Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
1910. február 26. csütörtök 3. oldal Készülődés az Élelmezési Világkongresszusra Az ENSZ rendezésében az idén kerül sor Hágában a II. Élelmezési Világ- kongresszusra, amelyen hazánk is képviselteti magát. Ezt megelőzően a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület minden megyében vitaülést tart. A két intézmény Bács-Kiskun megyei csoportja a vitaülést tegnap tartotta a kecskeméti városi tanács dísztermében. Dr. Mészöly Gyula akadémikus megnyitója után dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgató-helyettese tartott vitaindító előadást. Beszédében utalt arra a feszültségre, amely a világ élelmiszerszükséglete és élelmiszerellátása között fennáll. Az emberiség jelentős része — több mint 2 milliárd ember — éhezik vagy hiányosan táplálkozik, emiatt betegségeknek van kitéve. Bár az élelmiszer- termelés világviszonylatban gyorsabban növekszik, mint az emberiség szaporodási üteme, problémát okoz, hogy az élelmiszer- termelés és a népszáporú- ság a világ más-más, egymástól távoleső térségeire összpontosul. Az előadó a továbbiakban vázlatos áttekintést adott élelmiszer-fogyasztásunkról. Megállapította, hogy ma sokkal változatosabban táplálkozunk, mint 30—40 évvel ezelőtt; kevesebb zsírt, több fehérjét és több vitamint fogyasztunk. Alapvetően ennek tulajdonítható, hogy a jellegzetes „magyar betegség” a tbc, leküzdöttnek tekinthető. A jól tápláltságot és az étkezési kultúra kedvező átalakulását mutatja az is, hogy gyermekeink testmérete megváltozott. Tejből és tejtermékből azonban még mindig keveset fogyasztunk. Előadásának befejező részében dr. Márton János ismertette a magyar delegációnak a hágai II. Élelmezési Kongresszuson előterjesztendő javaslatainak tervezetét. A magyar küldöttség azt az álláspontot képviseli, hogy a világ élelmiszer termelése a mezőgazdasági nagyüzemeken keresztül, azok fejlesztésének útján növelhető hathatósan. Szükséges a növénynemesítés tudományos eredményeinek gyors elterjesztése a termelés gyakorlatában. Meg kell oldani a növekvő mennyiségű termékek tárolási, szállítási problémáit. Hasznos volna a nyersanyag termőhelyek közelében kifejleszteni az élelmiszeripart; kiterjeszteni az alapvető élelmiszerek ártámogatásának rendszerét; s megvalósítani csoportos élelmezés útján a helyes táplálkozási szokásokat. Javasolni fogja a magyar delegáció azt is, hogy minden élelmiszertermelő ország növelje mezőgazdasági exportját. Az előadást követő vitában felszólalt dr. Kiss Árpád a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgató-helyettese, dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Horváth György, a Magyar Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója, dr. Harsányt István, közegészségügyi felügyelő és dr. Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője. A vásárváros tavaszi programja A HUNGEXPO-nál elkészült a vásárváros tavaszi programja. A BNV területét először április 1-én tárják ki az érdeklődők előtt, ekkor nyitják meg a 42-es pavilonban az április 12-ig tartó lengyel bútorkiállítást. A lengyel Paged vállalat konyha- és szobabútorokat, fémgarnitúrákat állít ki a 680 négyzetméteres területen. A szezonnyitót április 7-én szovjet műszeripari kiállítás követi. Április 17-től 24-ig 30 belföldi és ugyanennyi külföldi cég nagyszabású kiállítására kerül sor a vásárvárosban. A mezőgazdaságban használt műanyagokat a CHEMOL- IMPEX és a HUNGEXPO közös rendezésében tárják az érdeklődők elé. Erre a kiállításra már meg is érkeztek az első külföldi szállítmányok; a műanyag öntözőcsövek. mint ötven napja tart a belvízveszély Készültségben a megyeszékhely tanácsa Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztató szolgálata arról számolt be, hogy Baján 3,3, Kalocsán 4, Kerekegyházán 4,3, Karapancsán pedig 5,5 milliméter csapadék hullott. A csatornákon a megye északi részén 4—10, a déli szakaszon 2—4 centiméteres áradást észleltek. A megye északi részén a csapadék jelentékenyen növelte az elöntött területek nagyságát. Kunszentmiklós körzetében már 3000 hold került víz alá. A megyében egyébként a vízzel borított terület meghaladja a 78 ezer holdat. A Kalocsai, valamint a Homokhátsági VízgazdálkoFiatal szakemberek tanácskozása Kiskunhalason a Hazafias Népfront Bács megyei Bizottságának szervezésében ma kerül sor a megye fiatal agrárszakembereinek tanácskozására. Az ülésen dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tart vitaindító előadást A fiatal szakemberek helye, szerepe és feladata a falu társadalmi, politikai és kulturális életének kialakításában címmel. dási Társulatok elrendelték saját hatáskörükön belül az elsőfokú belvízvédelmi készültséget. Kiskőrös környékén több helyen tanyákat veszélyeztet a víz. A szivattyúzások ellenére Kiskőrösön 30, Soltvadker- ten 25 holddal növekedett az elöntött terület. A bajai körzetben, különösen a Kígyós főgyűjtő térségében folyik nagy erővel a munka. A nyúlgátakat erősítik, hogy a csatornákból kiöntött víz továbbterjedését megakadályozzák. A védelmi körzetekben a dolgozók a műtárgyaknál összegyűlt jeget, valamint hordalékot szedik ki, a 7-es számú csatornán pedig kotrógép dolgozik. Több mint ötven napja védekezik az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az érdekelt tanácsokkal közösen a belvíz ellen. Ez idő alatt a vízügyi és a tanácsi közerők megközelítően 19 500 munkanapot dolgoztak. Jelenleg is 16 szivaty- tyúegység működik napi 24 órás üzemben. Kecskeméten a rendkívül csapadékos téli időjárás következtében a talajvíz olyan mértékben emelkedett, hogy nemcsak a mélyebb fekvésű, mezőgazdaságilag művelt területeket, hanem egyes városrészek épületeinek állagát is veszélyezteti. Elsősorban a Máriavá- rost, a Rendőrfalut, a Műkertet, a Kossuth és az Erzsébet körúttól délre eső lakóövezeteket veszélyezteti a talajvíz. A megyeszékhely tanácsának elnöke ezért elrendelte a belvízvédelmi készültséget. Utasította az építési és közlekedési osztályt, hogy állandóan ellenőrizzék az említett városrészek helyzetét, s egyben felkérte az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalatot, a KPM Közúti Üzemi Vállalatot, a tűzoltóságot, hogy az út-, vízhálózat csatornáit fokozott mértékben ellenőrizzék, tartsák tisztán, a tűzoltóság pedig szivattyúzással, illetve aládúcolással nyújtson segítséget. G. G. dozatok és miképp kell cselekednünk ezeknek a tapasztalatoknak alapján, hogy győzelmet arathassunk a háborúban, a vér- telen fronton folyó háborúban.” A proletárforradalom fő és alapvető feladata ekkor természetesen és elkerülhetetlenül a burzsoázia ellenállásának letörése volt. Lenin világosan látta, hogy párhuzamosan ezzel a feladattal, ugyanilyen elkerülhetetlenül napirendre kerül a pozitív kommunista építésnek, az új gazdasági viszonyoknak, az új társadalom megteremtésének feladata is. „Itt lesz egyre nagyobb, óriási szerepe az agitációnak és a propagandának.” A propaganda alapja a szocializmus építésében, a gazdasági építés politikai tapasztalata. Beszédeiben, írásaiban így agitál, mozgósít; „Kevesebb politikai fecsegést, több figyelmet a kommunista építés legegyszerűbb, de eleven, az életben kipróbált tényeire.” „Közelebb az élethez. Jobban figyelemmel kísérni azt, hogy a munkás és paraszttömegek valóban valami újat építenek mindennapi munkájuk során. Jobban ellenőrizni, mennyire kommunista ez az új.” A régi rend sok akadályt hagyott az új társadalomra, amelyet nem lehetett és nem lehet egy csapásra eltakarítani az útból. „Át kell nevelni a tömegeket! — A tömegek átnevelésére pedig csak az agitáció és a propaganda képes. Egybe kell kapcsolni a tömegeket legelsősorban közös gazdasági életünk építésével. Ez legyen a legfőbb és leglényegesebb minden egyes agitátor és propagandista munkájában” — mondja Lenin. „Munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommunizmusnak a kommunista brosúrákból és művekből bemagolt ismerete, mert ez azt jelentené, hogy továbbra is fennáll az elmélet és gyakorlat közötti régi szakadás, ami a régi polgári társadalom legvisszataszí- tóbb vonása volt.” Az elmélet és a gyakorlat egysége a marxista propaganda alapja. Nem egy a sok feladat közül, hanem a pártpropaganda legfőbb szemléleti és módszerbeli követelménye. Számunkra, propagandisták számára a lenini tanítás alapos ismerete nélkülözhetetlen. Világosan tárja elénk Lenin személyes példája, gazdag elméleti és gyakorlati tevékenysége, hogy a propaganda alkotó tevékenységet követel. Nem ismerethalmazt, hanem szemléletet, látásmódot kell nyújtanunk a párttagok, a dolgozók számára. Ma is kétirányú tevékenységre van szükség. A marxizmus —leninizmus magas szintű ismerete az alapja a propagandista munkájának. De nem elég az elvont tudásanyag. Az élet sűrűjében kell ezekből helyes következtetéseket levonni a további munkához. Csak így lehet olyan tudást nyújtani, a fiatalok, a párttagok, a dolgozók szélesebb rétegei számára, amelyet hivatásuk gyakorlása közben alkalmazni tudnak. Ma a párttagokkal szemben támasztott egyik követelmény, hogy legyenek agitátorai a párt politikájának. Lenin 1920-ban így ír: „Minden egyes agitátor iegyen állami vezető, a parasztok és a munkások vezetője a gazdasági építés terén.” Az adott körülményeknek megfelelően a Magyar Szocialista Munkáspárt így jelöli meg a jelenlegi feladatot: Pártszervezeteink határozottan emeljék ki a gazdasági vezetők politikai szerepét és felelősségét. Meg kell követelni tőlük, hogy propagandistái, agitátorai legyenek döntéseinknek, intézkedéseinknek, Agitációs és propaganda- munkánk alapja pártunk, a Magyar Szocialista Mun- kásnárt nolit'kája, amely a - ne ’oninizmus elméletét következetesen ''ilh végre. Pártunk poli- tiká’f'T'k jól bevált módszere. hogy a tömegekhez — eszmecserék, kölcsönös beszélgetések révén — minKádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Kádár János elvtárs — Nyers Rezső és Aczél György elvtársak társaságában — szerdán látogatást tett a Magyar Távirati Iroda szerkesztőségében. A vendégeket Lakatos Ernő, a Kormány Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője és Léderer Frigyes, az MTI főszerkesztője fogadta. Burján Sándor, a belföldi-, Éliá? Béla, a külpolitikai-, Horváth Tamás, a fo- toszerkesztőség vezetője és Borbély György főmérnök ismertették a hírügynökség munkáját. A látogatókat végigkalauzolták az MTI közelmúltban elkészült új korszerű hírközpontjában és bemutatták a hírügynökség telefotóját és fotólaboratóriumait. 73 ezer egészségügyi dolgozót ériil a március 1-i bérrendezés (Folytatás az 1. oldalról.) a népgazdaság más ágaiban. 1966-hoz képest az ápolónők elvándorlása 50 százalékkal emelkedett. — Az illetékes párt- és kormányzati szervek — elismerve az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját — a népgazdasági lehetőségek figyelembe vételével fokozatosan segítik elő az élet- és munkakörülmények megjavításált. Ezen a téren egyik jelentős lépés a most bevezetendő bérintézkedés, amelynek fontosságát jól érzékelteti, hogy mintegy 73 000 egészségügyi dolgozót, köztük 36 000 ápolónőt és gondozónőt, 10 000 takarítónőt és 27 000 kisegítő dolgozót érint. Az évi 190 millió forint kihatású intézkedés az összes egészségügyi dolgozó 50—55 százalékára terjed ki. — A most megjelent utasítás szerint béremelésben részesülnek; 1. a megszakítás nélkül működő intézetekben — kórházakban, klinikákon, csecsemőotthonokban, szociális otthonokban, stb. a közvetlen ápolási és gondozási felalatokat ellátó szakképzett és szakképzet- len ápolónők (gondozónők, szülésznők, szociális otthoni ápolónők, mentőápolók, stb.), továbbá az ilyen intézetekben foglalkoztatott takarítónők és a kisegítő dolgozók; 2. a többi egészségügyi és szociális intézetek, intézmények, (szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, bölcsődék, stb.) öszdenkor őszinte szóval jutunk el. A kommunista és munkáspártok és propagandisták számára megfogalmazott lenini követelmény ma is érvényes: „A kommunista pártnak, amely valóban a forradalmi osztály, a proletariátus élcsapata akar lenni és amely azon felül a széles, nemcsak proletár, hanem a nem proletár tömegek, a dolgozók és a kizsákmányoltak tömegeinek vezetését is meg akarja tanulni, az a kötelessége, hogy mind a városi, a gyári „utca”, mind a falu számára a leghozzá- férhetőbb, legvilágosabb és legelevenebb módon tudjon propaganda, szervező és agitációs munkát végezni.” Lenin tanításai ma is munkánk vezérfonalát jelentik. Az évfordulóhoz közeledve méginkább érezzük ennek jelentőségét, s mindent el kell követnünk, hogy közkinccsé tegyük ezeket. BRENYÖ MIHÁLY a megyei pártbizottság munkatársa szes kisegítő munkakörben dolgozói. — A béremelés mértéke a betegágynál dolgozó ápolónőidnél, gondozóknál mintegy 20—25 százalék, 200 és 400 forintos határok között átlag 300 forint. A szakképzetlen ápolónők körülbelül 20 százalékos béremelést kapnák, 150—250 forintos határok között 200 forintos átlagban. A takarítószemélyzet béremelése 10—15 százalék, ami 100—200 forintos határok között 150 forintos átlagnak felel meg. A kisegítő munkakörökben dolgozó betanított- és segédmunkások, konyhalányok, stb. március 1-től 10—12 százalékkal, átlag 100 forinttal magasabb bért kapnak 50—150 forintos határok között. — A betegágy mellett dolgozók, valamint a takarítószemélyzet bélét munkahelyhez és munkakörhöz kapcsolódó pótlék formájában emelik, hogy ezzel is elősegítsék ezeknek a munkaerőknek a betegosztályokon maradását. A kisegítő személyzetnél az alapbért kell emelni. — A miniszteri utasítás egyöntetű végrehajtása érdekében irányelvként mondta ki a minisztérium, hogy a bérintézkedést differenciáltan kell megvalósítani. Az intézetvezetőknek a pótlékot, illetőleg a béremelést a dolgozók megterhelésének, munkájuk személyi és objektív körülményeinek figyelembe vételével kell megállapítaniuk, úgy, hogy a magasabb munkabérben kifejezésre jusson a végzett munka. — A bérintézkedés az egészségügyi dogozóknak mintegy felét érinti. Ezen túlmenően az irányelvekben arra hívták fel az intézetek vezetőinek figyelmét, hogy a bérfejlesztést használják fel a mostani bérintézkedéssel nem érintett dolgozók legégetőbb problémáinak megoldására, emeljék a műtősnők, szakmunkások, továbbá az alacsony keresetű, vagy az úgynevezett hiányszakmákban dolgozó egyes orvosok bérét. — Most az a feladat, hogy az intézetek a besorolási munkákat mielőbb kezdjék meg és gondoskodjanak arról, hogy a magasabb béreket az érintett dolgozók már az április elejei bérfizetéskor megkaphassák. A munkaerőutánpótlás megjavítását azzal is elő kívánják segíteni, hogy 1970. szeptember 1-től az egészség- ügyi szakiskolák arra érdemes hallgatóit is ösztöndíjban részesítik.
