Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

Beszélgetés a rákszűrésről A védekezés lehetőségei A postás időnként kéz­besíti az értesítést: a nő­ket rákszűrésre hívják. Mégis sokszor süket fü­lekre talál a hívó szó. Fé­lelemből vagy talán ké­nyelemből, nemtörődöm­ségből, még inkább rosz- szul értelmezett szemé­remérzetből távol marad­nak. Pedig..., Az egyik évben Mar gyarországon 17 500 új rá­kos megbetegedést jegyez­tek fel Ennek több mint a fele a nőkre jutott A 9500 rákos nőből 6000-nek a betegségét annak a ki­indulási helye miatt ko­rán, nagy biztonsággal fel­fedezhették volna. Ha az □letők el mentek volna a szűrésre, nem várták vol­na meg, hogy a betegség jelezze magát, sokkal ha­tékonyabb eredménnyel lettek volna gyógyítha­tók. Éppen ezért a rák­szűrés jelentőségével kap­csolatban néhány kérdést tettünk fel az Országos Onkológiai Intézet nőgyó-. gyásza ti osztályán. — Miért fontos a rák­szűrésen váló megjelenés? — A rosszindulatú da­ganatokra az jellemző, hogy alattomosan támad­ják meg a szervezetet Ki­fejlődésük, növekedésük „némán”, tünetmentesen történik. A beteg évekig növeszti testében a daga­natot anélkül, hogy pa­nasza lenne. Amikor már jelentkeznek a tünetek, és ezért a beteg orvoshoz fordul, már nagyon előre­haladt a kór. A rosszin­dulatú daganat gyógyítá­sa pedig annál biztosabb, minél korábban kezdődik meg a kezelés: műtét be­sugárzás, vagy gyógyszer. Sőt ma már az orvosi tö­rekvés az, hogy az úgy­nevezett rákelőző állapo­tot is felfedezze. A rák rendszerint nem a teljes egészséges szövetekben fejlődik ki, hanem vala­milyen alapbetegségből. Az egyik fontos feladat tehát azoknak az alapbe­tegségeknek a felfedezése és gyógyítása, amelyekből a tapasztalat szerint rák lehet. A rákszűrő vizsgálat célja tehát, hogy bizonyos életkor felett kiszűrjék a rákos vagy rákelőző álla­potban, illetve az alapbe­tegségben szenvedőket. — Milyen szerveknek deríthető fel a rákelőző állapota? Elsősorban ilyen szer­vek a bőr, a látható nyál­kahártyák, valamint az emlők. A nőket leggyak­rabban a méhnyak és az emlő rákja fenyegeti, ezért érinti a szűrés a nő­ket. Az emlők jól vizsgál­hatók. a méhszáj környé­kének a nyálkahártyája is jól látható, megfelelő mű­szerrel, az ún. kolposzkóp- pal, kitünően vizsgálható. A kolposzkóp, lényegé­ben egy állványra szerelt, minden irányban mozgat­ható, de bármely helyzet­ben rögzíthető nagyító. Hihetővé teszi, hogy a fel- ««fni szöveteket „élőben” vizsgálják; nem szükséges tehát siövetdarabot ki­metszeni mikroszkópos vizsgálat céljára. A kol­poszkópos vizgálat nem pótolja ugyan a szövettani vizsgálatot, de a hozzáér­tő szakember biztosan el tudja vele bírálni, hogy kell-e további, tehát sejt­tani vagy szövettani ’ vizs­gádat. Ugyanakkor bizo­nyos elváltozásokat job­ban kimutat, mint a szö­vettani vizsgálat. — Mi történik, ha rák­szűrésen valamilyen rend­ellenességet észlel az ' or­vos? — Ha a szűrés csak szabad szemmel történt, és szín- vagy alakbeli el­térést találnak, tovább- küldik az illetőt kolposz- kóppal felszerelt állomá­sokra, ahol kolposzkópos analízist végeznek. A to­vábbiakban — ha szüksé­ges — sejttani, illetve szö­vettani vizsgáiatnak vetik alá a gyanús nyálkahár­tyarészeket. Ebben a munkában — szükség esetén — igénybe veszik az Országos Onkológiai Intézetet is. A leletek birtokában eldöntik, hogy milyen elváltozásokról van szó és milyen gyógy- eljárás szükséges. — Sajnos, még nem minden rákszűrő állomás van felszerelve kolposz- kóppal, ezért a műszer nélküli szűrésen gyanú­saknak találtaknak esetleg utazniuk szükséges. De érdemes» a fáradozás, hi­szen nagy jelentősége van ha időben felismerik a bajt! Nem szabad tehát megijedni, ha a szűrést végző orvos „talál vala­mit”, és az illetőt tovább küldi szakorvosi vizsgá­latra, konzíliumra, vagy akár felutaztatja az Or­szágos Onkológiai Inté­zetbe. Minél alaposabb a kivizsgálás, minél körül­tekintőbb a felderítés, an­nál jobban és biztosabban lehet gyógyítani. — Milyen időközökben célszerű megjelenni a szű­résen? — Ha a szűrővizsgálat semmilyen gyanús elvál­tozást nem talált, akkor egy év múlva kérik újra az illető megjelenését, az­zal az utasítással, hogy egy év múlva mindenkép­pen, tehát akkor is je­lentkezzék, ha semmi pa­nasza sincs! Viszont, ha bármi apró panasz is je­lentkezik, azonnal fordul­jon orvoshoz, aki elbírál­ja a panaszokat. — Statisztikai adatok is alátámasztják a rákszű­rés jelentőségét? — Az utóbbi évek ma­gyar adatai szerint az összes rákos elhalálozások 56,4 százalékát olyan rák teszi ki, amely kiindulási helye miatt észlelhető. A méhnyak 18 százalék, az emlő 17 százalék, a bőr 16 százalék, a szájüreg 1,7 százalék, a külső nemi­szervek 1,7 százalék, a végbél 2 százalék gyako­risággal vesz részt az 56,4 százalékban. Hogy évente mégis kereken 10 000 nő hal meg hazánkban ezek­ben a betegségekben, ez azt jelenti, hogy késői stá­diumban kerültek keze­lésre. Későn, akkor, ami­kor a betegség már pana­szokat okozva kényszerí­tette őket orvoshoz. KÉZIMUNKA 0? I 'I oapka, sál A sapkát az arcot körül- 3 láncszemmel fordulunk és fogó láncszemsorra egy sor minden második rövidpálcára rövidpálcával kezdjük. Utána 6 hurokból álló pálcát hor­Tervezte: Nádor Vera Tavaszi di vatújdonságok A divattervezők, köztük a Divattervező Vállalat munkatársai, de az állami ruhagyárak, a helyiipari, tanácsi válalatok. és szö­vetkezeti divatszalonok dolgozói is. már a tavasz­ban élnek. A tavaszra ké­szítik divatkollekcióikat, és a különféle divatos öl­tözködési cikkeiket, hogy idejében az üzletekbe ke­rülhessenek. Hogy milyen az új ta­vaszi divat? Továbbra is a fiatalos stílus dominál, sok benne a fehér szín. a me­rész és a fiatalok által kedvelt különleges megol­dás. Ám, a fiatalos jelleg megtartása mellett szoli­dabb, modem, jól viselhe­tő ruhák tervezésével és gyártásával a tervezők és az ipar gondoltak a kö­zépkorú és idősebb embe­rekre is. A tavaszi divat egyik fő jellemzője, hogy vonalai sportos megoldásúak, s na­gyon sok az ehhez alkal­mas kockás, csíkos anyag, amely legdivatosabb lesz. A lumberjack zsánerszerű kosztümök, vagy a klasz- szikusan szabott kabátok, blézerek, a redingot jelle­gű, felöltőszerű kabátok főként mintás anyagokból készülnek. Fiataloknak nagy divat a nadrág. A ruhák, szoknyák az idén bővebbek. Igen sokféle variációban készülnek hajtással, rakottan ésglok- nisan. De lássunk inkább né­hány csinos modellt a Di­vattervező Vállalat kollek­ció jábóL , kesztyű gólunk. (Beleöltünk a rövid­pálcába, felhúzzuk a hurkot, ráhajtunk, beöltünk ugyan­abba a rövidpálcába, hurkot húzunk, ráhajtunk, ezt há­romszor ismételjük, majd egyszerre lehorgoljuk a hat hurkot) 1 láncszem és ismét­lés. Az utolsó előtti pálcát kihagyva, az utolsóra egyrá- hajtásos pálcát öltünk. A második sornál 2 lánc­szemmel fordulunk és végig rövidpálcával dolgozunk. Ezt a két sort négyszer is­mételjük, majd az alapmin­ta következik. Ezt olyan rá- hajtásos pálcákkal horgoljuk, ahol minden kétráhajtásos pálcát egyszerre fejezünk be. A befejezés előtt hat sor­ral fogyasztani kezdünk, minden sorban, elosztva 4— 4 szemet, azután a sapkát hátul összevarrjuk. A sálat két darabból hor­goljuk. Nyolc sort az első mintával, majd tovább az alapmintával dolgozunk. Fel­felé haladva a sálat kissé el- keskenyítjük. majd kb. 20 cm után a két darabot összevarr­juk és a sapkával is össze­dolgozzuk. A kesztyűnél a láncszeme­ket körbe összezárjuk, nyolc sort a csomós mintával hor­golunk, utána az alapmintá­val dolgozunk tovább. A hü­velykujjnak 4 pálcát kihagy­va, 4 láncszemmel folytatjuk a munkát. A mandzsettától kb. 11 cm magasságnál egyenle­tesen elfogyasztjuk, a hü­velykujjat is behorgoljuk az alapmintával. A másik kesz­tyű ellentétesen készül. Szegedyné 1. Vastag, kockás gyapjúszövetből készült rakott szoknya és hosszú sál (továbbra is nagyon divatos.) A lumberjack jellegű kabátka fényes lakk műbőrből készült (a Győri Műbőrgyár újdonsága), amely világ­szerte most a legnagyobb divat. Élénk színekben, fe­ketében, fehérben is gyártják. Nagyon csinos, ha a szoknyán ugyanebből a lakkból készítjük a zsebeket. 2—3. Tavaszi kompié. Fekete, fehér csíkos könnyű szövetből készült, kétsorosán, nagy fehér gombokkal záródik. A jersey-szövet ruha három színből készült hozzá: fekete-fehér-sárga, derekán érdekes zsinórövvel. A modellt a középkorosztály számára terveztük. 4. A KGST divatkongresszusára készült alkalmi ruha fehér selyemből, géppel hímzett tunikával és bővülő szárú nadrággal. A hosszú nylon sál és a hímzés barna. Ennek a modellnek az az érdekessége, hogy finom- konfekciós termékként, kis szériában, már gyártjuk a ruházati bolt részére. A továbbiakban — miután a vá­sárlók körében igen nagy sikert aratott különböző szín- és mintavariációkban a Debreceni Ruhagyár gyártja majd belföldre és exportra is. HÉTFŐ: Lebbencsleves, ra­kott kelkáposzta, alma. KEDD: Zöldborsóleves (mi­relit), burgonyafőzclék, sült szalonna, vagy tökürtojás. SZERDA: Almaleves, horto­bágyi húsos palacsinta, al­ma. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, a leveshúshoz paradicsommár­tás, vízben főtt burgonya. PÉNTEK: zöldségleves, káposztáskocka, vegyes be­főtt. SZOMBAT: Paradicsomleves, paprikás burgonya ga­luskával, vágott vegyes savanyú. VASÁRNAP: Gombaleves, tokaji sertésborda, zsírban­sült burgonya, Rákóczi túrós lepény. HORTOBÁGYI HÜSOS PA­LACSINTA: Hozzávalók: 50 deka sertéshús, 10 deka zsír, 3 deci tejföl, 2 deka liszt, 20 deka vöröshagyma, só, pi­rospaprika, Í0 darab sós pa­lacsinta. A sertéshúsból pörköltet készítünk, ha a hús megpu­hult kiszedjük a levéből és finomra összevagdaljuk. Hoz­záadjuk a pörköltlé felét, 1— 2 kanál tejfölt, és addig pá­roljuk, míg a vagdalék pép­szerű lesz. A palacsintákat ezzel a vagdalékkal töltjük meg. A szélét behajtva ösz- szegöngyöljük, egy tűzálló edénybe rakjuk, és sütőben megforrósítjuk. A pörköltlé másik felét lisztezett tejföl­lel föleresztjük, fölforraljuk, és átszűrjük. Ezzel a papri­kás mártással öntjük le a palacsintákat, és forrón tá­laljuk. TOKAJI SERTÉSBORDA: Hozzávalók: 90 deka sertés­karaj, só, 2 deka paradicsom­püré, 3 deka liszt, 10 deka zsír, 5 deka füstölt szalon­na, 1 és fél kiló vöröská­poszta, 25 deka alma, 3 de­ci tokaji bor, 3 centiliter ecet, cukor, hagyma. A sertésbordából 10 egyen­lő vastagságú bordát vá­gunk, majd kiverve, megsóz­va és lisztbe mártva 8 de­ka zsírban hirtelen pirosra sütjük. A bordákat egy lá­basba tesszük, a paradicsom­pürét a zsírban kissé meg­pirítjuk, felöntjük 2 deci víz­zel és 1 deci tokaji borral. Jól felforraljuk és a bordák­ra öntjük, lefödve puhára pároljuk. A vöröskáposztá­ból kivágjuk a torzsát, vé­konyra szeleteljük, és gyen­gén megsózva 30 percig áll­ni hagyjuk. A füstölt szalon­nát kis kockákra vágjuk, 2 deka zsírban világosra pi­rítjuk, majd az ecettel és ke­vés vízzel felöntjük. Hozzá­adjuk a gyengén sózott vö­röskáposztát egy kanál cuk­rot teszünk rá, lefödve pá­roljuk. Párolás közben hoz­zátesszük a meghámozott és vastagabb cikkekre vágott almát, 2 deci tokaji bort. és ezzel a káposztát készre pároljuk. Tálalásnál a ká­posztát a tál egyik oldalá­ra tesszük, szép sorjában mellérakjuk a bordákat, és a levével meglocsoljuk. Zsír­ban sült krumplit adunk hozzá. MOKKATORTA. 6 tojásbó egyszerű vizespiskótát készí tünk, vagy kész piskótatorta- karikát vásárolunk hozzá. A kihűlt tortalapot három egyenlő szeletbe vágjuk, s következő krémmel töltjük meg: 2 deci nagyon erős fe­ketekávét főzünk, s 5 deka porcukorral még addig főz zük, hogy kissé besűrűsödjön 20 deka vajat 20 deka porcu­korral jó habosra kikeve­rünk, beleütünk 1 tojást c legalább 15 percig azzal is továbbkeverjük. Kanalankér hozzáadjuk a kihűlt fékét«» kávét és még egy deci ru mot. A tortát is ezzel v krémmel vonjuk be, s a tete­jére csokoládét reszelünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom