Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

S. »Mal 1970. február 7, szombat Feladat a termelékenység növelése (Folytatás az 1. oldalról.) lis és kulturális ágazatában több mint 70 millió forint tál növelték a juttatásokat. A megye üzemeiben lé­nyegében befejeződött a 44 órás munkahétre való áttérés, amely mintegy 70 ezer dolgozót érint. A gazdasági célkitűzések megvalósításában jelentős szerepe volt a szakszerve­zeti mozgalomnak — hang­súlyozta az előadó. — A Tanácsköztársaság 50., va­lamint hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulójára kezdeményezett munkaver­seny hatékonyan elősegítet­te a politikai, termelési és gazdasági célok megvalósí­tását. A munkaverseny ha­tására 21.3 százalékkal nőtt a szocialista brigádmozga­lomban részt vevő és 17 százalékkal a kiváló dolgo­zó kitüntetésben részesültek száma. Az eredmények mellett azonban hibák is jelentkez­tek. Tavaly a termelés nö­vekedésének csak 20 száza­léka származott termelé­kenységemelkedésből. Meg­jegyzendő azonban, hogy a vállalatoknál a létszámnövekedés na­gyobb része nem a ter­melő állománycsoportban következett be. s ha az egy munkaórára jutó termelési értéket vizs­gáljuk. már lényegesen ked­vezőbb képet kapunk. Sok helyen hivatkoztak egyéb­ként arra. hogy a létszám- növekedés fő oka a munka­időcsökkentés volt. A ta­pasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb vállalatnál a létszámnöve­lésen belül nagyobb arány­ban az alkalmazotti létszá- I mot emelték. Természetesen vannak vállalatok, ahol műszaki, munkaszervezési intézkedé­sekkel nem alapozták meg kellőképpen a munkaidő­csökkentést és a munkás­létszám növelésével, vagy túlóráztatásokkal oldották meg a problémát. A szakszervezeti szervek nem gördítenek akadályt ha a túlóráztatást társa­dalmi érdekek indokolják, de nem helyeselhetik, ha a túlmunkát belső szer­vezetlenség miatt kell el­rendelni. Kovács Pál ezután a la­kosság áruellátásának prob­lémáival foglalkozott, majd az üzemi demokrácia fej­lődésének kérdéseit boncol­gatta. Továbbra is hiba — mondta többek között—, hogy több helyen a gazda­sági vezetők nem tárják fel a dolgozók előtt a nehézsé­gek okait, s nem igénylik leküzdésükhöz a vállalati kollektíva ereiét. Az előadó az idei felada­tokról szólva ismertette az ipar és a mezőgazdaság ter­melési előirányzatait. A szakszervezetek feladata — hangsúlyozta — egyrészt mozgósítani a dolgozókat a célkitűzések megvalósításá­ra, másrészt harcolni a vég­zett munka méltó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért. A szakszervezeti szerveknek az eddiginél nagyobb sze­repet kell vállalni az ész­szerű munkaerő-gazdálko­dás megvalósításában. Szer* vezzenek széles körű tár­sadalmi ellenőrzést a gaz­dasági vezetők munkaerő­gazdálkodási tevékenysége felett Ne tűrjék meg a belső szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélkü­liséget. Harcoljanak meggyőző szóval a munkaerő-ván­dorlás ellen, s töreked­jenek a törzsgárda foko­zottabb anyagi és erköl­csi megbecsülésére. A kollektív szerződések módosítása jelenleg az egyik legfontosabb tenniva­lónk. Ennek során érvény­re kell juttatni a differen­ciáltabb jövedelemelosztást is. Igen fontos, hogy a gaz­dasági vezetés ne az egyen- lősdi. hanem a végzett munka alapján használja fel az anyagi ösztönzőket, seb­ben a szakszervezet támo­gassa az igazgatókat Az előadó végül a terme­lékenység emelésével, a mi­nőség javításával, az áru- választék bővítésével kap­csolatos feladatokról be­szélt. Mint mondotta, min­den termelő egyben fo­gyasztó is. Tehát érdeke, hogy termelékenyebb mun­kával olcsóbb árut állít­son elő. Javasolta. induljon mozgalom an­nak érdekében, hogy dol­gozóink csak .ló minőségű munkát adjanak ki a ke­zükből. Megvannak a feltételek arra. hogy az idén eredmé­nyesebben termeljünk és gazdálkodjunk — mondta végül Kovács Pál. — Eh­hez a szakszervezetek nyújtsanak megfelelő segít­séget. s munkájukban tá­maszkodjanak a mintegy 10 ezer szakszervezeti aktivis­tára. A beszámolót élénk vita követte. N. O. Pompidou—Wilson válasz Kis arab csúcs A MÁSIK két nyugati gi európai határok, köz­állam, illetve kormányfő is elküldte válaszát Moszk­vába Koszigin szovjet mi­niszterelnöknek, aki közel­múltban a három nyugati nagyhatalom vezetőihez in­tézett a közel-keleti hely­zet politikai rendezése kapcsán. Pompidou fran­cia köztársasági elnök vá­laszában arra hivatkozik: Franciaország véleménye szerint a Biztonsági Ta­nácsnak követelnie kell a tűzszüneti vonal helyreál­lítását. Javasolja, hogy az ENSZ békefenntartó erői térjenek vissza a Közel- Keletre, s biztosítsák a hatnapos háború után ho­zott ENSZ-határozait tisz- teletbantartását, s végül Franciaország azt kívánja, hogy az ENSZ újítsa fel Gunnar Jarring közelkeleti küldetését. NAGYJÁBÓL hasonló értelmű nyilatkozatot nyúj­tott át Nagy-Britannia moszkvai nagykövete Wil­son brit kormányfő vála­szaként Eszerint Nagy- Britannia is síkraszáll a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak végrehajtása mellett és fontosnak tartja a tűz­szünet helyreállítását. Haj­landó arra, hogy a közel- keleti béke létrejötte előtt a fegyverszállítások korlá­tozásáról tárgyaljon. TEGNAP is folytatódtak a Lengyel Népköztársaság, valamint a Német Szövet­ségi Köztársaság kormá­nya képviselőinek tanács­kozásai a két ország kö­zötti kapcsolatok rendezé­séről. Ezzel összefüggés­ben tegnap levelet intézett az algériai külügyminisz­ter lengyel kollégájához, s ebben vázolta az afrikai kormány álláspontját az európai biztonság kérdésé­ben. Algéria véleménye szerint a közép-európai helyzet rendezése feltétle­nül megköveteli a jelenlé­tük az Odera-Neisse ha­tár elismerését. Ez utób­bi szerepel fő kérdésként a lengyel—nyugatnémet tárgyalásokon is. SZOMBATON kezdődik Kairóban a kis arab csúcs- értekezlet amelyen többek között az Egyesült Arab Köztársaság, Szudán, Jor­dánia, Irak képviselői ta­nácskoznak az izraeli ag­resszió kiterjesztése miatt kialakult helyzetről, az arab országok egységének szorosabbra fűzéséről. Izrael agresszív lépései következtében a közel-ke­leti helyzet rendkívül ki­éleződött, s a következő hetek eseményei döntő ha­tással lehetnek a konflik­tus további sorsára. EGY kongresszus jelen­tősége csak bizonyos idő után mérhető le, annyi azonban máris bizonyos, hogy a nanterred tanács­kozás fontos hozzájárulás lesz Franciaország szocia­lista jövőjének kialakítá­sához. Nem véletlen, hogy Georges Marchais kong­resszusi beszámolója sür­gette a francia baloldal egységének megteremtését K. A. Lenin-rendet kapott Wladyslaw Gomulka Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára pénteken ünnepelte 65. születésnapját Ez alka­lomból a lengyel sajtó meleghangú cikkekben kö­szöntötte a LEMP vezető­jét, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozga­lom kiemelkedő személyi­ségét „Wladyslaw Gomulka elvtáns a lengyel kommu­nistáknak ahhoz a nemze­dékéhez tartozik, amely ifjú karától kezdve részt vesz a társadalmi igazság­ért folytatott harcban. Férfikoréban átvette a len­gyel társadalmi és nem­zeti felszabadítás ügyének politikai vezetését, Len­gyelország újjászületésének és átformálásának szentel­te egész életét. Eszmei te­vékenysége, egyénisége el­választhatatlanul összekap­csolódik a lengyel jelenkor alakulásával” — hangoz­tatta a Politika. Wladyslaw Gomulkát 65. születésnapja alkalmából Piramisok földjén V. Két arc Az az élménytömeg, mely egy ilyen úton az embei nyakába zúdul, lehetetlenné teszi, hogy mindenről be­számoljunk később. Hisz az élmények sokszor csak hangulatokban, villanások­ban érik az embert, s a leg­nehezebb dolog ezeket az élményeket. hangulatokat rekonstruálni. R ha sikerül is. már nem ugyanaz, nem eredeti. Mégis ellenállhatatlanul csábít a lehetőség, hogy legalább kettőt ezek közül megkíséreljek megfogal­mazni, megrajzolni azok kö­zül, akikkel a szerencse, a véletlen összehozott abban a furcsa, izgalmas, érdekes világban, amit Egyiptom jelent annak, aki először járt ott. s naivul azt hitte, hogy az olvasmányai jelen­nek meg előtte a valóság­ban. A virágárus Egyiptomban az ún. tár­sasági élet este kezdődik, a kellemes hűvösben, vagy a majdnem hűvösben, úgy nyolc-kilenc óra körül. így egészen természetes, hogy meghívásoknak is ebben az időpontban kell eleget ten­ni. Viszont rendkívül nagy udvariatlanságnak szá­mít. ha valaki nem tiszteli meg a ház asszonyát egy csokor virággal. Érthető, hogy a napidíj­ból gazdálkodó kiküldött­nek az erre a célra szolgáló összeget valóban ki kell gazdálkodnia, s nem mind­egy. hogy mennyiért jut egy csokor virághoz. Viszont az is, érthető, hogy aki eladja a virágot, az a legmagasabb árat sze­retné elérni. Ebben van te­hát a konfliktus, és így kez­dődik az alku. Álljon itt tehát egy vá­sárlás párbeszéde. — Az a csokor kellene nekem. — örömmel, csak önnek 50 piaszterért. Mindez az utcán, menet közben történik. És hadd jegyezzem meg, hogy a kért összeg mintegy kétnapi munkabérnek felei meg, — Ügy vélem, nem jól értettem — válaszoltam te­hát — Mennyit mondott, húsz piasztert? — Lehetetlen, hogy any- nyit mondtam volna, én úgy emlékszem, hogy har­mincat említettem. A fél­reértés azért lehetett, mert nem tudom jól a francia nyelvet — mondta, kezében az általam kinézett csokor­ral. miközben kísért az ut­cán. — Lehetséges, hogy fél­reértettem. de ahogy gon­dolkodom, az a csokor már nem is tetszik annyira. — Uram. Ne tegye, hogy vásárlás nélkül elmegy! Higgye el. három feleségem és négy gyermekem várja az estét, Íme, odaadom hú­szért. Az alkuban itt meg kell állni, ilyenkor érkezik el az a pillanat, amikor a való­ságos árat kell. határozot­tan megajánlani, amit ő vi­szont, miután belátta, hogy illetlenül magas haszonra nem tehet szert, el is fogad majd. — Hét piasztert adok — mondom, s nézem a sze­mét. Villan egyet a tekin­tete, s látszik rajta, biztos benne, hogy a következő ál­tala mondott összeget meg­kapja. — Tíz S a csokornak a ház asz- szonya, amikor átadtam ne­ki, nagyon örült. A boy Domestique ' — mondja róla a szálloda tulajdonosa. Azaz, közli velem, hogy a szimpatikus arcú. alig 16 éves fiú egyszerű szolga. Kedves arca van, gyereke­sen félénk, és szolgálat- kész. Viszont, nem lesi a baksist. Szeret jót tenni a szálló vendégeivel. Mégis, észrevettem: el­képzelhetetlennek tartja, hogy őt valaki, a vendégek közül egyenrangúnak is­merje el. Én viszont elkép­zelhetetlennek tartom, hogy az úr és szolga viszonynak megfelelően kezeljem. Erre ni. a harmadik hét vége vonatkozóan kevés tapasz- felé már jó barátok vol- talat jutott nekem osztály- tunk. részül, s valószínűleg na- Amikor elutaztam, leste gyón ügyetlen lennék eb- indulásomat. Sikerrel meg­ben a szerepkörben. szerezte csomagjaimat, se­Epítészeti csodák. így hát valahányszor tett valamit, én megköszöntem, sőt. ha magam megtehet­tem, akkor megelőztem. Egy apróság például. A szálló az ötödik emeleten volt. a lift modem, hívható. Ha látta, hogy távozni ké­szülök, azonnal szaladt a liftajtóhoz, s ha kellett, fel­hívta a liftet. Többször si­kerrel előztem meg. de ha nem sikerült, minden eset­ben megköszöntem szíves­ségét. így alakult lassan ket­tőnk viszonya, s egy hét múltán már mert visszamo­solyogni, sőt hogylétem fe­lől is megkísérelt érdeklőd­gített levinni az utcára. Taxit szerzett. Búcsúzásnál, amikor ke­zet fogtunk, tíz piasztert akartam belopni a tenye­rébe. Nem fogadta el Elhárí­totta. mondván: ő örül, hogy segíthetett, és barát­ságból tette. Végül a szokásos arab köszönés mellé még hozzá- zátette: — Au revioir, monsieur; Bevallom, szívesen talál­koznék vele még egyszer, valamikor. Szöllősy Tibor VÉGE. Lenin-renddel tüntették ki. Mint a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksé­gének erről szóló törvény- erejű rendelete mondja, a kitüntetést „a Szovjetunió és a Lengyel Népköztár­saság népeinek testvéri barátsága és együttműkö­dése fejlesztésében szerzett kiváló érdemeiért, a béke és a szocializmus megszi­lárdításáért végzett tevé­kenységéért, a kommunista világtnozgalombain kifejtett sokéves aktív munfcáüko- dásáért” — kapta. Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolajj Podgomij és Alek- spej Koszigin születésnapja alkalmából táviratban üd­vözölte Gomulkát. Ott folytatták, ahol abbahagyták Miután lejárt az ameri­kai hadvezetőség és a sai- goni bábkormány által el­fogadott rövidke tűzszünet az amerikai intervenciósok ott folytatták, ahol másfél nappjal ezelőtt abbahagy­ták: péntekre virradóan Dél-Vietnam területén ösz- szesen 68 összetűzést provo­káltak. Hírek szerint kü­lönösen heves harcok foly­tak a demilitarizált öve­zettől délre eső területe­ken és Saigon környékén. Mijnt ismeretes, a DNFF a holdújév alkalmából négynapos tűzszünetet hír- deteijt meg. Az amerikaiak és á saiigoni bábkormány ezt nem fogadták el és a maguk részéről csak hu- szonnégyórás tűzszünethez járultak hozzá. Cáfol a Junta A görög kormány csütör­tök este „erélyesen” cáfol­ta azokat a híreket, hogy Mikisz Theodorakisz, vi­lágszerte • ismert haladó szellemű zeneszerző kórház­ban van és haldoklik. A junta szóvivőjének ál­lítása szerint „Theodorakisz majd kicsattan az egész­ségtől és aki mást mond — hazudik”. Theodorakiszt tavaly ok­tóberben szállították az oroposzi katonai táborba. Ezelőtt két évig száműze­tésben élt egy görögországi hegyi faluban. A zeneszerző felesége ki­jelentette, hogy tavaly no­vember óta semmit sem tud férjéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom