Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Miről tanúskodnak a megyei átigazolások? Az elmúlt hetekben lab- darúgóberkekben igen sok szó esett az átigazolásokról. Erről beszélgettünk Németh Ferenccel, a Bács- Kiskun megyei Labdarúgó Szövetség igazoló bizottságának elnökhelyettesével. Megkérdeztük, hogyan értékeli az ez évi átigazolási időszakot? Sok játékos távozott-e el a megyéből? Kik kerültek NB I-es, vagy Nb I. B-s csapathoz. — más megyébe? Végezetül megkértük, tájékoztasson aról. kiket igazoltak megyei csapataink az átigazolási időszakban? — A kedvezményes átigazolási időszak, mint ismeretes. 1969. december 1-től január 15-ig tartott. Megyénk labdarúgó-szakosztályaiból 246 labdarúgó kérte átigazolását, s választott más sportkört Megyénkből ebből összesen 56-an távoztak el, akik zömmel katonai szolgálatukat fejezték be, s viszatér- tek régi anyaegyesületükhöz. Az ismertebb labdarúgók közül köztudott, hogy Jósa (K. Dózsa! a SZEOL- hoz, Fajt íK. Dózsa) a Dunaújvárosi Kohászhoz igazolt át. a Félegyházi Vasasból ' Bolya szintén a SZEOL-hoz került. A KTE ifjúsági válogatottja, Pólyák pedig a Pécsi Dózsa NB I-es csapatának lett a játékosa. De bizonyára kevesen tudják, hogy Nyitrai, a Kalocsai VTSK-ból a VIDEOTON NB I-es csapatához került Gilián a Bajai Vasas MTE-ből a Győri Rába ETO-hoz. Weinhardt a Soltvadkerti TE-ből és Stumpf a Csikériai Tsz SK-ból a SZEOL-hoz. Két bajai játékost. Molnárt és Bánt a sokszoros magyar bajnok Ferencváros igazolta le. S egy apostagi játékosra is szemet vetett a Pécsi Bányász: Szabó, az Apostagi Tsz SK-ból került a jó nevű pécsi NB I. B-s csapathoz, s végül a sok név közül még egyet emelnék ki. Patkóst, a KTE játékosát az Egri Dózsa csapata igazolta. E tekintélyes névsor láttán felmerül a gondolat, hogyan fedezték fel ezeket a játékosokat a pécsi, a szegedi, a győri és az egri sportvezetők? A Bács megyei sportvezetők talán nem tartották őket tehetségeseknek? — Ezen bizony érdemes labdarúgó-vezetőinknek elgondolkodni. Miért mennek el a fiatalok idegenbe játszani, miért nem tudják felkutatni a tehetségeket. Külön említést érdemel, hogy az idei átigazolások kivétel nélkül szabályos körülmények között folytak le. Kétszeres aláírás ezúttal nem fordult elő. Általában fatal játékosokat igazoltak a csapatok, de szórványosan előfordult idősebb korosztályú labdarúgó átigazolása is. A Városföldi ME- DOSZ SK látékosa lett a KTE két veteránja: Dr. Su- hajda és Barta I. Mint érdekességet említem meg, hogy a legidősebb átigazolt játékos Bogdány volt, aki jelenleg 39 éves, és a Volán SC-ben kíván játszani, a legfiatalabb pedig Pólyák (1956-ban született), aki a jövőben a KTE színeiben kíván játszani. — Arra a kérdésre, hogy megyei csapataink név szerint kiket igazoltak, válaszolni tudnék, de úgy gondolom. ennek közlésére a hely kevés lenne. Annyit elmondhatok, hogy a „legtekintélyesebb” mennyiségű igazolást idén a Mezőfi SE kérte. Az újonc NB III-as csapat — honvédegyüttes lévén — valóban rászorult arra, hogy leszerelt gárdája helyére a bevonulok közül szinte új csapatot szervezzen. Ez a törekvése a jelek szerint sikerült is. Több jó képességű labdarúgó került a Mezőfi SE- hez. s így reménykedve tekinthetnek a magasabb osztályban való szereplés elé. Mi pedig azt kívánjuk, hogy az átigazolt játékosok új egyesületükben váltsák valóra mind a maguk, mind pedig a sportköri vezetőség elképzelését; sikeresen szerepeljenek! M. I. Mesti és 31 Bátran mondhatjuk: a sport ma már a gyerekeké, csaknem valamennyi versenyágban a tizenévesek viszik a vezető szerepet, így van ez nálunk is; a teenager úszók sorra döntik meg a rekordokat, a női tornász válogatottat diáklányok alkotják. Klam- pár Tibor az országos felnőtt asztalitenisz-bajnok is csak 16 éves, és még sorolhatnánk tovább. Érthető tehát a szakemberek, az edzők törekvése: a gyerekeket a legfiatalabb korban kell megtanítani a sportok alapelemeire, vagy ahogy népszerűén mondják, a „sport ABC-re”. Ezen az úton szinte egyedülálló az, amit Sárosi lm. re, a világhírű magyar úszó-edző megvalósított: kezdeményezésére a Budapesti Spartacusban úszóóvoda működik, két és fél— hatéves gyerekekkel. Katit, Lacit, Évit, Pistit, és a többi, összesen 31 pöttömnyi apróságot szüleik kora reggel leviszik a Sportuszodába. ahol az óvoda működik. Itt aztán Sárosi Imre és még három „uszodai óvónéni és bácsi” szárnyai alá veszi a kicsigyereke• •. két, s kezdődik a délutánig tartó „víziélet”. — A legkisebbeket az úszás megtanítása után el. sősorban vízbiztonságra szoktatjuk — mondja Sárosi Imre mester, aki idén üünepli 40 éves edzői működését, s a kicsik Mesti- nek becézik. — Később, 5 —6 éves korban már naponta 1000 métert is úsznak, úgyhogy mire kikerülnek az óvodából, a mély vízben is otthonosan mozognak. Véleményem szerint, ahhoz, hogy az úszósport nagy fejlődésével lépést tudjunk tartani, ez a leghelyesebb út. S ami régen elképzelhetetlen volt: a hatodik évű. két betöltötték már felállnak a rajtkőre, igazi versenyeken is indulnak. Egy. egy ilyen gyerek-seregszemlére aztán sok százan összegyűlnek, a fiatalok kedves zsivaját verik visz- sza a Sportuszoda öreg falai. Középiskolás kosárlabdaKapásból Gyengébben sikerült a második forduló a K. Volán férfi röplabdázóinak a budapesti Téli Kupában. A Ganz-MAVAG ellen 2:2 arányú döntetlent értek el, a Vasas Izzótól pedig kikaptak 3:1 arányban. Az itthon folyó alapozó munka fáradtsága látszott a csapaton. Két hét múlva a Gyulai MEDOSZ ellen játszanak és 4:0-ás győzelem esetén az 1—6. helyért folytathatják a döntőt. • Megrendezik az idén a középfokú iskolai asztalitenisz-bajnokság megyei döntőjét. A verseny február 7—8-án lesz Kecskeméten. a Hosszú utcai Általános Iskolában. • Még egy röplabdahír. A férfi NB II, megüresedett 4 helyére osztályozót ír ki az országos szövetség. A pályázók közt van megyénk bajnoka, a Kecskeméti Dózsa is, és nem is esélytelen. * Nagyszabású ökölvívóversenynek ígérkezik a hétvégi Jámbor János-emlék- versenv, amelyet a Fémmunkás kultúrtermében rendeznek meg Kecskeméten. Egy sor élvonalbeli ökölvívó-szakosztály jelentette be eddig részvételét. • Kiskunfélegyházán február 15-én, vasárnap rendezik meg a hagyományos Dánffy Antal-emlékver- senyt, amelyen bajai, hódmezővásárhelyi, kecskeméti és kiskunfélegyházi csapatok indulnak. Lezárult a nevezés a középfokú iskolai kosárlabda-bajnokság II. korcsoportjában. Érdekes, hogy az alsós korcsoportban lényegesen több iskola indítja csapatát, mint a januárban rendezett felsős korcsoportban. A lányoknál 11 és a fiúknál 10 iskola nevezett. A 11. fiú csapat — a Piarista Gimnázium — is nevezést küldött, de már jóval a határidőn túl a sorsolás után, így azt a versenybíróság nem fogadta el. A középiskolás csapatok három területi csoportban — Kecskeméten, Baján és Kiskunfélegyházán — játszanak selejtezőket. A február 28-án és március 1-én Kiskunfélegyházán sorra- kerülő megyei döntőn Bajáról 2 fiú- és 1 leánycsapat, Kecskemétről 2 leány- és 1 fiúcsapat. Kiskunfélegyházáról 1—1 leány- és ' fiúcsapat vehet részt, ____ K ulcs a teremkérdés Hegyei NB-s kosárlabda-együtteseink közül a Bajai Bácska Posztó férfi csapata játszik legrégebben az NB I-ben. A bajai fiúk mindig rettegett ellenfelei voltak a legjobb fővárosi kluboknak. A Honvéd, a MAFC, a Csepel vagy a VTSK nem egy. szer távozott már lógó orral a Sugociva partjáról. Az elmúlt évben aztán I sok kellemetlenség érte a bajai együttest. A legnagyobb talán, hogy sok ijesztgetés után a végén tényleg összedőlt a Tóth Kálmán Gimnázium tornacsarnoka, s ezzel együtt semmivé lett a város egyetlen — NB I-es mérkőzésre alkalmas — kosárlabda pályája. Mindez már magában is magyarázat a korábbinál szerényebb, valójában azonban még mindig igen előkelő 6. helyezésre. A téli felkészülés alatt aztán nem éppen megnyugtató hírek érkeztek megyénk legjobb csapatáról. Játékósok távozásáról, egyenetlenkedésről beszéltek. Ikotity a Vízügybe tart, Baumert leállt. Kovács és Rátvay is hamarosan abbahagyja, nincs utánpótlás, a tornacsarnokot sem hozzák rendbe! Mi igát mindebből? Tettük fel először a kérdést Balazsits Istvánnak, a JTS elnökének. — Én nem látom ilyen sötétnek a bajai férfi kosárlabdasport helyzetét. Igaz, vannak nehézségek, de ezek egyike sem áthidalhatatlan. A tornacsarnok összedőlt. A Bácska nem tudott hol edzeni. A már amúgy is zsúfolt és kisméretű terembe préselődtek be. Természetes, hogy ez átmenetileg visszaesést okozott. Hogy áll a tornacsarnok ügye? — A pénz megvan rá, a terven, a jóindulaton, valamint a Lakberendező és Építő Ktsz-en múlik, hogy az idén ősszel használható állapotba kerüljön. Bízunk a ktsz vezetőinek sportszeretetében, s reméljük hamarosan újra áll majd a létesítmény. Gyapai József, a városi pártbizottság munkatársa már nem ilyen optimista. Véleménye viszont megszívlelendő, mert szakember. Évekig volt edzője a Bácska Posztónak. — Én azt hiszem, hogy a bajok gyökere ott kezdődött, amikor megszüntették a jól működő bajai sportiskolát. Nevelés most is folyik, talán van eredmény is, de ezek nem kellően megalapozottak. Ügy látom, hogy kissé elsietett képzés folyik. Gyengébb technikai alapok után túl hamar térnek át a bonyolultabb, nehezebb feladatokra és aztán csodálkoznak, ha nem megy. Ki kellene építeni az utánpótlás képzését a 10 évesektől a juniorokig. Most is van utánpótlás, ez igaz. De képesek lesznek-e átvenni Kovácsék örökét, ha azok egyszer abbahagyták? Aligha. El kell tehát azonnal kezdeni a tervszerű nevelést. Végül míg egyet a Bácskának nem volt eddig társadalmi bázisa. A gyár — legalább is eddig — keveset törődött velük. Remélhetőleg ez most már másként lesz. Tax Imrétől, a Bajai Bácska edzőjétől először a csapat múlt évi eredményeiről kértünk véleményt. — Lehet, hogy sokan nem értenek velem egyet, mégis a körülmények figyelembevételével én a 6. helyezéssel elégedett vagyok. Az Kovács József, a bajai kosárlabdasport nagy egyénisége. Klubjában és a válogatottban is mindig kimagasló teljesítményt nyújtott. (Rádi József felvétele) őszi fordulóban például egyetlen mérkőzést sem játszhattunk Baján. Igaz, a félegyházi sportcsarnok minden igényt kielégít, mégis szurkolóink nélkül, és olyan pályán kellett játszanunk, ahol sohasem edzettünk. A másik, hogy szinte alig túdtunk együtt edzeni. Nyolc játékosunk a különböző válogatott keretekben állandóan foglalkoztatva volt, itthon pedig a kis teremben legfeljebb dobóedzést tarthattunk. A szakembereknek nem kell magyarázni, hogy ez mit jelent Az ősszel lejátszott 12 mérkőzésből mégis csak hármat vesztettünk el (Honvéd, Kecskemét, Székesfehérvár). A Soproni MAFC ellen a képtelen időpont és az időjárás miatt nem utazhattunk el. Volt aztán még más is. Tavasszal például a Sopron ellen úgy vesztettünk, hogy az ellenfél a mérkőzés után csalt be egy kosarat a jegyzőkönyvbe. Ezt a játékvezetők itt kétséget kizáróan meg is állapították, csak mire a tárgyalásra került a sor már „nem emlékeztek”. Hasonló esetben fővárosi csapattól biztos, hogy nem vették volna el a győzelmet. (Tényleg volt már rá példa. Szerk.). Szóval, végeredményben éppen úgy lehettünk volna 2. vagy 3. helyezettek, mint ahogy végül 6-ak lettünk. Ami az utánpótlásunk gyengeségéről szóló híresztelést illeti, arra csak any- nyit. A 14-es NB I-es keretünkből 10 játékos még junior korú, és a juniorbajnokságban 3. helyen végeztünk. Ott voltunk az országos ifjúsági kupa döntőjébe és 6 játékosunk tagja a különböző ifjúsági és serdülő válogatott kereteknek. Hogy nem érik el még Kovács vagy Rátvány színvonalát? Ebben a korban még ők sem voltak válogatottak. Véleményem szerint a problémák kulcsa a teremkérdés. Ha ez nem oldódik meg, akkor persze nehéz helyzetbe kerülünk. Sajnos nehezen hiszek. Az a pénz már két éve itt van, mégsem csináltak semmit. No és, tavasszal, hogy lesz? — Eldöntöttük. Itthon játszunk szabadtéri pályán. Igaz, számunkra ez szakmai szempontból nem előnyös, de sem anyagilag nem tudjuk megoldani az állandó utazást, s a szurkolóinkat sem akarjuk megfosztani az NB I-es mérkőzésektől. Végül egy kényes kérdést Kikre nem számíthatnak az idén? — Ebben nincs titok. „Ikotity-ügy’’ tényleg van. A játékos a Vízügyben kíván játszani és mivel nem adtuk ki, kivárja az évet. Ügy érzem, hogy mi mindent megtettünk az érdekében, amit tehettünk, ha ez nem elég akkor nincs tovább. Eltávozásával kevesebben leszünk, de nem gyengébbek. Befejezésül nekünk kellene összefoglalni a hallottakat. Három véleményt hallottunk, különböző szemszögből. Azt hiszem egyet kell értenünk Tax Imrével, amikor azt mond- ta, hogy a helyzet kulcsa a teremkérdés. Elsősorban a jelen szempontjából, mert utánpótlást, gyerekeket lehet nevelni kis teremben vagy szabadtéri pályán is. Ehhez csak szakemberek, mégpedig lelkes szakemberek kellenek. Ilyen pedig bőven akad Baján, legfeljebb a munkájukat kellene jobban össze, hangolni. Ha ezen a téren nem lesz hiba, akkor nem kell félteni a bajai férfi kosárlabdát. Szabó Zoltán M A: Szerdán délután két mérkőzést játszanak a középfokú iskolai kosárlabdabajnokságért. Kecskeméten 14 órai kezdettel a Katona J. Gimnáziumban Katona Gimn.—Bányai J. Gimn. női mérkőzés lesz. A Köz- gazdasági Technikum (Üj- kollégium) tornatermében 15.30 órakor SZÖVOSZ— Közgazdasági Technikum női mérkőzésre kerül sor. NYSA mikróbusz és VOLGA személykocsi részére GARÁZST KERESÜNK Kecskeméten, a Reisz- mann Sándor utca környékén. Leveleket „Vállalat 188 208” jeligére a kecskeméti Magyar Hirdetőbe kérek. 716
