Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
«. oldal iF7o. renrnar n. szertra Egy évtized biztató eredményei A településfejlesztés helyzete a bajai járásban Másfél évtizede annak, hogy pártunk és kormányzatunk lerakta a széles rétegekre támaszkodó községfejlesztési mozgalom alapjait. Űjabban ugyan már településfejlesztésről beszélünk, a lényeg azonban nem változott: elsősorban helyi forrásokból végrehajtani a szükségletek, igények szerinti feladatokat. Mindebből társadalmi munkája révén évről évre nagyobb részt vállal a lakosság. A megyei tanács 1958-tól éves községfejlesztési versenyt hirdetett meg. A versenyben való résztvétel a részvevők erkölcsi elismerése mellett anyagi eszközökkel is járt: a helyezést elérő városok, járások és községek jelentős pénzjutalmat kaptak. A bajai járás négy ízben került az élre, de a többi években sem adta alább a második—harmadik helynél. A községek közül is több szerepel a helyezettek között Építési feladatok megvalósítására a járásban 1960. és 1969. között csaknem 58 millió forintot fordítottak. Két új művelődési ház épült, hatot felújítottak, három mozit korszerűsítettek, 25 lakást, 15 tantermet, két ravatalozót, öt autóbuszvárót, három orvosi rendelőt építettek egyebek közt. Nem kis feladatot jelentett a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. A már meglevő fúrott kutak többsége is korszerűtlen, elavult volt, így a közműves vízellátás megteremtése érdekében új kutak fúrásával megfelelő víztermelő berendezés, víztorony és hálózat kiépítésével kellett a törpe vízműveket létrehozni. Napjainkig a járás 15 községe kapott — összesen több mint 30 millió forint költséggel — törpe vízmüvet. A hálózat összes hosz- sza egyébként 164 kilométer és 3290 lakás vízellátását biztosítja. A villanyhálózat bővítésére, a közvilágítás fejlesztésére, illetve korszerűsítésére 10 év alatt csaknem 3 és fél millió forintot áldoztak. Az út- és járdaépítés 23 milliós költségeinek eredményeként a községekben 13 kilométer út és 122 kilométer járda épült. Néhány község kivételével legtöbb helyen még a mellékutcákban is — legalább egyik oldalon — szilárd burkolatú járda van. Jelentős értéket képvisel az elvégzett társadalmi munka is, amely legszembetűnőbben a parkosításnál és a fásításnál nyilvánul meg. A lakosság egyetértését, segítőkészségét jól érzékelteti, hogy míg 1960- ban mindössze 41, az elmúlt évben ennek több mint a tízszerese — 427 forint — volt a bajai járásban egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A közelmúltban értékelte a járási tanács vb egy évtized fejlesztési tevékenységét. Eszerint a másodvárosok kategóriájában Bácsalmás, a négyezer lelkesnél népesebb községek közül Madaras, az ennél kisebb lélekszámúak csoportjában pedig Felsőszentiván került az első helyre. Még mindig a gyerekjáték! Összefoglaló a múlt év tűzeseteiről A tűzrendészet megyei parancsnokságán Dudás István tűzoltó alezredessel a múlt év tűzeseteiről beszélgettünk. Ha nem is jelentősen, de csökkent a tűzesetek száma, ugyanis 1969-ben 225 esetben kellett kivonul- niok, az 1968. évi 289 helyett. Az anyagi kár 1 mülió 770 ezer forintra tehető, amely lényegében azonos az 1968. évivel, s amely abból adódik, hogy a múlt esztendőben nagyobb kárértékű tüzek történtek. — A tűzesetek területi megoszlása érdekes összehasonlításra ad alkalmat — mondotta Dudás István. — Ugyanis ipari tűz mindösz- sze húsz volt, az anyagi kár pedig alig haladta meg a 147 ezer forintot. Csökkent a tüzek száma a mezőgazdaságban is, ugyanis korábban 188 tűzesetbe a múlt évben pedig mindössze 107 alkalommal kellett közbeavatkozni. A mezőgazdasági tüzeknél az anyagi kár 20 ezer forinttal haladja túl a megelőző évit, ugyanis 1969-ben kirívó volt a mezőgazdasági erőgépek okozta tűz. Az UE—28-as típusú erőgépek áramtala- nítása miatt félmillió forint anyagi kár keletkezett. A lakóházakat ért tűzesetek száma 69-ről 72-re nőtt, ugyanakkor a középületekben keletkezett tűz 6-ról 10-re, kárértéke 20-ról 80 ezer forintra emelkedett. Ennek oka jórészt a régi építésű házakban keresendő, ugyanis azokban még a kéményekbe építették a gerendákat. A kereskedelemben kiugró tűzkárról beszélt Dudás tűzoltó alezredes. Az 1968-as 9 ezer forintos anyagi kárról 156 ezer forintra ugrott a „mérce”. Ez egyetlen tűz következménye. Olvasóink bizonyara emlékeznek rá. hogy Kiskőrösön ÁFOR-telep építés alatt levő kimérő helyiségének műanyag borítása gyulladt meg a sugárzó hőtől. — A tűzesetek okait elemezve megállapították, hogy még mindig a gyermekjáték áll az első helyen. Annak ellenére, hogy 58-ról 34-re csökkent számuk, még mindig a legtöbb az ilyen okból kigyulladt ház, termény és más egyéb létesítmény. A második helyen a nyüt láng használatát, valamint az építési hibából származó tűzeseteket említeném. Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy nagyon sok az elektromos hibából származó tűzeset, hatról 24-re emelkedett. Ez arra figyelmeztet bennünket, de úgy véljük különböző üzemek gazdasági vezetőit is, hogy az elektromos berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében felül kell vizsgáltatni. Az 1969. évben a bajai járásban történt a legtöbb, 395 ezer forint kárt okozó tűzeset. amely főleg a mezőgazdasági erőgépek áramtalanításának elmulasztása miatt következett be. Annak ellenére, hogy a kiskunhalasi járásban 444 ezer forint érték semmisült meg, mégis erőteljes csökkenés tapasztalható. A du- navecsei járás, amely nem rendelkezik jelentősebb ipari létesítménnyel a tűzesetek számában a harmadik helyen áll. Ebben a járásban főleg mezőgazdasági és lakóházi tüzek keletkeztek, éppen a szabályok be nem tartása, semmibe vevése miatt. Gémes Gábor A fedett uszodáról Gyakori látogatója vagyok a kecskeméti fedett uszodának. Bár nem ismerem hazánk többi uszodáját, gondolom a mienk a legszebbek, legjobbak közé tartozik. Egy apróság azonban olyan bosszúságot okoz nekem és több ismerősömnek, hogy úgy érzem szóvá kell tennem. A ruhatár szekrénysorokból áll, vetkőző-öltöző kabin nincs. A szekrénysorok között gyerekek, felnőttek, idősek vetkőznek, törülköznek, öltöznek. Ez így sem esztétikailag, sem pedagógiai szempontból nem indokolt. Néhány kabinnal megoldott lehetne ez a probléma. Ezeket a kabinokat az öltözés, vetkőzés időtartamára mindenki használhatná, a holmiját pedig a szekrényekben helyezhetné el. örömmel venném, ha javaslatomon gondolkodnának az illetékesek. Kollár Kálmán Kecskemét Széchenyiváros Dunaszentbenedeken szeretik a földet Dunaszentbenedeken az Űj Hajnal Tsz tagsága a közelmúltban új vezetőséget választott, melyen Kun László elnök ellenszavazat nélkül nyerte el újra tisiz- tét. Mo6t zárszámadásra készülnek, igen bizakodó a hangulat. Ebből az alkalomból az elmúlt tíz év fejlődésének adatait kerestük. Az 1960. december 20- án alakult termelőszövetkezet első évei nem hozták meg a kívánt eredményeket. 1965-ben viszont a tagok részesedése már megközelítette a 4 millió forintot, 1968-ban pedig 13 millió forint volt. 1961- ben kezdtek építeni azt a gazdasági telepet, amely ma már valóságos „tsz- város”. Istállók, górék, tojóházak, raktárak, és az új büszkeség, a hidroglo- bus — mindez 11 millió forintba került. — Hogyan sikerült mindezt elérni elnök elvtárs? — Nincsen ebben semmi titok. Pontosan felmértük a lehetőségeket és kizárólag mezőgazdasági munkával foglalkoztunk). A benedeki emberek mindig szerették a földet. Igaz, volt idő, amikor ez megerőltetésükbe került Ma már magukénak érzik a tsz-t, mert ami a legfőbb: biztonságos megélhetést találnak benne. Szabó Gábor Dunaszentbenedek Szeretnénk eladni Nemrégen költöztünk Kecelre. A házban, amelyben most lakunk, igen sok vas, papír és rongy maradt Tudom, hegy a MÉH-nél ezeket a hulladékokat hasznosítani lehetne. De sajnos, itt, Ke- celen nincs MÉH vállalat. Hogyan tudnám mégis értékesíteni a hulladékot? Mácsai Erzsébet Kecel, Szőlő út 35. Miért nem köthetek szerződést? Van egy továbbtenyész- tésre alkalmatlan szarvas- marhám. Csekély tej hozama miatt továbbtartás- ra nem gazdaságos. Szeretném, ha az illetékes vállalattal szerződést köthetnék hizlalásra, de a dolgozó, aki itt nálunk a szerződéseket kötötte, velem nem volt hajlandó foglalkozni. Hiz- lalásos szerződés megköKi kell várni a végét... Forog a világ. Egészen pontosan nem tudni mióta forog, mindenesetre én éjfélkor vettem észre: szédülök. Zúg, fáj a fejem, ösz- szeszűkül a gyomrom, remeg a lábam. — Te nem szédülsz? — fordulok a feleségemhez. — Nem szívem, én tegnap nem vettem részt a hivatali közös névnapon — hangzott a provokáció. Lefekszem. Most meg, mintha hullámokon lebegne az ágyam. Viharba került hajóban vagyok, a fedélzetre is felcsap a víz. Izzadok. Mentőcsónak nincs, egyedüli lehetőség a lázmérés. — Mutasd mennyi? — kérdi nejem, lényegesen enyhébb hangnemmel. 37,5. Nem sok, de vigyáznod kell. A rumos tea mellett döntöttem. Két nagy csészével megiszom, s ez alkalommal Mintha vízbe mártanának, izzadok... Reggel a szokásos lendülettel lépek ki az ágyból. Mi volt ez? Nyilván elvesztettem az egyensúlyomat. A falnál kötöttem ki. Nézzük mégegyszer. Visszaülök, majd ismét felkelek. Ezúttal a térdem rogyott össze. Elő a lázmérőt: 38,7! — Azonnal orvoshoz! — ripakodott rám a feleségem. — Látod, te is megkaptad. Pedig mondtam, hogy az influenzát komolyan kell venni. Nagyon vigyázz ... Húsz-huszonötén ácsor- gunk az orvosi rendelő előtt. Az egyik páciens köhög, a másik tüsszög, persze, nem mindenki a zsebkendőjébe __ — Kétféle gyógyszert írok magának, feküdjön és sok folyadékot igyon — mondta az orvos. Naponta 5—6 csésze teát is megihat, persze citrommal. Influenfeleségem nem-emel szót a za, komolyan kell venni, dupla adag rum ellen. I Három napra kiírt az orvos. Minden utasítását betartom. Szedem a porokat, iszom a teát, rum nélkül, citrommal! Három nap múlva az orvos további fekvést javasol. A hatodik nap után ugyan még nem vagyok rendben, de rengeteg tennivalóm van a hivatalban. Bemegyek. Kicsit szédülök, de aránylag határozott testtartással megyek el a portásfülke előtt. Pista bácsi, a ^portás meg is kérdezi: — Influenza? — Bizony az volt — felelem. Legyint az öreg. Én is benne voltam, még moqt sem érzem jól magam. — No és Pista bácsi mivel kúrálta magát? — kérdezem. — Én kérem, semmivel. Mindegy az, hogy fekszik-e vele az ember, vagy sem. Mert az influenzának csak egy orvossága van: ki kell várni a végét... T. L. tése esetén 19—21 forint a kilogrammonkénti ár, míg szabadon történő értékesítésnél csak 14 forintot fizetnek kilóként. Százszázalékos keresőképtelen vagyok, részemre igen nagy jövedelem-kiesést jelent a két ár közötti összeg elvesztése. Miért nem köthetek szerződést? Bartha István Madaras Lelkiismeretes szerelő Japán gyártmányú zsebrádiónk elhallgatott. Környékünkön senki sem akadt, aki javítását vállalta volna. Feleségem a néma rádiót elvitte a dunafödd- vári rádió és tv szerelő üzletbe. Az itt dolgozó szerelők lelkiismeretességét dicséri, hogy a rádióban levő két ceruzaelemet megfordították, és ezzel rádiónkat szólásra bírták. A műveletért nem kértek pénzt. Ágoston János Dunavecse Vörös Hadsereg út 9. (Az olvasónkkal történt apróságot természetes eljárásnak tartjuk. A szerelők azzal váltak volna lelkiismeretlenekké, ha ilyen hiba elhárításáért pénzt fogadnak el.) Miért nincs . mirelit gyümölcs? Ősszel több lapban olvastam a hűtőipar illetékeseinek nyilatkozatát: bővítik a mirelit gyümölcs választékot. Most szomorúan tapasztalom, hogy a nagyritkán üzletbe kerülő szilván kívül mirelit gyümölcs nem kapható. Tehát nem bővült a választék, hanem a korábbi években megkedvelt fagyasztott málna, szamóca, meggy és őszibarack eltűnt a hűtőpultokból, hiába keresem. M. K.-né Kecskemét I Megjegyzés Sikk? Igénytelenség! Várakozom a posta, bank, s az Állami Biztosító kiskőrösi székháza előtt. A közelemben három gimnazista diák folytat élénk eszmecserét. Témájuk — ahogyan szavaikból kiveszem — az iskolai focicsapat. Hol egyikük, hol a másikuk szövi a mondókát. De hogyan) Csaknem minden szavukat vaskos fűszerezés követi. Trágár, útszéli, egyáltalán oda sem illő fűszerezés. Rám-rám pillantanak, tehát ott-tartózkodásomról tudomást vesznek a srácok. De nem zavartatják magukat. Mintha ez lenne a sikk, gátlástalanul fület sértő, káromkodó beékelé- sekkel szövik tovább a szót. Egyszercsak kerékpáron érkező férfi áll meg előttük. Tanár úrnak szólítják. Es milyen választékos, szép magyarsággal beszélnek ezúttal) Hamarosan azonban vége a varázslatnak. A tanár űr kerékpárjára pattan, s az útszéli, ízléstelen disputa tovább folytatódik. Jómagámat közben ilyen gondolatok foglalkoztatnak; De kár. hogy nincs nálam magnó! Titokban rögzíteni kellene ezt az „épületes” diskurzust és alkalmasint az osztályközösség előtt lejátszani. Kommentár nélkül. Bizonyos, hogy a srácok képéről égne a bőr. Csakugyan) Milyen hatást váltana ki az ilyen magnóslejátszás? Vajon tetszelegnének-e önmagukban az érdekeltek? Mert számuk eléggé nagy. Mintha csak sikk lenne az útszéli, trágár beszéd. Egyesek szinte kérkednek vele, szü- kebb közösségben, vagy vonaton, buszon utaztukban egyaránt. Pedig higgyék el, cseppet sem sikkes. Mégcsak nem is a műveltség jele. Ellenkezőleg: a nagyfokú igénytelenségé. —y —n Eladó 2 db UTOS. pótkocsi, 200 q rétiszéna, 60 q lucernaszéna. 400 q alomszalma, VENNÉNK MA—200-as típusú komplett öntöző berendezést. Kunsági M£. Szakszövetkezet. Csplyospálos. 907