Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

WTfl. február Í7. pint«* MUiU Életének 80. évében, szerdán hajnalban el­hunyt Hevesi Gyula aka­démikus, a Magyar Ta­nácsköztársaság egykori népbiztosa a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harco­sa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Mű­szaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szö­vetségének tiszteletbeli elnöke. Gazdag, tartalmas élet­pályát hagyott maga mö­gött. Huszonegy éves volt amikor kitört az első vi­lágháború. Újpesten az Egyesült Izzóban dolgo­zott, s ottani élményei erősítették meg ösztönös humanizmusát abban, hogy szembeforduljon az akkori társadalommal. Nemcsak arra döbbent rá, hogy Magyarországon szükséges a forradalmi változás, azt is felismer­te, hogy érlelődik e vál­tozás lehetősége. Az elsők között lépett be 1918-ban a Kommunisták Magyar- országi Pártjának soraiba. Néhány évvel ezelőtt a Kossuth Kiadó gondozá­sában megjelent Egy mér­nök a forradalomban cí­mű önéletrajzi művében emlékezett meg a mun­kásmozgalomban tett el­ső lépéseiről. A forradalom napjai­ban a szocialista érdek- védelmi szervezetbe tö­mörítetté az alkalmazott mérnököket. A szociális termelés népbiztosaként tagja volt a Tanácsköz­társaság kormányának. A forradalom vérbefojtása után külföldön folytatta munkáját mindvégig a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálatában. Auszt­riában, Olaszországban, San Marinában, majd is­mét Ausztriában, később Berlinben működött, majd a Szovjetunióban folytat­ta forradalmi munkáját és hasznosította széles kö­rű műszaki tudását. A vi­lág első szocialista orszá­gában a népgazdasági ta­nács újítási és találmányi osztályát vezette. A felszabadulás után hazajött, s itthon újult erővel kezdett munkához. Részt vett a Találmányi Hivatal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia újjá­szervezésében, évekig az Akadémia alelnöki tiszt­ségét töltötte be. Az MSZMP VII. Kongresszu­sán a Központi Bizottság tagjává választották. He­vesi Gyula egyik kezde­ményezője volt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság létrehozásának. Tudományos munkája elismeréséül Kos&uth-díj- ban és több más magas kitüntetésben részesült. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy halott­jának temetése március 3-án, kedden délután 3 órakor lesz a fővárosban a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Növekedett az alapszervezetek önállósága Ülést tartott az Építők megyei bizottsága Tegnap Kecskeméten az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága tartott ülést, amelyen először az állami szervekkel és vál­lalatokkal való kapcsolat­ról tárgyalt. Az előter­jesztés megállapította, hogy az alapszervezetek együttműködése a gazda­sági vezetéssel és a párt- szervezetekkel jelentősen javult Különösen az üze­mi pártszervezetek nyúj­tottak nagy segítséget po­litikai és mozgalmi tevé­kenységük színvonalasab­bá tételéhez. Tapasztalha­tó ez elsősorban a mű­helybizottságok munkájá­ban, amelyek önállósága lényegesen növekedett. Ma­guk döntöttek ebben az időszakban már bérügyi kérdésekben, kitüntetések és segélyek odaítélésében. A megyed bizottság ha­tározatában úgy foglalt ál­lást, hogy a jövőben még- inkább a kollektív dönté­seknek kell érvényesülni az alapszervezetek mun­kájában. Ezt elsősorban úgy érhetik el a szak- szervezeti bizottságok, ha több önálló feladatot ad­nak a bizalmiaknak. A kollektív szerződések módosításáról a megyei bi­zottság megállapította, hogy az előkészületi mun­ka a vállalatoknál jó ütemben halad. Több he­lyen — például a Bács megyei Építőipari Válla­latnál. — a szakszervezeti tanács már jóvá is hagyta a módosítási tervezetet Ezután az alapszerveze­tek elmúlt évi gazdasági munkáját értékelték az ülésen. Az Építők Szak­szervezetének 2 ezerrel nö­vekedett a taglétszáma az elmúlt évben. A vállala­tok szociális, kulturális és sportcélokra több mint kétszerannyi pénzt utaltak át az alapszervezeteknek, mint egy évvel korábban. N. O. .1'tfí Hazaindult az újságíró-küldöttség Csütörtökön este haza­utazott Moszkvából a Ma­gyar Újságírók Országos A Röpülj páva középdöntője Kecskeméten Televíziós közvetítés a Katona József Színházból Véget értek a Röpülj páva néptíalvetélkedő elő­döntői, s a televízió egyik méltán népszerű műsorso­rozata most újabb szakasz­hoz érkezett: kezdődnek a középdöntők. Ezeket az or­szág különböző városaiban rendezik meg Első alka­lommal a Kecskeméti Ka­tona József Színházból lát­hatjuk a vetélkedő hely­színi közvetítését. Az elődöntőkön sikere­sen tovább jutott verseny­zők közül most tizenhár­mán mérik össze tehetsé­güket a kamerák előtt, az ország minden részéből. Többek között Tolnából, Baranyából és a főváros­ból érkeznek. A megyed tanács műve­lődésügyi osztályán, ahol az előkészületeket végzik, elmondták, hogy minden feltételt biztosítottak a je­lentős kulturális esemény zavartalan lebonyolításá­hoz. A versenyzők pénte­ken megérkeznek, a tele­vízió stábja is itt lesz szombaton, hogy a műsor főpróbáját megtarthassák. A vetélkedővel kapcso­latban érdemes egy-két ér. dekességet még megemlí­teni. A zsűri — melynek elnöke dr. Ortutay Gyula akadémikus lesz — neves szakemberekből áll. Ott láthatjuk majd Simon Ist­ván költőt, Szokolay Sán­dor zeneszerzőt és Radnay György operaénekest. A Népművelési Intézet megszervezte, hogy a nép­művészet mesterei az or­szág minden részéből je­len legyenek a versenyen. Az érdeklődésre jellemző, hogy a jegyigénylőket az utóbbi napokban nem győ­zik elutasítani. A Pest me­gyében levő Kartal község •termelőszövetkezetéből — ahonnan az egyik verseny­ző énekkar érkezik — 6záztizenöten jönnék el az izgalmas vetélkedőre. Meleghen^erállyány Szövetségének küldöttsége. A szovjet fővárosban a delegáció: Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Siklósi Norbert főtitkár és Gyárt* László, a MUOSZ nemzet­közi osztályának vezetője megbeszélést folytatott a szovjet újságíró szövetség elnökségével a két szövet­ség közötti együttműködés fejlesztéséről. Barcs Sándor, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöke és Mi­hail Zimjanyin, a szovjet újságíró szövetség elnöke aláírta a két szövetség 1970. évi együttműködési munkatervét. A MUOSZ küldöttsége látogatást tett a Pravda szerkesztőségében. Fogadta a delegációt Borisz Burkov, az APN sajtóügynökség elnöke. Furcsa párhuzam S9 AI Ahrant Annak a szerencsétlen­ségnek a következményei­ről írva, amely szombaton érte 47 utasával Zürich közelében a Swissair légitár­saság Coronado repülőgépét, az A1 Ahram kairói lap szerdán egyebek között kifejtette: A svájci nyomozó- szervek nem tudtak bizonyítékot találni arra, hogy szabotázs történt. A különböző nyugati hírközlő szer­vek azonban a légiszerencsétlenséget arabellenes gyű­löletkampány felkorbácsolására használták ki. Egyes lapok egészen odáig mentek, mint például a londoni Times, amely párhuzamot vont a zürichi szerencsét­lenség és a nyolcvan emberéletet követelő Abu Zabal-i bombázás között Az A1 Ahram így folytatja: A londoni újságnak az az állítása, hogy a légitámadás „véletlenül” történt, míg a gép lezuhanása „gyilkosság” volt, csak az arab­ellenes gyűlöletnek hitvány megnyilvánulása. Az A1 Ahram végezetül megállapítja: Izrael a katasztrófát arra akarja felhasználni, hogy szankciókat vagy megtorló lépéseket eszközöljön ki az arab országokkal szemben. Szétfoszlott remények A Pravda kommentátora a laoszi hazafias erők népi felszabadító hadseregének a Xieng Khouang-i felsza­badító hadműveleteit kom­mentálva hangoztatja, hogy szétoszlottak az amerikai intervenciósok „kedvező” fordulathoz fűzött reményei a laoszi háborúban. A cikk megállapítja, hogy a Pentagon reagálásában egyre világosabban rajzolódik ki egy új, veszélyes kö­vetkezménye a térségben elszenvedett vereségnek. Az utóbbi napokban az amerikai parancsnokság légiere­jének tekintélyes részét irányította a thaiföldi támasz­pontokról a felszabadított laoszi területek fölé, még annak árán is, hogy így időlegesen csökkentették a dél-vietnami területek bombázását Térmészetátalakítás a tengerparton Frankfurter Messziről két csővezeték 11 (lllniui ICr fut idáig. A szivattyúállo­4 11 ______•_ ff •, másról jönnek és itt ér­A ilgemeine Zeitung nek véget A vezetékek vi­zet okádnak, és a vízzel homokot, mindkettőt elképzelhetetlen mennyiségben, hónapok, évek óta. Ez az alkotás mechanizált formája. A homok leülepszik és a nyílt tergerbe csúsztatott óriási síksággá válik. 190—200 millió tonna homokra van szükség, hogy létrejöjjön a Maas-síkság. Üsző szívóbágerek szívják fel a tengerből és megszakíths- tatlan folyamként küldik a csöveken keresztül. A Maas-síkság, Európának emberi erővel összehozott da­rabkája 2000 hektár kiterjedéssel 1074-re készül el: Rotterdam legmerészebb és legdrágább kikötőbővítése. A Maas-síkság a természet kiigazítása, Rotterdamot, ha nagyon kis mértékben is, de megnagyobbítja. Százezer cikk 30 kötetben APN APN A Nagy Szovjet En­ciklopédia harmadik kiadá­sa első kötetének megjele­nését a Szovjetunióban a Nyolcvanezer Hold került VÍZ al® Árhullám a Dunán A Székesfehérvári Könnyűfémmű épülő széiesszalag- hengerművében újabb fontos gépegységek üzemi pró­báját kezdték meg, több gépsor szerelése befejezéshez közeledik. A kikészítőműben a daraboló gépsor próba­üzemei, a táblalemez-gyorslágyítót üzemi próbákra ké­szítik elő és a tekercslágyító harangkemencék szerelése jó ütemben halad. A képen látható meleghengerállvány próbaforgatására még februárban sor kerül. A belvízhelyzet súlyosbo­dásáról számolt be az Al- sódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság tájékoztató szolgá­lata. Emelkedett a Duna- völgyi Főcsatorna vízállása, a Kígyós és Igali csator­nákon a vízszint nem csök­kent. Az elöntött terület nagysága elérte a 80 ezer holdat, s ebből majdnem tízezer hold a vetés. Az igazgatóság három szivaty- tyútelepe teljes üzemben dolgozik, s a készenlétben levő valamennyi szállítha­tó szivattyút munkába állí­tották. Jelenleg több mint hatszázan dolgoznak a bel­vízvédekezésben, munkáju­kat hat munkagép és 22 gépkocsi segíti. A Dunavölgyi Főcsatorna torkolatánál a védőpallók leverése folyamatosan ha­lad. Az elkövetkezendő napok — az előrejelzések szerint — tovább nehezí-' tik a belvízi helyzetet. A Dunán ugyanis árhullám van gyors levonulásban, amely Baján várhatóan március 3-án, 700 centi­méter körüli vízállással tetőzik. A dunai árhullám­nak a belvizi csatornákba történő behatolása igen ko­moly károkat okozhatna ezért az igazgatóság vala­mennyi dunai zsilipet lezár A belvízcsatornákon emiatt a vízszint emelkedésére le­het számítani. Kalocsán egyes helyeken a belvíz több kertet és há­zat veszélyeztet, ugyanak- | kor Soltvadkert belterüle- [ tén a súlyos helyzetre való tekintettel nagyobb létszá- ' mú közerőt vettek igény­be. A védelemvezető a ka­locsai járási pártbizottság titkárát, valamint a járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjét tájékoztatta a kialakult helyzetről, vá­zolva a feladatokat. A ba­jai körzet védelemvezetője a Bácskai Vízgazdálkodási Társulat elnökével közösen ellenőrizte az üzemközi ■satornákat, a helyszínen negbeszélve a gondokat. Madarason újabb két ház ongálódott meg a talajvíz elszivárgása miatt. A tájékoztató szolgálat előzetes felmérése szerint Bács-Kiskun megyében a csütörtök hajnali havazás, s az azt követő olvadás nehéz helyzetet teremt a belvízvédekezésben. G. G. kulturális élet nagy ese­ményének tekintik. E hatalmas mű első ki­adására 1926 és 1931 között vállalkoztak, s akkor 65 kö­tetben jelent meg az encik­lopédia. Pontosan 20 évvel ezelőtt látott napvilágot a második kiadás. 51 kötet­ben. Az új kiadás, eltekint­ve attól, hogy mindössze 30 kötetre tervezték, több mint százezer cikket foglal ma­gában, s felülmúlja az ed­digi kiadások bármelyiké­nek anyagát. Ezt úgy érték el, hogy a hosszú, magya­rázó cikkeket lerövidítet­ték, anélkül, azonban, hogy ezt a cikkek tartalma és mélysége megsínylette vol­na. Emellett az enciklopé­dia címszóanyaga is gazda­gabb lett. A Nagy Szovjet Enciklo­pédia valamennyi kiadásá­nak szerkesztésében a Szov­jetunió legnagyobb tudósai is részt vettek. Az encik­lopédia első kötetében 3086 cikk kapott helyet. A cik­kek megírásával 1100 tu­dóst, államférfit és kiváló szakembert bíztak meg a tudomány minden területé­ről. az enciklopédia harma­dik kiadása négy év alatt 600 ezer példányban jele­nik meg. A kiadást gazdag illusztrációkkal látják el, s nyomdai színvonala is ki­váló lesz. összeállította: K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom