Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
1970. február 7, wombat 1 oldal Importgépek Csaknem 1 millió 400 ezer forintot forgalmazott tavaly a Kecskeméti Fényképész Ktsz, szemben az 1968. évi 1 millió 290 ezerrel. Képek sokaságát készítették el ezért. Az eredményt elősegítette a lajos- mizsén létesült új részleg, és az, hogy Orgoványotn is megfelelő helyiséghez jutottak. A múlt évben mintegy 70 ezer forint értékben vásárolt a szövetkezet import gépeket, a többi közt villanókat és különböző szárítógépeket. Tizenháromezer influenzás a megyében A IELENLEGI GÓC: LAjOSMIZSE A KÖJÁL-hoz legutóbb beérkezett jelentések alapján még mindig nem beszélhetünk megyénkben az influenzaveszély enyhüléséről, sőt azt is korai lenne kijelenteni, hogy már túl vagyunk a betegség csúcs-időszakén. Jelenleg a múlt hó végi állapotot rögzítő adatok ismeretesek. Eszerint január utolsó hetében csaknem 13 ezer friss megbetegedést észleltek BácsKiskun megyében. A korábban e tekintetben legveszélytelenebb körzetben, a bajai járásban és Baján egyelőre úgy tűnik, mintha stagnálna az influenza. Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán sem emelkedett jelentősen a megbetegedések száma, viszont a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásban, valamint a megyeszékhelyen nagyjából kétszer annyi az új beteg, mint volt a megJóváhagyták a szegedi kőolajés földgázipari nagy beruházást Megerősítik a tiszai gátakat A Gazdasági Bizottság mintegy 6,5 milliárd forin. tos keretben jóváhagyta a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények beruházási javaslatát. A Gazdasági Bizottság először 1967-ben hozott határozatot a szegedi kőolaj- és földgázmező kitermeléséről. Az ezt követő további kutatások arra mutattak, hogy a megismert kő. olajkészlet valóságos meny- nyisége körülbelül egyezik a korábban számítottal, a földgázkészletek azonban mintegy háromszorosan haladják meg az eredetileg becsült mennyiséget. Többek között emiatt kellett a kérdést ismét a Gazdasági Bizottság elé terjeszteni. Az ország teljes kőolajtermelésének 50, földgáztermelésének pedig mintegy 40 százalékát a szegedi szánhidrogénmező szolgáltatja majd. A kapcsolódó beruházások listáján szerepel egy Százhalombattáig futó olaj- és egy Vecsésig kiépítendő földgázvezeték, egy propán-bután palacktöltő és 50 propán-bután szállító vasúti tartálykocsi. Ezenkívül bővíteni fogják az algyői vasútállomást és megerősítik a Tisza jobb partján húzódó gátrendszert. A szegedi beruházás — a világpiaci árakkal számolva — befejezéstől számított 3,6 év alatt megtérül. Igaz, hogy a munka csak 1976 végére fejeződik be, de a termelés már addig is fokozatosan növekVGV-gyáregységek szocialista brigádvezetőinek tanácskozása szik. Az évi kőolajtermelés az idén már eléri a 825 000 és jövőre tervezett 1 millió tonnás végleges szintet, a földgáztermelés pedig az idei 200 millió köbméterről jövőre 680 millió, 1972. ben pedig 1,2 milliárd köbméterre nő, s 1974-ben eléri a teljes, 2 milliárd köb. méteres mennyiséget. előző héten. Még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet a kecskeméti járásban: a korábbi 720-szal szemben legutóbb 1800-nál több új influenzás esetről kapott jelentést a KÖJÁL. így fertőző góc alakult ki La- josmizsén, mintegy ezer megbetegedést okozva. Sajnos, újabb halálesetekről is hírt kell adnunk. A bajai járásban három, a kalocsai és a kiskőrösi járásban pedig egy-egy influenzás szövődmény miatti halálozás következett be január utolsó hetében. Az elhunytak 70 éven felüliek. A betegség általában nem súlyos lefolyású. Rendszerint magas lázzal jelentkezik,’ s az esetek többségében a lábadozás vesz igénybe huzamosabb időt. A szövődmények aránya változatlanul a 2 százalék körül mozog. Azt, hogy a megbetegedések zömmel enyhébb lefolyásúnk, az is bizonyítja, hogy az influenza miatt kórházba utaltak száma viszonylag nem sok: legutóbb például harmincán szorultak a megyében kórházi ápolásra. J. T. Elet a hó felett Az 1970. éri népszámlálás előzetes eredményei (Folytatás az 1. oldalról.) városok nélkül — csupán 9-ben nőtt a népesség 1960- hoz képest, tíz megyében a népesség száma csökkent. Három megyében számottevő a népességszaporodás: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a lakosságszám. A szaporodás aránya azonban ezekben a megyékben is alacsonyabb volt, mint az ötvenes években. Az átlagosnál magasabb (4—5 százalékos) a népességnövekedés még Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Győr-Sopron megyében. A népesség száma a legnagyobb arányban (3—5 százalék) Békés, Hajdú- Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A jelenlevő népesség A népesség szama (ezer fő) szaporodása, ill. fogyása (-> 1960 197« 1960—1969. években L 1. I. 1. ezer fő százalék Baranya 285 280 —5 —1,8 Bács-Kiskun 586 573 —13 —2,2 Békés 468 447 —21 —4,5 Borsod-Abaúj-Zemplón 581 608 27 4 Csongrád 335 323 —12 —3,5 Fejér 359 389 30 8,4 Győr-Sopron 391 404 13 3,5 Hajdú-Bihar 393 375 —18 —4,5 Heves 348 348 0,2 Komárom 270 302 32 11,8 Nógrád 236 241 5 2,3 Pest 781 870 89 11,3 Somogy 371 363 —8 —2,0 Szabolcs-Szatmár 586 592 6 1,0 Szolnok 462 450 —12 —2,7 Tolna 267 259 —8 —3,0 Vas 283 281 —2 . —0,7 Veszprém 392 409 17 4.2 Zala 274 267 —7 —2,5 Magyarország összesen 9961 10 314 353 3,5 Tegnap Lajosmizsén a Vízgépészeti Vállalat kunhegyest gyulai, budapesti, és lajosmizsei gyáregységei szocialista brigádjainak vezetői munkaértekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett Sasvári Illés, az OVH Vízgazdálkodási Tröszt gazdasági igazgatója, Németh Károly, a ME- DOSZ központi vezetősége közgazdasági osztályának vezetője, Szűrös József, a MEDOSZ vízgazdálkodási osztályának vezetője, valamint a négy gyáregység párt, gazdasági és szakszervezeti vezetői. A tanácskozást Gesztesi Pál, a Vízgépészeti Országos Vállalat szakszervezeti tanácsának titkára nyitotta meg. Méltatta annak jelentőségét, hogy a gyáregységeknél 45 brigád nyerte már el a szocialista címet. Ezután Varsa Feienc, a Vízgépészeti Vállalat igazgatója, majd Biros Mihály, a szakszervezeti tanács elnöke emelkedett szólásra. Ismertették milyen feladatok várnak a vállalatra és dolgozóira a negyedik ötéves terv vízügyi programja keretében. Ezután tizenkét szocialista brigádvezető kért szót. A vitában elemezték a szocialista brigádok helyét és szerepét a gyáregységek életében. Hangsúlyozták, hogy a nép- gazdasági feladatokra való felkészülésből a szocialista brigádok is méltóképpen kiveszik részüket. Vizsgálat a zalai olajömlés okának felderítésére és a felelősök megállapítására Január 28-án az esti órákban olajömlés következett be a Nagylengyel— I: evecser közötti távvezetéken a Zala megyei Pakod község határában. Az olaj a szántóföldeken, majd az egyik falurészen át ömlött és egy része a Zala folyóba jutott. Közvetlen veszélybe került a Balaton élővilága. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi műszaki alakulatai gyors és hatékony beavatkozásának köszönhető, hogy elhárult a veszély, megvédtek az olajtól a tó vizét. A Zala megyei Rendőr-főkapitányság az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és az Országos Vízügyi Hivatal szakembereinek bevonásával megkezdte a vizsgálatot az olajömlés okának felderítésére, a társadalmi tulajdon hanyag kezelésében vétkes személyek megállapításáraOrszágszerte megkezdték a gyümölcsfák téli metszését. •MTI fotó —• Fehérváry Ferenc felvétele) Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 157 000 volt, 400 000-rel — 15 százalékkal több — mint tíz évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalékos növekedésével szemben 1949 és 1960 között évente 1,2 százalékkal, a 30-as években pedig nem egészen százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharma- dával nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szaporodását, jelentősen javultak a lakás- viszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt. Még az idén összehívják az európai nőmozgalmak értekezletét Erdei Lászlóné nyilatkozata az NDN irodájának berlini üléséről Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó testületének tagja a napokban tért haza az NDN irodájának Berlinben megtartott üléséről. A négynapos tanácskozásról, az elfogadott határozatokról a következőket mondotta az MTI munkatársának: — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség mintegy 100 tagszövetséget tömörít soraiban. Az öt kontinensről beérkezett jelentéseket értékelve a berlini tanácskozás résztvevői megállapították: jelentősen megnőtt a nőmozgalmak aktivitása. A nők Vietnam iránti szolidaritásának egyik kézzel fogható bizonyítéka lesz a Hanoiban létesítene* 300 ágyas kórház. Március 8-án a nemzetközi nőnapon indul meg világszerte a gyűjtés e nemes célra, s természetesen az akcióból a magyar asz- szonyok és lányok is kiveszik részüket. A Lenin-centenáriumról októberben külön tanácsülésen emlékezünk meg. Az ülésen adják át első ízben a jeles békeharcos. Cotton asszony nevét viselő emlékérmet a szövetség alapító tagjainak és az elmúlt 25 év során kiemelkedő munkát végzett tag- szervezeteknek. — Most ülésezik Khar- toumban a szeminárium, amely az afrikai nők írástudatlanságának felszámolását tűzte napirendre. A latin-amerikai országok parasztasszonyainak helyzetével foglalkozik egy soron következő másik szeminárium. A terveik között szerepel, hogy még ebben az esztendőben ösz- szehívják az európai országok nőmozgalmainak értekezletét, amely az európai biztonság kérdését vitatja meg. — Mint a tervbe vett programokból is kitűnik, az NDN igyekszik mesz- szemenő segítséget nyújtani a különböző kontinensek asszonyainak speciális promlémáik megoldásához. Ennek jegyében határoztuk el például azt is, hogy kultúrközpontot létesítünk Szucinban, ahol egyebek közt az egészség- ügyi gondozónők és a háziipar szervezőinek továbbképzését oldhatjuk meg. Szerepel a távlati feladatok között egy nemzetközi káderképző iskola létrehozása a nőmozgalom vezetőig részére. A lakásállomány 1960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott (több mint egynegyedével). Budapesten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék volt. Az utolsó tíz évben a lakásállomány jelentősen növekedett. Komárom (23 százalék), Pest (23 százalék), Fejér (20 százalék) és Veszprém megyében (19 százalék). Ugyanakkor alig nőtt a lakások száma Tolna (5 százalék), Hajdú-Bi- har (6 százalék), Békés (6 százalék) és Baranya megyében (7 százalék). Az 1960. január 1. és 1970. január 1. között épített lakásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás, 61 százaléka kétszobás, 6 százaléka pedig három vagy több szobás. Ebben az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állománya 55 százalékkal — arányuk a 10 évvei ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra emelkedett. Nőtt a három-, illetve többszobás lakások száma és aránya is. A lakások nagyságának növekedése ugyancsak hozzájárult a lakásviszonyok javulásához. Becsült adatok szerint I960 és 1970 között száz szobára jutó népesség száma mintegy 20 százalékkal csökkent. A szobák száma jelenleg meghaladja az 5 200 000-et, ami 1 500 000-rel — 28 százalékkal — több mint tíz évvel ezelőtt volt. * * * A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás sikeres lebonyolításában közreműködött számlálóbiztosok áldozatos és lelkiismeretes munkájáért, a helyi összeírást irányító tanácsok tevékenységéért, valamint a lakosság megértő és készséges együttműködéséért ismételten köszönetét fejezi ki. Budapest, 1970. február. Központi Statisztikai Hivatal
