet kell megoldani, s addig kell próbálkozni a képlettel. míg meg nem születik az eredmény, vagyis, míg kézre nem kerül a tettes. Sok ilyen megoldhatatlannak tűnő példát oldottunk meg az 50-es évek elejéig, tehát eléggé gyakorlottak voltunk ebben a furcsa matematikában, ahol mindig mi voltunk a vizsgázók. El kell ismerni, ebben az időben már a tudomány is segítségünkre sietett, s számtalan ügyben szinte a kezünkbe adta a megoldás kulcsát S hogy ezt az okfejtést igazoljam, elmondom miképpen sikerült a tiszakécskei rablógyilkosságra fényt derítenünk Egy zimankós márciusi délelőtt Z századost hívatta felettese. Egy távmondatot nyomott a kezébe. Megvárta míg végigolvassa, s megkérdezte. — Mi a véleménye százados elvtárs? A távmondat néhány soros szövege így szólt: „Jelentem, március 11-én reggel Tiszakécske, Felszabadulás út 34. számú lakásának konvháiában holtan találták Kovács Istvánná háztartásbelit .. Feltehetően bűncselekmény történt. A helvsz;nt biztosítottuk. Kérem a további parancsot.. Forgatta kezében a távmondatot. láthatóan zavarban volt. A szűkszavú jelentéstől nem lett okosabb. — Nem tudok véleményt nyilvánítani, amíg a helyszínt. a holttestet nem láttam. Azonnal utazom Ti- szakécskére s a helyszíni szemle után beszámolok. — Helyes — nyugtázta a parancsnok az intézkedés első lépését. — Délután várom a jelentését. A rendőrorvossal, a bűnügyi technikussal, néhány nyomozóval egyenesen Ti- szakécskére. az említett házhoz hajtottak. A terepet az orvosnak, s a bűnügyi technikusnak engedte át, az ő véleményük már kezdetben sokat lelentett a nyomozás elindításában. Percek múlva, még mielőtt a lakásba belépett, már tudta a következőket: Kovács Ist- vánnét március 10-én este 10 és 11 óra között ölték meg. A holttesten több eszköztől származó külsérelmi nyomokat talált az orvos. A koponyán tompa és éles, nehéz tárgytól származó roncsolás. a avakon felületi. feltehetően késtől származó vágások. A halált nyilvánvalóan a tompa és éles tárgy okozta. A bűnügyi technikus további adatokat szolgáltatott. A konyha kövén véres összetört vasaló és balta hevert. — Az áldozat — ismertette véleményét a technikus — védekezhetett, mert a vémyomok nemcsak a konyha kövén, de a falon is elmázolódtak. Egyébként véres ujjnyomokat találtam a konyhaszekrény ajtaján, a szobai szekrény felületén. Az ujjnyomokat sikerült rögzítenem. Az orvos, s a technikus után, a tiszakécskei rendőrőrs parancsnoka tájékoztatta — Reggel bejelentés érkezett, hogy Kovács Istvá- nék házának ajtaja zárva van. A bejelentő szerint az a gyanús, hogy a konyha ffehér falán tenyérnyi vérfoltokat lehet látni. Az ajtót kénytelenek voltunk feltörni, s akkor fedeztük fel... A példát tehát feladták, amelyben ismért volt az áldozat. j az eszközök, az időpont. néhány ujjnyomat. Akadt még néhány ismeretlen is: a tettes, az indok, ismerős volt-e a támadó, vagy ismeretlen, helybeli volt-e vagy máshová való? Sok-sók kérdésre kellett választ adnia, sok hiányzó x-et kellett behelyettesíteni. A hyomozást több irányban kezdte el. Az ujjnyomokat igyekezett azonosítani a bűnügyi nyilvántartóban találhatókkal, kihallgatta a közvetlen hozzátartozókat. kérte a lakosság és más megyék rendőri szerveit, adatokat gyűjtött Kovács István és felesége ismerőseiről, Már ebből is látszik, hogy milyen nagy apparátust kellett. s kell ma is egy-egv bűnügy kapcsán mozgásba lendíteni. (Folytatása következik.)